Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

ÍN Y í lí V I D É datlansága, avagy a közerkölcsiséget sértő magavi­selete, vagy éppeu szolgálati képtelensége szolgál tátott okot: minthogy az ily cseléd a városban nem szolgálati czélból. hanem csak a közerkölcsi­ség hátrányára, és cselédtársainak meginételyezése szempontjából tartózkodik, ha nem helybeli ille­tőségűek, kiutasitandók a város területéről, és ille­tőségi hatóságuknak adandók át, a helybeliek pe­dig a szolgálattól büntetés képpnn bizonyos időre, eltiltandók. 3. Szigorú hatósági felügyelet gyakorlandó arra nézve, hogy a szolgálati könyv egyes rovatai a törvény 75 §-a értelmében, a gazda részéről, az igazságnak megfelelőleg töltessenek ki. 4. Azon gazda ellenében pedig, aki valame­lyik cselédet, az arra jogosultsággal nem biró cse­léd szerzőtől, vagy elbocsátási bizonyítvány avagy éppen szolgálati könyv nélkül fogad fel, a törvény 73 és 80 §§-ai szigorúan alkalmazandók 5. Hogy a cselédek nem csak a szolgálati könyvben közlött 1876 évi XIII t. cz. némely sza­kaszairól, hanem a törvény minden intézkedéséről alapos tudomással bírjanak: igen czéls/.erft volna a hatóságoknak a cselédek oktatására szolgáló va­sárnapi és ünnepnapi iskoláról gondoskodni; ahol a cselédek a meghatározott órákban felváltva s a cselédkőuyvek kiállítási számának sorrendje szerént, bizonyos számban, pénzbírság terhe alatt is, meg­jelenni kötelesek volnának. E vasárnapi iskolának, az említett czél eléré­sén kivül, az a haszna is lenne még a cselédekre nézve, hogy igy legalább alkalom nyújtatnék nekik a vasárnapokon és ünnepnapokon czéltalanul s nem ritkán roszban eltöltölt szabad idejűket saját lelki épülésük, művelődésük és nemesítésük fejlesztésere forditani. Ha azouban a hatóság által a vasárnapi is­kola létesíthető semmi képpen sem lehetne: ez esetben 6. A cseléd szerzésre csak oly egyének jogo­síttatnának, akik elegendő képzettséggel birnak arra nézve, hogy a náluk jelentkező cselédeket az 187 6. XIII. törv. czikknek nem csak a cselédkönyvbe föl­vett, de a többi szakaszaira is betanítani s azokat velők megértetni képesek lennének, és akik annak megtörténtét a cselédkönyv hátlapján igazolni, s azt sajátkezű aláírásaikkal és pecsétükkel ellátni tudnák. 7. Minthogy a cselédszerzési joggal biró egyé­neknek érdekében áll ellenőrizni azt. hogy a cse­lédszerzéssel illetéktelen személyek ne foglalkozza­nak : a jogosult cselédszerzők részére szükség ese­tében, a hatóságok részéről a korlátolt segély meg­adandó és megfelelő pártolásban részesitendők. 8. A jogosított cseledszerzők jelentkezési és elhelyezési könyv vezetésére köteleztetnének ; amely könyvek rovatai akként lennének kiállitandók és kitöltendők, hogy abba nem csak a cselédszerzésért jelentkező gazdáuak, de egyszersmind a szolgálatot kérő cseléd jelentkezési ideje, neve; továbbá elhe­lyezés ideje; az elhelyezett cseléd neve, szolgalati minősége, a gazda neve, a beszegődéskor megálla­pított szolgálati idő tartania is nyilvántartás, eset­leg bizonyíték tekintetéből beírandó lenne. 9. A cselédszerzők kötelesek leunének a cselé­det szükséglő gazda részére, abban az esetben tudni illik, ha a jelentkezési könyv lanúsága szerént, a kiváut szolgálatra képes cselédek állanak rendelke­zésére, a jelentkezési időtől számítva, legföljebb 48 óra alatt cselédet állitani. A „NYIRVIDÉK'' IARUZAJa. A hiúság áldozata. ) — Elbeszélés: Rácz Istvántól. — VII. Kolty Kálmán el volt ugyan kés/ülve arra, hogy Vilma alkalmat fog keresni a visszatorlásra; de azt fel sem merte tenni, hogy ennyire menjen boszuja; hogy még a párbajtól se irtózzék Ha ko noly sérelemről vol ua szó közte és Altmaun közt: legkisebb aggod ilmat sem táplálna lelkében a válságos párbaj miatt. Igy azon­ban, különösen menyasszonyára való tekintetből, igen uagy nyugtalanság szállotta meg lelkét. Egyik perczb.