Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-15 / 33. szám

IV Y í R V I D É K" Ha a megye közönsége a küldöttség munkálata alapján szabályrendeletét elkészítette, Nyíregyháza város és a községek felhivandók lesznek, hogy az 1886. évi XXII. t. cz. 64. §-a alapján, szabályrendeleteket, alkossanak, s szabályrendeleteikbe a törvény 14. §-ában körvonalozott felvételi dij nagyságát meghatározzák s közgyűléseiknek számát és idejét akként állapítsák meg hogy őszi és tavaszi közgyűléseik, legalább egy hónappal előzzék meg a törvényhatóság őszi és tavaszi közgyűléseit a végett, hogy az őszi törvényhatósági közgyűlésen a községi költség-előirányzatok s a tavaszi közgyűlésen a községi számadások megvizsgálhatók legyenek. A községi törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri intézvény a főszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak a megyei hivatalos közlöny utján, közhírré tétel végett megküldetik. Elvárja a megye tisztviselői, Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók ügybuzgalmától és kötelességérzetétől, hogy a törvény végrehajtása tekintetéből osztályrészekül jutott feladatnak hiven és pontosan meg fognak fe'elni. Miről az alispán, főjegyző, első aljegyző, főügyész, árvaszéki elnök, főszámvevő, a szolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere s a községi elöljárók jegyzőkönyvi kivouaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Miklós László, főjegyző. Másolat.) 38506/IV. 3. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. A községekről szóló 1886. évi XXII. ik törvényczikk, az országos törvénytár folyó évi julius hó 8-án megjelent számában kihirdettetvén, annak kötelező eieje az 1881. évi LXVI. t. cz. 4. §-a értelmében az országos törvénytálban való megjelenését követő 15-ik napon, azaz 1866. évi julius hó 23-án kezdődik. Habár a törvény világosan és szabatosan rendelkezik és írja elő mindazon teendőket, melyek a törvény keretén belül, annak végrehajtásánál az illető hatóságok, hatósági és községi közegek feladatát képezendik: mégis tekintettel a jeleu törvénynek a régitől eltérő több rendelkezéseire, szükségesnek láttam a megye közönségének figyelmét, részben miheztartás, részben megfelelő intézkedés végett, az alább következőkben foglaltakra felhívni. A törvénynek ü-ík §-a azt rendelvén el, hogy a községnek a települési szándék bejelentéséről igazolványt kell kiállíttatnia, szükséges lesz a/.iránt intézkedni, hogy a községek (rendezett tanácsit városok) külön pontos jegyzéket vezessenek arról, hogy ily igazolvány kinek és mikor lőn kiállítva; ugyanoda azon esetben, ha a település meg lőn tagadva, ezen körülmény az oknak rövid felemlitésével, s annak megjelölésével, hogy a megtagadás mikor vált jogérvényessé, szintén feljegyzeudő lévén. A 14. §. a felvételi dij küvetelhetését, minden községre kiterjesztvén, felhívom a megye közönségét, hogy kellően ellenőrizze azt, miszerint a községek, a törvényben külöuben is mérsékeltnek jelzett dijat, vagyouuk jövedelme, abból a lakosokra háramló előnyök s az általuk viselendő községi terhek és egyéb helyi viszonyok s megélhetési feltételekhez mérten állapítsák meg. Külföldieknek a községben lakhatását, letelepülhetését és a községi kötelékbe való felvételét a törvéuy 15-ik §-a szabályozváu, ami a települhetés és a községi kötelékbe való felvétel kérdését illeti, ezekre nézve a törvény világosan s minden félreértést kizáróan intézkedik, sőt a községi kötelékbe való felvételre nézve az 1879 L t. cz. életbe lépte óta már gyakorlat is áll fenn. A lakhatás kérdésére nézve, a törvény rendelkezésének helyes és a foganatot biztosító végrehajtása tekintetében, a megye közöusége külön utasítást fog venni; mi azonban