Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-13 / 24. szám

NYIBVIDÉ K." Miért e viszásság ? Honnét e következetlenség ? Azért és onnét, mert korunkban is nem az ethikai,hanem a hasznossági elv az irányadó és az uralkodó. A mai társadalom felfogása szerént, az ismeretek szerzésénél nem az a fődolog, hogy a gyermekből becsületes és derék ember váljék; olyan például, aki ismerje emberi hivatását és az élet czélját : hanem az a fő czél és törekvés, hogy minél előbb és minél többet tanuljon, hogy végezze iskoláit és keressen valami életpályát, még pedig minél jövedelmezőbbet; nem is gondolva arra, ha vájjon megfelel-e tisztének és kötelességének. Ez a mai világ felfogása. Az iskola pedig, mint a társadalom teremtménye tehát alárendeltje, kénytelen e felfogásnak engedni: hogy tekintélyét fenn tarthassa. És ez az oka annak, hogy sok iskolában kényszerülve vannak többet tanítani, mint nevelni. Az eddig elmondottakból és a napi tapasztalatból eléggé tisztán látható; hogy ma már a társadalom, s az annak szelleme alatt működő iskola sem lehet érdemleges tekintettel az erények fejlesztésére és a test fejlődésére. De nem is lehet a tantárgyak túlnyomó száma és az uralkodó rendszer miatt. Csuda-e az után, hogy a rafinirozott szédelgők száma, a testi lelki nyomorékokkal párhuzamosan napról-napra szaporodik?! Már pedig ha igaz az, hogy: egy maroknyi erkölcsi élet, fel ér egy kéve tudománynyal; ugy bizonyára igaz az is, hogy a test épsége és egészsége fel ér a világ minden kincsével. Épen azért tehát sem egyiket, sem a másikat elhanyagolni; vagy egyiket a másik rovására dédelgetni: nem szabad. Szabolcsi negye közgyűléséből. (Folytatás.) Olvastatott a nyirvizszabályozó társulat és Geszteréd, P-Petri, Bogáth, Tura s Oros községek képviselő testületei közt, hídépítési költségarány megállapítása iránt, létre jött s jóváhagyás végett Meczner Gyula társulati kormánybiztos által benyújtott szerződések. A bemutatott szabályszerű szerződések, melyek elleu fölebbezés nem nyújtatott be, Szabolcsmegye közönsége által törvényhatóságilag jóváhagyatnak, s jóváhagyási záradékkal ellátva az illető érdekelteknek kiadatni rendeltetnek. Előterjesztetett Torontálmegye közönségének 292/86 sz. a. kelt átirata, amelyben a hertelendi-falvai ref. templom felépitése czéljából segélygyüjtést kér eszközöltetni. Azon áldozat-kézség, amelyet a megye lakossága a csángó testvérek hazatelepitése alkalmával tanúsított, alapos reményre jogosít, miszerént nevezetteknek a település és községi szervezkedés nehézségeivel járó küzdelme közepette, ismételve nyilvánulni fog. Ennél fogva utasíttatnak a járási szolgabirák és nyíregyháza város polgármestere, hogy hertelendi-falva csángó lakossága részére, illetőleg az általuk szándékolt templom-építés czéljából segélygyüjtést eszközöljenek s annak sikeréhez személyeseu is közreműködve eljárásuk eredményéről, a megyei alispáni hivatalához 60 nap alatt, jelentést tegyenek. Olvastatott a torontálmegyei magyar nyelv terjesztő és közművelődési egyesület igazgatóságának 265/86 sz. a. kelt kérvénye, amelyben a megye közönségét ezen egyesület alapító tagjai sorába való belépésre s általában támogatásra kéri fel. Méltányolván ezen egyesület hazafias hivatását, a megye közönsége, miut testület, egyszer-mindenkorra fizetendő 20 frt. tagsági dijjal az egyesület alapuló tagjai közzé belép; ezen kivül utasítja a járási szolgabirákat és Nyíregyháza város polgármesterét, hogy tag- és segélyadomány-gyűjtést eszközölve, eljárásuk eredményéről 60 alatt a megye alispáni hivatalához jelentést tegyenek. Olvastatott Pscherer József közgazdasági előadónak a községi faiskolák létesítése és kezelése tárgyában beadott, s a felső tiszavidéki gazdasági egyesület választmánya által