Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-07 / 45. szám

VII. évfolyam. 45. szám. Nyíregyháza, 1886. november 7. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési teltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 'i » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uruknak egész évre csuk két lóri ni Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Eleit kiadótulajdoiio^^ttú^^nyomiliíjiíhoz (nagy - debreezeni - ut.cz.-i 15oi. s/nin) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, i szerkesztő uzime alatt, kéretnek bekilldetní. Bérrnentétlen levelek .•*;.k ismeri t. kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s az illet" költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/.ott petit-sor egyszeri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij lejében, minden egyes hirde tés után .111 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint Ifi krajczár. Hirdetések elfogadtatunk lapuuk rjszére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeui-utcza 1551. színi) : továbbá: (Jolilberger A. V. á'ial líudapesten. Haaseustein és Vogler irodájábau Mécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Horn & Coiup által Hamburgban. Hivatalos kö2l$móny$k, 10,402. K. 18867 Szabolcs viírmeyye alispánja tál. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye 1887-ik évi szükségletére beszerzendő irodai szerek szállítása tárgyában folyó évi deczemberhó 7-én d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a megyeháza kis termében árlejtés fog tartatni. Árlejtési feltételek a kővetkezők : I. Az alispáni kiadói helyiségben megtekinthető minták szerint megfelelő minőségben szállítandó irodai szerek: 1. minister papir 4>/

2 m. rizma, 2. nagy médián 2 m. rizma, 3. irodai papir 94V

4 m. rizma, 4. nyomdai papir 60 m. rizma, 5. fogalmi papir 2'/

2 m. rizma, 6. diós-győri k. médián papir 4. m. rizma, 7. diós-győri nagy médián merített kék '/

2 m. rizma, 8. boriték papir 17

3/

4 m. rizma, 9. itatós papir 80 ív, 10 fekete irón 348 darab, 11. színes irón 206 drb., 12. fehér spárga 21 Va kilogramm, 13. szürke spárga 23

