Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. tényleg óránkint 1200 dölet képes megmívelni. Es ennél messzebb menő eredményt nem kívánhatunk. Szerkezet dolgában e gép az összes földmivelési eszközök egyik legtökéletesebb példányának tekinthető. Xönnyü kezelhetősége meglepő. A gép egyetlen emeltyűnyomásra állítható mélyebbre vagy sekélyebbre munka közben is, s az egész vaskeret párhuzamos emelése vagy süiyesziése egyetlen fogásba kerül. Ez minden más rendszernél hiányzik. A gép munkaközben az emeltyűnek emelése nélkül, csupán az emeltyűn alkalmazott rugózár lenyomásával, önmagától pattan ki a földből. Tehát teljes mérvben au tomatikus szerkezettel bir. Eanek rendkívüli előnye van a fordulatoknál. Ilyen kor, méréseim szerint, a vonóállat 500—1000 % vonóvouóerőt kénytelen kifejteui iszonyú megerőltetés közt, ha a gép a földben van. Az automatikus szerkezettel nem resteli a munkás kiemeltetni a gépet, mit felügyelet nélkül sokszor restelne meg enni az emeltyűvel. Az automat-emelő el uem romolhat, mert ez egyszerűen abban áll, bogy a futókerekek a gépet hordozó kerékszárral előre vannak irányulva; most már a kerekek emeltyűje felszab .díttatván. magától visszaesnek, miközben a gép a földből önként — a vonóállatok húzó ereje folytán — kiugrik s a kerekeken fut tovább. Egy emeltyű-áttétel a két oldalkerék mozgását átviszi az első kerékre is; igy a három kerék teljesen egy időbjn emelkedik vagy száll alá. Szerkezeti előuyük még: a kapák kedvező alakja, helyes irányú metszőszöge, a gép kiváló szilárdsága, kerekeinek, főleg a tengelynek kopás elleni védelme tengelyvédházak által. Mindezeknél nagyobb előny azonban a gép gyorsan kopható részeinek : a kapáknak könnyű és olcsó pótlása. Minden géphez két szerelvénykapa velejár. A ka pák tokszerüleg felhúzhatók az aczélnyélre, s egy rajtok kereszeülütött keményfaszeg által fölerősíthet ők. Áruk Nicholson W. P. és társai gépgyárában Budapesten (Gyár-utcza 48. sz.) darabonkint: vasöntésből 15 kr, aczélöntésbői 45 kr. Igy a gép 3 frt 45 krból vasöntésü kapákkal újra fölszerelhető Én két évig használtam a gépet uemcsak Uvaszde nyári ugarfogasolásra is, néha kavicsos talajon és mégegyetlen kapát sem cseréltem ki ujakkal. Egyetleu ekének egy évi élesittetése drágább, miut n grubber-borona javítása éveken át, mely tavaszszal hit eke muukáját végzi legalább. A J. & F. Howard eredeti augol gyártmány ára L

3 jegygyei 130 frt. N cholson W. F. és társainál Budapesten. Sohasem tudunk nagyobb megtakarításokat eszkö zölni mezőgazdasági befektetéseiknél, mint akkor, ha oly gépeket és eszközöket veszüuk, melyek többféle czélra szolgálnak és több gazdasági muuka teljesítésére alkalmasak. Minél többet használhatjuk a gépet éven át, minél kevesebbet hever haszontalanul, annál inkább kifizeti magát. Oly gépért, mely többféle munkára alk ilmas, több pénzt adhatunk. Tudjuk, hogy az árpatermelés a kapásuövéuyek termelésével köthető össze előnyösen. Különösen ahol czukorgyárak vauuak közelben, és hol a birtok a vasutak közelében fekszik, nagy haszonual vihető keresztül a czukorrépa-terraesztés, mely legjobb alakban hagyja hátra a főidet a Következő év árpatermése számára. D s takarmányrépa-, burgouya- és teugeriter.uelésüuk is rendkívüli hordóerővel bir gazdasági üzetnűnkben ; így okszerű befektetést úgy tehetünk, ha olyau földmegmuukálási eszközöket veszünk, melyek nemesik az árpi, de a kapásnövények álláshelyének elkészítésére is egy iráut alkalmasak. Auuyival is iudokoltabb eme törekvésünk, mert a kapásnövények ültetése, vetése akorra hal ísztaudó, mikor a gr.bonafélék vetésevei készen vagyunk. Árpa, zab és bükköny alá kitűnően