-u vissza akart lépni a párbajtól; a másik perczbeu i.zon­ban a férfiúi jellem és a becsület szavának hódolt. Veg­re is abban állapodott meg, hogy a párbajt elfogadja, Altmannhoz intézett levelében is ez elhatározásának adott kifejezést. A békés kiegyezésről tehát szó sem le hetett. Erre Kolty uem is gondolt. A haláltól nem félt; csak a súlyos sebtől iszonyodott, amely rá nézve, kíno­sabb lett volna a halálnál. Atyja előtt, aki való szinü­leg mindent elkövetett volna a párbaj meghiúsítása czél­jából, jónak látta eltitkolni a dolgot; valamint meny­asszonya előtt is. Altmann, amint Kolty levelét megkapta, azonnal Vilmához sietett. — No s mi újság Altmann? — Olvassa kérem, olva-sa e levelet és naiudent niegtudand. — Hát mi van e levélben ? *) Lásd a 47-dik számot. Koout-vezctv. 10. A cselédszerzők egy és ugyanazon a gaz­dától cseléd-állitási dijat csak abban az esetben legyenek jogosultak követelni: ha az általuk be­szegődtetett cselédek szolgálati idejüket, amelyre fölvétettek és magokat kötelezték, kitöltötték; vagy szolgálatukat időközben a törvényben alapuló indo­koknál fogva, vagy elhagyni kénytelenek, vagy arra feljogosittatnak. 11. A cselédszerzési dij oly összegben lenne megállapítandó, hogy a cselédszerzési engedély el­nyeréseért kellő képességgel biró egyének folyamod­hassanak; és hogy ez által a cselédszerzők minden más foglalkozástól elvonva magokat, alkalmuk le­gyen a cseléd erkölcsi magaviseletéről és szolgálati képességéről alapos tudomást szerezni s arról tel­jesen meggyőződni: hogy igy az utáu az általok ajánlott és beszegődtetett cselédekért, az 1876. XIII. t. cz. 112. és 113. §§-ai szerént, felelősségre von­hatók és szükség esetében megbirságolandók lehes­senek. (Vége köv.) Szabolcsvármegye közönségének évnegye­des közgyűléséből. (Novemberhó 30.) (Folytatás.) Olvastatott at. alispáni évuegyedes jelentés. Első helyen előterjeszti a jelentés, hogy Hetey Alajos több éven át volt főszolgabíró és Molnár Pál me­gyei tiszti alügyész, mindketten bizottsági tagok, köze­lebb elhalálozván: indítványozza, hogy a megye jegyző­könyvileg fejezze ki az elhunytak elhalálozása feletti részvétét: Teljes elismerésével anuak, hogy Hetey Alajos, mint e vármegyének szolgabirája és Molnár Pál mint tiszti alügyésze, éveken keresztül megfeleltek kötelességük­nek, s az utóbbi időkben miut bizottsági tagok, a köz­ügyek elintézésében szintén tevékenyen közreműködtek: Szabolcsvármegve közönsége az elhunytak elhalálozása feletti részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Az alispáui jelentésnek a közegészségi ügyre vo­natkozó jelentésére a következő határozatott : A vármegye közönsége külöaös figy elemre méltatván a vármegye területén ujabb időbeu, több helyen ura­lomra jutott himlő járványt: utasítja Nyíregyháza város főorvosát és a járási orvosokat, hogy a város, illetve a já­rás mindeu egyes községében létező fertőző betegségi esetről, ezen rendelet vétele után 14 pipi záros határ­idő alatt, az alispánhoz kimerítő és részletes jelentést tegyenek. Zoltán János alispán felhivatik, bogy a beérkezett jelentéseket tárgyalás és az esetleg szükséges óvó intéz kedések véleményezése végett, a közegészségügyi bizott­ság elé terjeszsze, s ha az orvosi jelentésekből nagyobb mér«ü fertőző betegségek létezéséről és járvány szerű föllépéséről győződnék meg, akkor intézkedjek, hogy az egészségügyi bizottság, azonnal járványbizottsággá ala­kuljon. Az alispánnak az egészségi ügyre vonatkozó jelenté­sének tágyalása alkalmából, Liptay Károly azon indít­ványt terjeszti a közgyűlés elé, hogy a fertőző beteg­ségben elhalt egyének ruhája és ágyneműje hatóságiiig megsemmisíttessék s ha az elhunyt családos és szegény volt, akkor családja kárpótoltassék. Hozzá szólottak ez iuditványhoz Gial Elek, Lukács Ödön, Bleuer Miklós, főispán, Vidovich László aljegyző, Nyíri János és Kállay Rudolf. A felhozott érvek alapján a következő határozat mondatott ki: >Zoltáu Jáuos alispán elnöklete