Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-04 / 14. szám

VIf. évfolyam. 14. szám. Nyíregyháza, 1886. április 4. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSMEGrYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. ' >legjelenik hetenliint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: fögész évre -4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások •Jóba. Klek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagv - debreezeni - utcza 1551. szám) A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre [ intézendök. csak két forint.. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő uzime alatt kéretnek bekütdetui. Bérmentetlen levelek esak ismertt, kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra » az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Mindén négyszer hasáb/.ott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után .10 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények di-ja soronkint l:> krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk riszére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: ttoldberger A. V. által Budapesten. Haasensteíu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sreicz fóvárosaioan is. Borii & Comp által Hamburgban. Megyei hivatalos közlemények, 19'2. K. B. Szabo/nrniegye alispánjától, mint a közig 188(> bizottság h. elnökétől. "A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Olvastatott a közmunka és közlekedésügyi 111. kir. minisztérium 5,853/886. szánni leirata, mely szerint a bereghi folyam szabályozó és ármeutesitő társulat területén levő belvizek szabályozásához szükséges földterületek kisajátítás által leendő megszerzését engedélyezi, s az Eszeny és Szalóka községek határaiban fekvő földterületekre nézve, miután azok tulajdonosaival, a kisajátítási tervezet, egyezségileg megállapítható nem volt, a kisajátítási eljárás megindítását elreudeli. Határozat. A kisajátítási eljárás foganatosítása, s illetve az 1881. XLI. t. cz. I fejezete alapján emelhető mindennemű igények határozatilag leendő eldöntése, az 1881. XLI. t. cz. 33. §-a alapján, küldöttségre bizatik, a kisajátítási eljárás foganatosítására határnapul 1886. év áprilishó 13-ik napjának d. e. 10 órája Eszeny község községházához azou értesítés mellett tűzetik ki, hogy az emiitett küldöttség, az ügy teljes befejezéseig, munkálatát esetleg a kitűzött időt követő napokon is folytatni fogja, s a kisajátítási terv felett akkor is érdemileg határozand, ha az érdekelt felek közül senki meg nem jelen is. A küldöttség elnökéül Pilissy László eperjeskei, tagjaiul Liptay Béla jékei, Hrabóvszky Guidó kis várdai, jegyzőjéül Makkay Miklós eszenyi lakos megyei bizottsági tagok kiküldetnek. Az eszenyi és szalókai kisajátítási terv és összeírás egy-egy példánya, a tárgyalásnál leendő hivatalos használat végett, Pilissy László küldöttségi elnöknek, más példánya pedig, és pedig az eszenyi kisajátítási terv és összeírás Eszeny, a szalókai kisajátítási terv és összeírás Szalóka község elüljáróinak azon utasítás mellett küldetik ki, hogy a tervrajzot és összeírást a községházánál, a tárgyalást megelőzőleg legalább 15 napig közszemlére tegyék ki, s az érdekelt feleket erről, valamint a tárgyalás idejéről, a helyi szokás szeriut haladéktalanul értesítsék. Ezen határozat a „Budapesti Közlöny'-ben egyszer, a „Nyírvidék" cziniű lapbau pedig háromszor közhírré tetetni rendeltelik, s e végből, annak egy példánya az említett lapok szerkesztőségének megküldetik. Miről Pilissy László küldöttségi elnök, az eszenyi és szalókai egyik, az eszenyi elüljárók az eszenyi, a szalókai elüljárók a szalókai másik kisajátítási terv és öszszeirás kiküldése mellett, továbbá a beregi folvain szabályozó és ármentesitő társulat igazgatósága Beregszászon, Liptay Béla jékei, Hrabóvszky Guidó kis-várdai, Makkay Miklós eszenyi lakosok, a járási szolgabirák utján, a „Budapesti Közlöny' s „Nyírvidék' szerkesztősége