késiihetjük el földeinket grubber-borónával, még a burgonya- és tengeriföld is elég mély mLelést kap jó mely őszi szántás utáu 15--18 % mély porhauyítással. Másként van ez a takanmányrépa- termelésnél. Itt minél mélyebb poháruyitásra vau szükség, s a grubber-borona 20 % maximális mélysége legtöbbször nem elég. Ez ese-beu a inélymívelő grubberokhoz kell fordulnunk. Igen, de arpa alá is kitűnő munkát végezhetüuk a grubberral, ha azt sekélyebben járatju-c. Tehát egy czél szerűen szerkesztett grubber sokban pótolhatja a grubber-boronát, míg — megfordítva — a grubber-borona nem helyettesítheti a ^.rubbert. J. & F. Howard skót grubberja a porhauyitó eszközök létező legtökéletesebb példányaként tekintendő. Egyformán szolgál a gumósuövények u,ívelésére, inert 25 % mélységig három pár fogattal jól dolgozik, Kora tavaszszal elkészitheijü-t vele — sekély munkára állítva — arpa ,zab- stb. földeiuket. Azutáu a répát, burgonyát, végre a tengeri álláshelyét. Szóval; az összes tavaszi munkát végeztethetjük vele, h i őszszel idejekorán jó mélyeu szántottuk fel földeinket. A skót grubber az előbb leirt grubber borona min, den szerkezeti előnyével bir. Sz-rkezete teljesen azonos az előbbiével. Kapái épúgy kieseiélhetők. Különbség csak az, hogy erosjbb a kerete, kisubb szélességben kilencz kapával bir, melyek ívalaku, igen erős nyeleken vannak megerŐ3Ítve. A kerekek nagyobb mérvben e uelhetők, mint a grubber boronánál; az emeliükarok hoszabbak és a kerekek nagyobbak lévéa. E g p is teljeseu bírja az öumüködő kiemelés kiváló előnyéi, egészen azonos szerkezettel bir, miut az elibbi; így önműködőlég parallel állítható egy emeltyűig omás által. Sajnos, e gép ára sokkal m igasabb. Nicholsau W. F. és társai budapssti raktárábaD az eredeti J & F. Howard skót grubber ára 170 frt. Tekintve azonban uuiversális képességeit: ott, ahol a rcpamívelés nagyban űzetik, határozottan olcsóbban alkalm ízhitjuk minden más porhanyitóuál. * • * Az árpa vetéséről a következőket jegyezhetjük meg. A vető nag minőségéről már előbb lévén szó itt csak annyit kell hozzáadnunk, hogy vetésre a sörárpa lényeges tul-ij'lonságaival biró magot használjunk ; némi elnézéssel lehetünk a mag színére. Ugyanis bátran vet he iink sárgaszínű inigot, csak alakja legjen telt, gömbölyded; súlya 100 szemnek legalább 4.5 9/ legyen; jobb, ha 100 szem 5 U/-ot nyom Tórése lisztes, nem üvegesva gf csont szerii. A törés nag,itott felülete szemcsés, a vnágkelhez hasonló dudorokkal. A vetőmag ue legyen külsőleg sértett, a cséplőgép áltil elkoptatott, hanem lehetőleg ép csúcsokkal bírjon. Csávázni a magot nem szükséges. Az árpaüszög sohasem tesz annyi kárt, mint amennyit vesztünk a csávázá.s által csir kép"S vetőuiagbau. A vetés idejére nézve meg kell jegyeznünk, hogy a túikorai vetés — abbau az esetben is, ha a föld jól muu kálható — azon veszélylyel vau összekötve, hogy az alig kikelt g)enge növény erősen szenvedhet a késői éjjeli fagyok által. Nem rilkán hóesés és erős fagy teljesen kiölheti a korai vetést. Elkésni azouban az árpa vetésé vei éppen nem szabad, mert ez esetben nem gyösersseddig egy ember nevét emlegették; elmentem meglátogattam ezeu vetések gazdáját és megismerkedtem vele. Ő még fiatal ember volt, Kolozsmonostorról került a gazdasági iskolából és mikor megkérdeztem, mit csiuált búzájával, hogy olyau szép kalászu, azt inondja: »megkapáltattam.