alatt, Liptay Ká roly, dr. Jósa András, Szikszay Pál, Kállay Rudolf, dr. Bleuer Miklós, dr. Barucb Mór bizottsági tagokból, Er­dőhegyi Barnabás, Kállay Zoltán, főszolgabirákból és Vi­dovich László aljegyzőből alakított bizottság felhivatik, hogy Liptay Károly bizottsági tag indítványát beható tanulmányozás tárgyává té/én : azt, véleményével fölsze­relve, terjeszsze a holnapi (másnapi) közgyűlés elé,« — Én bizony nem tudom. Még nem olvastam. Vilma mohó kíváncsisággal átvévén a levelet, vil­lám-gyorsasággal futotta át tartalmát, amely körül-belül ez volt: Uram ! Nem feszegetem az okot, amely benünket e komoly és könnyen végzetessé válható lépésre kényszeritett. Csak a köztünk történt megállapodás szerént kívántam önt a párbajt illetve, némely körülményre nézve előzetesen ér­tesiteui, hogy a tett helyén hosszabb szóváltásra szük­ség ne legyen. Első óhajtásom az volna, hogy az ügyet tanuk nélkül bonyolítsuk le. Fegyverül legoíélszerüb lesz ha pisztolyt használunk, amelyet magunk töltünk meg. Az első lövésre, vagy is arra nézve, hogy az első lö­vést ki tegye, e párbaj • sajátságos alapjára való tekin­tetből, döntsön a sors. Amelyikönk a fehér golyót húz­za ki, azé az első lövés. A párbaj színhelyéül Béltekyné belső kertje végén levő cserjés 3-dik közét jelöljük ki. Idő a ránk jövő hétfőig napnak reggeli 6 órája legyen. Végül ismételve kérem Ölt, hogy e párbajtörténet ket­tőnk titka maradjon. Hallgatását belenyugvásnak te­kintendőm. Kolty. Mint látják olvasóim, Altmann ez utolsó pont meg­tartását, elhamarkodása által, lehetetlenné tette. Restell­te is a dolgot; de már későn volt. Ő Vilmát minden áron megnyugtatni kívánta. Egyébre nem gondolt. Bélteky Vilma egy hálás mosoly kíséretében nyúj­totta vissza Altmannak a levelet. De mintha valami mást gondolt volna, arcza hirtelen elsötétült, szemeiből a harag és düh villámai czikáztak szét. Bélteky Vilma e perezben inkább egy Furiához mint Grácziához ha­Zoltán János alispán a közmunka, betegápolási, tisztviselői s jegyzői nyugdíj és k itoua beszállásolási ala­pok állását feltüntető számvevői kimutatásokat, évne gyedes jelentése kíséretében, bemutatja : Miutáu a vármegye közönsége meggyőződött arról, hogy a járási szolgabirák és polgármester, az alispán 11353 sz. a. kelt rendeletével utasíttattak,jfoogy a fel ügyeletük alatt levő területen hátralékban levő összes közpénzek behajtását, a legnagyobb szigorral eszközöltes­sék ; mert különben a hátralékos községek főbiráínak és jegyzőinek költségére fog az alispán végrehajtókat a be­hajtással megbízni: az alispáni intézkedés helyeslőleg vé­tetvén tudomásul, Zoltán J.inos alispán felhivatik, hogy rendeletének pontos végrehajtását a legynagyobb éber­séggel ellenőrizze; ahol szükséges, a végrehajtók kiren­delése tekintetéből intézkedjék s eljárásáról a legköze­lebbi közgyűlésnek jelentést tegyen. Alispán jelenti, hogy a m. kir. közmunka és közlekedési miuinszter f. é. október 21-ről 41331 sz. a. kelt intézvényével, a vármegye I özöuségenek 267/880 b. gy. szám h itározatát helyben hagyváu ; a vármegye által a nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút k ­épitésére felajánlott 50,000 forintot, H vasút végrehajtó bizottságának felhívása folytán, Tokaji Nagy L»jos bu­dapesti kir. közjegyzőhöz elküldte, kitől az átvételt iga­zoló elismervény már leérkezett. Jelenti továbbá az alispán, hogy a jelzett vasút vonalra az építési engedély-okmány, Ő cs. kir. Felsé­gének 1886. október 30-ról kelt legfelsőbb elhatározásá­val, herczeg Odeschalcby Gyula, Tisza István és Man­del Pál részére kiadatott : Zoltán János alispán eljárása helyeslőleg tudomá sul vétetik. Az alispán véleményes jelentése alapján Jóna Elek kisegítő könyvvezető, tekintettel az árvák kőtvénybeli követelése huzamos időt igénylő rendezésének szükséges voltára,e minőségben ajövő 1887 évi jun.l-ső napjáig mégha gyatik ; minthogy továbbá a kisegítő köny velő 