Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1886-12-05 / 49. szám
VII. évfolyam. 49. szám. Nyiregyháza, 1886. deczember 5. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. ' Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán ragy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre ü » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre intézendők. csuk két forintHirdetések elfogadtatnak lapunk rászére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesteu, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Comp által Uamburgbaii. Az előfizetési pénzek, megrendelések 8 a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások JTól>» Elelí kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csuk ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/.ott potlt-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés uselól.en 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde tés után :JO kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija aoroukint 15 krajczár. Hivatalos közloméayek, Szibolcsvármegye alisp injától. 12,004. K. 188G. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter 63814/III.a sz. leiratával, a vármegye közönségének a vármegyei közgyűlések száma, ideje és ügyrendjének megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeletét, jóváhagyván ; a szabályrendeletet oly felhívással közlöm nyiregyháza város polgármesterével és a községi elöljárókkal, hogy a szabályrendeletet, mely az 1886-ik évi XXI. t. cz. 11-ik §-a szerint csak a kihirdetést követő 30 nap múlva hajtható végre, e rendelet kézbesítését követő napon a legkiterjedtebb tnőtlon közhírré tegyék s még azon napon Nyiregyháza város polgármestere közvetleuül hozzám jelentse be a kihirdetést, a községi elöljárók pedig a járási főszolgabíróhoz. A főszolgabíró urakat felhívom, hogy a községi elöljárókat, rendeletem végrehajtása tekintetéből, a leg nagyobb éberséggel ellenőrizzék s a községi elöljárók jelentései alapján, a kihirdetés megtörténtét igazoló jelentéseiket 8 nap alatt hozzám beterjeszszék. Nyiregyháza, 1886. deczember 2-án. Zoltán János, alispán. .Szabályrendelet a megyei közgyűlések száma, ideje ós ügyrendjének megállapítása tárgyában." 1 §. Szabolcsvármegye közönsége éveukéut két reudes közgyűlést tart, májushó misodik és októberlió második keddjén. 2 §. A közgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetén az alispán; ha a főispán és alispán egvidejüleg akadályozva leimének, a főjegyző. Ha a főispán, alispáu és főjegyző egyidejűleg akadályozva lennének, akkor a közgyűlésben a megyei tiszti főügyész elnököl. 3 §. A raudkivüli közgyűlésekre nézve az 1886-dik évi XXI. t.-czikk 46-ik §-a irányadó. 4 §. Az alispán a közgyűlések határuapját, s a felveendő tárgyak sorozatát 8 nappal a közgyűlés előtt, a megyei hivatalos lapban közhírré tétel végett, közli s a megyei bizottmányi tagoknak a közgyűlés idejét és a tárgysorozatot magában foglaló meghívást megküldi és a tárgysorozatot, a gyűlés napján kiosztatja. 5 §. A megyei bizottságnak ez idő szerint 438 tagja vau, kik közül 219 választás, 219 adója alapján nyeri jogosultságát. 6 §• A közgyűlésnek határozatairól, az előadó jegyzők által jegyzőkönyv vezetendő, melynek fejezetében a közgyűlés elnöke, a jelenlévő lisztviselők, s ezek utáu a résztvevő bizottsági tagok felsorólandók. 7 §. A közgyűlést az eluök uyitja meg és zárja be, s a szólni kívánók fe'jegyzésére az ülés kezdetén egy jegyzőt nevez. 8 §. Az ügydarabok a tárgysorozat alapján vétetnek fel tárgyalás végett A tárgysorozat a következő : a) Alispáni időszaki jelentés. b) Megyei költség-előirányzat és számadás. c) Királyi és miniszteri leiratok. d) Törvényhatósági átiratok. e) Testületek és egyletek megkeresése. f) Küldöttségi jelentések. g) Tiszti jelentések. h) Községek kérvényei. i) Magánosok kórvényei. Sorrenden kivül csak az alispán által sürgősnek jelentett ügyek tárgyalhatók. 