ki nem zárja azt, hogy a törvéuynek e részbeli intézkedése is, az időközben felmerülhető egyes esetekben, megfelelően alkalinaztassék. A törvény 28-ik §-a rendelkezésére való tekintettel, minthogy a 64. §. szerint az ez utóbbi szakaszban említett szabályrendeletek átvizsgálandók lesznek, figyelmeztetem a megye közönségét, hogy gondos ügyeléttel legyen arra, hogy a szabályrendeletekbe a törvényuyel ellenkező vagy rendeltetésének meg nem felelő intézkedések fel ne vétessenek, s ha bármi alkalomból ilyesák létezése észleltetnék, azok iránt, a netán fenforgó magán jogi viszonyok érintetlen hagyása mellett, az orvoslás eszközöltessék. A 32-ik §. kitérjesztvéu a képviselő testületben gyakorolható legtöbb adófizetői jogot, az özvegy vagy törvényesen elvált nők, nagykorú hajadonok ós "a jogi személyek meghatalmazottjaira, továbbá a kiskorúak gyámjai és a gondnokság alatt állók gondnokaira is, már a legközelebbi alkalommal midőn a legtöbb adót fizetők névjegyzéke ismét kiigazittatik, tehát az 1887. évre szólandó névjegyzék összeállításánál, kivétel nélkül, valamennyi községben a jelen törvéuy rendelkezéseit kellend kizárólag alkalmazni. A 33. §. értelmében a legtöbb adót fizető képviselők által kijelölhető és az alispáti — illetőleg főszolgabírónál bejelentett megbízottakról az illető község azonnal értesítendő, a községnél pedig a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe- az illető legtöbb adót fizető képviselő neve mellé megbízottjának neve feljegyzendő lesz. Minthogy a 38. §. szerint a meghatalmazások a választás előtt egy órával a választási elnöknek, mint különben érvénytelenek, bemutatandók: figyelmeztetem a megye közönségét arra, hogy a választási' elnöknek kötelességében állaud a választás színhelyén legalább egy órával a szavazás megkezdése előtt jelen lenni, nehogy abbeli panaszra szolgáltasson alapot, hogy a meghatalmazásoknak a törvény szerint való benyújtására az idő hiányzott. Az 51. §. szerint az igazoló választmányba két tagot a főszolgabíró, illetve az alispán nevezvén ki, legczélszerübb lenne, ha ezen két tag kinevezése ugyanakkor eszközöltetnék, midőn a 45. §. alapján a főszolgabíró, illetve az alispán a választás napját kitűzi ; mert az igazoló választmánynak elnöke nem mindig a nevezett két tisztviselő, — s igy alakulásában nein vesz okvetetlenül személyesen részt. Az 56. §. első bekezdésében foglaltak tekintetéből, a megye közönségét az arról való gondoskodásra hivom fel, hogy a közgyűlések számát és idejét minden község s rendezett tanácsú város szabályrendelettel állapítsa meg, s hogy a tavaszi és őszi azon rendes közgyűlés napja, melyen a számadások vizsgálatának, illetve a költségvetés megállapításának kell történnie, figyelemmel azon napokra határoztassék meg, és pedig a törvény értelmében legalább egy hónappal előbbre, amely napokra a törvényhatóságnak tavaszi, illetve őszi rendes közgyűlése a törvényhez képest megállapítva lőn. A 63. §. megállapítja azt, hogy a rendezett, tanácsú városokban a hatósági jogkörrel biró tanácsot az elöljáróságnak mely tagjai alkotják ; minélfogva a rendezett tanácsú városok utasitandók, hogy a tanács ügyrendét ós a törvények által hozzá utaltakon kivül egyéb hatáskörét, törvényhatósági jóváhagyás alá terjesztendő szabályrendeletek által, újra határozzák meg és pedig a törvény (69. §.) azon rendelkezésének figyelembe vételével, hogy a rendőrkapitányok a város pénzügyeit, javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyeknek a tanács által való intézésében részt nem vehetnek. A 64. §-ban említett szabályrendeleteknek a törvény határozmányaival összhangzásba hozatalára határidőül 1887. évi márcziushó 31-ét állapítom meg, és egyúttal