értesíttetnek. Nyíregyháza, 1886. márczius 11. Zoltán János, alispán. iratokkal felszerelt, kérvényeiket f. évi áprilhó 14-ik uapjáig e szolgabírósághoz nyújtsák be, mivel később benyújtott vagy postai utou elkésve érkezett kérvények már a választásnál figyelembe nem vétethetnek. A körorvos évi dijj.izása áll 633 frt. állandó tiz;tesből ós 190 frt. uti átalányból, melyért a körnek minden községében minden héten meghatározott napon megjelenni tartozik. E megjelenései alkalmával, a községházánál történő megvizsgálás és vényért 20 kr, házuáli látogatásért nappal 40 kr, éjjel ti't kr. fizettetik; a hivatalbpli megjelenésen kívül a székhelyen kívüli községekben teljesítendő látogatásoknál, mennyiben a fuvar természeten nem szolgáltatnék ki, Nyiradouyba és Biuháza-pusztára 1 frt. 20 kr, Szt.-Gy.-Ábráuyba 1 frt, Mártoufalvára 80 kr, Ny.Lugosra 1 frt 20 kr. fuvardijj járul, s ily látogatásokért nappal 1 frt, éjjel 2 frt. dij számitható, a szegéuyeknél sürgős esetekben a hivatalos megjelenéseken kivüli látogatásért a fuvaron kivül, melyet a község kö eles kiállítani, dij uem járul. Kelt N.-Kállóban, márczius 9-én, 1886. Dr. Kállay, szolgabíró. Szabolcs/negye alispánjától. 2,704 K. 1886. A járási szolgabiráknak ós Nyíregyháza város polgárnies terének. A földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi m kir. ministeriumnak 9754. számú rendeletét, az ipai-igazolváuyok kiszolgáltatása körül felmerülhető esetekben való figyelembe vétel végett kiküldőm. Kelt Nyíregyházán, 1886. márczius 30-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister. 9,754. sz. Szabolcsmegye közönségéuek Nyíregyházán. A debreezeni kereskedelmi- és iparkamara részéről hozzám felterjesztett s ide mellékelt kérvényt s íját hatáskörében leendő elintézés végett azzal küldöm meg, hogy az ipartörvény 9. §-ábau megkiváut két évi műhelybeli gyakorlattal az illető iparágnak két éven át önálló gyakorlása egyeuértéküuek veendő, s olyanok részére, akik ezt magokra nézve igazolni tudják, a képesítéshez kötött mesterség gyakorlására az iparigazolvány kiadandó. Budapesten, 1886. márczius 9-én A miuíster megbízásából: Schnierer, s. k. Szabolcsmegye alisp ínjától. 2,770. K. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. A járási Mzolgabii'óknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A nyir-acsádi körorvosi állomásra vonatkozó pályázati hirdetmény másolatban, a megye hivatalos közlönye Utján, a szolgabiráknak, Nyiregyhiiza város polgármesterének ét a községek elüljáróinak, tudomására hozatik. Kelt. Nyíregyházán. 1886. márczius 27. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Nagy-kállói jáiás szolgabirájától, 10

7VbsoK. szhoz. Hirdetmény. A Nyir-Acsád, Szt.-Gy.-Ábrány, B.-Ábrány, Ny.-Adony és Mártonfalva e járásbeli, ugy Ny.-Lúgos, Nyir-Báthor járási községekből és azokhoz tartozó pusztákból álló körben, nyir-acsádoni székhelylyel betöltendő körorvosi állomásnak választás utjáni betöltésére a f. évi áprilishó 21-ik napjának d. e. 10 órája Ny.-Acsád község házához kitű etvéu, felhivatnak mindazok, kik ezen állomásra pályázni kívánnak, hogy az 1871. XVIII. t. cz. 7). §-a, illetőleg az 1876. XIVt.cz. 143. §-áhan megkívánt kellékek kimutatására szolgálható ok2,531. k. sz. 1886. A járási szolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. Hajdú megye alispáni hivatalának f. é. 1390. sz. a. kélt átirata másolatban, a megye hivatalos közlönye útján, tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1886. márcz. 30. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Hajdumegye alispánját ól. 1390/1880 sz. Szabolcsmegye tekintetes alispáni hivatalának Nyíregyházán. Hivatali tisztelettel hozom a czim tudomására, hogy Nádudvaron ujolag 2 takonykóros ló szúratott le s egy gyanüs gyógykezelés alá vétetett. A szükséges óvintézkedések foganatosítva lettek. Debreczeu, 1886. mártius 4-én. Fekete Sándor m. kir. főjegyző alispán helyett. Az országos nyomor gyógyító szerei. VII A dohány-monopolium megszüntetése által bekövetkezendő kárt, nagy mérvben és pedig sok tekintetben előnyösen pótolná a szesz-monopoliumnak behozatala. Ismét monopolium, uj monopolium! Sóhajt fel talán a szíves olvasó? Igen is egyik monopolium hátrányait, a másik monopólium előnyei: mindig ellensúlyozhatják, sőt kárpótolhatják is. Csak az a másik, azaz uj monopolium időszerű, helyes alapokra fektetett és népszerű legyen. Ekkor azután nem fog vissza-tetszést szülni az országban. Én ilyen időszerűnek, helyes alapokra fektetettuek és nupszerűuek találom a szesz-monopoliumot; amelynek behozatalát nálunk ugy közgazd isági, mint pénzügyi, sőt erkölcsi okokból is szükségesnek találom. Hogy menyire nem népszerűtlen, sőt szükséges némely c/.ikkekre nézve az állami monopolium: mutatja az a mozgalom, amely néhány hóiiappal ez előtt a m igyarországi gyufagyárosok körében megindult Gyufagyárosaink ugyanis állami segélyért fordultak a kormányhoz; éö nyíltan kifejezték azon óhajtásukat, hogy fogadja őket az állam a monopolium védő karjaiba. Az állam, bár tudVa-levőleg elég nagy pénzszükségben szenved, magától érthet.őleg nem utasította el az ajánlatot vagyis a kínált mouopoliumot. Igaz, hogy az ügy még csak az előzetes tanácskozások stádiumában van ; de azért éppen nincs kizárva a valósítás lehetősége A szesz-monopolium eszméjét legújabb időben Bismarck pendítette meg és tette a porosz parlamentben vita tárgyává. Azért mondom, ho^y legújabb időben, mert ez nem egészen uj eszme Európában. Megpendítette ezt már öt-hat évvel ez előtt Alglave képviselő Francziaországban, de legnagyobb buzgósága mellett sem tudott tekintélyes híveket hódítani javaslatának; amenyiben a franczia állami pénzügyi viszonyok sokkal kedvezőbbek, semmint ily kényszer-eszközökhöz kellene nyúluiok, Norvégiában pedig már több év óta tényleg fenn áll a szeszmonopólium, csakhogy uem az államkincstár, hanem bizonyos közhasznú testületek javára. Amíg a szesz-monopolium csak a távol északon állott fenn; Francziaországban pedig csak egyes tervezgetők foglalkoztak az eszmével; mi magyarok még csak nem is gondoltunk rá. Mióta azonban a Németbirodalom hatalmas államférfija Bismarck felkarolni a szesz-monopolium eszméjét, náluuk is megváltoztak a viszonyok. Az eszme minket is érdekelni kezdett. Sőt másutt is viszhangra talált. Belgiumban komolyan foglalkoznak a felmeritett találmány kérdésével. Francziaországban az Alglave által elhintett mag buja növésnek indult. Az eszme megfog nn/.ott a franczia társadalom talajában s egész studiutrimal tárgyalják a tervet; amely Alglave számítása szerint, körül-belül 1050 —1200 millió frank jövedelmi többletet helyez kilátásba az állani.iák; tehát csaknem mesés összeget, amely nem egy fennálló adónemet tenne szükségtelenné. A szesz-monopoliumnak kétségen kivül nagy és számot tevő pénzügyi előnyei vannak. P]zt elvitatni nem lehet. A szesz monopolium nélkül is nagy hasznot hajt az államoknak. Fra icziaországbau 190 millió márkát, Angliában 308 millió márkát, Oroszországban 150 millió márkát hoz be ma a szeszadó. Németország 300 milliót helyez kilátásba. Nálunk a szesz után most 8V2 millió forint tiszta bevétele vau az államkincstárnak; a szesz-monopólium 65 millióval többet jövedelmezne. így áll a szesz-monopolium kérdése pénzügyi tekintetben. Van azonban annak más becsesebb oldala is: a közerkölcsiség. A németbirodalmi kormány a szesz-monopolium erkölcsi értékére nagyobb súlyt fektet, mint pénzügyi előnyére. Ebben tökéletesen igaza van. Mert a pálinkával most, ugy amint az árultatik, megmételyezik a köz nép testét és lelkét. Ha a szesz-egyedárúság életbe lép, a fogyasztó közönség kezébe többé uem fog mérges, kozmás (fuzeles) tisztátalan szesz kerülni; mert a kormány összevásárolja az országban termelt összes szeszt; azt italkészitő intézeteiben feldolgoztatja, és ital Mai számunkhoz negyed iv és a „Gazdasági Értesítő" melléklap van csatolva.