3/

4 klgr., 14. réz toll 98'/

2 doboz, 15. spauyol viasz 74 '/

a klgr., 16. pecsét-ostya 18,000 darab, 17. varró selyem 15 lat, 18. toll szár 364 darab, 19. dörzs gummi 48 darab. II. A szállítmány fele része 1887. év januárhó 1-én, másik fele része pedig 1887. év juliushó 1-ső uapjáu a vállalkozó által a megyei pénztári hivatalba vitelbér mellett poutosau beszolgáltatandó. III. Az átadott szállítmány ára vállalkozó bélyeges nyugtájára a házi pénztálból, alispáni utalványra, megfelelő összegben azonnal ki fog fizettetni. IV. A vállalkozó a vállalat biztosítására 150 frt.. bánompénzét benuhagyja, s ezeu összeg a megyei házi pénztár által letétképen kezeltetik, s a szállítás befejezése után vállalkozónak, minden kamat nélkül, elismervény mellett visszaadatik. V. A megkötendő szerződés bélyegköltsógét vállalkozó viseli. VI. Az ajánlatok szóbelileg tehetők meg, vagy zárt borítékban 150 foriut bánompénzzel, vagy annak megfelelő értékpapírral ellátva, a szerek részletes árjegyzékének melléklésével, az árlejtés határidejéig, az alispáni hivatalnál adandók be. VII. A vállalatból eredő peres kérdések megoldására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. Kelt Nyíregyházán, 1886. októberhó 27-ik napján. Zoltán János, alispán. 10,710. IÍ. .. , , ^ggg ozaholcsvarmeyye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A mellékelt árlejtési hirdetményt oly felhívással közlöm, hogy azt a város, illetve a község területén, a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Nyíregyháza, 1886. november 4-én. Zoltán János, alispán. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármegye központi hivatalos helyiségeinek 1887-ik évi fa-szükséglete, 260 köbméter tűzifa beszerzésének tárgyában, f. é. deczemberhó 13-ik napján d e. 10 órakor Nyíregyházán, a megyeháza kis termeben, szó és Írásbeli ajánlatok utján, árlejtés fog tartatni. A vállalkozók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat 200 frt. bánompénzzel ellátva s 50 kros bélyegjegygyel felszerelve, a kitűzött időig az alispáni hi vatalhoz beadják s az ajánlatban határozattau kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtési feltételek a következők: 1. Az áriejteni kivánók 200 frtot készpénzben, vagy börzei árfolyamban számított állampapírban óvadék gyanánt külön-külön letenni tartoznak; mely összeg azou árlejtőkuek, kik a vállalatot el uem nyerik, árlejtés utáu azonnal visszaadatik; a vállalkozó által letett 200 frt. a megyei pénztárba helyeztetik el s csak teljesített vállalat után fog a vállalkozó részére visszaadatni. 2. A fának száraz, legalább egy év előtt levágott, hasísott gyertyán, bük vagy fűrészelt varga — test fának kell lenni; úgynevezett galy, vagy vén redves fa, továbbá vízen szállított, vagy Úsztatott fa el nem fogadtatik. 3. A vállalkozó köteles a fa-szükségletet 40 méterével, midőn annak behozatalára felhiva ott — a felhívás vételétől számítandó 48 óra alatt, a megyeháza udvarára beszállítani, s ott keresztrakás nélkül egy méter magas ságbau és egy méter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbek nem lehetnek. Azou esetre, ha a vállalati famennyiségnek a megyeháza udvarára való behordása nem szükségeltetnék, a be uem szállított famennyiséget vállalkozó köteles a megyei faraktári helyiségbe beszállítani, s a leirt módon összerakatni. 4. A fa ára a vállalkozó bélyeges nyugtájára, a teljesített szállítás arányának megfelelően, a megye házi pénztárából fog kifizettetni, s a kötelezettség teljes befejeztével, a visszatartott óvadék a vállalkozónak visszaadatik. 5. Ha a vállalkozó e feltételekben körvonalozott kötelezettségének eleget nem tenne, akkor a szerződő megye, fa-szükségletét piaczi bevásárlás útján jogosult beszerezni, s e czélra a vállalkozó által letett óvadékot rövid úton felhasználhatja, s az ebből eredő kár a vállalkozó terhe leend. 6. A vállalati szerződés bélyegköltségének fizetése a vállalkozót terheli. 7. Ezen vállalatból eredő peres kérdések megoldására a uyiregyházai kir. jái ásbiróság illetékessége és sommás periít köttetik ki. Nyíregyháza, 1886. uevember 4. Zoltán Jáuos, alispán. Az „Erkölcs-uemesitő Egylet" és fiókjai. VII Hogy a színpadnak, vagyis a színészetnek már az úgynevezett klasszikus világban, a görögök és rómaiak' idejében is fontos inissiója volt, beigazolva látjuk azt eme két nemzet történetében. A görög színpad ugyanis eredetileg az oltár volt, ahonnan az istenek tetteit liii'dették; viszont utóbb a színházak egyúttal Dionysos isten ünnepélyeire s/.olgáltak ; magok a színészek pedig papi rangot viseltek. Valamint az ő< Egyiptom színi előadásai, amelyekből a görög színművészet lassankint kifejlődött, Osiris isten halálát s feltámadását tárgyalta; ugy lett a megújult keresztyén drámának, a tnyszteriutnokiiak tárgya Jézus liaiála és föltámadása. Es e mysztériumokat nem átallották a szentegyházak falui kö/.