elrendelem, hogy a megye közönsége az iránt, vajjou a szabályrendeletekre nézve követelt intézkedés a feun kitett határidőig megtörtént-e, hozzám legkésőbb 1887. évi juniushó végéig jelentést tegyen. A 65. §. utolsó pontja a törvényhatóságot azon joggal ruházván fel, hogy bizonyos esetben a községi elöljárók háza és egyéb vagyonának a község költségén tűzkár elleti való biztosítását elrendelhesse, figyelmeztetem a megye közönségét, hogy az érintett rendszabály ott lesz alkalmazandó, hol gyakoribb gyujtogatási esetek felmerülte és a lakosság valamely részében az elöljáróság vagy egyes tagjai irányában, annak hivatali ténykedéséből kifolyó alaptalan ellenszenv, auuak szükségét igazolnák, a község vagyoni ereje azonban itt is méltányos figyelembe veendő. A 66. §. elrendelvén azt, hogy a polgármester évi javadalma azon tiszti fizetésnél, mely az illető törvényhatóságban a főszolgabirák részére van megállapítva, kevesebb nem lehet, a tett tapasztalatok által indíttatva szükségesnek láttam a megye közönségét figyelmeztetni, hogy azon rendezett tanácsú városokban, melyekben netán a polgármester a törvényileg megállapított legcsekélyebbnél kisebb javadalmat élvezne, a törvény határozmányáuak feltétlenül érvényt szerezzen. Ugyauezen törvényszakasz felhatalmazván a törvényhatóságot arra, hogy a községjegyzői fizetést egyes esetekben <100 frtig felemelhesse, a megye közönségének alkalma nyílik, hogy ott, ahol azt a község ereje megengedi es a képviselő testület saját belátásából megtenni vonakodnék, a közigazgatás és a község érdekében fáradozó és arra érdemes községi jegyzőknek anyagi állását lehetőleg javíthassa. A 68. a kis községekben az 1877. XX. t. cz. 173. értelmében tartható kör-gyám választását a szövetkezett helységek képviselő testületének egyetemére ruházván, minthogy egyrészt a törvény a képviselő testületek egyetemének kijelölési jogot nem ad, másrészt pedig határozottan azt sem állapítja meg, hogy a kör-közgyánii állásra a kijelölés ki által törtéujék : szükséges, hogy a megye közönségét figyelmeztessem arra, miszerint a közgyámi állásra való kijelölésnél az eljárás, helyesen a törvény azon rendelkezéséből vont analógiára alapitható, mely szerint a körjegyzői és körorvosi (szintén a képviselőtestületek egyeteme, illetve hasonló választó testület választásától függő) állomások betöltésénél a kijelölés jogát a tisztújító szék eluöke gyakorolja. — Auii a rendezett tanácsü városok segéd- és kezelő személyze.ének a képviselőtestület által való választását illeti, a törvénynek ezen rendelkezése ahhoz képest leszen alkalmazandó, amint azou állások betöltésének ideje, az egyes városok által eddig szabályrendeletileg meg volt állapítva; t. i. ha az említett alkalmazottak hat évi időközre szóló megbízással birnak, vagy a megbízatás idejének lejárta utáu, vagy egyik-másik állásúak időközben való végleges megüresedésekor fognak azou állások, illetve állás a képviselő testület által választás utjáu betöltetni; ha pedig a segéd- és kezelő személyzet tagjai, eddig is élethossziglan alkalmaztattak, csupán azon állásnak betöltése lesz azon módon eszközlendő, mely állás véglegesen megürült. Azon szabályrendelet, melylyel a törvéuy 69. §-ában nyert felhatalmazásnál fogva, az ezeu szakasz alapján, valamint a 166. §. második bekezdése értelmében a főispán által kinevezendő rendőrkapitányok hivatali és szolgálati viszouyát, úgy a rendezett tanácsú városok helyhatósága, mint az illető törvényhatósággal szemben is, a törvények keretén belül rendezni fogom, a megye közönségének későbbeu fog uiegküldetni. Ugyancsak a 69. §. azt moudja ki, hogy azon elöljáróval szemben, ki a hivatali állásával járó kötelességeknek teljesítésére betegség okából