Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-28 / 48. szám

,.N y f rt v i D É is." (Ha a 3 krajczáros marha levél űrlap 5 kros helyett használtatik), ugy azonbau, hogy a hiáuyzó 2 kros bélyeg felragasztatott, ily esetben a kincstári űrlap szabály-ellenes használata miatt, az űrlapon eredetileg hiányzó 2 krajczár háromszorosa vetendő ki, levonva a szabálytalanul alkalmazott 2 krajczáros bélyeg értékét. Birság kivetésének ebbeo az esetben helye nincs. (Magy. kir. Pénzügyi közig, birós. 1886. szeptember 12. 7714/885). (Ingatlanok eladásából származó vételári hátralékok után élvezett kamat jövedelem) tőkekamatadó tárgyát képezi; mert, az 1875. XXII. t. cz. l.§-nak intézkedése szerént, tőkekamatadó tárgyát képezi mindazon vagyon, amely föld, ház és kereseti adó, valamint a nyilvános számadásra'kötelezett társulatok és egyletek adója által, közvetve vagy közvetlenül nem érintetik ; és mert az a körülmény, hogy a vételár egészben vagy részben a vevő kezei közt marad, illetőleg vevő azt eladónak ki neon fizetvén, utána kamat fizettetik : a kölcsön ügylet minden jogi föltételével bir, s eme jellegét az sem változtathatja meg, hogy ily ügylet felett külön szerzedés nem köttetett, hanem BZ adás-vevési szerződésbe foglaltatott. (Magy. kir. Pénzügyi birós. 1886. szeptember 13. 11,408/885. sz). (A közigazgatási bizottságok oly határozatainak fölülbirálására), amelyekben adó- és illeték-tartozások behajtása iránt a kielégítési végrehajtás a hátralékos ingatlanaira lett elrendelve, a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. (Magy. kir. Pénzügyi közig, birós. 1886. szept. 7. 6,880/885). (A földhaszonbérlet utolsó évében), a földbérleten alkalmazott gazdasági cselédek I. oszt. kereseti adójából a bérlő csak azért a részért felelős, amely rész a bérlet fenállásának idejére esik. (Magy. kir. Peuzügyi közig, birós. 1886. szeptember 7. 2199. sz.) (A kincstár javára telekkönyvileg bekebolezett adóösszeg csak akkor törülhető, illetőleg a törlés bekebelezése csak akkor eszközölhető, ha a bekebelezett adó egészen lefizetve lett. Részben kifizetett adóösszegnek telekkönyvitörlése tehát nem eszközölhető. (»Pénzügyi Közlönyt 1886. évi folyam, november 8). Tanügy. Pályázat. A besztercze-bányai püspök adományozási jogához tartozó Szamko Miatro -Benedek féle alapitványu évi 40 forintos iskolai ösztöndijak egyike megürülvén, arra ezennel pályázat nyittatik. Pályázhatnak breznyo-báuyai születésü rom. katolikus szegény Ifjak, kik az elemi iskolát jó sikerrel befejezték. Az alapítók rokonai elsőbbséggel birnak. A jelentkezők iskolai és szegénységi bizonyitványnyal ellátott folyamodványaikat folyó évi deczember 31-ig a breznyo-bányai rom. katolikus plébániai hivatalhoz kötelesek beterjeszteni. Besztercze-Bányán, 1886. évi novemberhó 12. Berlicza Ferencz, káptalani helynök. ÚJDONSÁGOK. (§) A Nyíregyháza város által részben átalakított részben újból épített honvéd kaszárnyi a fölötti szemlét folyó hó 23—26 ik napjain tartotta meg az e czélra, kirendelt és megbízott osztályozó bizottság A sze lilénél illetőleg átvételnél a magy. kir. kincstár részéről Blantz Vilmos m. kir. honvéd főhadnagy mint biztos, Kálmán Frigyes honvéd őrnagy, Csicsery Géza honvéd főhadnagy, dr. Trajtler Soma ezred orvos és Oblatek Kálmán haduagy mÍDt műszaki biztos ténykedtek. A polgári bízott ság részerői jelen voltak az alispán képviseletében Mik 1Ó3 László főj >gyző mint elnök. Krasznay Gábor polgármester, Koczogh László kir. főmérnök, dr. Meskó Pál városi Íöorvo*, Májerszky Béla városi főjegyző és Horváth Gyula városi mérnök. Az építtető várost Bencs László városi első tanácsos és Kerekréthy Miklós városi főkapitány képviselték. A laktanyával, mint fiók lakta Dyával,: a katonai osztályozó bizottság teljesen meg volt elégedve ugy a czélszerü' beosztás, miut kényelem tekintetében. A jegyzőkönyv hitelesítése és aláírása tegnap, azaz november 27-én eszközöltetett. A városi közönség megnyugtatásául megjegyezzük azt is, hogy a kincstár 25 évig kötelezte magát az átvett laktanya utáni bér összeg rendes fizetésére, amely körülbelül évenként két ezer néhány száz foriut fog lenni. (§) A szabolcsmegyei községi ós körjegyzők egylete, folyó hó 24 én Nyíregyházán a megyeház nagy termében, rendkívüli közgyűlés tartott. E gyűlés egyedüli tárgya az ez évi augusztusi közgyűlésből a jegyzői munkaerő szaporításának eszközlése czéljából megbízott küldöttség javaslati munkálatának megvitatása, esetleg elfogadása 8 annak nyomán a további teendők megjelölése volt. A javaslati munkálat, amely a muukaerőszaporitás szükséges voltának kimutatása czéljából, az egyes községek adó zási, vagyoni és a jegyzői fizetéshez valójárulási viszonyait vette kiindulási pontul, a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott. Amennyiben azonbau emez adatok a gyűlés napjáig "em minden kö-ségből érkeztek be, mindeu járásból megbizato.t egy-egy jegyző, hogy emez adatokat szerezze be és küldje meg az egyesület elnökségéit-z; amely adatok alapján az elnökség az 'llető küldöttséggel egyetértőleg egy kérvényt fog intézni Szabolcsmegye törvényhatóságához a munkaerő szaporítása, esetleg a jegyzői fizetés rendezése tárgyában. Bár Nagy Kálmáu elnök örömmel jelzé megnyitó beszédében az egyesület tagjai részéről a mai gyűlésen nyilváuult érdeklődést, amennyiben ily szép számban még egyetleu egyszer sem jelentek m g a gyűléseken ; tekintve azonban azt a körülményt, hogy még miudig vannak oly jegyzők, akik mindez ideig sem tagjai az egyletnek: lehetetlen fel nem szólalnunk e minősitbetlen sőt egyenesen elitélendő közöny ellen. De miként is lehet az, hogy akadnak községi jegyzők, akik még ma is vonakoduak csatlakozni egy oly testülethez, amelynek czélj i egyenesen a községi jegyzői status er kölcsi értékének fokozása mellett, annak anyagi érdekei előmozdítása?! Ez valóban bámulatos és az egyesülni vonakodó jegyző urak nagy korlátoltságára valló, menthetetlen és határozottan elítélendő konokság. Ugyan mi nő lélekkel veszik ki ezek az urak részüket a jegyzői egylet által elért előnyökből akkor, amikor azok kivívásában részt nem vettek?! Gondolják ezt meg jól az illetők. A jegyzői egyletet pedig figyelmeztetjük, hogy az egyesülni uem akaró jegyző urakról még csak tudomást se vegyenek; nem hogy küzdelmeik előnyeiben részesítsék őket. Ez az igazság ! (!) A helybeii nőegylet folyó hő 20 án tombola estét reidor.ettj az »Európához« czimzett veudéglő éttermében. A tombola játék 12 órakor ért végnt, amit pír órára terjedő táncz követett. Mint halljuk körülbelül 500 jegy kelt el Deticzitről tehát szó sem lehet. X A nyíregyházai sóstói bérlő társaság holn ip, vtgyis folyó no/emherhó 29 éa délután 2 őrikor a városház tanácstermében közgyűlést tart. (§) A vasárnap megölése tárgyában Hollandiában az gizságügy miniszter törvényjavaslatot t-rjeszt a tör vényhozás elé, amely javaslat az 1815 ki törvémt módosítva, a vásárnap nngülését szabályozza. Az uj javas lat szerént vasárnapon a nyilvános munkák, az utczai kereskedés tiltva van; a gyárak szünetelői tavtoznak; szeszes italokat csak déli 12 óra után szabad áruin'. X Eszmerokonságnál fogva eszünkbe jutt a vasárnap megiiléséről az a valóban minősithetlen eljárása a helybeli hatóságnak, amely szerént Nyíregyháza város főutczáin a templomok mellett, vasárnap délelőtt is, terhes szekér-vonatokat enged átvonulni, éktelen kiabálással