1887 jan. 1-ső napjától kizárólag az árvák érdikébea foj működni s a gyámhatósági tartalék alap a kisegítő könyvvezető fize téséuek fedezésére képes: az állaudó választmány véle­ménye alapján, a vármegye közönsége, Jóna Elek kise­gítő könyvelőnek 1887 junius hó első napjáig való al­kalmazását 8 40 frt. havi javadalmazásának a gyámha tósági tartalék alapból v-iló kiutalását elhatározza. Olvastatott Zoltán János alispánnak az állat egész ségi ügyre vonatkozó jelentése : Miután a vármegye közönsége arról értesült, bogy e vármegye egyik állatorvosa már huzamosabb idő óta oly betegségben szenved, amely őt kötelessége teljesíté­sében még hónapokon keresztül fogja gátolui : az állat­egészségi ügy jól felfogott érdekében főispán ur Ő méltó sága megkerestetik, hogy egy állatorvost Dely József helyére s betegsége tartamára helyettesíteni méltóztas­sék; ez állatorvos fizetése a megyei házi pénztárból lé­vén íedezendő. Az alispáni jelentésnek a közbiztonságot, az egész­ségtelen élelmi szerek é» italok árusításáért kirótt bün­tetéseket, a községi számadások állását, a debreczen-füzes­abonyi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárását feltün­tető része. Tudomásul vétetik. A m. kir. belügyminiszter f. é. 56210/III. b. szá­mú leiratával e vármegye közönségének 1887 évi költ­ség vetését, a 400 forint fizetéssel és 100 frt lakpénz­zel tervezett uj írnoki állomás rendszeresítése iránt ho­zott határozat helybenhagyása mellett, 71939 frt kiadás­sal és 72,971 frt. 72 kr. fedezettel tudomásul veszi. A könyvvezető 400 forint fizetés emelésére nézve, megjegyzi a leirat, hogy az csakis a jelenlegi könyvve­zető személyes pótlékának tekintendő s azt azon felte­vésben hagyja jóvá, hogy a betegápolási és a jegyői nyug­díj alapok, a terhükre felvett 100-100 frt kiadása mellett is képesek lesznek tulajdonképpeni rendeltetésüknek meg felelni s hogy a közmunka alapnak ezen czélra 100 fo­rinttal leendő megterheltetéséhez a közmunka és közlek. miniszter is jóváhagyásával hozzá járult: A m. kir. belügyminiszter leiratának másolata, a költség előirányzat másolata kapc<áu, Zoltán Já uos alispánnak, i számvevőségnek és pénztári hivatal­nak, alkalmazkodás végett kiadatik s a m. kir. közmun­ka és közieked. ügyi miniszterhez, a belügyminiszteri sonlitott. Majd Altmann felé fordult, akinek kezét szen­vedélyesen megragadva, lágy esdő hangon kéré: — Ugy e belenyugszik Kolty ajánlatába 8 elfogadja p,z általa előirt föltételeket? Én is óhajtom, hogy e pár­bajról hármonkon kivül senki se tudjon. — Altmann udvarias meghajtással nyugtatta meg Vilmát, s bocsánatot kért a távozáskor, hogy ügyeit mi­előbb rendezhesse. A párnaj napját legnehezebben várta Kolty Kál­mán és Bdteky Vilma Egyik azért, hogy a kinos bi­zonytalanságtól szabaduljon; a másik pedig azér;, hogy végre megboszulva legyen. Kolty Kálmán hétfőn igen korán ébredt fel; még alig 3 óra volt, amidőn ágyát elhagyta. Felöltözés utáu azonnal pisztolyát készité el. Mtjd óvatosan, seuki által észre nem vétetve, elhagyta a házat s lépieit a párbaj sziuhelye felé irányozá. Altmann még nem jelent meg a kitűzött helyen. Csak félóra múlva Kálmán megérke­zése után, tünt fel alakja a bokrok közt. Kolty észre vévén közeledtét, eléje sietett. Míg Kolty és Altmann a bárbajhoz szükséges elő­készületeket meg teszik, keressük fel Bélteky Vilmát szobájában. Lessük meg, mit mivel a döntő perczekben. Tudjuk meg, ha valyon valóban oly gonosz-e ez H Bzép leány, mint auiinőuek eddig mutatta magát. Ö is korán kelt a fontos napon. Sőt amiut beesett szemeiből gya­nítani lehet, nem is igen aludt. Nyughatatlanul járt kelt szobájában, folytonosan az órára tekintve. — Félóra múlva tehát — fűzé gondolatait az egész lényében kicserélt leány — be lesz fejezve a boszú müve. Bífejezve!? És talán éppen Kálmán ha­lálával 1 Nem, az nem lehet .... Annak nem szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalom