Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

ÍN Y í lí V I D É datlansága, avagy a közerkölcsiséget sértő magaviselete, vagy éppeu szolgálati képtelensége szolgál tátott okot: minthogy az ily cseléd a városban nem szolgálati czélból. hanem csak a közerkölcsiség hátrányára, és cselédtársainak meginételyezése szempontjából tartózkodik, ha nem helybeli illetőségűek, kiutasitandók a város területéről, és illetőségi hatóságuknak adandók át, a helybeliek pedig a szolgálattól büntetés képpnn bizonyos időre, eltiltandók. 3. Szigorú hatósági felügyelet gyakorlandó arra nézve, hogy a szolgálati könyv egyes rovatai a törvény 75 §-a értelmében, a gazda részéről, az igazságnak megfelelőleg töltessenek ki. 4. Azon gazda ellenében pedig, aki valamelyik cselédet, az arra jogosultsággal nem biró cseléd szerzőtől, vagy elbocsátási bizonyítvány avagy éppen szolgálati könyv nélkül fogad fel, a törvény 73 és 80 §§-ai szigorúan alkalmazandók 5. Hogy a cselédek nem csak a szolgálati könyvben közlött 1876 évi XIII t. cz. némely szakaszairól, hanem a törvény minden intézkedéséről alapos tudomással bírjanak: igen czéls/.erft volna a hatóságoknak a cselédek oktatására szolgáló vasárnapi és ünnepnapi iskoláról gondoskodni; ahol a cselédek a meghatározott órákban felváltva s a cselédkőuyvek kiállítási számának sorrendje szerént, bizonyos számban, pénzbírság terhe alatt is, megjelenni kötelesek volnának. E vasárnapi iskolának, az említett czél elérésén kivül, az a haszna is lenne még a cselédekre nézve, hogy igy legalább alkalom nyújtatnék nekik a vasárnapokon és ünnepnapokon czéltalanul s nem ritkán roszban eltöltölt szabad idejűket saját lelki épülésük, művelődésük és nemesítésük fejlesztésere forditani. Ha azouban a hatóság által a vasárnapi iskola létesíthető semmi képpen sem lehetne: ez esetben 6. A cseléd szerzésre csak oly egyének jogosíttatnának, akik elegendő képzettséggel birnak arra nézve, hogy a náluk jelentkező cselédeket az 187 6. XIII. törv. czikknek nem csak a cselédkönyvbe fölvett, de a többi szakaszaira is betanítani s azokat velők megértetni képesek lennének, és akik annak megtörténtét a cselédkönyv hátlapján igazolni, s azt sajátkezű aláírásaikkal és pecsétükkel ellátni tudnák. 7. Minthogy a cselédszerzési joggal biró egyéneknek érdekében áll ellenőrizni azt. hogy a cselédszerzéssel illetéktelen személyek ne foglalkozzanak : a jogosult cselédszerzők részére szükség esetében, a hatóságok részéről a korlátolt segély megadandó és megfelelő pártolásban részesitendők. 8. A jogosított cseledszerzők jelentkezési és elhelyezési könyv vezetésére köteleztetnének ; amely könyvek rovatai akként lennének kiállitandók és kitöltendők, hogy abba nem csak a cselédszerzésért jelentkező gazdáuak, de egyszersmind a szolgálatot kérő cseléd jelentkezési ideje, neve; továbbá elhelyezés ideje; az elhelyezett cseléd neve, szolgalati minősége, a gazda neve, a beszegődéskor megállapított szolgálati idő tartania is nyilvántartás, esetleg bizonyíték tekintetéből beírandó lenne. 9. A cselédszerzők kötelesek leunének a cselédet szükséglő gazda részére, abban az esetben tudni illik, ha a jelentkezési könyv lanúsága szerént, a kiváut szolgálatra képes cselédek állanak rendelkezésére, a jelentkezési időtől számítva, legföljebb 48 óra alatt cselédet állitani. A „NYIRVIDÉK'' IARUZAJa. A hiúság áldozata. ) — Elbeszélés: Rácz Istvántól. — VII. Kolty Kálmán el volt ugyan kés/ülve arra, hogy Vilma alkalmat fog keresni a visszatorlásra; de azt fel sem merte tenni, hogy ennyire menjen boszuja; hogy még a párbajtól se irtózzék Ha ko noly sérelemről vol ua szó közte és Altmaun közt: legkisebb aggod ilmat sem táplálna lelkében a válságos párbaj miatt. Igy azonban, különösen menyasszonyára való tekintetből, igen uagy nyugtalanság szállotta meg lelkét. Egyik perczb.