Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
VII. évfolyam. 41. szám. Nyíregyháza, 1886. október 10. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. BW M.egjelenik hetenlíint egyszer vasárnapon. ""99B El fiz - ^.elek : postán "v " i.j.jbwn házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások .Jóba, Eleit kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziuie alatt kéretnek bekiildetni. Bérmentetlen levelek < s;i)< ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségén; küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kiKincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde tés után 30 kr fizettetik. A nyilttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteín és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország ós Sveicz fővárosaiban in. Horn & Coinp által Hamburgban. Hivatalos közlemények, fiW~ A vármegye közönségének az uj szabályrendeletek körözése tárgyában kelt határozata, lapuuk mai számával, minden egyes község részére megküldött külön lenyomatban olvasható; mire a főszolgabíró urak, Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók figyelmét felkéri a szerkesztőség. 8,873. K. • , , , ^gg^ Szabolcsvarmegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Hevesmegye árvaszékének f. évi 12,755 *z. alatt kelt átiratát szabályszerű közhirré tétel, esetleg további intézkedés végett, a megye hivatalos közlönye utján, tudomására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1886. szeptember 21-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 12,755/886. ár. Tekintetes Alispán úr ! Peincz Márlonné szül. Mihályi Magdolna deméndi örökhagyó haláleset felvételi ivén örökösei, mint Szabolcsmegye területén, de ott ismeretlen helyen tartózkodók, vannak feltüntetve. Azért is nevezett örökhagyó haláleset fölvételi ivét hivatalos tisztelettel — azon kérelmünk mellett van szerencsénk megküldeni, miszerint az örökhagyó örököseinek lakhelyét kipuhatolni s az eredményről, a haláleset felvételi ív visszaküldése mellett, gyámhatóságunkat értesíteni szíveskedjék. — Kelt a Hevesmegye árvaszéke résziről Egerben 1886. julius 28. napján tartott nyilvános tanács üléséből, Csernyik, h. elnök. 9,336. K. —jggg Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Beregmegye alispánjának 7602/1886. sz. alatt megküldött pályázati hirdetményét másolatban, szabályszerű közhirrététel végett, kiadom. Kelt Nyiregyliázáu, 1886. október 3-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. A „NYÍRVIDÉK* 4 TÁRCZÁJA. A hiúság áldozata. — Elbeszélés: Rácz Istvántól. — A magyar alföld egyik sz p fekvésű falujába ve zetem a szives olvasót, amelynek határait a kaczérau kanyargó Tisza szegélyezi füzeseivel és nádasaival. A gyönyörű tavaszi nap épen muló félben van, de a levegő üde frisseségéből egészeu hiányzik a csipősség; még csak a szellő sem játszadozik a fákon zöldellő apró levelkékkel. Bizonyos méla csend uralja az egész tájat, amely elragadja s megbűvöli a szemlélőt. Közeled ve az előttünk fekvő kis helységhez, amelynek kiemelkedő kisded tornyára az áldozó nap e pillanatban veti búcsú sugárait, annak mindjárt kezdetéu, egy szé lesen elterülő s csaknem a Tiszáig lenyúló tágas kert közepén, ódon divatú kastély tűnik szemünkbe; sőt, ha figyelmesebben vizsgálódunk, észre kell vennünk a lak elő t lévő terasse-on mozgó alakokat is, akiket bizonyosan a kellemes idó csalt ki a szabadba. Nem teszem próbára a nyájas olvasó türelmét, hanem, mivel különben is e megpillantott alakok lesznek történetünk szereplői, nem lesz felesleges ha megismermerkedüuk velők. Történetünk hősei épeu az esti sétának kezdetén vannak. Elül magas barna nő áll, fején régi divatú fejkötővel, amely ében fekete hajat takar. Arczvonásairól Ítélve, felül lehet már az ötvenen, de a hajdani szépség nyomait még nem fújta be az idő szele. Büszke magas homlokáu a redőknek semmi nyoma; szemeiben a tűz olykor-olykor még most is fel csillámlik, egész alakját pedig testének meglepő hajlékonysága csak emeli. Ez Béltekyné a kastély úrnője. Férjét nagyon korán veszité el s talán épen uruői helyzetének kifolyása ama büszkeség, amely egész lényén elömlik, és amely nála a nő, gyöngédséget a férfiasság bizouyos zomáuczával vouá be. Balján egy katonatiszt áll; egy vékony nyuláuk alak, (Másolat.) 