vált képtelenné, in előtt hivatalától felmentetnék, oly eljárás foglal helyet, mint a betegség miatt hivatalból való nyugdíjazáskor. Ezzel a törvéuy aunak adott kifejezést, hogy oly elöljárókkal szemben, kik akár testi, akár szellemi fogyatkozás miatt hivatalukra képtelenné válnak, olyképeu kell éljárui, hogy mielőtt a hivataltól felmentetnének, ezt annak szakértői megvizsgálása előzze meg, vajjou az illető csupán csekélyebb időn át, avagy végképeu tétetette a betegség által a hivatal ellátására képtelenné. A 75. §. c.) és d.) pontjaiban foglalt határozmányok, a gyakorlati nehézségek elkerülése czéljából, csak a legközelebbi általáuos tisztújítás alkalmával, vagy időközi végleges niegüresedések esetén leszuek feltétlenül foganatositaudók; addig is pedig ott, hol azt a közigazgatás és a község érdeke sürgősen követeli, alkalmazásba vehetők. A 77. §. ban kis és nagy községekre névvé a tisztújító szék elnökére oly jog lőu ruházva, illetőleg számára oly befolyás biztosíttatott, melyek helyes irányú és tapintatos felhasználása annak biztositékát nyújthatja, hogy a községi-elöljárói állomások képzettségi és erkölcsi szempontokból, a törvéuy követelményeinek megfelelő s megbízható egyénekkel fognak betöltetni; a mig tehát a tisztújító szék elnökének kötelességében álland az, hogy mindeu rendelkezésre állható adatnak megszerzése é< beható megfontolása után kijelölési jogát, illetve a képviselő testületre való befolyását, legjobb meggyőződéséhez képest oly irányban gyakorolja és érvényesítse, mely a közszolgálat és a község érdekének a lehető legnagyobb hasznát mozdíthatja elő, addig másrészt szigorúan kell óvakodnia attól, nehogy akár egyéni rokonszenve, akár személyi befolyás által magát cselekvésében vezéreltetve, aképen iutézkedjék, hogy ezáltal akár az az igazgazságosság és méltányosság iránti bizalom csőkkenésére okot szolgáltatva, akár pedig előreláthatólag nem alkalmas és megbízhatatlan egyének megválasztatását előmozdítva, a közügynek kárt okozzon. Nehogy pedig a korteskedés s az ezzel járható vissszaélések tápot nyerjenek s a választási eljárás szükségszerű egyöntetűsége s folytonossága a kijelölés elleni külön panaszok beadása és tárgyalása által megzavartassék, a kijelölés eredményének kihirdetése kevéssel a tisztújítás előtt, esetleg magán a tisztújító széken történhet legczélszerübben ; a magukat sértve érző feleknek fenhagyatván, hogy ebbeli panaszukat is a választás eredménye elleni folyamodásukba foglalhassák. A 86. §. szerint a községi elöljárók elleni kárke; reset megindításáról a biróság a felettes közigazgatási hatóságot értesíteni tartozván ; az illető hatóságnak kötelességében álland egyfelől, ha a kárkeresetek a törvényhatóság vagy a községnek érdekében indíttattak, azoknak gyors letárgyal tatását és sikerét lehetőleg előmozdítani, másrészt pedig ha magánosok érclekében léptek folyamatba, s oly körülmények forognának fenn, hogy az illető elöljáró az állam, a törvényhatóság és a község irányában is elszámolással tartozik, azt, vájjon az elszámolás folytán az illető elöljáró ellen az emiitettek részéről nem állana-e fenn valamely követelés, azonnal vizsgálat tárgyává tenni s a felmerülhető ilynemű követeléseknek érvényesítése végett is, az intézkedéseket kellő időben eszközölni. Elleuben netáni alaptalan zaklatások esetében, a megye közönségéuek feladata leeud arról gondoskodni, hogy az ily zaklatásnak kitett községi előljáró, a védelmi eszközök minél könnyebb megszerzésében, megfelelően gyámolittasék. A 105. §. rendelkezésére való tekintettel a megye közönségét felhívom, hogy azon törvényhatósági s rendezett tanácsú városi közegekre, kik rendbüntetések alkalmazására feljogositvák, oly irányban