9 §. A közgyűlés elé terjesztett ügyek előadói a jegyzők, ők tartoznak a tárgy kellő megvilágosítására s átértésére szükséges adatok kéznél létéről gondoskodni. , 10 §. Ugyanazon tárgyhoz mindenki csak kétszer szólhat. Az indítványozónak azonban szabadságában áll a vita befej jzéseül harmadszor is szólni. 11 §. Sorou kivül felszóllalni csak az elnök j >gosult. 0 a szólót, a tanácskozás fonalára figyelmeztetés vagy rendrfeutasitás szüksége esetén, beszédébeu is félbeszakíthatja. 12 §. Reudreutasitás utáu a szónok jogosítva vau meuttséget előadni. A szónoktól a másodszori rendreutasitás sikertelensége esetén, a szót az elnök megvonhatja. 13 § Személyes kérdésben, vagy ki félreértett szavait magyarázni akarja, kellő rövidséggel sorou kivül is szólhat; úgyszintén az előadó jegyző, vagy más tisztviselő, vagy kiküldetésében eljárt bizottsági tag, ha a szőnyegen lévő tárgyhoz felvilágosítást nyújtani akar. 14 § Az indítványozó visszavonhatja indítványát; ha az azonban a gyűlés más tagja által magáévá tétetik, a tárgyalás folytattatik. 15 §. A közgyűlésen a jelenlévők hátározuak. Ha szólásra feljegyezve többé senki sincs, s az eluök felhívására sem jelentkeznék, eluök a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja. 16 §. A határozatot az elnök a szónokok többsége alapján mondja ki, de ha az eluök, vagy tiz bizottsági tag kívánja, a kérdés felállás és ülvemaradás utján szavazással döntetik el; azon esetben pedig, midőn valamely törvény különösen rendeli, vagy 20 tag írásban beadott kívánatára, az elnök a névszerinti szavazást el rendelni tartozik. 17 §. A kérdés aként tétetik fel, liogy arra „igen" vagy „tiem"-mel szavazni lehesseu 18 §. A kérdést az eluök tűzi ki, annak megállapításához szavazás előtt egyszer szőlui minden tagnak jogában áll. Ha az állandó választmány a kérdéses ügyben a közgyűlés elé javaslatot terjesztett, akkor mindig az állandó választmány véleménye veendő fel elébb szavazás végett, és csak azután az ellen-iuditványok, — illetve módositváuyok. 19 §. Névszerinti szavazásuál az ,igen"-nel szavazók neveit az egyik, a „nem"-mel szavazók neveit a másik jegyző irja fel. 20 §. A szavazatokat a jegyzők jegyzik s nyilvánosan számítják össze. 21 §. Szavazás közben beszédet tartani, vagy szavazatot indokolni nem szabad. 22 §. Szavazatatok egyenlősége esetébeu, többséget azon szavazat nyer, melyhez az eluök csatlakozik. 23 §. A titkos szavazásnak csak ott vau helye, hol a törvény elrendeli (1876. VI t. cz. 3 §., 1886 XXI. 53 §.) 24 §. A titkos szavazás szavazat-lapokkal történik, elegendő számit és egyenlő szavazat-lapok készen tartásáról a jegyzői hivatal gondoskodik. A szavazást, az eluök által kiküldendő elnökön kivül, 4 tagból álló küldöttség vezeti. 25 §. A szavazás alkalmával a szavazó-lapok a tagok között ki osztatnak. A szavazó, ha a kérdés „ígen"vagy „uem"-niel döntetik el, „igen" vagy „uem" szócskát; ha pedig a szavazás személyre történik, az illető nevét a szavazó-lapra feljegyzi s azt összehajtva, a küldöttségi elnöknek átadja, ki azt az e czélra szolgáló kulcscsal bezárható s felül csupán a szavazólap bedobására alkalmas nyillással ellátott szekrénybe helyezi. 26 g. A szavazás befejeztetvén, a szekrény feluyittatik. A szavazatok szokott módon összeszáiníttatnak, a szavazó lapok az elnök által azonnal megsemmisíttetnek s az eredmény a közgyűlésnek bejelentetik. 27 §. Ha a közgyűlés valamely ügyet tárgyalt s abban határozott, azon tárgyra ugyanazon ülésben viszszatérui nem szabad. 28 §. A kimondott határozat ellen semminemű ellenmondásnak, külön véleméuyuek vagy óvásnak helye nincs. 29 §. A hallgatóság részére a megyei gyűlésteremben külön hely jelölendő ki. E hely kijelölése s korláttal való ellátása tekintetéből az alispáu intézkedik. Ha a hallgatóság közbekiáltás, rendetlen vagy botránkoztató magaviselet, vagy hangos társalgás által a tanácskozás folyamát zavarná- az elnök által reudre utasítandó. Ha az ismételt rendreutasitás nem használ, az elnök a hallgatóságot a teremből kirendelheti 30 §. Minden közgyűlés jegyzőkönyve a következő nap >n tartaudó teljes közgyűlésbeu hitelesítendő. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1886 szeptemberhó 24-éu tartott közgyűléséből. Kiadta: Miklós László, főjegyző 63814/III. a szám V m. k. belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet, az 1886 XXI-ik t. cz. alapján, jóváhagyom. Budapesten 1886 év novemberhó 26-áu a miniszter helyett: Lukács György. 10,417^ K. 1886. Szabolcs vár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármest ö,ének és a községi elöljáróknak. Zemplénvármegye alispánjának 10950. sz a. megküldött körözvényét másolatban, a nyomozás foganatosítása s esetleg jeleutéstétel végett, kiadom. Nyiregyháza, 1886 november 27. Z ;ltán János, alispáu. (Másolat.) Zeinplénmegye alispánjától. 10950. Valamennyi törvényhatóságnak. Az 1884. év első felében a budapesti Rókus kórházban ápolt Stern Katalin 26 éves hajadon illetősége lévén megállapítandó; minthogy nevezett áponcz, beunndott adatai szerint, Sárospatak községbeli illetősége megállapítható uein volt : azon kéréssel keresem meg a tekintetes alispáni hivatalt, hogy nevezett ápoltat megyéje területén felkerestetni és őt illetősége és családi körülményei iránt kihallgattatni s az eredményről érlesiteni szíveskedjék. S.-A.-Ujhely, 1886. september 24. Alispán kjlyett: Viczmándy, főjegyző. Szábolcs vármegye alispánjától. 10,414. K. 1886. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Körözés. Gyüre község elöljárósága „Szabolcsmegye Gyüre község elöljárósága 1886." körirattal ellátott uj festéknyomatú pecsétnyomót készíttetett. Ezen körülmény tudomásra hozatik. Nyiregyháza, 1886. november 27. Zoltán János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 10,427. K. 1886. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A in. kir. belügyminiszternek főispán Oinéltóságához intézett 4221/86 számú leiratát másolatban, szigorít alkalmazkodás végett, a megye hivatalos közlöuye utján, tudomására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1886. november 23. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 4221. eln. szám. Méltóságos úr! A közigazgatás terén a foutosabb intézkedések közé tartozik az elemi csapások által sújtottak segélyezése. És ezen segélyezés, álljon az auya,'i vagy erkölcsi támogatásból, leginkább akkor felel meg a várakozásnak, ha kellő mérvben és időben történik. A rögtöni segélyezés, avagy a segélynyújtás módjának megállapítása "első sorban a belügyminisztérium feladata, s ezen feladat csak ugy valósitható meg, ha az ily esetek nevezetesen tüzetesek, viz, jég, inség s ezekkel rokon természetű elemi csapások a belügyminisztériummal rögtön közöltetnek. Azonban sajuálattal tapasztaltam, hogy a fent részletezett esetekről pontatlanul, későu, sőt gyakran épen nem tetetnek hozzám jelentések. Felhívom tehát Méltóságod it, hogy a szóba í levő esetekben jövőre az eset felmerülte utáu rögtön távirati, a', esetről szerzett bővebb informatió alapjáu pedig részletes írásbeli jelentést tenni, illetőleg — akadályoztatása, vagy hon nem léte esetéu — tétetni szíveskedjék. Fogadja Méltóságod tiszteletem nyilvánítását Bndipesteu 1886. évi szeptemberhó 26-án. Tisza. s. k. Szabolcswírmegye alispánjától. Mai számunkhoz egy iv melléklet és a „Gazdasági Éi'tesitö" 11,801 k. sz. 1886. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A megyei legtöbb adót fizető bizottsági t.agokutk, az 1887. évre magállapitott névjegyzékét oly fjlhíviss il közlöm, hogy e névjegyzéket, valamint a in i^yei bizottmányi közgyűlésnek azon intézkedését, h igy a bizottsági ta»-o'< közül azok helyére, akik 1880-ik évben választattak in eg, s akik időközben elhaltak vagy lemondottak, a választás, a bizottsági tag választó kerület székhelyén, 1886. deczemberhó 21. napján a községházánál fog magtartatni. Ez alkalommal figyelmeztetem pilgármester urat és a községek elöljáróit az 1886. évi XXI. t. cz. 38. §-áuak azon intézkedésére, hogyha választásnál az ér dévan csatolva.
