Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

N Y í B V I D É K." intézvénynek másolatban való közlése mellett, feliratilag felkérendő, hogy a vármegye közönségének azon határozatát, melylyel az ellenőr könyvvezető fizetéséhez, a közmuuka alapnak 100 forinttal való évi hozzájárulását elhatározta, jóváhagyni méltóztassék. E feliratban hangsúlyozandó a megyei közmunka pénztár 1886-ik évi költségelőirányzatának azon tétele, mely szerint pénztári maradvány gyanánt 36945 frt. 60 kr. iráuyoztatott elő. Továbbá kiemelendő azou előny, amely a közmunka pénztárra nézve, egy szakértő ellenőr könyvvezető alkalmazása által, biztosíttatik. Néhány szó a férfias jellemről. IX. Az eddig elmondottakon kívül a komolyság az, melynek az igazi férfiú gondolkozás , érzés-, akarat- és cselekvésmódját, egész jollemét át kell hatnia. Komolyságának pedig méltóságteljesnek kell leanie; mit az altal ér el, ha kellőleg becsüli mindazt, ami fontos, lényeges és nagy; ha e mellett önmaga iránt is érdemleges tekintettel vau s ápolja nemes önbecsét; ha teljes tudatával bír annak, amije van, amit végez, vagy amit végezhet; ha ismeri az élet jelentőségét és becsét; tisztáa látja szükségit, czéljait, kötelességeit s jogait; felülemelkedik a köznapiasságon; erős lelkesedéssel ragadja meg mindazokat, amelyek magasabbra utalnak és az emberi élet befolyását az érzéki határon messze tulemdlik; ha mindig a méltó tettek iránti elmebeli fogékonyság és érzelem lelkesültség honol benne; végül, ha mindenkor helyesen itéli meg azt, ami bármely vállal itától függ s ha soha nem téveszti szem elől, hogy mindenben elővigyázattal, tapintattal és józaunaggal keli eljárnia. Ily komolyság nélkül a férfi méltóságáról szó sem lehet. A komolyság férfias méltóságuuk legtermészetesebb kinyomata. Méltóságunk becsülést és tiszteletet biztosit számunkra; becsülést azonban csak az szerezhet részünkre, ami a komolyság alakjában nyilvánul bennünk. Olyau legyen tehát az igazi férfiú, hogy gondolataink komolysága, minden határozata és kívánalma íneglásséa külsején is, egész magatartásán s hogy ren deltetésének kellőleg megfeleljen: oly képzetek, gjodola tok, megfontolások és törekvések hassák át lelkét, melyek másként nem, miut méltóságteljes komolyságban nyilvánulhatnak; kedélye határozottságát, szabadságát és emelkédettségét nyilatkoztassa mindenben. Aki uem bir ily komolysággal, aunak érzéke sincs semmi nagyszerű iránt — niucs abban egyéb a saját előnyét számitó önzésnél; az ilyennek főe've mindent kisszerűvé, a pillanat tárgyává tenni. A valóban nagy és fönséges az ilyen szivét hatás nélkül, hidegen hagyja rendeseu. Pedig nemes komolysággal tüutek ki mindazok, akik nem a pillanatnak, napról napra éltek, hanem az emberiség szükségeit hordozák szivükön. Mélyen gondolkozva kell saj it lényüuk belsejébe hatolmiik, hatalmas érzelmeknek kell kedélyünket meg ragadniok, hogy többet akarjunk, mint amennyit az ember közönségesen akar. És ugyan mi lenne a férfiú, aki nem szenteli a nagynak életét! Mi az egész élete, ha erőit közönséges dolgokban forgácsolja szét. Komolyság kívántatik tehát minden muukához, ha azt sikeresen akarjuk végezni. Amit nem komolyan te szünk, azt rendesen hanyagul és értelmetlenül végezzük; sőt félig is alig végezzük. Ahol komolyság uiuc^ ott uincs határozottság, bátorság és kitartás. Mert e nélkül mindenfele oly nehézségekre és akadályokra fogunk bukkanni, amelyek legyözhetetleneknek tűnnek fel. Minden