Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-13 / 24. szám

Melléklet a „IMyirvidék" 24-ik számához. (Folytatása a főlapuak.) dása s végre a negyedik részlet a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi ministerium által lett jóváhagyása után fizettetnek ki. Felhivatnak tehát az e szakmában már jártas okleveles mérnök urak, hogy ezen ármentesitési munkálatokért akár kilométerenként, akár pedig általány összegben teendő zárt ajánlataikat, a szabályozási vagy ármentesitési munkálatokban való jártasságukat igazoló okmányok kíséretében, Győrvármegye alispánjánál folyó évi junius hó 15-ik napjáig benyújtsák. Az ajánlatok fölött ezen pályázatot hirdető bizottság fog határozni s a munkálatok kivitelével azon mérnök fog megbízatni, kinek ajánlata a bizottság által elfogadtatott. A vállalkozó mérnök részére kidolgozott részletes utasítás Győrvármegye alispánjánál, a hivatalos órák tartama alatt, betekinthető; ki is bárkinek a pályázók közül, ki akár Írásban, akár szóval hozzáfordul, a kérdésben forgó munkálatokra nézve útbaigazítást és felvilágosítást készségesen ad. Győr, 1886. évi május 22-ik napján. Az előmuukálati végrehajtó bizottság nevében: Laszherg, m. k. Győrvármegye alispánja. fi2. Kih. 1886.' Szabolcsmegye alispánjától. Járási szolgahiráknak, s községi elüljáróknak. A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter 40G4/86. VI. sz. a. kelt körrendelete a járási szolgabirákuak s elöljáróknak, szabályszerű közhírré tétel és tudomásvétel végett, kiadatik. Kelt Nyíregyházán, 188C. juuius 7. alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügymin. 4064/886. VI. szám. Körrendelet. Tapasztaltatván, hogy a kihágási ügyekben megállapított pénzbüntetésnek végrehajtása körül követendő eljárás tekintetében egyes hatóságoknál több irányban kételyek forognak fenn; s tapasztaltatván főleg az, hogy az érintett pénzbüntetések tulszigoru végrehajtása által, csekély értékű ingatlannal biró, különben teljesen tisztességes s kifogástalan magaviseletű polgárok, családjaikkal együtt, további lét-fentartásukban támadtatnak meg, s igy a kiszabott büntetés által sokkal súlyosabban terheltetnek, mint amennyire azt, a büntető igazságszolgáltatás czélozza, igazságügyi in. kir. miniszter úrral egyetértőleg, miheztartás és megfelelő további intézkedés végett, a következőkről értesítem a törvényhatóságot. A pénzbüntetések a közadókra nézve előirt módon lóvén behajtandók, az elítéltnek azon ingóságai, melyek az 1883. évi XLIV. t. cz. 58, és 60. §§-ai, és illetve az 1881. évi XL. t. cz. 53, 54, 55, 56, 57, p9, liO, 61, 62, 64, 65_, 66 és 67. §§-ai szerint a zálogolás alól kivéve vannak, a péuzbüutetések végrehajtásánál, a foglalás alól ugy humanitási, miut uemzet gazdasági szempontoknál fogva, szintén kiveendők. Minthogy az ingatlanokra vezetendő végrehajtás a polgári perrendtartás szabályai .szerint eszkózlendő, a bíróság e végrehajtások tekintetében, nem hivatalból, hanem csakis perrendszerü beadványok alapján intézkedhetik. — Ennél fogva a telekkönyvileg már biztosított pénzbüntetés lenem fizetése esetében, az ingatlanokra vezetendő további végrehajtási lépések megtételével, a törvényhatósági tiszti ügyészek bizandók meg. — Megjegyeztetik továbbá hogy a végrehajtási költségek, a kihágási ügyekben megállapított péuzbüutetések behajtása és kezelése tárgyában kiadott belügyminiszteri utasítás 10. §-a értelmében, a kihágási ügyekből befolyó péuzbüntetési alapból fedezendők. — Ujolag hangsúlyozni kívánom végül jelen rendeletemben, hogy a péuzbüutetések behajtására irányuló, s előre láthatólag eredményre nem vezető végrehajtások, a fentebb érintett utasítás 4. pontjában foglalt határozmányokhoz képest, mellőzendők, s ily esetben a pénzbüntetés helyett megállapított vagylagos szabadságvesztési