Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 5Q-ik számához. könyvecskét, például „Aladár fiam helyett", „Horváth Irma mostoha leányom helyett". Egy gyermek számára csak egy betéti könyvecske vehető ki. Amig a gyermek 14-ik életévét el nem érte, joga vau a szulőnek a betéteket, amelyeket a gyermek javára eszközölt, ismét felmondani és visszavenni. Betöltve 14-ik életévét a gyermek, érvényesül tulajdonjoga s most már az apa, vagy anya aláírása helyett a gyermek saját kezű aláírása veendő fel a betét könyvecskébe. Attól a pillanattól kezdve, amidőn a gyermek aláírása a könyvecskébe felvétetett, a szülők elvesztik azon jogukat, hogy a betéteket ők moudják fel és fizessék vissza; legfeljebb tiltakozhatnak a visszafizetés ellen, mely tiltakozás fölött a postatakarékpénztár dönt végérvényesen. Oly szülőknél, vagy gyermekeknél, akik írni nem tudnak, a betétköuyvecskébe való aláírást tanuk közvetítik. 9. Nagy jótétemény gyanánt jelentkezik a postatakarékpénztár a földmivesre nézve, aki az eladott gabonáért kapott összeget teljes biztonsággal helyezheti el a postatakarékpénztárnál, mely azon felül még kamatot is fizet ueki. Ha szüksége van a pénzre, ezt bármelyik tetszés szerint választott közvetítő hivatalnál felmondhatja s néhány nap múlva már fel is veheti betétjét annál a közvetítő hivatalnál, melyet felmondásakor e ezélra kijelölt. Például egy földmives 100 frtot tesz be a szegedi közvetítő hivatalnál; ezt az összeget azután felmondja a váczi közvetítő hivatalnál s Kecskemétet jelöli ki azou hely gyanánt, ahol a péuzt felvenni akarja. A Budapesten levő takarékpénztár erre utasítja a kecskeméti közvetítő hivatalt, hogy a felmondott 100 frtot fizesse ki s néhány nap leteltével a betevő, betéti könyvecskéje ós a kézbesített fizetési utalvány felmutatása mellett, felveheti pénzét. Ugyanezen előnyt biztosítja a postatakarékpénztár a gazdának és a kereskedőnek is. 10. De fölötte hasznos a postatakarékpénztár olyanokra nézve is, akik uton vannak, vagy pedig valamely fürdőhelyen huzamosabb időt töltenek. Az utazó, betétjének határán belül minden egyes közvetítő hivatal által a postatakarékpénztárnál történt felmondás utján tetszés szerinti összeget utalványoztathat magának bármely közvetítő hivatalnál. Vagy például valaki fördőhelyre utazik, ahol mindenesetre van közvetítő hivatal. Minthogy nem akar nagyobb összeget magával vinni, betétkönyvecskéjére 1000 frtot tesz be Budapesten s ekkor miuden egyes felmondás utján betéti összegének tetszés szerénti részletét veheti föl, melyet a postatakarékpénztár néhány uap leforgása alatt a fürdőhelyen levő közvetítő hivatalnál való kifizetés végett, utalványoz. 11. Egy betevő csakis egy betéti könyvecskével birhat s pedig azért, mert, különben lehetővé volna téve, hogy nem tisztességes adósok több könyvecske kiállítása által, foglalás alá nem vehető több 1000 frtot helyezhetnének el s igy hitelezőiket könnyű szerrel kijátszhatnák. Akit egynél több betéti könyvecske birtokán érnek rajta, attól a többi betétkönyvecskét elveszik s az azokba bejegyzett betéteket az első könyvecskébe irják át; de az ily betevő elveszti azon kamatokat, amelyek a második, vagy további könyvecskékre betett tőke után különben járnának. 12. Ha a betevő betéti összege már meghaladja az 1000 frtot s az 1000 forintou felül eső összeg akkora, hogy rajta értékpapír, például aranyjáradék, papirjáradék, vagy kamatozó tiszai sorsjegy vásárolható, ez esetben a betevő értesiti a postatakarékpénztárt, mely a megrendeléshez képest, a tőzsdei árfolyamon, minden további költség felszámítása nélkül, megveszi az értékpapírt s a betevő óhajáuak megfelelően azt, vagy a portó felszámításával megküldi, vagy pedig minden illeték felszámítása nélküli letétbe helyezi el. Ez utóbbi esetben a betevő járadék-könyvecskét kap, amelyben a betevő számára vásárolt s a postatakarékpénztárnál letétben levő értékpapírok pontosan bejegyezve vannak. Az esedékes kamat-szelvények beváltása is az illető fél betétszámlájára uj kamatozó betét gyanánt való elkönyvelése a postatakarékpénztárnál történik. 