Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

Ny ir vidék'

4 hetedik évfolyama. Nyiregyháza, 1886. október 31. 11-ik szám. GAZDASÁSI ÉRTESÍTŐ. A „NYÍRVIDÉK" melléklete. A „FELSÖ-T1SZ A VIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Kérvény a pénzügyminisztériumhoz. A felső-tiszavidéki gazdasági egylet, választmányi határozatból, az idei dohány beváltás érdekében. a következő feliratot intézte a pénzügyi minisztériumhoz. Nagyméltóságú m. kir. Pénzügyi minisztérium! A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület működési körében létező gazdaságokat e folyó évben tartott és ily mértékben ember emlékezete óta nem tapasztalt szárazság rendkivüli módon sújtotta, mihez járul még, hogy termelési czikkeink vagy épén nem, vagy csakis tetemesen leszállított árakon érté kesithetők. Ily körülmények között természetes, hogy gazdaközönségünk nehéz gonddal néz a jövő elébe. Ezen gazdasági egyesület hatáskörébe tartozó vidék;, egyik fő culturágaként a dohány termelés sjjevgpel. Dohány termésünk, bár ezen termény mint délszaki növény jobban ellent áll a hőségnek és száraz időjárásnak, nem fejlődhetett ugy, mint rendes időjárás meilett. Jóllehet ezen időjárás nagyban elősegíthette a dohány érését, a száradásra nézve pedig épen kiválóan kedvező volt; és igy a nyert anyag későbbi kezelésére és feldolgozására minden kívánható tulajdonságokkal bir: mégis a hozam a középtermésen is alól elmaradt. Egyik fő oka ennek az, hogy a magas kincstár által kizárólag termelni engedélyezett szamosháti dohánynak levelei, melyek faji jellegénél fogva is csak ritkán érik el a „tekintélyes" nagyságot és igy minden esetre kevesebb hozamot adnak, mint az eddig termelt más dohányfajok; ez évi szárazság miatt pedig általában nem birnak azon „tekintélyes" nagysággal, melyet a beváltási szabályzat a közönséges első osztásba sorozott anyagtól követel; mely ,tekintélyes" nagyság más dohányfajoknál talán még e folyó esztendei száraz időjárás mellett is elérhető lett volna. Igy tehát azou szomorú körülméuynyel kell számolnunk, hogy ezen különben teljesen beérett, kitűnően beszáradt és béltartalmánál fogva kifogástalan szindohányunk a beváltási szabványok szigorú alkalmazása , mellett, sem szivartakarók, sem válogatott osztályokba, de még a közönséges első osztályba ' sen^' ijogna soroztatni. Az elősorolt hátrányokat tetézi még az is, hogy folyó év szeptember 18-án bekövetkezett nagymérvű fagyás a késői dohányokat, melyek még akkor le nem szedettek, teljesen megsemmisítette, miből a beváltó kincstár előnyére, miután ennek következtében jól be nem száradt és éretlen dohány beváltás alá épen nem fog kerülni, a gazdaközönség érzékenyen sújtatott és azon szomorú következmény előtt áll, hogy a dohány termelést eszközlő kertészek, a beváltás alá kerülő termesztményeik árából, a kiszedett tetemes előlegeket visszatéríteni képtelenek lesznek. E tekintetben igen súlyosan nehezedik a gazdaközönségre a dohánybeváltási határidőnek utóbbi években szokásba vett késleltetése, minek folytán ,a kertészekkel az elszámolás már csak márczius hónapban eszközölhető és azon ideig munkásaink részére a megélhetésre szükséges költségeket okvet-leuül nyujtanunk kell, még pedig a fenforgó egészségügyi viszonyokra való tekintettel, a legcsekélyebb megszorítás nélkül; holott a beváltás befejezése után azok részére nyújtandó előlegek már a következő év talán jobb termésére lennének nyújtandók; mindenesetre pedig a helyet cserélt kertészek részére uj gazdáik által, mikor az ilyon munkás visszamaradt adóssága rendszerint senki által meg nem téríttetik Ezekkel jeleztük a nagy termelők állapotát. Ami a kis termelőket illeti, ezeknek helyzete még súlyosabb. A késői beváltás miatt dohányterméseikből e folyó évben közterheiket lefizetni képtelenek lévén, az adókezelési szabályok következtében akkor midőn ezen terhek lerovására dohányuk elegendő fedezetet nyújtana, a múlhatatlanul bekövetkező kényszer behajtások mellett kénytelenek lesznek az idei csekély gabonatermésből a téli időszakra éleimül fentartott kevés készletüket is eladni. Ezenkívül pedig félő és nagyon félő, hogy az