büntetés haladéktalanul foganatba veendők. A mennyiben azonban ezenfelül a csekélyebb mennyiségű pénzbüntetés behajtása másként eszközölhető nem volna, miut a szegénysorsu elitélt ingatlanának elárverelóse s általában véve az elitéltnek s bűntelen családjának anyagi tönkretétele, vagy további létfentartásuk lehetetlenué tétele mellett, az esetben, tekiutve hogy a büntető igazságszolgáltatásnak egyes egyének, vagy éppen azok bűntelen családjainak, csekélyebb beszámítás alá eső kihágások miatt való anyagi tönkretétele, czélja nem lehet: ugy emberiségi, mint nemzetgazdasági érdekeknél fogva fogva megadható az illető elitélt kérelmére azon kedvezmény, hogy az ingatlan elárvereztetése mellőztessék, és a pénzbüntetést helyettesítő elzárás alkalmaztassák. Minthogy pedig azon körülményt, hogy forognak-e feuu egyes concrét esetekben elegendő nyomatékos indokok az imént érintett kedvezmény megadására, legalaposabban az illető ügybeu eljárt elsőfokú hatóság bírálhatja meg, s minthogy a büntetések végrehajtása különben is ezen hatóságok teendőjét képezi, az emiitett kedvezmény megadására, az illető kihágási ügybeu eljárt első fokú illetékes hatóságok jogositandók fel. Budapesten, 1886. évi májushó 22-én. Tisza. 5,184. K. j gg

t

; Szabolcsmegye alispánjától. Járási szolgahiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének 8 községi elüljárókuak. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. miuister f évi 24324. sz. leirata másolatban, közhirrététel végett, kiküldetik. Kelt Nyiregyházáu, 1886. junius 7-én. Alispáu helyett : Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Földmivelés ipar és kereskedelemügyi kir. ministerium 24324. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Szátnos előfordult esetben tapasztaltam, hogy a föltalálók, kik valamely ipari találmányok, szabadalmazása ügyében hozzám fordulnák, kérvényüknek, de leginkább a melléklendő rajzokban és leírásokban nem tartják kellőleg szemmel a törvéuy-szabta alakiságokat, melyektől pedig első sorban van függővé téve találmányuk szabadalmazása. A vezetésem alatt álló ministerium az előforduló hiányok utólagos pótlására ugyan tniudig ad módot; de ez mindannyiszor hosszabb tárgyalásokkal, levelezésekkel és a felekre nézve is költséggel ós időveszteséggel jár. Ennek elkerülésére a külföldön külön intézetek, úgynevezett szabadalmi ügyvivőségek állanak fenu, melyek a föltalálót, mivel maga e részben gyakorlattal nem bír, szellemi tulajdona iránti jogának biztositásábau támogatják az által, hogy a követelt alakiságok teljes ismeretével járnak el a szabadalom engedélyezésének kieszközlésében. Budapesten ujabban alakult ily ügyvivőség Benedek Lajos s társai czég alatt (VIII. ker. muzeum körút 10. sz. a), mely az ily vállalat megkívántató kellékeivel bir. Mindezen okoknál fogva, a czimuek figyelmét a fenuevezett ügyvivőségre felhívom. Budapesteu, 1886. május 7-én. A miniszter helyett: Matltkovics, s. k. Szabolcsmegye alispánjától. 5232, K. 1886 A járási szolgabirákuak Nyíregyháza város polgármesterének ós a községi elüljáróknak. Toroutálmegye alispáni hivatalának f. évi 1-2.694 sz. a. kelt uyomozó levele másolatban, a megye hivatalos közlönye utján, szabályszerű közhírré tétel esetleg mégfelelő intézkedés végett, tudomására hozatik. Nyíregyháza, 1886. Juuius 7. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Toroutálinegye alispánja. 12,694/1886. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Van szerencséin a tettes, czimet hivatalos tisztelettel megkeresni, hogy Botz Kuku, 14 éves, rom. kath. vallású, magát gaádi illetőségűnek valló csavargó czigányt, törvényhatósága területén puhatolni, feltalálása esetén illetősége tárgyában kihallgatni és engem annak idején az eredményről engem értesíteni szivesk jdj ík. N.