teljesítendő kötelesség komolyságot tételez fel, ha annak fontosságát hivatásunk szeriut érezni s annak egész terjedelmében megfelelni akarunk Az okos öuképzés- és művelődésre semmi nem szükségesebb a komolyságnál. Érett megyőzödést soha sem szerezhetünk magunknak, ha nem vizsgálódunk komolyan, nem távolítjuk el a (elmerülő tévelyeket s nem gyűjtjük komolyan mindazt, ami határozatunkhoz szükséges. Alapos ismereteket ne n szerezhetünk, ha nem komolyságunk szüli a szorgalmat és kitartást. Épen ezért ninc3 is a könnyelmüne< még megtisztult Ízlése sem, mert az ilyen csak a muló élveket, a pillanatnyi nyugvást keresi és alapelveit a divat kívánalmai szerint változtatja. És ha erkölcsi tökéletesedésünket akarjuk munkálni; mily nagy komolyságot igényel kedélyünk hangulatának uaeggzilármegtörténni .... Igen, ugy van .... nem szabad . . . . E párbajt én akartam, egyedül nekem van jogom azt megsemmisíteni .... Megyek .... futok .... rohanok. E tördelt szavaiból Bélteky Vilmának tisztán ki tűnik, hogy Vilma Koltyt sokkal mélyebben, jobban sze rette, miut akár a szíves olvasók sejthették, akár maga Vilma tudta volna eddig. Fentebbi magán beszédének utolsó szavát már az ajtónál mondta, illetőleg gondolta; anyira sietett a párbaj nak előtte tudva levő helyére. Mégis elkésett. Midőn a vívók közelébe ért, akik azonban megérkeztét észre nem vehették, Kolty már kilőtte golyóját a levegőbe. Éppen Altmmaunon volt a sor lőni. Vilma megpillantván Altmann kezében a lövésre fölemelt pisztolyt, pár villámgyors ugrással Kolty elé rohant, karjaival és felöitöuyével takarva el Koltyt, s a lövés nem Kálmánt, hauem Bélteky Vilmát érte. — Mit tett ön Vilma!? Kiáltott fel Kolty, karjaival keblére ölelve a szivén talált szerencsétlen leányt. — Meg . . . mentettem .... Önt Kál . . . mán. Le gyen . . . bol . . . dog Ilon . . . ká . . . vol ... Nekem . . . pedig . .. bocsás . . . son meg . . . Vigasztalja . . . me . eg anyá . . . mat. Isten ... Ön .. . nel! Ezek voltak utolsó szavai Vilmának. Haldoklása boldog volt, mert annak karjai közt adta ki lelkét, akit oly igen szeretelt; do amit büszkesége és hiusá;a nem akart beismerni. Ami ez után történt igen egyszerű. Béltekyné eltemette és megsiratta szerencsétlen leánvát. Altmanu egykedvűen elhagyta a Bélteky kastélyt. Kolty Kálmán és Ilonka nem sokára boldog férj és nő lettek. , (Vége.) ditása, szeuvedélyeink harcza, rosz hajlamaink és téves szouásaink kiirtása, az erős kísértések ellenállása, nemes feltevéseink hűsége I A komolyság szabályozza végül a férfiúnál a vallás iránti fogékonyságot is. Soha seui biruánk kellő fogékonysággal a vallási eszmék iránt, hi uem komoly ságnak idején szólalnának mig benünk a vallás hangjai; ha az uem komoly pillanatban mélyed szivüukbe; ha nem komolyságuuk órái hinak a cseudes szemlélődésre s elmerülő gondolkozásra, mely megvilágítja s feltárja magasabb igényeinket és a hit és reményben nyújt számunkra boldogító megnyugtatást A könnyelmű közönyös a láthatatlan világ iránt. Ezért könnyen lesz hitetlenné, mivel a hit és lelki állapota iránti ere;e köuynyen megtörik. Minél jobban enyészik a komolyság, annál iuiiább vész a vallásosság is az emberek kedélyeiből: annál nagyobb hatalommal kormáuyozza a sziveket az, aminek sem tartalma sem értéke s becse niucs. Nem elég azonban, hogy csak néha legyünk komo lyak. A komolyság legyen főhaugulaiunk. Ezzel azonban nem mondjuk, hogy eletüuk rniuden perczét ez töltse