13. A postatakarékpénztár őrködik a betéteknek a betétkönyvecskékbe való helyes bejegyzése fölött, e czélból minden évben egyszer s pedig a január 1-től márczius végéig terjedő időben, minden egyes betéti könyvecske hivatalos vevétiy mellett, a postatakarékpénztárnak beküldendő. A postatakarékpénztár felülvizsgálja a betéteket, az év végével esedékes kamatokat hozzá jegyzi s 8 napon belül a könyvecskét a betevőnek visszaküldi. A betéti könyvecskében levő betétek érintetleu maradnak. 14. A postaalkalmazottak kötelesek az egyes betevők betétjeit szigoruau titokban tartani s azok iránt felvilágosítást senkinek sem szabad adniok. 15. Az első betét csakis a felmondás benyújtása uapjától számított tizenötödik napon követelhető vissza. A visszafizetések kétfélék; olyanok, amelyek rövid utou a postahivatalnál teljesíttetnek s olyanok, melyek előbb a postatakarékpénztárnál bejelentendők. A rövid utou való visszafizetések 1—25 frtig terjedhetnek, csakhogy az összegek felmondása, a személyazonosság igazolása végett csupán azon közvetítő hivatalnál történhetik, mely a betéti könyvecskét kiállította. Ily felmondás alapján azonban az egész betett összeg a közvetítő hivataluál teljesen ki nem fizethető, hauem legalább 50 krnyi betétnek fenn kell maradnia. A postatakarékpénztárhoz intézeudő felmondás bármely közvetítő hivatalnál történhetik, sőt a betéti könyvecske végleges kiegyenlítése is annak követitésével eszközölhető. 16. A felmondott betétek rendszerint azonnal viszszafizettetuek. A törvény értelmében azonban a betétek visszafizetése követelhető. A felmondás napjától számítva: 1—100 frtig 8 nap alatt. 101—500 „ 15 „ 500 frton felül 30 „ 17. A postatakarékpénztár betétek adómentesek. E betétek, ugy szintén kamataik semmiféle kereseti, jövedelmi, tőkekamat, vagy más később behozandó adó alá nem esnek. 18. A betevőknek a postatakarékpénztárral folytatott levelezései, amennyiben ezek a hivatalosan megállapított s minden egyes közvetítő hivatal által ingyen kiszolgáltatandó boríték használásával történnek, pormentesek. Hasonlóképsn portómeutesek a postatakarékpénztári ügykezelésből eredő kocsipostaküldeméuyek s azokért sem portó, sem kézbesítési dij nem szedetik. A betevők számlájára vásárolt értékpapírok azonban, ha a betevő ezek megküldését kívánja, a szabályszerű portó alá esnek. 19. A postatakarékpénztár, illetőleg ennek közvetítő hiv.talai és a betevők, ezek engedményesei, törvényes képviselői, vagy meghatalmazottjai közt felmerülő avagy a megsemmisítési eljárásból eredő mindennemű ügyletek, a bírói eljárás egyedüli kivételével, bélyeg - és illetékmentesek. 20. A betéti és járadék könyvecskék, továbbá a betevők és a postatakarékpénztár közt forgalomra szánt összes ügyleti nyomtatványok, a be evőknek a közvetítő hivatalok által ingyen szolgáltatnak ki. Ezek azou nagy előnyök, amelyeket a magy. kir. postatakarékpénztár betevőinek nyújt. Ohajtaudó, hogy a lakosság, minél több takarékbetét elhelyezése és másoknak is hasonló eljárásra való buzdítása által, nemcsak önmagáról, hauem másokról is gondoskodjék s hogv minél tömegesebb részvét által e hazai intézmény üdvös fejlődéséhez ős szakadatlan gyarapodásához hozzájáruljon. —

' ^gg