-u vissza akart lépni a párbajtól; a másik perczbeu i.zonban a férfiúi jellem és a becsület szavának hódolt. Vegre is abban állapodott meg, hogy a párbajt elfogadja, Altmannhoz intézett levelében is ez elhatározásának adott kifejezést. A békés kiegyezésről tehát szó sem le hetett. Erre Kolty uem is gondolt. A haláltól nem félt; csak a súlyos sebtől iszonyodott, amely rá nézve, kínosabb lett volna a halálnál. Atyja előtt, aki való szinüleg mindent elkövetett volna a párbaj meghiúsítása czéljából, jónak látta eltitkolni a dolgot; valamint menyasszonya előtt is. Altmann, amint Kolty levelét megkapta, azonnal Vilmához sietett. — No s mi újság Altmann? — Olvassa kérem, olva-sa e levelet és naiudent niegtudand. — Hát mi van e levélben ? *) Lásd a 47-dik számot. Koout-vezctv. 10. A cselédszerzők egy és ugyanazon a gazdától cseléd-állitási dijat csak abban az esetben legyenek jogosultak követelni: ha az általuk beszegődtetett cselédek szolgálati idejüket, amelyre fölvétettek és magokat kötelezték, kitöltötték; vagy szolgálatukat időközben a törvényben alapuló indokoknál fogva, vagy elhagyni kénytelenek, vagy arra feljogosittatnak. 11. A cselédszerzési dij oly összegben lenne megállapítandó, hogy a cselédszerzési engedély elnyeréseért kellő képességgel biró egyének folyamodhassanak; és hogy ez által a cselédszerzők minden más foglalkozástól elvonva magokat, alkalmuk legyen a cseléd erkölcsi magaviseletéről és szolgálati képességéről alapos tudomást szerezni s arról teljesen meggyőződni: hogy igy az utáu az általok ajánlott és beszegődtetett cselédekért, az 1876. XIII. t. cz. 112. és 113. §§-ai szerént, felelősségre vonhatók és szükség esetében megbirságolandók lehessenek. (Vége köv.) Szabolcsvármegye közönségének évnegyedes közgyűléséből. (Novemberhó 30.) (Folytatás.) Olvastatott at. alispáni évuegyedes jelentés. Első helyen előterjeszti a jelentés, hogy Hetey Alajos több éven át volt főszolgabíró és Molnár Pál megyei tiszti alügyész, mindketten bizottsági tagok, közelebb elhalálozván: indítványozza, hogy a megye jegyzőkönyvileg fejezze ki az elhunytak elhalálozása feletti részvétét: Teljes elismerésével anuak, hogy Hetey Alajos, mint e vármegyének szolgabirája és Molnár Pál mint tiszti alügyésze, éveken keresztül megfeleltek kötelességüknek, s az utóbbi időkben miut bizottsági tagok, a közügyek elintézésében szintén tevékenyen közreműködtek: Szabolcsvármegve közönsége az elhunytak elhalálozása feletti részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Az alispáui jelentésnek a közegészségi ügyre vonatkozó jelentésére a következő határozatott : A vármegye közönsége külöaös figy elemre méltatván a vármegye területén ujabb időbeu, több helyen uralomra jutott himlő járványt: utasítja Nyíregyháza város főorvosát és a járási orvosokat, hogy a város, illetve a járás mindeu egyes községében létező fertőző betegségi esetről, ezen rendelet vétele után 14 pipi záros határidő alatt, az alispánhoz kimerítő és részletes jelentést tegyenek. Zoltán János alispán felhivatik, bogy a beérkezett jelentéseket tárgyalás és az esetleg szükséges óvó intéz kedések véleményezése végett, a közegészségügyi bizottság elé terjeszsze, s ha az orvosi jelentésekből nagyobb mér«ü fertőző betegségek létezéséről és járvány szerű föllépéséről győződnék meg, akkor intézkedjek, hogy az egészségügyi bizottság, azonnal járványbizottsággá alakuljon. Az alispánnak az egészségi ügyre vonatkozó jelentésének tágyalása alkalmából, Liptay Károly azon indítványt terjeszti a közgyűlés elé, hogy a fertőző betegségben elhalt egyének ruhája és ágyneműje hatóságiiig megsemmisíttessék s ha az elhunyt családos és szegény volt, akkor családja kárpótoltassék. Hozzá szólottak ez iuditványhoz Gial Elek, Lukács Ödön, Bleuer Miklós, főispán, Vidovich László aljegyző, Nyíri János és Kállay Rudolf. A felhozott érvek alapján a következő határozat mondatott ki: >Zoltáu Jáuos alispán elnöklete alatt, Liptay Ká roly, dr. Jósa András, Szikszay Pál, Kállay Rudolf, dr. Bleuer Miklós, dr. Barucb Mór bizottsági tagokból, Erdőhegyi Barnabás, Kállay Zoltán, főszolgabirákból és Vidovich László aljegyzőből alakított bizottság felhivatik, hogy Liptay Károly bizottsági tag indítványát beható tanulmányozás tárgyává té/én : azt, véleményével fölszerelve, terjeszsze a holnapi (másnapi) közgyűlés elé,« — Én bizony nem tudom. Még nem olvastam. Vilma mohó kíváncsisággal átvévén a levelet, villám-gyorsasággal futotta át tartalmát, amely körül-belül ez volt: Uram ! Nem feszegetem az okot, amely benünket e komoly és könnyen végzetessé válható lépésre kényszeritett. Csak a köztünk történt megállapodás szerént kívántam önt a párbajt illetve, némely körülményre nézve előzetesen értesiteui, hogy a tett helyén hosszabb szóváltásra szükség ne legyen. Első óhajtásom az volna, hogy az ügyet tanuk nélkül bonyolítsuk le. Fegyverül legoíélszerüb lesz ha pisztolyt használunk, amelyet magunk töltünk meg. Az első lövésre, vagy is arra nézve, hogy az első lövést ki tegye, e párbaj • sajátságos alapjára való tekintetből, döntsön a sors. Amelyikönk a fehér golyót húzza ki, azé az első lövés. A párbaj színhelyéül Béltekyné belső kertje végén levő cserjés 3-dik közét jelöljük ki. Idő a ránk jövő hétfőig napnak reggeli 6 órája legyen. Végül ismételve kérem Ölt, hogy e párbajtörténet kettőnk titka maradjon. Hallgatását belenyugvásnak tekintendőm. Kolty. Mint látják olvasóim, Altmann ez utolsó pont megtartását, elhamarkodása által, lehetetlenné tette. Restellte is a dolgot; de már későn volt. Ő Vilmát minden áron megnyugtatni kívánta. Egyébre nem gondolt. Bélteky Vilma egy hálás mosoly kíséretében nyújtotta vissza Altmannak a levelet. De mintha valami mást gondolt volna, arcza hirtelen elsötétült, szemeiből a harag és düh villámai czikáztak szét. Bélteky Vilma e perezben inkább egy Furiához mint Grácziához haZoltán János alispán a közmunka, betegápolási, tisztviselői s jegyzői nyugdíj és k itoua beszállásolási alapok állását feltüntető számvevői kimutatásokat, évne gyedes jelentése kíséretében, bemutatja : Miutáu a vármegye közönsége meggyőződött arról, hogy a járási szolgabirák és polgármester, az alispán 11353 sz. a. kelt rendeletével utasíttattak,jfoogy a fel ügyeletük alatt levő területen hátralékban levő összes közpénzek behajtását, a legnagyobb szigorral eszközöltessék ; mert különben a hátralékos községek főbiráínak és jegyzőinek költségére fog az alispán végrehajtókat a behajtással megbízni: az alispáni intézkedés helyeslőleg vétetvén tudomásul, Zoltán J.inos alispán felhivatik, hogy rendeletének pontos végrehajtását a legynagyobb éberséggel ellenőrizze; ahol szükséges, a végrehajtók kirendelése tekintetéből intézkedjék s eljárásáról a legközelebbi közgyűlésnek jelentést tegyen. Alispán jelenti, hogy a m. kir. közmunka és közlekedési miuinszter f. é. október 21-ről 41331 sz. a. kelt intézvényével, a vármegye I özöuségenek 267/880 b. gy. szám h itározatát helyben hagyváu ; a vármegye által a nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút k épitésére felajánlott 50,000 forintot, H vasút végrehajtó bizottságának felhívása folytán, Tokaji Nagy L»jos budapesti kir. közjegyzőhöz elküldte, kitől az átvételt igazoló elismervény már leérkezett. Jelenti továbbá az alispán, hogy a jelzett vasút vonalra az építési engedély-okmány, Ő cs. kir. Felségének 1886. október 30-ról kelt legfelsőbb elhatározásával, herczeg Odeschalcby Gyula, Tisza István és Mandel Pál részére kiadatott : Zoltán János alispán eljárása helyeslőleg tudomá sul vétetik. Az alispán véleményes jelentése alapján Jóna Elek kisegítő könyvvezető, tekintettel az árvák kőtvénybeli követelése huzamos időt igénylő rendezésének szükséges voltára,e minőségben ajövő 1887 évi jun.l-ső napjáig mégha