és ostordurogtatással zavarva meg az üunepi csendet és a templomi ajtatosságot. Nem lehe'U) e bajon segíteni az által hogy, ha már ramik gazdik és földbiitokosok, akik a keresztény vallás szertartását s az ünnepüket egyáltalában nem akarj ik respektálni, hanem vasárnapokon és ünnepek alkalmival is kínozzák állatlikat és erkölcstelenitík cselédjeiket, legalább a terhes kocsik más mellékutczákra tereltetnéuek, a főutczák végén felállított rendőri közegek által. -+- A községi jegyzőkre nézve egy igen fontos határozatot bízott legközelebb a magy. kir. curia büntető osztálya. Azt tudui illik, hogy: »A községi jegyző, aki u kö'.ségi közegek baszedésere bízott adó, illeték vagy más köztartozások lerovásával, a községi lakosoktól pénzt vesz át, hivatalos cselekményt teljesít \ Hl tehit a fentebb megjelölt czimeu a jegyző, a kezéhez letelt pénzt eltulajdonítja, vagyis avval mint sajátjával rendelkezik, hivatali sikkasztást követ el s mint ilyen büntettetik. *** A magyar északkeleti vasúton, jövő 1887. januárhó l-től k-zdve, személy és podgyász szállításra, uj díjszabás lép életbe; következés Képpeo az 1881. évi áprilhó 1-ső óta érvényes hison dijs'. ibás pótlékaival együtt, hatályon kivül helyeztetik. Az uj díjszabás a magyar északkeleti vasút anyakezelősége osztalyában Budapesten, nemkülönben az állo uáso toa is, a megszabott ár mellett, megszerezhető. 0 Uj levél borítékok fognak forgalomba hozatni a jövő év elején. A boríték piros, tojásdad alakú 5 krajczáros bélyeggel ellátott víznyomásos, világos szürke papíron e őálli'ott négyzet alakú 5'/

2 krajczáros lesz. = Mindazok a rendőrségi tisztviselők, akik párbajra kihívást eszközölnek, vagy miut segédek szerepelnek, egy legújabb belügyminiszteri rendelet szerént, hivataluk ból azonnal elbocsátandó'<. E rendeletet a miniszter avval indokolja, hogy a párbaj büntetendő cselekmény lévén, amelynél a rendőri közegek a törvény végrehajtóiként szerepelnek, abban részt nem vehetnek. Azt is rebesgetik, bogy e rendeletet egy máik foeja követni, amely :iz összes állami tisztviselőknek hivatalvesztés büutetése alatt fogja megtiltani a párbajt. Igen helyes intézkedés, amit nem ártana, ha a magán testületek f's társul ttok is követnének; alapszabályilag kimondván, hogy a párbajozó tisztviselő hivatalától elmozdittatik. = Vasúti tisztképzó-tanfolyam rendszeresítését határozta el a közlekedési minisztérium, s e tanfolyam szervezetének megállapítására egy szakbizottságot küldött ki. A tanfolyam czélja elméleti kiképzése azoknak, akik vasúti szolgálatba akarna; lépni, főleg miut forgalmi és állomási hivatalnokok. A tanfolyam a közlekedési és közoktatásügyi minisztériumok és az önálló üzleti igazgatósággal biró összes hazai vasutak képviselőihői alakított bizottság felügyelete alatt áll. A tanfolyam tannyelve kizárólag a magyar, a vizsgálatok is csak magyar nyelveu tehetők. A tanfolyamon a következő tantárgyak adatnak elő, u. m: 1. Vasúti techaologia. 2. Táv.rói szolgálat, 3. For^il ni szol,'álit 4. Kereskedelmi szolg Unt. 5. Vasúti földrajz. 6 Vasutügy története. 7. Vasúti jo.j s törvényisme, különös tekintettel a hazai alkotmány és közigazgatás szervezetére. 8. Kereskedelmi számtan és vasúti könyvviteltan. 9. Kereskedelmi árutsme. Az előadandó tantárgyak mérveit és terjedelmét, a tanár testület javaslata alapján, a felügyelő bizottság egy a közlekedési miniszter által raegerősite.idő tanrendben állapítja meg. A tanév mind nkor szept. 