hassou, hogy azok a reudbiiiitetéseket minden hatalmi visszaélés nélkül, az igazságosság és méltáuyosság követelményeinek megfele lő lelkiismeretességgel, s csak a való szükség esetén alkalmazzák ; ha pedig alkalmazandóknak találták, azonnal és erélyesen : hajtsák végre, hogy a közszolgálat érdekeinek megóvására szolgálandó ezen ujabb eszköznek kellő foganatja lehessen. Egyszersmind ellenőrizze azt, hogy a rendbüutésekből befolyó pénzek, melyeket a behajtók 24 óra alatt tartoznak beszolgáltatni, a község bejegyzői uyugdij alap javára pontosan beruháztassanak. Azou szabályrendelet, melylyel a fegyelmi ügyekben megjelenni s vallomást tenni vonakodó tanúk ellenében a kényszerítő rendszabályok és a tanúk íneghiteltetése esetében követendő eljárás niegállapittassék — a megye közönségének a közigazgatási fegyelmi törvény végrehajtása iránt kibocsátott rendelettel küldetik meg. A törvéuyuek a községi háztartásról szóló fejezete a 115. 116. és 117. §§.-okbau a törvényhatótág hatáskörét a községek anyagi érdekeinek felügyelete tekintetében, annyira kiterjesztette, hogy mig egyrészt elégséges módot nyújtott arra, miszerint a községi háztartásban a kellő rend a község vagyonának s jogainak épségben maradása, s általában a község anyagi érdekeinek károsodások elleni megóvása, a község ezeu belügyei intózőiuek vétlen vagy száudékos mulasztása daczára is biztosíttassák ; addig másrészt azon esetre, ha a községnek érdekei kárt szenvednének, az ez iránti felelősség súlyát jó részben a felügyelet és ellenőrzés gyakorlására hivatott és kötelezett, s arra hatályos eszközökkel fel is ruházott felettes hatóságra hárította át, Ennélfogva felhívom a megye közönségét, hogy valamint általábau a törvéuy által, ugy különösen a 115, 116. és 117. §-okban rendelkezésére adott eszközöknek, kellő időben és hatálylyal alkalmazását múlhatatlan kötelességének ismerje, s a siker biztosítása végett czélszerűen intézkedjék. Ami a 117. §-nak rendelkezését illeti, erre nézve szükségesnek találtam a megye közönségét még külön figyelmeztetni arra, hogy az alispán, midőn a zárlatot elrendelte, intézkedését a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlésének tartozand bejelenteni, s e közgyűlésnek módjában álland a még netáu szükséges további intézkedéseket eszközölni. — Az alispánnak a zárlat alá helyezés iránti intézkedése, rendkívüli szükség kívánta sürgősség esetén, azonnal végrehajtható, a belügy miiiisterhez való felfolyamodás birtokon kivül fenn hagyatván, — különben a felebbezésnek rendszerint birtokon belül van helye. A községek anyagi ügyeinek rendben folyását főképen bíztositandja az, ha a községek költségvetéseiket a törvény által megállapított időben és módon készítik el és terjesztik törvényhatósági jóváhagyás alá. Az eddigi tapasztalatok szerint oly esetek is fordultak elő, hogy némely községekből a költségvetések akkor kerültek a község vagy legalább a törvényhatóság tárgyalása alá, midőn az évek, melyekre a költségvetések szóllottak, már régebben elmultak, s niidőu ama költségvetéseknek a község háztartásának rendjére s irányára kiható gyakorlati czélja és haszna már alig lehetett. Hogy az ily állapot ott, ahol az még eddig is netán fennállaua mielőbb megszűnjék, felhívom a megye közönségét, hogy arról, vajjou mely községeknek mely évbeli költségvetése uem lett még mindez ideig a törvényhatóság tárgyalása alá felterjesztve, tudomást szerezzen, s a illető költségvetéseknek mielőbbi beterjesztését szigorúan rendelje el és ellenőrizze; hozzám pedig legkésőbb 1887. márcziushó végéig arról szóló kimutatást terjeszszeu fel, hogy mely községek, mely évekbeli költségvetésekkel és mi okból vannak még hátralékban. (Folytatás st mellóltleten.)