ött is előadni. Ezt igazolja az a történeti tény is, hogy inig a IX században a franczia parlament a színházat; üldözte addig Rómában a biboniokok a színházi előadásokat rendesen látogatták sőt magán színpadjaikon magok is játszottak. Volt ugyan időszak, ugy a rég, mint a közel múltban is, amikor a színészet nagy megvetésben részesült. Ciceró idejében a romai dölfös nemesség a színészetre csak rabszolgákat és szabadosokat., vagy a meghódított országokból jött idegeneket alkalmazott. I!y származású volt egyik legnagyobb művészük Eoscius, aki születésére nézve gallus volt. Es mégis abban az országban, ahol a színészt megkorbácsolták ha szerepében hibázott, korának legnagyobb szónoka Ciceró a legjelesebb szinészszel barátságba lép s attól a szónoki előadásból leczkéket vesz. Garrick Dávid a híres angol színész egy alkalommal a követek házába meut s a karzaton foglalt helyet. Az ülés alatt az eluök, egy kényes természetű ügyben, a hallgatóságot ki rendeli a karzatról. El is távozott mindenki, csupán Garrick inardt helyén. Egy tag észre vévén, figyelmezteti a felvigyázót, hogy hát azt az egy embert miért nem távolítja el. Bürke rögtön fel áll s igy szól: „Illetlen dolog volna azt az embert távozásra kényszeríteni, akinek iskolájában tanultunk beszélni mindnyájan." És Bu'-ke egy hosszú dicsérő beszédet tartott a jeles színész fölött, aki már akkor nyugalomban élt. Fox hasonló érteleniben szólván, meghajlik az időnek e nagy tanára előtt Fox érzületében az egész ülés osztozván, ha tározattá lőn, hogy Garrick a követek házában mindig meíjeleiihetik amikor kedve tartja. Preville, Mole, Grandmesnil és Monvel színészeket a franczia akadémia tagjaivá választotta. Mária Terézia, leányának nevelését Sauville színésznőre bízta. A mult század végén a franczia nép avval tisztelte meg magát, h >gy kitűnő értelmiségü színművészeit a követek házába küldötte. Hamlet a/.t mondja; „A színészet czélja az, hogy a természet elé tükröt tartson, az erénynyel saját vonásait láttassa, a gyalázattal tulajdon képét, s az idő minden korával és tettével saját idomát és lenyomatát szemléltesse." Molier Tartuffe ügyében folyamod isát a királyh >z e szavakkal kezdi: „A színészet feladata mulattatva javítani az embereket" Ugyanez a bölcseimi öntudat nyilatkozik Vörösmarthynál, amidőn ezt mondja : „A művészetek feladata az érzelmet nemesíteni s mintegy betölteni a hézagokat, amelyek a legjobb törvény, intézmények s az erkölcstan legszorosabb szabályai között, örökké üresen maradnak " Greguss Ágost a színpadról igy nyilatkozik „Tanulmányai" czimii müvében: „Az igaz drámai művészet, a fokozott aesthetikai gyönyörön kivül, egyszersmind az erkölcs nemesítésnek s a hazafias érzület szilárdításának leghathatósabb eszköze." Ugy van, szent hely a színház, ahova színésznek és közönségnek csak tiszta sarukkal volna szabad belépni. Templom az, ahol első helyen a nemzeti nyelv oltára füstülög. Iskola az, ahol a legnemesebb erények taníttatnak. De nem is lehet más. A vallásból és az isteni tiszteletből született és fejlődött a színészet. Kell, hogy működése és hatása is szép, nemes és szent legyen. De fájdalom ina már nem szent hely a színház. Sem színész, sem közönség nem tartják többé sem templomnak, sem iskolának. Erkölcsrontó helyzetek, ledér dalok, vért és húst izgató érzékiségek, szégyenletes szeinérmetlenségek s arczátlan kétértelműségek tükre ma a színpad. Irányi Duiiel országos képviselő, az „Erkölcsuemesitő Egylet" eszméjének megpsnditője és megvalósítója volt az első, aki 1884-ben, a belügyminisztérium költségvetésének tárgyalása alkalmával, felszólalt az erkölcs-rontó ledér színművek ellen ; érvekkel hangsúlyozván azoknak az erkölcsiségre való káros hatását-. Orvoslásul pedig az ily darabok adatásáuak rendőri uton való betiltását ajánlá a törvényhozó testületnek. Irányi Dániel eme felszólalását a tisztességesebb hírlapok egyhangúlag helyeselték; csupán az orvoslás módjára nézve tértek el Irányitól és egymástól. Azt mindanyian elismerték, hogy a ledér színművek. különösen pedig az operette-ek nagy mérvben előmozdítják az erkölcsök sülyedését. a szemérem-érzet kioltását, a szép ízlés elromlását, az anyagias gondolkozásnak és a költői becscsel bíró erkölcs-uemesitő színművek iránti közöny terjedését. Annyi igaz, hogy mióta az op -rette-ek a magyar színpadokon meghonosultak, az óta ugyanyira megromlott a közönség Ízlése, hogy a magaMai számunkhoz tél ív melléklet vau csatolva.