7602/1886. Kgy. számhoz. Beregvármegye alispánjától. Pályázat. Megyei mértékhitelesítő állásra Beregszászban 100 frt. bizto iték és tiszti szerződés mellett. A jelzett állás meghatározott javadalm izással egybekötve nincs; hanem az illető jogosítva lesz a hitelesítő helyiség bére fejében, valamint a mértékhitelesitési alap javára évenként 300 frtot fizetui, az adófizetési kötelezettség is őt terhelvén. Az egyelőre 6 évi időtartamra megkötendő tiszti szerződés részletes feltételei kivánatra azonnal megküldetnek. Az életkort, eddigi foglalkozást, feddhetlen előéletet, a megkívántató képzettseget és a netaláni hadkötelezettst-gi viszonyt igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvények folyó évi októberhó l-ig Beregmegye alispánjához nyújtandók be. Be regszász, 1886. évi szeptember 14-éu. Jobszty','Í. k. alisp". ^ — Szabolcsvármegye alispánjától. 1886. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. A deési kir. törvényszék f. é. 2194 sz. alatt kelj! nyomozó levele megfelelő cijárás és esetleg jelentéstétel végett kiadat ik. Kelt Nyíregyházán. 1886. október 7. Zoltán János, alispán. (Mátolat.) 2, 9Vs86- Nyomozólevél. Lopás bűntettével jogosan vádolt deési (Szolnok Doboka megye) származású pék-inas Sapira József, a ki 15 éves, izraellita vallású, gyenge kicsiny testalkatú, arcza hosszúkás, arezszine szőke, haja világos geszteuyeszinü, homloka magas, szemei kékek, szemöldöke gesztenyeszínű, orra rendes, szája rendes, fogai épek, álla rendes, ismertető jele nincsen, beszéli a magyar, német, oláh és zsidónyelvet, ruházata polgárias. Deés város tartózkodási helyéről ismeretlen helyre eltávozott. Minek folytán a hatóságok felkéretnek megtalálása esetén, elfogatni és a deési kir. törvényszékhez biztos őrizet alatt átkísértetni. A kir. bftő. törvényszék nevében Deéseu 1886 augusztushó 4-én. Miksa József vizsgálóbíró. nkiuek arczán, fiatalsága daczára, red 'k mutatkoznak; bágyadt fényű szemeiben a fiatalkori tüz kialvófélben van; mig ajkain örökös szarkasztikus mosoly honol; egész valóján pedig az életuntság helytelenkedik. Szóval azok közé tartozik, akik az első találkozás alkalmával nem tesznek az emberre kedvező benyomást Közvetlenül utánok Béltekyné leánya Vilma jött balját egy ifjúnak, jobbját pedig unoka nővérének Putuoky Ilonának karjaiba fűzve. Vilma egészen mása anyjáuak. Az atiyánál hervadóban levő szépség, a leánynál viruló teljében van. Az ébeufekete dushaj, a magas szép homlok, a selyem pillá; árnyéka alatt ngyogó szempár, a gyöngysorhoz hasonló fogak, a piros ajkak, a magas de arányos hajlékony termet: mindmegannyi édes auyai örökség. Putnoky Ilona épeu ellentéte a szép de büszke Vilmának. Ilonáu a hiúságnak és büszkeségnek semmi jele, hanem valami vonzó szelíd báj teszik őt k jdvessé. Arczvonásai nem oly kifogástalan szépek ugyan mint Vilmáéi, de ábrándos kék szemeiben szelíd ártatlanság és szivjóság tündököl. Egyedül dús szőke selyem-haji az, amely bát ran versenyezhet unokauővéréével. Végre a társaságot egy fiatal ember egészíti ki, a két ifjú leány kíséretében, 24 — 25 évvel és feltűnő szép férfias vouásokal. E rokonszenves ifjú neve Kolty Kálmán. Sokáig haladtak már szótlanul, mindegyik a másiktól várva a szót; mig végre a csendet Kolty KálmáD törte meg. — Ma igazán gyönyörű időnk van, még csak a szellő sem lengedez s a fák levelei egészen mozdulatlanok. Felhőtlen tiszta az égbolt, ami a mi éghajlatunk alatt nem mindennapi. Engedjenek meg hogy éu is a meg szokott tárgyra terelem a beszédet, de én ugy tartom, hogy az idő mégsem oly prózai tárgy, miut azt tartják. Ismernék csak ezek a szép Olaszország tiszta derült egét, amelyeu ritkán jelentkezik egy-egy felhő foszlány; élveznék csak tiszta üdítő levegőjét: hiszem hogy nem tartanák annyira unalmasnak és boszantónak a róla való beszélgetést. 