ki. Ne n! Hiszen a valódi komolyság örömest enged helyet a vidámságnak is ; mert az az életet nem elnyo nui hauem uemesiteui van hivaiva. A komoly férfiú vidámsága sokkal bensőbb és tisztáb, mint az olyané, akibjn hiányzik a komolyság. Amaan'tl míuden egész és teljes, még örömét is koaioly sággal élvezi; a könnyelműnél ellenben minden csak féli az öröm csak felületét érinti Siivének. Mindig vidámságot ki íán, azért nem lehet annak soha egészen részese. A komolynál változatosságot éí üdülést nyuj az. Méljeu hit ba a ftridt kebelbe s azt égi gyóuyörrel tölti meg. A komoly férfiú mindig csak a maga idejéu tud vidám lenni, ezért nem bántja őt semmifele nyugtalauság sem lesújtó gondolat. A ni ót lelkesíts, azt bevégezte: és ez öutnd't megkétszerezi örömét. A vidámság ezer forrása nyilik meg a komoly fér fiu előtt, ami másoknál egészen ismertlen. Eletnézeto szabadabb és élesebb — önérzete fiuonabb ós tisztultabb, életkedve ninci uiértékletleuség által zivarva. Ne féljünk attól sokasam, hogy a komolyság megzavarja az örömek iránti fogékonyságunkat. A legtisztább, legnemesebb érzelemmel örvend a komoly férfiú; tudja ő jól, hogv az öröm és derültség s'.ép ; ismeri az emberi nemes kívánságokat. Épeu ezért ó'akodik a kicsjpongásoktól. Vidámságát nem engedi tulszárnyalui a bölc<eség, erkölcsiség és az illem határain. Vigyáz arra is, hogy szivét semmi meg ne sz' plősítse s ne hagyjon hátra keserű utófájdalmat. Ezért a vidámság is egész életének csupín egy kimért része és gondolataiuak s tetteinek sajátságos szövetségében rejtőzik el. A könnyelmű vidámságát ellenben gyakra-a fájdalom és bánkódás követi. A komoly öröme mindig ép és üde, melyuek átértéséluz zavartalau haugulatu kedélyt hoz, és mindig kevesebbet kíván, mint amennyit részére a tapasztalat rendesen nyújt. A. balga és féktelen gyönyör természetese.i a komoly előtt teljesen irmeretlen. Sőt méltóságáu alulinak találja azt. Nem egyezik oly gondolatokba és érzelmekbe, melyek lelkét vakon ragadják meg. Mindent megtagadhit; csak önnön jobb érzületét nem. Az ártatlan ságot szereti, de a gyermekes pajzánságot u'álja a férfiúban. Örveudeui tud a kisszerű dolognak is, ha az benne a szépre és érzelemre hat, ha az szivét valóban meghatja; de nem örvend sz olyannak, amely miatt önmagának kellene lealacsonyodni, hogy azt élvezhesse. Igy elég gazdagnak látja ő a világot arra, ho;y az őt vidám boldogsággal töltse el s gyönyörködtesse — de egyszersmind elég nagynak arra, hogy őt felemelje, elég fontosnak arra, hogy azt czéljainak megnyerje, és őt folytonosan összpontosított tevékenységben tartsa. Szabolcsvárniegye közig, bizotts. üléséből. (Deczemberhó 9.) Zoltán János alispán ur az ülést megnyitván, elő terjeszti, miszerént Kállay Jenő biz. tag betegsége miatt meg nem jelenthetvén, elmaradását írásban bejelentette. A nagymélt. közmunka és közlek. miniszternek a nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában kelt leirata : tudomásul vétetett. A kir adó felügyelő az általa képviselt közigazgatási ág noveaiberhavi állapotáról szóló jelentését beterjeszti. A f. é. októberhó végével feumaradt hátralék: 424,849 frt 10 V