-Becskereken, 1886. évi május 18-án. Tamássy, alispáu. 5,242. k. sz. „ , , 1886 Szabolcsmegye alispanjatoi. A járási szolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elüljárókuak. A földmivelési, ipar és kereskedelemügyi m. kit', miniszter 24,954. száinu leirata a járási szolgabirákuak s a községi elüljárókuak, tudomásukra hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. Junius 7. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 24,954. sz. — Valameuuyi .örvényhatóságuak. — Dr. Pallagi Géza a vezetésein alatt álló minisztérium segéd fogalmazója „az ipartörvéuy magyarázata" czimen s engedélyein folytán, a rendelkezésemre álló hivatalos adatok felhasználásával, az 1884. évi XVII. törvényczikkbeu foglalt ipartörvéuy értelmezése és gyakorlati alkalmazása iránt egy minden tekintetben figyelemre méltó müvet irt ós bocsátott közforgalomba. Ezen mű magában foglalja az említett törvényczikk végrehajtása iránt kibocsátott összes rendeleteket és elvi jelentőségű miniszteri határozatokat; niiuél fogva az, az iparhatóságoknak, ipartestületeknek, kereskedelmi és iparkamaráknak, valamint egyes iparosoknak is, hasznos útmutatásul szolgálhat. Ennél fogva az említett műnek megszerzését ugy a törvényhatóságoknak, valamint a törvényhatóság utjáu, mindazoknak, kik az ipartörvény végrehajtása iráut maguknak tájékozást szerezni óhajtanak, legmelegebben ajánlom. A mű a Franklin társulat kiadásában jelent meg, 368. oldalt tartalmaz, és egy példány ára 2 frt. 50 krajczár. Budapesten, 1886. évi májushó 12-én Szechény. 5,268. K. " 1886. Szabolcsmegye alispánjától. ' 5,102. K

. Szabolcsmeqye alispánjától. 1886. y A szolgabiráknak. Téglási István, N--Kállóban született, Bogáth községből bekísért, 49 évet élt dohányos, a munkácsi országos fegyintézetben folyó évi áprilhó 13-án elhalt fegvencz halotti bizonylata, rokouai tartózkodási helyének ismeretlen volta miatt, kézbesíthető nem lévén: felhívom szolgabíró urat, hogy nevezett szüleinek, nejének, gyermekeinek hollétét puhatolja ki, s arról hozzám sürgősen tegyen jelentést. Nyíregyháza, 188fi. junius 7. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elüljáróknak. Fogarasmegye alispáni hivatalának 3541. sz. nyomozó levele másolatban, szabályszerű intézkedés és jelentéstétel végett, tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. junius 7-én. alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat) 3541/86 alisp. sz. A megyei tekintetes alispáni hivatalnak Nyiregyházáu. A nagyszebeni Fereucz József közkórházban ápolt, magát gainári illetőségűnek vallott váudor czigány napszámos Simtion Juou ismeretlen helyre eltávozván; hivatalos tisztelettel kérem, nevezettet hatósága területén nyomoztatni, feltalálása esetén illetőségi helye iránt kihalgattatni, s a felveendő jegyzőkönyvet, fel nem található esetbeu pedig a nemleges értesítést hozzám juttatni szíveskedjék. Fogarason 1886. évi májúshó 11-éu Gramossi Dániel,- s. k. alispán. 5,62

4. K. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. A mellékelt pályázati hirdetményt oly felhívássá' közlöm, hogy azt a leg iterjedtebb mérvben közhírré tegye. Nyiregyházáu, 1886 év juniushó 8-án. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 955/1886 A n.-kállói járás szolgabiróságától. Pályázati hirdetmény, A ny.