9.120. K. 1886^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főízolgabírákuak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községi előljáröktiak. A m. kir. belügyminiszter f. évi 48030 sz. alatti rendeletét másolatban tudomásvétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán 1886 október 6-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi belügyminiszter, 48030. szám. Körrendelet. A pénzügyminiszter ur folyó évi augusztushó 11 én 45192 szám alatt hozzám intézett átirata szerint a gersthofi templom építési bizottságának kérvénye folytán megengedte, hogy az által az osztrák cs. kir. pénzügyminiszter úrnak folyó évi márcziushó 7 én kelt 5361 számú engedélye folytán, 1887 évi februárhó ,3 Táu tartandó húzással a gersthofi Szt.-Lipót fogadalmi és plébánia templom felépítésére rendezendő tárgysorsjáték sorsjegyei a magyar szent korona területén is áruba bocsáttathassanak. Miről a törvényhatóságot, tudomás végett, ezenuel értesiíem. Budapesten 1886 évi augusztushó 27-én a miniszter helyett Beniczky államtitkár. Az „Erkölcs-nemesitö Egylet" és fiókjai ív A párbajnál a segédek kétségen kivül igen fontos személyek annyira, hogy nélkülök párbaj, különösen ma, csak nagyon elvétve történik. Amint a kihívás egyik fél részéről megtörtént, a sértő és sértett felek többé egymással nem érintkeznek ; hanem csakis az általok megnevezett két-két segéd közvetítésével. A segédek első sorban is a fölött tanácskoznak, ha valyon az adott esetben a sértés olyannak veendő-e, amelyet csak fegyveres párbaj torolhat meg; vagy auuak mellőzésével is kiegyenlíthető a dolog? Kötelességük elkövetni minden lehetőt arra nézve, hogy a feleket egymással kibékítsék ugy azonban, hogy az uralkodó társadalmi közvéle— Óh Kolty ur! szólt Ilonka Ne sorozzon bennünket az ilyeuek közzé, ne higyje hogy mi unalmasnak találnánk az öu beszédét. Ugy-e kedves Vilmám, mi örömmel üdvözöljük a mosolygó hajnalt; most sem jöttünk volna ki, ha nem találnánk élvezetet az est kellemeiben. És ha kellemesnek tartjuk, hálátlanok volnánk, ha róla még csak beszélni sem akarnánk. Hát még ön hogv-ue szeretné, aki szinről-szire látta Olasz ország festői vidékeit és narancs erdőit ! Beszéljen kérem nekünk e szépségekről, mi örömmel fogjuk azt hallgatni. Bélteky Vilma mindeddig szótlanul haiadt, a nem sokat látszott ügyelni az Ilona és Kolty Kálmán között fejlődő társalgásra. Valami mással foglalkozhatott lelke. Bosszús lehetett, legalább a szemeiben olykor-olykor felvillanó tüz erre enged következtetni. — Nagyon szívesen engedek kívánságának — folytatá Kálmán a beszédet. — A benyomások még nem oly régiek, az idő nem törölte azokat még ki emlékemből. Úh a régi hősök eme regén)es hazája, hol minden helyhez egy-egy nevezetes történelmi emlék fűződik ; amelyek lelkünkben felköltik az emlékezetet és századokat vissarepülve láttatja velünk Rómát erényeivel ás bűnéivé'. És ahol a hősök szabadságért küzdöttek, azon a földön szabadság után vágyódik az embernek lelke ; s úgy érzi, miutha a lágy szellő, amely homlokát érinti, égi lehelet volna, amely őt az ember legszeutebb jogainak kivívására ösztönözné. Kolty arcza e perezben kigyuladt s szemeiben a lelkesedés tüze lángolt. Valóban megragadó képpé olvadtak e pillanatban különben is szép szabályos vonásai. Az után mintha ő maga is észre vette volna érzelmei túllángolását, uralkodui igyekezett magán, s a büszkén fölemelt fő lassankint kezdett aláhanyatlaui. Vilma és Ilona talán a karjaikon keresztül futott delejesség hatalma alatt, a beállott csendet nem akarták, vagy nem tudták megtörni, szintén néma ajakkal haladtak mellette. Pár perczig tartó szünet után azonban Ilonka törte meg a csendet. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.