1 én kezdődik s egy huzamban egy évig tart. A tanfolyam hallgatói: a) nyíl vános rendes hallgatók, b) magántauulók és c) nyilvános rendkívüli hallgatok. — Az idei ujonczozás eredménye. Az utolsó két év katona ujonczozásai alkalmával e'.t tipas'.talatok sok oldalon azon aggályra nyújtottak okot, hogy Magyarország népessége nagyon csekély mértékben szap íródik, és hogy nevezetesen a férfi sarjadék gyengén és elsatnyultan kerül a sorozó bizottságok elé. Ezt az aggályt az ujonczozás ez idéai fény a eredménye tel|esen eloszlatt >. Az 1863 évi inség és az 1864 és 1865-ben fellépet mindeuféle járványos baj képezték az 1883—1885 évek kedvezőt-ien ujunczozási ered oényeinek indok lit. Az 1865 után beállott kedvezőbb egészségügyi viszouyok most már azon várakozásra nyujtanik biztos kilátást, hogy Magyarország ujonczjutalékai a legközelebbi években sem maridnak az 1886 ési ujonczállitás kitűnő eredményei mögött. Mig a legközelebb lefolyt években mindössze 6 — 7000 ujonczot lehetett évenkint besorozni, az idei ujouczozá*, a honvédség részére 1700 ember fölösleget eredményezett, amely mellett még megjegyzendő, bogy ugy a közös, mint a honvédhadseregbe majdnem álta Iában erős, jól kifejlődött ifjú em

1) reket lehetet besorozni. Csak egyes vidéke'<, amelyekben a megfelelő születési években járványos betogségek uralkodtak, szolgáltattak fetünően gyenge hadköteleseket. Hogy a kikép zeudő ujonczok ilyetén h rtelen megszaporodásából származó több terhelés kikerültessék, a kormány jövőre bizonyos maxiraalis szamot fog a ho ivédséghez besorozandó ujonczokra nézve megállapitaui, miután a honvéd hadsereg összes keretei évenként 12—13,000 emberrel kiegészithetők. Hát vigisztalásnak esik megjárja; ez okoskodás; de a mindennapi élet mégis csak az ellen kezőt bizonyítja. Satnyu^unk és nyomorodunk biz ott rendszeresen fokonkiii*. Ennek pedig oka a hamisított italok és életnemüek és az általános nyomor, amelylyel a nép kiKd. *** Pasteur egy évi működése. A híres franczia tudós, az ebdüh elleni beoltás feltalálója, felolvasást tartott a napokban a franczia akadémiában eddigi oltásainak eredményéről. Október 26-án mult egy éve, hogy beojtásait megkezdte, s most egy év eredméuyérői számol. E'. idő alatt az egész világról öss'.esen 2490 megmart e nber kereste föl az ő intézetét beoltás végett. Ezek kö;iil 52 Ausztria-Magyarországból, 191 Oroszországhói, 18 az Egyesült-Államikból, 3 Braziliából és 2 Indiából ment oda. Francziaországból és Algirból 1726-au keresték föl. 1726 veszettség ellen beoj ott frauezia közül 10 halt meg. Esik tehát minden 170 harap isi esetre 1 halál. A tiz halott közzül 6 gyermek. — Mily hosszú életet élnek némely állatok? A balha, légy és kukacz 9-10 hónapig élnek. A féreg ha uagyobb bogarakkal vagy szilv?,rovarral táplálkozik, elél 3—4 évig is. A rák éieiideje 28—30 év. A halak általában hosszú életűek Frigyes császár csukája 267 évet élt. A kecske béka és a többiek elélnek 12 — 15 évig. Tekenős béka életkora leghosszabb ; elél 3000—4000 évig. A madár-világban leghosszabb életűek a holló, var jú, sólyom, kajdács (pipagály) és a lud. A holló és a sólyom elélnek 300—400 évig, a kajdács 150 évig, a vereb 15—20 évig. Az e nlős állatok közt legtovább él az elefánt és a Jónás hala a czet, életkora 2000 — 3000 év. Középkor a lovaknál 25 év, de elélnek 40 évig. A szarvas állatok életkora 20—25 év. A juhok 12 —15 évig élnek; a kecske, macska, és kutya 20—25 évig, az oroszlán p ;dig 50—60 évig él. (!!) Táborszky ós Parsch nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten, váczi-utczi 30. szám, megjelent: „Felhő Klári" Rátkay László eredeti népszínművének és „C'zifra Zsuzsi lakadalma" Vidor Pál eredeti népszinművének kedvelt dalai. Énekhangra zongorakísérettel, vagy zongorára külön alkalmazta Herczentierger István. Ara 2 formt. A dalok a következők: 1. Nem virágzik. 2. Keskeny árok. 3 Eső után 4. Azért csillag 5. Véled büntet a teremtő engemet. 