g Szabolcsvármegye alispánjától Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei szegődvényesek csizmaszükségletére vonatkozó árlejtósi hirdetményt, a legkiterjedteb módon leendő közhírré tétel végett, kiküldőm. Nyíregyháza 1886. deczemberhó 6-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 12071/1886 K. Árlejtósi hirdetmény. Szabolcsvármegye szegődvéuyesei csizmaszükségletének beszerzése végett, f. évi deczemberhó 28-áu Nyíregyházán, a vármegyeháza kistermében, d. e. 10 órakor árlejtés fog tartatni. A szegődvényesek részére éveukéut 18 pár pitiing bőrből nyári és 18 pár legjobb minőségű bagaria bőrből téli csizma, minden legény részére mérték szerint, felül a szokásos szinü, jó minőségű zsiuórzattal, s ugy a téli mint nyári csizma a legjobb minőségű kettős talppal ellátva szükségeltetik. Vállalkozó 30 frt báuompénzt köteles letenni, mely összeg kamat nélkül, a vármegyei pénztárban a vállalkozási határidőig kezeltetik, s anuak lejárta utáu az alispán által kiutaltatik. Vállalkozó a nyári csizmákat, minden év május 1-éig a télieket pedig szemptember 1-éig, a vármegye gazdasági bizottságának bemutatni tartozik. Vállalkozó bánatpénzét elveszti, ha kötelezettségének, a kikötött feltételek szerint, eleget nem tesz; s minden a vállalatból eredhető peres kérdések eldöntésére a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. A vállalkozási szerződősből eredő minden kincstári dij, a szerződés bélyege, vállalkozót terheli. Zárt ajánlatok, a fent kiirt határidőig, az alis páni hivataluál elfogadtatnak. Nyíregyháza, 1886 deczeraber 6-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 11,687. K. 1886. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. t A m. kir. belügyminiszter f. évi 63,464. sz. alat. kelt rendeletét másolatban, alkalmazkodás és szabály szerű közhi rré tétel végett, tudomására hozomNyíregyháza, 1886. deczember 6-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter. 63,464/VIII. a) szám. Körrendelet. A cholera terjedése nagyrészt és kiválóan a cholerás betegekkel és az ezeu bajban elhaltakkal érintkezésbeu volt tárgyak, főleg használt ruhák, ágy és fehérnemüek és hasonnemü czikkek, továbbá fertőzött rongyok gyűjtése, eladása és szétküldése által idéztetik elő. Habár a fenti czikkek elárusitása ős elárverezésének tilalma tekintetében, az 1873. évi 33,251. számú körrendelet, a cholerás betegek által használt tárgyak fertőtlenítése, sőt elégetése iránt pedig a fennálló cholera-utasitás 34. és 35. §§-ai kellőleg intézkednek; és igy, ha ezek szigorúan betartatnak, az elhurczolás veszélye kizártnak tekinthető: mégis amennyiben, ha a fenti szabályok bármi okból csak egy ízben is mellőztetnének, a cholera elhurczolásáuak veszélye már fen forogna; ennélfogva teljes biztosság czéljából indíttatva érzem magamat, egyetértőleg a földmivelés-, ipar- ős kereskedelemi ministeriummal, oly községekben ős városokban, ahol cholera fellépte hatóságilag constatáltatott, a fenjelzett tárgyak, különösen pedig a rongyok gyűjtését és szétküldését, a járvány tartama idejére, ezennel betiltani. Egyúttal értesítem a törvényhatóságot, hogy az osztrák cs. kir. belügyminisztérium — saját hatáskörében fentihez hasonló tilalmat intézett alantos hatóságaihoz, s egyúttal fenti czikkeknek a jelenleg cholera által megtámadott Magyar- és Horvátországból való behozatalára feltételül azt szabta meg, hogy a tárgyak aggálytalan voltáról tanúskodó első l'oku hatósági kisérő bizonyitványnyal láttassanak el; a rongyokra nézve pedig kimutattassék, hogy azok cholera mentes vidékről származnak, mert különben vissza fognak utasíttatni. Miről a törvényhatóságot tudomás és megfelelő intézkedés vegett ezeuuel tudósitom. Budapesten, 1886. évi novemberhó 17-én. Tisza, s. k. 1

1,757 k. sz. ^^ Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék 6,927. és 7,026. sz. hirdetményeinek másolatát, közhírré tétel végett, közlöm. Nyíregyháza, 1886. deczember 7-éu. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 6,927/1886. p. sz. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék által közzé tétetik,'miszerént nyii-egyházai illetőségű Desberg Ignátz a 697/886. p. sz. Ítélet által, az 1877. évi XX t. czikk 28-ik §-áuak a) pontja értelmében, gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a kir. törvényszéknek 1886. évi november 12-dikén tartott polgári üléséből. Megyery Géza, elnök. Zoltán, tszéki .jegyző. (P. H ) 7,062/1886. P. sz. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közzé tétetik, miszerént "kis-várdai illetőségű Czigler Ábrahám a 7,062/886. p. sz. Ítélet által, az 1877. évi XX. t. cz. 28. §-ának aj pontja értelmében, gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a kir. törvényszéknek 1886. évi november 12-én tartott üléséből. Megyery Géza, elnök. Zoltán, t. jegyző. (P. H.) 11,895. K. jggg Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt hirdetményt oly felhívással közlöm, hogy azt a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Kelt Nyíregyházán, 1886. deczember 8-án. Zoltán János, alispán. 2,564. K. jggg A kis-várdai járás főszolgabírójától. Hirdetmény. Petneháza és Laskod községek körjegyzője Vásárhe lvi Balázs állásáról a f. évi november 25-őn lemondván , az igy megüresedett körjegyzőség választás utjáni betöltésére pályázat nyittatik. A körjegyzőség 400 frt. évi fizetés, természetbeni lakás, fűtés, világítás és irodai átalánynyal van egybekötve. A válásztásra folyó évi deczembet'hó 29-ik napján d. e. 10 órája Petneháza község házához tűzetik ki. A pályázni szándékozók felszerelt kérvényeiket folyó évi deczemberhó 28-áig e hivatalhoz be adhatják. Kis-Várdáu 1886. november 26-án. Koinoróczy Aladár, főszolgabíró. Szabolcsvármegye Alispánjától. 12,192. K. T886. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt pályázati hirdetményt oly felhívással küldöm ki, hogy azt a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Nyíregyháza, 1886. deczember 9-én. Zoltán János, alispán. 3,283. K. Iggg Dadai felső járás föszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Virányi János lemondása folytán, a vencsellői körjegyzői állomás üresedésbe jövőn, ezen állomás betöltésére ^pályázat nyittatik. A pályázui szándékozók felszerelt kérvényeiket 1887-ik évi januárhó 3-ik napjáig alólirt szolgabírói hivatalnál beadják, az ezen időn tul érkezettek visszautasittatnak. A választás 1887-ik év januárhó 6-ik napjának d. e. 10 órájakor, Ó-Vencsellő község házánál fog megtartatni. Jegyzői javadalom 400 frt. és lakás. Gáva, 1886. deczemberhó 2-án. Jármy Jenő, főszolgabiro. Az „Erkölcs-nemesitő Egylet" és fiókjai. XII. Ha a cselédügy hatósági kezelése bármely okból, nem volna keresztül vihető: szükséges gondoskodni oly szabályrendeletekről, amelyeknek életbe léptetése és pontos keresztülvitele által, a cselédek a gazda és a cselédszerzők közötti örökös súrlódásoknak eleje vétessék; és a hatóságok is, a cselédek és a gazdák részéről fölmerülő panaszoktól sok tekintetben megkímélve legyenek. És pedig, hogy a társadalom és közerkölcsiség szempontjából annyira kívánatos eme czél eléressék : e tekintetben a következő szabályrendeleti javaslatra hívom fel az illető tényezők figyelmét. 1. Szigorú hatósági vizsgálat tartandó mindenek előtt arra nézve, hogy el van-e látva minden cseléd szolgálati könyvvel; mint ezt az 1876 XIII. t. cz. 69 § a különben is elrendeli. És ha a már szolgálatba állott cselédnek ily szolgálati könyve nem volna, ez esetben ugy a cseléd, mint a gazda ellenében a törvénynek ide vonatkozó szakasza szigorúan alkalmazandó. A cselédkönyvek ekkénti vizsgálata alkalmával pedig különösen figyelem fordítandó arra: 2. Hogy a jelenleg szolgálatban levő cselédek a szolgálati könyv rovatainak kitöltése szerént, minő erkölcsi viseletüek, és hogy helyüket gyakran változtatták-e; s ha igen, ez esetben a gyakori helyváltoztatásért hatóságilag megdorgálandók, esetleg pedig e tekintetben a vizsgálat is megtartandó. És ha a vizsgálat alkalmával az tűnnék ki. hogy a cselédek engedetlensége, önfejüsége, szófoga-