véleménynyel ellátott szabályrendeleti javaslata : A szabályrendeleli javaslat, átvizsgálás és véleményes jelentéstétel végett, küldöttségnek adatik ki ; mely külddöttség Zoltán .János alispán elnöklete alatt Héczey László, Nyiry János Szesztay Károly, Kállay .Jenő, Szikszay Pál főügyész, Dobos Imre, Erdőh-gyi Barna szolgabirák és Vidovics László, aljegyzőkből alakutatik. Tárgyalás alá vétetett a megyei közegészségügyi bizottság véleményes jelentése, a körorvosi állomások czélszerü újjászervezése tárgyában : A beadott jelentés, Zoltán János alispán elnöklete alatt, Szikszay Pál főügyész, dr. Jósa András főorvos, Gaal Elek, Szesztay Károly, Harsányi Menyhért, Meskó László, Erdőhegyi Barua, Dobos Imre és az előadó jegyzőből alakított küldöttségnek, tárgyalás és véleményes jelentés-tétel végett, kiadatik. Tárgyalás alá vétetett Tímár község főbírája mint a község megbízottja, és Fejér Imre nyíregyházai lakos között, a timári 198 sz. tj. könyvben foglalt ingatlan birtok fele-részére vonatkozólag kötött adás-vételi szerződés: Az adás-vételi szerződés, a megye főügyészének véleménye alapján, jóváhagyatik, s a záradékkal ellátott szerződés Tímár község elüljáróinak azon meghagyással küldetik ki, hogy az annak alapján foganatosított átirás megtörténtéről annak idejében, az alispáni hivatalhoz jelentést tegyenek. Olvastatott Király János és társainak a Karász ban f. é. márcziushó 30 án foganatosított körorvos-választás ellen beadott fölebbezése: Minthogy a karászi körorvosi állomás rendszeresítése óta még betölthető nem volt; ennélfogva a körhöz tartozó községek képviselő testületei által indítványozott s elfogadott 200 frt. fizetés-emelés megállapíttatik, s annak a körhöz tartozó községek között leendő törvényszerű elosztása eszközlésére, a beterjesztett jkönyvnek alapjin a megyei alispán utasittatik ! Minthogy pedig a beadott fölebbezés szerint, a választási határidő, az illető képviselő testületeknek kellő időben tudomásukra hozva nem volt: eut'élfogva ezen körülmény felderítésére Komoróczy Aladár szolgabíró vizsgálat foganatosítására utasittatik , melynek folyamán az érdekelt képviselő testületek meghallgataudók lesznek. Olvastatott a megye főorvosának a pátrohai körorvosi állomás betöltése, tárgyábau kelt véleményes jelentése : Az 1886 évi áprilhó 12-én Pátrohán foganatosított körorvos választása megsemmisíttetik ; mert Vécsey G) örgy a kisvárdai kör orvosa választatván meg, két körnek pedig egy orvos általi kezelése csak a legszükségesebb esetben volna megengedhető, anuál is inkább a jelen esetben mivel a kisvárdai kör lakóin tk száma 10,309, a pátrohaival együttesen már 15614-et teune ki; továbbá a kerületet véve számításba, a körorvosi teendők lelkiismeretes pontossággal nem volnának teljesíthetők. Minthogy a megye közönsége, miniszteri jóváhagyással, megengedte azt, hogy a pátrohai kö*

1 székhelye a különben is közelben s csaknem a központban fekvő Kisvárdába helyeztessék át; ennél fogva az orvosi heti lapban is szabályszerűen közzé tett pályázati hirdetmény folytán, a körorvosi állomás betöltése, valószínűség szerént eszközölhető : ennél fogva járási szolgabíró szabályszerű eljárásra utasittatik. Tárgyalás alá vétetett Nyírbátor község képviselő testületének, a telekkönyvi hivatal áthelyezése lolytáu szükségessé vált építkezések 5000 frt költségének megállapítása tárgyábau hozott határozata: A költség megszavazására és beszerzésére vonatkozó iratok, a f. é. 56 sz. a. hozott megyetizotsági ha tározat értelmében pótoltatváa : a képvisslő testület határozata jóváhagyatik. Olvastatott és tárgyalás alá vétetett Nyírbátor község képviselő testületének a nyiregyháza-mstészalkai vasulvonal kiépítéséhez megajánlott 25,000 frtnyi kölcsöny beszerzésére vonatkozó határozata: Minthogy a kőlc3Öny összeg megajánlására és beszerzésére vonatkozó iratok, a f. é. 57 sz. a. hozott megyebizottsági határozat értelmében, kipótoltattak : a képviselő testületi határozat jóváhagyatván, az összes iratok a m. kir. belügyminiszter úrhoz fölterjesztetni rendeltetnek. Nyírbátor község képviselő testülete utasitta'ik, hogy a kölcsöny összeg folyóvá tétele alkalmával, az erre vonatkozó határozatot s a kölcsönyre vonatkozólag kö , tött szerződést, jóváhagyás végett, a megye közönségéhez aunak idejében terjeszsze be. Szabolcsmegye közigazg. bizottságának üléséből. (Juniushó 10.) Olvastatott a m. kir. pénzügyminisztériumnak az fi t. é. májushó 13-án tartott bizottsági ülésből, a május 7-ki fagy által okozott károk felvétele tárgyában, kelt felterjesztésre adott válasza. E válaszban értesiti a miniszter a közigazgatási bizottságot, hogy: a közadók kezeléséről szóló 1883. XLIV. t. cz. 4 §. c) pontja szerént, a szántó földekre nézve, a fagy által okozott károk után adóelengedésnek akkor van helye, ha a fagy egész dűlőket magokban foglaló területeken, a bevetett földeknek termését oly módon és időben semmisiti meg, hogy az illető földek azon évben már ujabb veteméuyezés által jövedelmezőkké általában nem tétethetnek. Ha tehát a fagy ily mérvű károkat okozott, az azok után engedélyezendő adóleirás kieszközlése végett szükséges, hogy az 1883 évi novemberhó 26-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny* ugyanazon évi 47 számában 73.662 sz. a. megjelent rendelettel kiadott utasítás (E. melléklet.) 10 § nak rendeléséhez képest, a kár nem csak a kitűzött határidő alatt bejelentessék hanem a 11 §-bau előirt módon a »Szemle-jegyzőkönyv* felvétessék és a kir. adófelügyelőhöz beterjesztessék. Ez után a kir. adófelügyelő feladata intézkedni az iránt, hogy a 19 §. szerint az elemi kár, a hozzá érkezett szemle-jegyzőkönyv alapján, bizottságilag megállapittassék és a kir. adófelügyelőhöz beterjesztessék, és pedig a 13 §. tartalmához képest, a termésnek a földtől való elválasztása előtt. Ezen miniszteri leirat tudomásul vétetett. A kir. adófelügyelönek az adóügyre vonatkozó előterjesztése szerént, a f. é. aprilhó végével fenmaradt hátralék volt: 510,105 frt. 29 '/

2 kr. Ehhez számítva, az utólagos előírásokat: 615 frt. 75 V

2 krt lesz az összes tartozás: 510.721 frt. 05 kr. Erre befizettetett készpénzben: 108.265 frt 58 kr. törlésben: 9583 frt 3ő kr. összesen 117.848 frt 93 kr. Marad májushó végével hátralék : 384.162 frt. 65 kr.. Ide számítva a hadmentességi dijt: 21.869 frt 48 V2 krt, jog-bélyeg és egyenértéki illetéket: 185.370 frt 21 kr. tiszai és nyírvíz ártéri adót 213.451 frt 17 kr, szólődézsma váltságot 15.351 frt 81 az összestart ozás volt május végével 820.205 frt 32'/

2 krt. A tetemes hadmentességi adóhátralék behajtására uézve, a közig, bizottság utasította a községék elüljáróit és Nyíregyháza város polgármesterét miszerint, amenyiben a napszámos osztálynak pénzforrásai már megnyíltak, és azou eddigi kifogás, hogy keresethiány miatt a hadmentességi dij be nem hajtható, többé el nem fogadható, a behajtást most már f. é. julius végéig annál inkább foganatosítsák, vagy a hátráltató acadályokat bejelentsék, mivel e határidő eredménytelen lejáratival az 1883. XLIV t. cz. 81. §. ban körül irt felelősség, a mulasztást elkövetett közegek ellen és költségükre fog kimondatni s a behajtással állami végrehajtók fogak megbízatni. Az árvaszéki elnök a május havi tevékenységet s a megyei árvapéuztár állását a következőkben mutatja ki. Aprilhóról májushavára elintézetlenül általment 3933 darab. Ehhez májusbau érkezett: 1444 db. Elintézendő volt tehát összesen: 5477 db. Ezekből elintéztetett 1681 db. Elintázetlenül átjött juniushóra 3696 db. Ulésileg elintézett Péchy Gyula 85 Okolicsányi Géza 122, Böszörményi Kornél 129, n Nóvák Gyula 103 Vay Géza k. jegyző: 31 darabot. Összesen 470 db. Ülésen lényében rejlett és a csatatéren is jellemzi őt. Jobb kezével haját homlokáról hátra simította, mig balkezével az asztalra támaszkodott. »Hailjuk! halljuk!