6. Vékony czéraa. 7, Jaj de rosz a legén) nek. 8. Hallódé?. 9. Tegnap éjjel fehér ágyban. 10. Mii napság a leány. — „A veteránok" Bérezik Árpád fővárosi életképének összes kedvelt dalai. Énekli ingri zo-igorakisérettel, vagy zongorára külön alk álra azt i Ac.él Kálmán. Ára 2 frt. A dilok a következők : 1. Hogy ha szeretsz (szerzé Herczeuberger I) 2. Hijja rózsa, tubarózsa. 3. Hótól fehér. 4. Kilyukadt a slingelt kendő n. 5. Ha szívemet. 6. Száll a nadir. 7. Tisza pirtján szálldogál a fecske. 8. Kis pirittyó falu végén. 9. Tollkalap fejébe. 10. Nem leszek én mindig árva. (szerzé Sellei). — rt »Képes Családi Lapok* 8-dk számának tartalma: Bertalan szerelme. (Elbeszélés folytatás.) Prém Józseftől. — Mi jól esik a dal. (Költemény.) Radó Antaltól. — A mű-kor. — Habirék. (Elbeszeiés, folytatás.) Szendrőitől. — Alpesi rózsák. (Elbeszélés, vége.) B. J.tői. — Visszapillantás. — A türelem rózsát terem. (Elbeszélés, folytatás.) Csiszér-Ugróczi Idától. — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képek : Csendes Órák. — Szerb esketés. — Két tüz között. Melléklet: »Nő a házban.* — »Harcz a milliókért« (Regény, folyt.) Xavier de Montepiu-től. 113—128 oldal. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utcza 8. szám. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50 kr. = A vidék legnagyobb ékszerész czége, Löfkovits Arthur és Társa Debreczenben, terjedelmes hirdetésben ajánlja lapunkban ékszereit, valóban jutányos árakban. Ajánljuk mi is elolvasásra az érdeklődőknek. Irodalom. — A »Magyar Dal-rtlbum* czimü egyetemes magyar népdal gyűjtemény, amely eddig öt folyamban 1000 rnigyar uépdalt közölt, rövid szünetelés után, folytatja pályáját, az első füzet most jelent meg a következő 20 dallammal : 1. A babóthi faluvégi kis házbau. 2. A baráthi hegyaljában. 3. Ablakomban három cserép muskátli. 4 Ablakomban nyíl a tulipán. 5. Addig rózsám innen el nem mégy. 6. Adjon Isten jó éjszakát. 7. A gitár énnékem minden örömem. 8. A hegyoldalt venyigesor takarja. 9. A kemenczéa nz író. 10. Akinek uincs szeretője. 11. A magyarok szent houának. 12. A nagy lasadalomra. 13. Anyám, anyám, édes auyám! 14. Anyám, táDczba mehetnék. 15. Anyácska, végy beteg láuyodnak. 16. A pápai piaezon. 17. A reggel is sötét. 18. A rózsának tövise vau. 19. Arra járjunk, arra. 20. A subámnak nincs melege. Előfizetési árak bérmentes postai szétküldéssel: egész évre 10 füzetre: 1 frt 80 kr ; félévre, 5 füzetre : 90 kr ; egyes füzet ára 25 kr. Előfizetési pénzek a »Magyar Dil-Album* kiadóhivatalába — Győr — intézendők. — A »Remény« 7-ik (uov. 14-iki) füzete a következő gazdag és változatos tartalommal jelent meg .-Gróf Zichy Nándor (arczképpel), >Az apostata*, költemény Foraalhauttól, »Érdekes, de veszélyes rajongók*, dr. Kazaly Imre e kiváló tanulmányán ik folytatása; »A herczegprimis jubileumához® Rusticus-tól; »A sákkingeni tro nbitásbóU, költemények Luby Sándor forditásábau ; >Oct kincs — hol uinc *, rajz Pougritz Bslától; »Egy szegény anya története* Balázs Sindortól; Nem a hűtlent ítélem el«, költemény Benedek Aladártól; Fodor István »Hírlap táviró*-ja, ismertetés Rácz Sándortól; »Tasso élete és munkái*, dr. Rényi Rezsőtől ^folyt.); »Valbriant*, regény, fordította dr. Rada István (folytatás); »3 t króníki* Krónikástól. Állandó rovatok : Irodalom és művészet, Hymen és gyászrovat. Egyveleg rejt • véuyek, szerkesztői telephin. — Művészi kivitelű képei közül megemlítjük: Bilaton Füred, A tihanyi kolostor, Er.lei lak, A szeretet hajósa stb. czimiieket. — Előfizetési ára: egész évre 8 frt, félévre 4 frt. negyedévre 2 frt. Az előfizetések a szerkesztőséibe'. (Budapest, IV., ferencziek bazára) czimzeudők.