utolsó években már meglehetősen alászállott csempészkedés, a folyó évi rosz termés és a dohánybeváltás esetleges kései megkezdése következtében, ismét nagy mérveket fog ölteni. Ezeknek előadása utáu az alant írott felső-tiszavidéki gazd. egyesület tapasztalva azt, miszerint a magas kormány az elébe terjesztett indokolt felterjesztéseinknek készséggel helyt adott és létező bajaink orvoslására hatáskörében a szükséges intézkedéseket megtenni kegyeskedett, hazafiúi tisztelettel és hódolattal terjeszti azon alázatos kérelmeit Nagyméltóságod elé: Méltóztassék akként intézkedni, miszerint a folyó évi teljesen beérett és kifogástalanul beszáradt dohánytermésünk beváltása (Szabolcsmegye területén) folyó év deczember elején vegye kezdetét, és hogy a béltartalmuknál fogva különben közönséges 1-ső osztályba leendő sorozásra alkalmatos kisebb dohányleveleknél a „tekintélyes nagyság" hiánya döntő ne legyen. Mély tisztelettel maradván Nyíregyházán, 1886. október 10-én, a „Felső tiszavidéki gazdasági egylet". Az okszerű kendertermelés rövid ismertetése. A kenderáztatás bírmely közönséges, megszokott és ismeretes dolognak tekintessék s a régi mezőgazdasági kulturával dicsekvő népeknél bármily jó áztatási gyakorlat van szokásban, minthogy egyesek és vidékek, sőt egész népek tömegesen vétenek ezen egyszerű mezőgazdasági műtét ellen; ennélfogva a kender okszerű áztatása egész figyelmünket kell, hogy kihívja; habár mindamellett az áztatás mégis csak olyan egyszerű dolog marad, a melynél ha a kenderkórókat az eddig leirt okszerű módon termelve s mintegy előkészítve hozzuk az áztatóba, némely itt leírandó utólagos dolgok figyelemben tartása mellett az áztatásuak inkább természeti törvényei ellen hibát alig követhetünk el. Az eddigi eljárásban hazánkban főleg azon hiba követtetett el, hogy a gazdák részint siettetvén az áztatás lefolyását, részint pedig nem ismervén az erjedés forradalmának természetét, a legtöbb helyen a sárban füllesztés által akarták elérni azon eredményt, amelyet az itt közreható természeti erők számba vétele mellett, egyébként is egész bizton elérhetnek, ha azokkal csak felületesen is számolni tudnak. Hogy erjedés álljon be, erre nézve akár a külső légköri melegségnek, akár a kenderrostokban lévő vegyi anyagok bomlásából származott belső elemek egymásra hatása által keletkezett forradalomból származó belső melegségnek jelenléte szükséges ; mert ennek hiánya nélkül a kenderkórók ugyan ázhatnak, de az azokban rejlő káros alkatrészek (vegyi anyagok, ásványrészek) erőteljes és szabályos módon el nem távolittatnak s a hosszas ilynemű áztatás által inkább azon részek fognak a kenderrostok közül kiáztattatni, amelyek azoknak összetartó kötőanyagát képezik. Ebből látható, hogy a nálunk és nyelvünkben megszokott kifejezés t. i. az „áztatás" nem felel meg a valóságuak, mert a kender (vagy bár a len isj nem csupán áztatáson, sokkal inkább erjesztésen, vagy mint a bornál neveztetik, forráson megy át. Ezt azért tartottam szükségesnek ennyire kiemelni és hangsúlyozni, mert a legjobb kenderterményből sem lesz soha jó rost, tehát jó kender, ha az áztatás, vagy is erjesztés műtétele kellő vigyázattal, ugy szólván lelkiismeretességgel nem hajtatik végre. Ez adja meg a kenderrostoknak finomságát, hajlékonyságát, rugékonyságát, szinét, fényét, átAzon istálló faláról, melyben taknyos ló állt, a vakolatot le kell verni oly magasságig, mennyire a beteg ló orrával felérhetett, ezt újra vakoltatjuk és az egész istálló ki lesz meszelve. A ráesőt legjobb, ha elégetjük; a jászlat le kell gyalulni, azután forró lúggal szintén jól lesuroltatjuk és minek utána megszáradt, jól vastagon be neszeljük. A hidlás-deszkákat fel kell szedetni és el kell égetni. A hidlás alól két ásónyomnyira a földet kiássuk és ennek helyére friss földet hordunk és csak erre teszszük az uj hidlást. Téglázott talajú istállóból — azon állásokból, melyekben a beteg ló állt — a téglákat felszedetném és uj téglákból készíttetném el a talajt; a többi állásokban pedig a téglák közeit először kikaparjuk, azután lúggal a talajt tisztára lemosatjuk és ha a talaj felszáradt, homokos mészszel bemeszeljük. Kitisztítás után be kell tenni az istálló ablakait, meggyujtunk egy pár szál kéngyertyát és kimegyünk a