2 kr. volt. Ehhez számítva az utólagos előírásokat (7576 frt. IO'/I kr.), lett az összes tartozás : 432.426 frt. 05'/„ kr. Levonva ebből a f. é. novemberhó folyama alatt teljesített fizetéseket és törlést: összesen 117,775 frt. 60'/a krt., maradt novemberbe végévé' hátralék: 314,650 frt. 45 kr. E hátralékhoz számítva egyéb közvetlen és közvetett adótartozásokat (hadmeutessegí. jog és bélyeg illet., szőlő dézma vált., ártéri s szabály, kölcsönt, egyenértéki illet.), az összes bátralék kitesz : 733,998 frt. 58 krt. A mult 1885 é»i novemberhó végéig befizettetett volt egyenes adóban. 889 301 frt. 85'/a kr ; folyó évben pedig ugyancsak november végéig 852.705 frt. 4'/a tehát 36,596 frt. 44 krral kevevebb folyt be az idén, mint tavaly. E keveseblet onnan származik, hogy a tolyó évben a kataszteri tiszta jövedelem leszállítása folytán 8 évre leírásba hozott földadó által, több közvetlen fizetőnek, nem csak a folyó évi adótartozása egészben lodezetet nyert, hanem m"g a jövő évre és tulfizetésbeu lesz. Árvaszéki elnök e vármegye árvaszékének november havi tevékenységét a következő adatokban terjeszti elő: 1886 évi októberről november havára átjött elintézetlenül 1605 ügy darab. Ehhez beérkezett november hóban 1324. Lett: 2929. Ebből részint ülésben, részint ülésen kivül elintéztetett 1581. Elintézetlenül megy át deczember hóra 1348. ügydarab. Az ülésben elintézett ügydarabokból előterjesztet Péchy Gyula ülnök 121. Okolicsánji Gáza 161, Böszörményi Kornél 219, Nóvák Gyula 96, Löv^-y Miklós 56; összes u 653. Az ülésen kívüliekből elintézett Pécby Gyula 213, Okolicsányi Géza 162, Böszörményi Kornél 185, Nóvák Gyula 225, Lövey Miklós 143; összesen 928 ügydarabot. A vármegye főorvosának novemberhavi jelentéséből kiemeljük a következő fontosabb részaket; A közegészség ügyi állapotok a nyírbátori tiszai járásokból és Nyíregyháza város területéről kedvezőtle nekuek jeleztetnek; a uagy-kállói járásban kielégítő, a dadai felső járásban ismét kedvezőtlen. A tiszai járás kivételével, ahol a rheomatismus s gyermekeknél a gyomor bélburut fordult elő leggyakrabban, az uralgó nem fertőző betegségek közzől leginkább a tüdőtiártyalob, börg és gyomorhurut és toroklob mutatkozott és képezte a kezelés tárgyát. A ragályos fertőző betegségek közzől legelterjedtebb volt a hólyagos himlő. Járványt meg közelítő terjedelemben azonban csak Ófehértón, a kótaji szőlőkben és Nyíregyházán lépett fel. A járvány kezdete óta Ófehértón meghalt 14, a kótaji szülőkben 8, Nyiregy házán pedig, a f. évi november 5-én megállapított adatok szerént, megbetegedett 154, meghalt 30. meggyógyult 82, ápolás alatt maradt 42 himlőbeteg. Juliustól kezdve azonban, amikor ugyanis e fertőző baj szórványosan kezdett mutaikozni, a mai napig 60 egyén lett eme kór áldozata. Ezen kívül nagyobb számbau észleltetett a himlő kór Bogáthon, ahol 17 beteg közzől 4 meglialt (többnyire ozigányok). Itt a járvány nem igen fog terjedni; minthogy a nép az óvó intézkedésektől nem idegenkedik. Eddig mintegy 40 egyén olttatta be magát. Előfordult még a hólyagos himlő T.-Lökön 2 halálos kimenetellel. Kalló Semlyénben 3, Apagyon 1, N.Kállóban pár eset, Bulkányban 3, Bókönyben 4, Túrán 1, Bogdányban 1, Ajakon 1, Döghében 2, Kékesén 5 esetben. Az óvíutézkedések mindenütt megtétettek. Vőrhenyben Uj fehértón, augusztus hó végétől kezdve, összesen 51 betegségi eset fordult elő, 14 halálesettel. Jelenleg a járvány szünetel. Nyir-Bátorban 6. Nyíregyházán 4. Nagy Kálióban pár, Balkányban 2, Gesztereden és Szakolyban 1 —1 eset észleltetett. Vérhasban Gégényben szeptember végétől 40 egyén betegedett meg, akik közzől 2 halt el. Ujfehértón 5 eset volt 1 halálos kimenetellel. Nyir-Adonyban 1 eset. A tiszai járásban enyhe lefolyással mutatkozott, sőt jelenleg is észlelhető. Hasi hagy mázban Pócs-Petribeu 3 egyén betegedett meg, akik közzől 2 felgyógyult. Nyíregyházán 2, Nagy-Kálióban és Adonyban 1—1 haltéi. Kanyaró Lövő-Petriben több esetben fordult elő A kisvárdai járás több községében szintén fordult elő. szórványosan. Látlelet 5 súlyos és 8 könuyü esetről állíttatott ki. Rendőri hulla szemle Szent-Mihilyon egy szíven lőtt öngyilkos hulláján eszközöltetett. Ételen és italok számos esetben vétettek vizsgálat alá, de elkobzás vagy lefoglalás nem történt. Pigeczky Pál nyíregyházai hentesre kiderült, hogy elhullott sertés húst mért ki. Ez esetről a főorvos azonnal jelentést tett az alispáui hivatalhoz. Az állategészség ügy kedvezőnek mondható, ainenynyiben az előző hónapokban, megye-szerte, járványszerü-m uralgó t lépfene megszűnt; csak itt-ott mutatkoztak szórványos esetek. Takonykór gyanúja miatt Dombrádon 3 ló van zár alá helyezve. A dadai alsójárásban baromfi vész pusztít. A 7 éven alul elhalt s nem gyógykezelt, gyermekekről vezetett nyilvántartási könyv kivonatát csupán a dadai felső és a nagykállói járás szolgabirái küldték be. Nyíregyházán és Szent-Mihályon 1 — 1 elmebetegnek, az országos tébolydába való felvétele véleményeztetett. Koczok L íszló kir. mérnök jelenti, hogy a megyei utvonalak egész novemberhóban jó állapotban voltak, a azokon semmi oly közlekedési akadály elő nem fordult, amely a tek. kózigazg. bizottság intézkedését igényelné. Jelenti továbbá, hogy gőz-kazán vizsgálat, a tulajdonos kérelmére, egy keményítő gyári kazánon eszközöltetett kielégítő eredménynyel. A kir. ügyészség kerületébe eső járásbirósági fogházakról szóló jelentés a következő adatokat tünteti fel. A közpouti fogháznál a rabok létszáma volt 203, ebből vizsgálati 24, fölebbezés alatti 40, elitélt 139 (184 férfi, 19 uő.) Az egészségi állapot jó, haláleset egy sem fordult elő. Ribmunka keresmény czimén befolyt a kosár kötési iparágbó

;, az állam kiucstár javára 93 frt 55 kr. a muikás rabok részére 4 frt 62 kr. A kisvárdai kir járásbíróságnál le volt tartóztatva vizsgálati 15, elitélt 2. (13 férfi, 4 uő.) A nagy kállói kir. jár. bíróságnál vwsgílat alatti 1, elitélt 4. (4 férfi 1 nő.) A nyírbátori kir jár. bíróságnál vizsgálati 13, elitélt 13. (16 férfi 10 nő.) A tisza löki kir jár. bíróságnál vizsgálati 6, elitélt 33. (34 férfi, 4 nő.) (100) Közügyek. (Pénzváltással és leszámítolással foglalkozó üzletek), amelyek ebbeli üzletük után III. oszt. kereseti adóval már megróva vanuak, az üzletükből kölcsön adott és meghatározott idrttől járó kamatláb mellett zálogjogilag bekebelezett tőkék kamatai után, tőkekamatadót tartoznak fizetni, ha üzletük után a III. oszt. kereseti adó nem az üzleti mérlegek alapján vettetett ki. (Pénz ügyi közig birós. 27 sz. döntv. 1886 okt. 27-ki tanács.) (Az 1875 évi XXIV. t. cz. értelmé

1 en üzleti adóval), a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak és egyleteknek csak az a más adóval nem érintett jövedelme rovandó meg, amely jövedelem szorosan véve, abból az üzlet szerű ténykedésből származik, amely haszonhajtó üzletre a vállalat vagy egylet alakult. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok vagy egyletek ama jövedelme tehát, amely a vállalat vagy egylet tulajdonát képezett és kisorsolt úrbéri áHarnpipirok bevásárlási és beváltási ára közt mutatkozó kü lönbözetből származik, üzletadó tárgyát nem képezi. (Magy. kir. Pénzügyi birós. 724 sz. döntv. 1886. szeptember 13.)