Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ' A „NYIIIVIDÉK" MELLÉKLETE. nyíre szükség van. Sok esetben (és mennyi ez minálunk ?) minden 10 — 12 évben csak egyszer lát trágyát a föld. No már most, ha az a föld televénydus, mély, szelid fekvésű tf\laj, a mely még az évszázados növényi kor hadványok által képezett kapitális egy részével rendelkezik, akkor ily ritka trágyázás mellett is a gazdálkodás megy, s ha nincsenek is nagy termés átlagok, de azért ugarrendszer segélyével meg lehet élni. A hol azonban a talaj sárga homok, vagy agyagos, sik, domb vagy hegyvidék, ott is csak minden 10—12 ik évben győzik rendszerint trágyával, de aztán igaz is, hogy a 12 évben 4 év ugar, 4 év rozs és 4 év zab; mert e két utóbbi csekélyebb igényű növény, ugy, a hogy megterem, de buza és árpa, tehát magasabb igényű növények termelése ily talajokban nem megy. Ily termőtalajú birtokon, a minőt részint tudatlan, vagy lelketlen elődök hagynak az utódra, a fokozott állattartás általi tiágyatermelés csak évtizedek hosszú munkája alatt mehet végbe. Miért? Mert a föld takarmányt sem terem, mig legalább kétszer át nem trágyaztatik. Ha ily talajokon a műtrágyákhoz, mint kisegítő eszközhöz fordulunk, nem fogjuk megbánni. Vannak megint taiajok, a melyek ott távol fekszenek a majorhoz, hogy e miatt, vagy soha nem kapnak istállótrágyát, vagy nagyon ritkán, 8 ha már nem teremnek) legelőnek hagyatnak pár évig, s igy pár évi pihenés után, újra müvelés alá kerülnek. Ily helyzetű biitokrészeken eddig mást tenni nem is lehetett; ma együttesen alkalmazott zöld trágya és műtrágyákkal ez állapot előnyösen megváltoztatható. Azt mondtuk, zöld trágyával együttesen, mert nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a talajban humusra is vau szükség. Ez az, a mi a talajt lazává teszi, nyirkos állapotban tartja, meleggé teszi és vegyi átalakulásokat segit elő benne. Az istállótrágyával viszszünk be humust a talajba, s igy az istállótrágyának kettős a hatása, t. i. tápszereket ad a növénynek és szerves anyagot hoz a talajba a fenti tulajdonok előidézésére. A műtrágyák csak kizárólag táplálékul szolgálnak, s utóbbi fuukcziót nem teljesitik, ezért kell ott, a hol másként nem lehet, a zöld-trágyához, mint kisegítő eszközhöz nyúlni. Minél több humus van valamely talajban, annál jobban hatnak a műtrágyák, s ezt szem előtt kell tartani. Vanuak ismét szőlőterületek, a melyek nehéz hozzáférhetésük és a trágyázás költséges kivitele miatt is istálló trágyát soha sem látnak, pedig a kitűnő minőségű és értékes bor, melyet teremnek, egy kis áldozatot megérdemelne. Ily szőlőkben a műtrágyák számára megint szép terrenum nyilt. Az itt közölt esetek tehát olyanok, a melyekben istálló-trágyával nem rendelkezvén, a műtrágyákhoz kell fordulnunk, ha a szomoruuak nevezhető termelési állapoton előnyösen változtatni szándékozunk. A műtrágyáknak azonbau nemcsak ily esetekben van meg a terrenumok. Azon becses tulajdonságok, hogy bennök a növényi tápszerek könnyen oldható és gyor san ható alakban vannak jelen egyrészt, másrészt pedig hogy a műtrágyában a növényi fő-tápszereket, u. m : foszforsavat, légenyt és kálit, egyenkint külön lehet vásárolni, a következő két irányban teszi becsessé azokat. Ha ugyanis tavaszszal kalászosaink a kedvezőtlen tél miatt növésükben elmaradtak, egy felülhintés gyorsan ható chilli-salétrommal csodálatos módon fog hatni, s a hitvány világos-zöld buzauövénykék pár nap alatt erős sötétzöld hajtásokat tesznek. A szűkölködőnek tehát akkor jöhetünk segélyére, mikor legnagyobb szüksége van reá. Azou tulajdonság pedig, hogy a főnövényi tápszereket általuk külön-külön uyujthatjuk a következő előnyöket, igeu nagy jelentőséggel bir. Valamely talaj pl. egyoldalúan gazdag; illetve pl. gazdag légeny- és káliban, de foszforsavban szegény. Az ily talaj termi a dőlt vetéseket sok szalma-, de kevés szemtermeléssel. Ha ily talajba foszfor-műtrágyát viszünk, annak termőképességét aránytalanul fokozhatjuk. De nemcsak a talaj tápanyagainak egymáshozi aránya, hanem az is dönt még, hogy a növények tápszer igénye nagyon változó. Az egyik pl. túlnyomóan légeny táplálékot szeret, a má sik foszforsavat, a harmadik foszforsav és kálit, más kell tehát a bükköny-, borsó- lencsének, más a buza-, rozsnak, más az árpának, a répának, a dohány-, kenderés lennek, szóval a műtrágyák segélyével — ha különben pénzügyileg is a számadást megtaláljuk mellette — egyes növényeink igényeit tetszés szerint elégíthetjük ki a mit istálló-trágyával meg uem tehetünk. Összefoglalva tehát az itt elmondottakat: használmütrágyát az, a kinek istálló-trágyája egy vagy más oknál fogva nincs elegendő mennyiségben, s a ki ezen hiányát sem iparüzletek, sem jutalmazó állattartásának fokozása által el nem érheti ; a kinek tavaszszal gyengén fejlődő növényzete van, b azt felsegélni szükséges nek tartja, avagy az, a ki egyes növények gazdag termésére utalva van, s a kinek e bő termést mesterséges eszközökkel is előmozdítani körülményei folytán érdekében áll. A gazdasági egylet kertjéből a folyó év őszén eladásra bocsáttatnak: 1. Almafák fajok szeriut darabonként 35 kr.—50 kiig, 2. Körtefák , „ „ 35 kr.—50 „ 3. Szilvafák „ ,40 kr.—50 „ 4. Meggyfák „ , „ 40 kr.—50 „ 5. Cseresznyef. „ „ „ 40 kr.—50 „ 6. Kajszin baraczkf. faj. szer. darabonk. 40 kr.—50 „ 7. Őszi baraczkfák „ „ „ 45 kr.—50 „ 8. Diófák igen erősek , 40 kr.—50 „ Almákból különösen ajánltatnak: Batul alma, téli angol arany pármén, Casseli uagy reuet, Oberdick renetje, Ananas reuet, Orleansi reuet, Daru alma, Müller Emília, Hubbardston páratlana, Sikulai alma, Szász pap-alma stb. Körtékből: Nemes Kolmár, Napoleon vajoucza, Diel vajoucza, Hardenpont téli vajoncza, Josephina, téli esperes, Liegel téli vajoncza, Avrauchesi jó Louize körték stb. Szilvákból: Közönséges beszterczei, Muskotály beszterczei, Monfort Jeffersou, Kooper uagy szilvája, Korai kedvencz, Fehér királynő, Fehér császárnő, Wallesi herczeg, Burdet Angelina, Dániel, Cochet stb. Kertek alakításához, olcsóságuk, ékes virágzatuk s mindig kellemes zöld lombozatuk miatt, ajánljuk az alább felsorolt fa- és cserje-féléket: 1. Acer canipestois közönséges juharfa 1 drb. — frt 25 kr. 2. , platanoides hegyes levelű „ 1 , — „ 30 „ 3. , neguudo fol. variegat.. tarka levelű nemesített díszfa ... 1 „ — „ 40 „ 4. Acseulus hyppocastanum vad gesztenye, 1 méter magasságbau 1 „ — , 30 „ 5. Ailanthus glaudulosa (bálváuyfa) válogatott példányok .... 1 „ — „ 15 „ 2 évesek 100—120 centiméter magas pr 100 , 2 . — , (i. Betula alba, közönséges nyírfa 100 cm. magas 1 , — „ 30 „ 7. Bignonía catalpa (bige-beeső), terebélyes fa 1 „ — „ 60 „ 8, Fraxinus excelsior, korisfa 1 méter magas 1 „ — „ 35 , 0. Líriodendron tulipifera, titlipánfa 1 , 1 „ 20 , 10. l'aulpvuia imperialis .... 1 „ — „ 40 „ 11. Platanus orientális boglárfa . . 1 „ 1 „ — „ 12. . pyramidalis, piramis alakit boglárfa I „ 1 „ — „ 13. Populus argentea, ezüst levelű nyár 1 méteres 1 „ — „ 30 „ 14. Populus pyramidalis, piramis nyárfa 1 méteres 1 „ — „ 20 „ Populus pyramidalis, pyramis nyárfa 2 méteres 1 , — „ 30 „ Populus pyramidalis,pyramis nyárfa 3 méteres I , — „ 40 „ 15. Ákáczok: a) Válogatott 2 '/

2 méteres 3 éves 1 , — „ 15 „ b) „ 150 cm. . . 100 „ 2 „ — „ c) , 100—120 cm. 1000 „ 5 „ 50 „ d) , 100 ctméterig íooo ,. 4 . 50 ,, Dísz-bokrok: 1. Cornus alba 1 drb; . 25 kr. 2. „ sanguiuea 1 „ . 25 „ 3. Cydonia japonica 1 „ . 35 „ 4. Cytisus purpurea I „ . 40 . 5. Deut.zia crenata fl. pl. ... 1 „ . 30 , (i. „ candidissiina fl. pl. . . l . . 25 . 7. Forsythia furtuuei I „ . 35 . 8. , viridissima ... I . . 30 . 9. Hibiscus palustris rosea ... 1 „ . 30 . 10. Philadelphus diauthiflorus . . 1 „ . 30 „ 11- „ prymulaeflorus . . l „ . 30 „ 12. Sophora japonica l . .25 13. Spirea argentea 1 „ .25 ,, 14. „ van Iíoutti 1 „ . 35 „ 15. „ Billiardi l „ . 30 ü 16 „ callosa macrophilla . . I „ . 30 17. . Douglassii 1 „ . 35 . 18. „ opulifilia fol. luteis. . 1 „ . 25 19. , prunifolía fl. pl. ... 1 „ . 30 „ 20. . Ilevesiana fl. pl . . . l „ . 30 21. , spleudens i , . 35 , 22. . Thunbergi 1 . 30 „ 23. Syringa rosea 1 „ 35 „ 24. „ Jozsikaea i . . 35 . 25. . persica alba i , 35 26 Sinphori-carpus rosea .... 1 „ .30 „ 27. Weigelia amabilis 1 . . 35 28. „ rosea 1 . . 40 „ 29. „ van Houtti l „ . 35 " 30. Buxus sempervireus .... 1 „ .25 31. Pinus strobus selyem fenyő . . I „ .40 32. Thuja orieutalis és occidentális 1 . . (JO 33. Vad szőlő erős gyökeres ... 1 n . 20 . „ » 1 éves 1 . 10 Nagyobb vételeknél megfelelő ár-mérséklés! Szíves figyelmébe ajánljuk azou t. gazda uraknak, akik öszszel kívánnak ákáczot ültetni (ami sokkal jobb is), hogy egyletünknek igen szép és dús készlete van ezen fanemből. Az egyleti kert régibb szölö telepe, amely mintegy 50 faj csemege- és borszőlőből van berendezve, a homoki szölöfajok nagybani cultiválása szempontjából eladatik. A tőkék mind termők, erősek, egészségesek. Az árak a következők: 10 darab l f

rt ÍM „ 8 „ „.1000 „ 75 „ Nyiregyházán nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. Vegyesek. — Termelési kísérlet egy egyiptomi növéuyuyel. Sípos György Egyiptomban élő hazánkfia a Ramie nevü rostos növény termelésének felkarolására alakult »Société la Ramie Frangaise« társiság mérnöke, székhelyéről Tagazigből egy doboz Ramie gyökeret küldött az országos magyar gazdasági egyesületnek termelési kísérletek czéljából. Kisérő levelében felemlíti, hogy a Ramie Egyiptom egyik leghasznosabb kultúrnövénye s ugy talaji, mint éghajlati igéuyei szerint Magyarországban is előnynyel termeszthető növénynek ígérkezik. Küldeményéhez a Rimie növényből készült rostokat és egy frauezia röpiratot csatolt, mely ?. nevezett növény termelését ismerteti. Az egyesület istvántelki földmives iskolájában fog az egyiptomi növénynyel kisérletet tenni. — Korábban virágzó rózsák. Az olyan töveket, melyek már legalább egy évig edényben állottak, leh.it &zép eredményuyel koraibb virágzásra is hozni az által, ha üvegházba, vagy megfelelő ablak köZzé helyezve, egyenletesen emelkedő hőmérsékletnek s világosságnak teszszük ki; e czélból a hőmérséket 10° C. melegen kell kezdeni s fokozatosan emelui azt 18—22°-ig és h .bár az üde, friss levegő elkerülhetlenül meg is kívántatik a hajtásba induló rózsánál, mégis azt mindenkor lehető vigyázattal kell adni, az ajtóra vagy ablakra akasztott ruhafélével korlátolván a szellőztetés által támadt léghuzam ártalmas hatását Erős, napos időben a beárnyékolást s mindaddig, míg a bimbók fel nem feslenek, a naponkénti 2— 3-szori langyos vizzeli fecskendezést elmulasztani nem szabad; ugyancsak, midőn a bimbók már erősen dagadnak, felemelendő a meleg az emiitett tetőpontig, mig ellenben, ha a bimbók fejleni kezdenek és szint kapnak, a meleg újra leszállítandó, mi által a virág tökéletesebb és frissebb lesz; ha azután a rózsa már rendes virágzásba jött, a hajtóházból, vagy a melegebb ablakból eltávolítjuk világos, hidegebb helyre, hol virágzásuk tartósabbá válik, az elvirágzottakat átültetjük, megmetszük, májushó közepén jól trágyázott tápdús talajba kiteszszűk, szabadban gondozzuk, folytonos esőzéstől, forróbb napsugaraktól védve és ügyelve, hogy hajtásai teljesen kifejlődjenek és teljesen kiérjenek. — Az ugorka és dinnye korai elhalása ellenmelyet tartós szárazság okoz, a termelők igeu sok eljárást alkalmaznak, de sikertelenül. A melegágyakon tenyésztett ugorkánál és dinnyénél pár év óta azon eljárást kezdik követni, hogy e növényeket agyagos földből készült kis dombokba ültetik s igy számos bajnak elejét veszik. Igy a gyenge - növények nem rothadnak ki oly hamar a gyakori locsolgatások után; kezdettől végig egyenletesen nőnek, e miatt többet teremnek s az idő járás változásainak jobban ellenállának. Hogy azonban ezen agyagtömeg a locsolások és permetezések folytán megkeményedjék és ki ne száradjon, finom szénport kevernek hozzá, mi által még azt is elérik, hogy folytonosan egyenletes nedvességgel fog birni. Ezen művelési módnak még azon haszna is van, hogy az igy tenyésztett ugorka és dinnye korábban kezd teremni és életképességét tovább megtartja. Konyha- és házikertekben is igeu előnyös lenne ezen eljárás, mert egy igy elkészített ágy egymásután több évig használható s őszszel a vetemények eltávolítása után trágyalével inegöntözés által felfrissíthető s ugorka termesztésre igen előnyösen használható. E czélra az ugorka-, vagy dinnyeföld 60 cm. szélesen, 50 cm. mélyen hosszában szénporral kevert rétfölddel kitöltetik annyira, hogy a szomszédos terület felé emelkedjék. A magvakat 15 cm. mély barázdába keli ültetni s előbb 2 cm. magasan tiszta szénporral befedni. Később, mikor az ifjú növények a barázda felé emelkednek, kissé nyomassanak le s az agyagföldkeverékkel a barázda tetejéig vétessenek körül. Mindkét oldalon hu zandó egy öntöző barázda. Az öntözés leghelyesebben reggel 8—9 óra közt végezhető, nyár derekán pedig 7— 8 óra közt. — Tiszta levegő ós a tej. A levegőnek rendkívüli hatása vau a tehenek tejelőképességére. Minél tisztább levegőjű istállóban állnak a tehenek, annál több tejet adnak ugyauannyi takarmáuy fogyasztása mellett. Számok bizouyitják ezt legjobbau, melyekből sokan okulhatnak. A frankfurti tejgyógyintézet mintaszerűen épített istállójában 80 tehén áll, melyeket igeu jól takarmány óznak. E tehenek, mielőtt a most működő ventillacziót (levegő ujitó szerkezet) berendezték, 1877-ben darabonkínt átlag 3700 liter, 1878-ban szintén 3700 liter és 1879-ben 3716 liter tejet adtak. A ventilláczió berendezése után 1880-ban darabonkiut 4050, 1881-ben 4152, 1882-ben 4354 liter tejet adtak. A javított szellőztető tehát éveukint és darabonkiut 483 liter tejet eredményezett. E mellett a tiszta levegőjű istállókban álló tehenek kevesebb betegségnek vannak alávetve, jobban, erősebben fejlődhetnek s az ily tehenek teje tiszta izü és egészségesebb, mint a kevésbbé tiszta istállókban tartott teheneké. — A borjak hasmenése ellen ujabban a szaliczilsavat ajánlják, melyet következőképen kell használniMihelyt az első vizes, átható, bavanyu és rothadt büzü ürülék mutatkozik, a borjúnak azonnal '/

2 liter szikfü teát l gramin szaliczilsavval és 1 gramm tanninnal kell beadni. Ha ez haszuálua, néhány óra múlva újra beadunk a borjuuak, de kétszer annyi szaliczilsavval és tanninnal. E kúránál a borjutói egyszer-kétszer megfonjuk a tejet s később csak keveset engedünk neki szopni, mindaddig mig a baj egészen el nem mult. Egyidejűleg a szoptató tehénnek néhány napig naponkint 2 gramm szaliczilsavat adunk be takarmánynyal vagy italban. E gyógyítási mód rendesen azonnal használ. De ha a baj kezdetben elhanyagoltatott 8 már annyira kifejlett, hogy a borjúnak hasfájása van és teste hidegülni kezd, akkor a teához 10 csepp opiumtiukturát kell keverui, a teát gyakrabban beadjuk s a borjut meleg pokroczcza! betakarjuk. Az ilyen beteg borjut természetesen azonnal el kell a többitől választani, nehogy baji a többire is átragadjon. — Száj fájás ellen Kali hypirmanganicumcs ajánltatik vizban feloldva, (mint 1 : 30-hoz) szép piros színnel biró folyadékot mindig frisseu kell készíteni, s azzal csepü vagy szivacs segélyével ecsetelni be a marha száját.