z istállóból, bezárván az ajtót, hogy igy az istálló jól kifüstölődjék; másnap ajtót, ablakot nyitván, az istállót 8 napig szellőztetjük. A zabla, mely a beteg ló szájában volt, mielőtt újból használtatik, megtüzesítendő ; a szerszám szijrészeit pedig, bármennyire sajnáljuk is, el kell égetni, én szintén elégettetném a ló keféjét is. A pokróczot lúgban ki. főzetem, vagy el kell égetni. A vakarót kiégetném; forróluggal lesuroltatnám a szekeret, mely előtt az ilyen ló járt, a vályút, amelyből ivott, legyalultatnám, forró lúggal leöntetném, meg hagynám,' száradni jól, bemeszeltetném csak azután használnám ; a vedret, ha jó, forrázzuk le lúggal és használ, juk más egyébre, ha viseltes, tegyük a tűzre és igy bizA „GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" TÁRCSÁJA, Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései. Közrebocsátja : Tormay Béla. Meglehet, hogy roszul gondviselt, elcsigázot betegség és rosz tartás miatt leromlott lovak azt a betegséget könnyebben megkapják és azért tartottuk az előtt azt, hogy az ilyen lovak maguktól is megtakn} osodnak. A legjobb állatorvosok meggyőződtek arról, hogy a takony nem támad soha, hanem ragályozás által ter jed és azért korcsmában, ronda jászlón, hova mindenféle lovat kötnek, úton az itató kutak vályúján könnyen szerezhető ily baj. ott tehát miuden gazda vigyázzon, és ha útban itatni kell, vödröt vigyen magával. A taknyos ló szőre uem olyan fényes, mint az egész séges lóé, hanem az mindig vakaratlannak látszik, szája környéke néha bíbircsós és álla alatt a torokjáratban rendesen hol kisebb, hol nagyobb kemény csomó érezhető. Ha ilyen lovat látunk és ha eunek »z orra czimpája sem tiszta, ha azon az orrfolyás nyomát látjuk, ak kor ezt gyanúsnak nevezhetjük. A gyanús lovat közelebbről kell megvizsgálni azaz meg kell nézni belülről is az orra üregét, ha ebbe belenézünk s ennek belseje, mely egészséges lónál rózsapiros — ennél ólomszerü, néha foltos, vBgy csikóit s találunk rajta sokszor kásaszem nagyságú bibit csókát; és csak az egyik orrlyuka foly és ezen kifolyás zöldes-sárgás szinü, néha vércsikok vannak rájta és ez az orrczimpákra ragad, akkor a ló határozottan elkülönítendő és azt olyan helyre kell állítani, hol más lóval -nem érintkezhetik. - Ha a gazda a maga lován, va_-y máséu ilyen jeleket lát, azonnal jelentse az elüljáróságnak, az pedig hozzá értő állatorvossal vizsgáltassa meg a lovat még behatóbban, és ha ez azt fogja látni, hogy az orr üregében fentebb már szalonnás fenekű fekélyek vannak, akkor a ló taknyos, és azt ki kell irtani, az elüljáróságnak kötelessége, hogy azt, bárkié, mielőbb leszurassa. A leszúrt taknyos lovat szőröstül-bőröstül elásatják, a sörényét, farkát elvágják és elégetik, a bőrét pedig behasogatják, hogy azt senki ne használhassa. Van eset, hogy a takony a tüdejében fészkel és akkor az álla alatti keményedést veszi ki az állatorvos, és ha ebben olyan túrós forma szemcséket talál, akkor is ki fogja a lovat irtatni. Le fogja végre szúratni a lovat, ha a bőrén van a takony, vagyis, ha azon támadnak csomók, melyek kifakadván, fekélyekké lesznek, mit bőr-féregnek neveznek. A taknyosság törvényes főhiba, az eladó 15 napig felel lováért, de ha valaki tudva, ilyen lovat ad el, nem csak annak árát köteles visszaadni, hanem ha a vevőnek ettől más lovai is megbetegednének, ezért is kártalanítani tartozik az illetőt. Kerekesnél az a baj, hogy semmije sincs és igy a szegény Tóháti nem vehet rajta semmit. Ha a takony valamely istállóban kiütött, a gyanús és beteg lovakat válaszszák külön az egészségesektől; a betegeket állatorvossal megvizsgáltatván mielőbb, mint'mondám, le kell szúratni; mig az egészségeseket ki kell az istállóból, hol a beteg ló állt, kötni, azok elkülönitendők, útra azokkal menni nem szabad és az állatorvos felügyelete alatt tartandók. Az istállót pedig, hogy azon esetre, ha ebbe ismét egészséges lovakat akarnak állítani, ezek meg ne taknyosodjanak, a következő módon kell kitisztítani, amit fertőtlenítésnek hívnak :