gyatik ; minthogy továbbá a kisegítő köny velő 1887 jan. 1-ső napjától kizárólag az árvák érdikébea foj működni s a gyámhatósági tartalék alap a kisegítő könyvvezető fize téséuek fedezésére képes: az állaudó választmány véleménye alapján, a vármegye közönsége, Jóna Elek kisegítő könyvelőnek 1887 junius hó első napjáig való alkalmazását 8 40 frt. havi javadalmazásának a gyámha tósági tartalék alapból v-iló kiutalását elhatározza. Olvastatott Zoltán János alispánnak az állat egész ségi ügyre vonatkozó jelentése : Miután a vármegye közönsége arról értesült, bogy e vármegye egyik állatorvosa már huzamosabb idő óta oly betegségben szenved, amely őt kötelessége teljesítésében még hónapokon keresztül fogja gátolui : az állategészségi ügy jól felfogott érdekében főispán ur Ő méltó sága megkerestetik, hogy egy állatorvost Dely József helyére s betegsége tartamára helyettesíteni méltóztassék; ez állatorvos fizetése a megyei házi pénztárból lévén íedezendő. Az alispáni jelentésnek a közbiztonságot, az egészségtelen élelmi szerek é» italok árusításáért kirótt büntetéseket, a községi számadások állását, a debreczen-füzesabonyi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárását feltüntető része. Tudomásul vétetik. A m. kir. belügyminiszter f. é. 56210/III. b. számú leiratával e vármegye közönségének 1887 évi költség vetését, a 400 forint fizetéssel és 100 frt lakpénzzel tervezett uj írnoki állomás rendszeresítése iránt hozott határozat helybenhagyása mellett, 71939 frt kiadással és 72,971 frt. 72 kr. fedezettel tudomásul veszi. A könyvvezető 400 forint fizetés emelésére nézve, megjegyzi a leirat, hogy az csakis a jelenlegi könyvvezető személyes pótlékának tekintendő s azt azon feltevésben hagyja jóvá, hogy a betegápolási és a jegyői nyugdíj alapok, a terhükre felvett 100-100 frt kiadása mellett is képesek lesznek tulajdonképpeni rendeltetésüknek meg felelni s hogy a közmunka alapnak ezen czélra 100 forinttal leendő megterheltetéséhez a közmunka és közlek. miniszter is jóváhagyásával hozzá járult: A m. kir. belügyminiszter leiratának másolata, a költség előirányzat másolata kapc<áu, Zoltán Já uos alispánnak, i számvevőségnek és pénztári hivatalnak, alkalmazkodás végett kiadatik s a m. kir. közmunka és közieked. ügyi miniszterhez, a belügyminiszteri sonlitott. Majd Altmann felé fordult, akinek kezét szenvedélyesen megragadva, lágy esdő hangon kéré: — Ugy e belenyugszik Kolty ajánlatába 8 elfogadja p,z általa előirt föltételeket? Én is óhajtom, hogy e párbajról hármonkon kivül senki se tudjon. — Altmann udvarias meghajtással nyugtatta meg Vilmát, s bocsánatot kért a távozáskor, hogy ügyeit mielőbb rendezhesse. A párnaj napját legnehezebben várta Kolty Kálmán és Bdteky Vilma Egyik azért, hogy a kinos bizonytalanságtól szabaduljon; a másik pedig azér;, hogy végre megboszulva legyen. Kolty Kálmán hétfőn igen korán ébredt fel; még alig 3 óra volt, amidőn ágyát elhagyta. Felöltözés utáu azonnal pisztolyát készité el. Mtjd óvatosan, seuki által észre nem vétetve, elhagyta a házat s lépieit a párbaj sziuhelye felé irányozá. Altmann még nem jelent meg a kitűzött helyen. Csak félóra múlva Kálmán megérkezése után, tünt fel alakja a bokrok közt. Kolty észre vévén közeledtét, eléje sietett. Míg Kolty és Altmann a bárbajhoz szükséges előkészületeket meg teszik, keressük fel Bélteky Vilmát szobájában. Lessük meg, mit mivel a döntő perczekben. Tudjuk meg, ha valyon valóban oly gonosz-e ez H Bzép leány, mint auiinőuek eddig mutatta magát. Ö is korán kelt a fontos napon. Sőt amiut beesett szemeiből gyanítani lehet, nem is igen aludt. Nyughatatlanul járt kelt szobájában, folytonosan az órára tekintve. — Félóra múlva tehát — fűzé gondolatait az egész lényében kicserélt leány — be lesz fejezve a boszú müve. Bífejezve!? És talán éppen Kálmán halálával 1 Nem, az nem lehet .... Annak nem szabad