« Lássák, ez a kapálás talán a mi megmar.,dt búzánkra is reá férne, ezzel megtisztítván a vetést a gaztól, kigyóhagyójától, még ha nem is sok, de szép, tiszta magot nyerhetnénk, ez még nincs elkésve, próbálják meg, nézzék meg, én hogyau csináltatom, holnap végezik az én búzám utóiját, elhihetik. a munka, amit reá fordítunk, sehogy sem veszhet kárba. A kifagyott vetések miatt azonban lesz buza hiányunk, hát azt mivel pótoljuk? azt felelem: tengerivel, és azon kell lennünk, hogy a tengeriuk teremjen, és itt nem szabad ez idén ugy cselekednünk, mint máskor szoktuk. Mi itt Magyarországban nem műveljük jól a tengerit, a dandárját a tengari megmunkálásának a gondviselésre bizzuk; és ezt, hogy tengeri termesünk biztosítva legyen, nem szabad tennünk. Püspök választáskor Budapesten beszéltem egy úrral, ki 1849-től mostanáig Amerikában volt gazda, s ő mondta, hogy ott, hol ő lakott, ép olyan idéjárás volt évente, mint nálunk és mind annak daczára nem volt csak egy eset. hogy legalább meglehetős tengeri termése ue lett volna. És ép az, hogy mindig van tengerijök, képesiti az amerikai gazdákat, hogy nálunk — például Budapesten ők olcsóbban árulhatják szalonájukat, mint a debreczeni bemé;,; pedig DebreczeD, azt vélem, közelebb van Budapesthez, miut a tenderen lúli világrész. »De hát mit csinált az ur tengerijével? kérd^ui tőle. »Elmondom.« telelt nekem, »ugy-e bár önök i't egyszer megkapáljak e leugerit, kérőbb, juuius v'-ge felé feltöltik és a/utáu: hi lesz belőle — les;-, ha neui, — uem lesz! önök ugyau nem törik többet érte magukat. Amerikában nem usry vagyunk, ha nincs eső adunk neki, még pedig — mit gondol — mivel? kapával; egy kapálás mindig felér egy kis esővel és hí szárazság van igy tartjuk ruej, a tengerinket; ha porhauyitjuk, bolygatjuk annak talaját, az nem szárad ki és nem sodródik öss^e a tengeri levele. De valahogy azt ne képzelje, hogy a kapálást kézzel végezzük; a kézi napszám ott még drágább, mint itt Magyarországban; ott mi ekével ka páltuuk, ekével töltünk és hogy ezt tehessük, hogy a kapáló-eke előtt járó ló kárt ne tegyen a tengeriben, a sorok egy méternyi távolságra vettetnek és elhiheti, mégis terem tengerink annyit, mennyi itt Magyarországban szokott teremni.* Na emberek, hát gondoljuk meg jól, amit ez a tapasztalt uri ember beszélt, akinek lova vau, meg aki teheti, vegyen magának egy kapáló és egyúttal töltőekét, muukálja azzal gyakrabban tengerijét és feleségével, gyermekeivel csak ott igazittasson kézikapával, hova a kapáló-ekét bocsátani uem lehet. Aki pedig kipílót szerezni nem tud, az ne sajnálja a ten)erét, hanem sűrűbbe n markolászsza a kapanyelét, mert inkább izzadjunk nyáron, minthogy télen éhezni legyünk kénytelenek. Ez az, mit a kenyérnek valóval tenni kell; hja, de het, bokrosulhat kellőleg, s legtöbbször sokat szenved a korán beálló melegtől és szárazságtól. Márczius utolsó napjaiban, ha az időjárás kedvező, el lehet kezdeni az árpa vetését, de április vége előtt be is kell fejezni, mert a későbbi árpavetés a legritkább esetben sikerül. A vetőgép fontossága sohasem méltányolható eléggé. De az őszi vetés mígis jobban sikerülhet, esetleg kézi vetés utáu is ; tavaszi vetés, kézzel vetve nagy valószínűséggel sikertelen, rosz termést ad. Semmifüle gabona neia kívánja meg oly mérvben a mag egyforma mélységű alátakarását, mint az árpa. S ez csakis sorvető-gép használata által érhető el. I^eu elterj dt, de semmivel sem indokolható szokás, hogy az árpit kézzel vagy szórvavető-géppel szórják el tavaszszal a uiár ősz'zel megszántott földre, azutáu ex tirp'itorral vagy nehéz fogassal alátakarják. Kézzel vetve, az árpaszem egyetlenül pereg szét a hantokon, s a téli hasábos szántás rétegeiben oly méljre kerülhet, hogy az árp i nem érik egjszerre, henem nagyobb időközökben s euuek mérhetlen árnyoldalai vannak. Az árpit sem sekélyen, sem mélyeu vetui nem szabad. Kötött, agyagos talajon legfeljebb 5 mé.y ve lé." engedhető meg. Homokban valamivel melyebbeu \eihatüuk, de semmieSetro sem 8 %i-uél mélyebbeu. Éu, idegvagó megfigyeléseim alapjan, kotott talajoinou a 3 és 4/Sn mélység közti veiest tartoui legczélszerübbuck. Mas alkalo jiuial mar leirtani, hogy az arpi, mit két vetögép egymásutáui járásával vetettem el sávosau, a veiőgépe* járasa szerint: kétféle sziuü volt a bokrosodáskor. Egyik gép egészeu uj lévén, éles vetőcsoroszlyáivai 8 —10 c/m mélyen tette le a magot. a másik 4 cj