-acsádi jegyzőség, melynek javadalmát 400 frt o. é. fizetés, 50 frt irodai általány, természetbeni lakás és 15. katastrális hold föld haszonélvezete képezi megüresedvén, arra pályázat nyittatik. Miért is felhivatnak mindazok, kik e jegy/őséget elnyerni óhajtanák, hogy szabályszerüleg felszerelt pályázati kérvényeiket melynél különösen a jegyzői vizsga letételt esetleg az attóli mentességüket okmányilag igazolni tartoznak, folyó évi juliushó 5-ik napjáig e szolgabírósághoz adják be, mivel a később beadott avagy postán érkező kérvéuyek a f. évi juliushó 6-ik napján NyirAcsád község házáuál megtartandó választásnál figyelembe nem vétethetnének. Kálló Május 18 án 1886. Dr. Kállay szolgabíró. A tudomány és erkölcs. I. Azt mondja Spencer: „Egy maroknyi erkölcsi élet, felér egy kéve tudománynyal''. Tökéletesen igaza van. Mert ugyan mit ér a legtehetségesebb, a legfelvilágosultabb fő, ha tehetségei és ismeretei nem állanak az erkölcsiség szolgálatában ? Többet, ártana, mint amennyit más körülmények között használhatna. Igen találóan mondja a latin példabeszéd: „Qui profiéit in studiis, sed deficit in moribus: plus deficit, quam profiéit. (Aki előre halad a tanulmányokban, de hátra marad az erkölcsökben: többet megy hátra, mint előre.) Tagadhatatlan, hogy az embernek, ha meg akar felelni társadalmi kötelességének; ha be akarja tölteni tisztét s megoldani feladatát: okvetetlen tudományokra, ismeretekre van szüksége. Az emberi haladásnak, a tökéletesedésnek ez elengedhetlen föltétele. Ugy van. Az embernek, mint családtagnak és polgárnak számos jogai és kötelességei vannak. Jogait pedig csak ugy ismerheti fel egész fontosságában, csak ugy gyakorolhatja öntudatosan; kötelességeit csak ugy lehet képes kifogástalanul teljesíteni: ha mindezen műveletekhez és cselekményekhez birja a szükséges kulcsokat, — a kellő ismereteket; és ha ezeket alkalom-adtán alkalmazni tudja. És hogy e czélt elérhessük szükséges, hogy az értelem fejlesztésére súlyt fektessünk. A paedagógia az érteleni képzést két részre osztja: alakira és anyagira. Amaz az ember összes tehetségeinek érzelmeinek kifejtésére és nemesítésére irányul; ez utóbbi az ismeretek közlésére vonatkozik, és anyagot nyújt az előbbi processushoz. Az értelein fejlesztésétlek, vagyis az értelmi képzésnek azért soha sem lehet csupán az a feladata, hogy csakis az értelmet fejleszsze; és hogy a gyenge elmét túl tömje a száraz tudományokkal: hanem feladata az is, hogy a tudományok az ismeretek átplántálása mellett, párhuzamosan fejleszsze az erkölcsi jellemet is. Szükséges ez azért is, hogy egyike a másikát folytonosan ellensúlyozza. Az értelem képzésénél tehát a főtekintet oda irányuljon, hogy a gyermekből, az ifjúból embert neveljünk, s a fősúlyt a tanulmányok, a tauulni-valók kijelölésénél azokra fektessük, amelyek képessé teszik majdan az életbe kilépő ifjút arra, Itogy a családjáért, a társadalomért, vallásáért, az emberiségért és a hazáért lelkesülni és élni tudjon s hogy az iskolákban elsajátított ismereteket ezek javára és boldogitására használja fel. Az értelem fejlesztésénél ne az lebegjen szemeink előtt, hogy melyik tudomány ismeret hoz több hasznot; mert ez az ifjúban az önzésnek s ebből kifolyólag a materialismusnak hintené el magvát. Már pedig a tudomány, a materialismus szolgálatában, sohasem váliiatik az emberiség javára és előnyeire. Ezt bizonyítják a felvilágosodással előtérbe lépett különféle tévtanok, mint aminők a soczializmus, a nihilusmus, communismus sat., amelyek csak a társadalmi rend felforgatására szolgálhatnak eszközül. Ez álláspontról tekintve, érthető meg és fogható fel Rousseauuak a tudományokra és művészetekre vonatkozó azon állításának igaz volta, hogy ezek. t. i. a tudományok és művészetek, ha egy oldalulag kezeltetnek, nem hathatnak jótékonyan az emberiség erkölcsi érzületére. Sajnosan kell bevallani, hogy Rousseaunak igaza vau. Eléggé bizonyítják ezt a mai társadalom viszonyai is. Mit tapasztalunk e tekintetben ma? Azt, hogy éppen az értelmiség között fordulnak elő leggyakrabban a legraffiuirtabb cselszövények, csalások, szédelgések, természetesen a tudatlanok és a tisztább erkölcsi érzésűek kárára és veszélyére; holott éppen az értelmi képzéstől várható el jogosan, hogy ezen fekélyek orvosoltassanak.