m mélyuu dolgozott. Kezdetben a mélyeu vetett árpa volt üdébb sziuü, utóbb egészeu elsárgult és csak hetek uiuiva szedte össze magát. E tüueméuy oka az volt, hogy a 10 c/

m vastag földrétegben az árpa szárán áj gyökérképződés állott elő ; s a uövéuy ezen gyökérképzö processus alatt erősen szeuvedett. Az árpa bámulatos erélylyel bir a fölötte elterülő földréteg keresztultörésébeu, de tény az, hogy a mélyen vetett árpa nem egy ídőbeu kel a sekély vetesüvel; így okvetleu sorvető-gép haszuálata ajánlható. A vetőmag menuyiségéuek megállapítása egész tanulmányt igéuyel. Nincs növény, mely úgy megkívánja, hogy a gazda ismerje földét, mint éppen az árpa. Sűrű, vetésstl tápdüs, jó talajon tönkre tehetjük a termést. A szárak — a körlég és a világosság szabad behatásától vedve —erőtlenek, lazák lóvén, az árpa korán megdől, s ökéleileu kalász és szemképződés folytán kevés és roszmiuőségü magot nyerünk, miért u sok szalma bizonynyal nem kárpótol. Ha sovány talajra kevés magot vetünk : a vetés ritka lesz, a gazok könnyen ellepik, a szárazság fölötte sokat árt, a nap kisüti a ritka árpa gyökereit. Általánosságban elmondhatjuk, hogy auuyi árpát vessüuk földünkoe, miut ameuuyi búzát szoktuuk abba elvetni. Hiktároukiut 2.5—mag vetése általánossagbau elégseges, ha sorvető-gép^t használunk ; kézzel vagy szórvavetővel többet vethetünk. Sohase téveszszük szem elől, hogy olyan földbe, mely — akár a földtalaj természeténél, akár az alkalmazott tápanyag visszapótló erejénél fogva—bujáu terem, kevesebo magot vessüuk. bovany talajba a sűrű vetés nemcsak kiváuatos, de szükséges is. A már elvetett árpa kevés gondozást igényel. Sokan a. már kikelt árpát faheugerrel ieheugerezik. Lehet, hogy némely ritkább esetekben az árpavetés ieez nem elég, legelő is kell, téli takarmányra is lesz szük ség, hat ezzul mit c-iualjunk ? Itt mutatja meg a gazda mit tud, mert inegtauültuk Nádudvaritól, hogy a takarináuyszerzés az, ami országunkban legbájosabb mesterség, elmoudom, amit én oKulva a tauitó ur beszélgetésén teuui logok, hogy a takarmánybau való fogyatkozáson kitelhetöleg segítsek. Tehát az ugaromnak még koptszou levő részét bevetem, az első eső utáu mohánál, vau is már hozzá másfél hectoliter jó magom ; vetek még két köblös tengerit takarmánynak, még pedig sorba vettetem és meg fogom kapálUtui. Ebből, amit lehet, megszárítok szénának, a többit beveruieltetem. Azután meg azt cselekszem, hogy átjövök a jövő vasárnap és plébános úrral együtt megkérjük a tuiitót, mondja el, hogy ö mit csinál? megkérjük továbl>á, hogy adjou nekünk tanácsot, ezen szorult időben mitévők legyünk. Nádudvari uram bizonjára fog nekünk hasznos dolgokat beszélni, de e mellett példaadással lesz, csak rajtunk áll, hogy őt saját hasznunkra kövessük. XI. — Szerencsés jó napot kívánunk, nézze nagytiftzteletü uram, csomósau átjöttünk Péterfalura, meg még az ide való szom»zédo'< is hozzánk csatlakoztak és azért jöttünk becsületes hajléká a, mert nyomunkban jönnek a plébános ur, meg Nádudvari urunk is, itt akarják folytatni a uia délelőtú beszélgetést, mi meg azt hittük nagytiszteletű uram, hoty nem veszi rosz néven, ha mi a hallgató liivek számát szaporítjuk.