* kiálták, midőn ismét némi mozgás volt a teremben észrevehető 8 Klapka beszélni kezdett: » Uraim! meg akarnak engem hallgatni?* »Igen, igen!* hangzott fel mindenfelől. »Ha az urak megakarnak hallgatni, akkor csendet kérek és ne szakítsanak félbe.« »Nem, nem! Halljuk, halljuk!* >Mivel a jelen levő urak nagy része csak németül ért, németül fogok beszélni. Amit az urak eddig említettek és vitattak, amennyire megérthettem, azt bizonyítja, hogy a dolgok állását nem méltányolták és nem fogják fel helyesen. Sokak előtt ezen haditanács czélja nem kevésbé ismeretlennek látszik, mint az eszközök, melyek reudelkezésünkre állanak. Ha azonban bizonyos czélt akarunk elérni, kell, hogy az tisztán álljon szemüuk előtt, és hogy ismerjük az utakat, melyek hozzá vezetnek. Azért uraim elrendeltem, hogy a mai haditanácsban alantas tisztek is részt vegyenek, hogy helyzetünket és a sorsot, mely reánk várakozik, tisztán megértsék. Minden reményünk a felmentésre, támogatásra és a harcz folytatására elenyészett. Komirom vára egyetlen pont az országban, hol még fegyveres hatalom áll az ellenséggel szemben. A jelenlevő uraktól a legkülönfélébb nézeteket hallottam, de ezok nagyobbrészt ábrándok és veszedelmes hypothesisek, ezenirivül oly fecsegés, mely csak vendéglőbe, vagy kávéházba illik. Egyike az uraknak azt mondá, az utolsó emberig kell a várat védeni. Könnyű ezt mondani uraim. Milyen czélt akarunk ezzel elérni, milyen eredményhez juthatunk? Én is abbau a véleményben vagyok uraim, hogy a várat tartani kell, ezzel tartozom a hazának és a nemzetnek, és esküt tettem, hogy a várat az utolsó csepp vérig fogom védelmezni. Most A „NYÍRVIDÉK4 TÁRCZÁJA. Komárom a végső napokban 1848—49-ben. Id. Szinnyei Józseftől. (Folytatás) A szeptember 20-diki haditanácsban a főhelyet Klapka foglalta el, jobbra tőle Ujházy kormánybiztos, balfelén Assermann ezrede3 ült. A főparancsnok megnyitottnak nyilvánitá az ülést és kijei snté, hogy a jelenlevők mindegyikének szabadságában áll szót kérni és a tárgy fölött véleményét nyilvánítani. Kosztolányi ezredes és osztályparancsnok legelőször emelkedett fel és körülbelül a következőt mondá : Tisztelt gyűlés! Mint osztályom választott képviselője van szerencsém önök előtt megjelenhetni. Az alat tam álló csapatok azzal bíztak meg, hogy nevükben kijelentsem, hogy soha sem fognak capitulálni, hanem határozottan el vannak tökélve, a várat az utolsó emberig védeni. Az ünnepélyes csendet, mely a gyűlésben uralkodott, ezen szavak után viharos éljen szakitá félbe, mely a terem bal oldaláról hangzott fel; mert csakhamar itt is megalakultak a pártok s ridegen álltak egymással szemben, jóllehet máskülönben egy sziv egy lélek valának. A tanácskozás tárgya, t. i. a vár capitulatiója és átadása az osztrákoknak, előreláthatólag alkalmul szolgált a tüzes vérű hazafiak heves szenvedélyének kifakadására s azon férfiak, kik olyan sok csatában koczkára tették életüket, a bevehetetlen vár védő bástyái mögött legkevésbbé lehettek a fegyverletételre hajlandók. A világosi lesújtó eseménv már általánosan ismeretes volt ugyan, Görgey levele Klapkához másolatokbau köz- ! kézen forgott és az ország minden részéből niponta növekedő számmal érkező meuekültek elszomorító látványt nyújtottak; de mind ez még nagyon is új volt, a dicsőségteljes győzelmek tetőpontjáról olyan hirtelen hanyat Iának le, hogy a helyzetet nem lehetett áttekinteni s az ellenállás megszüntetésére nem is gondolhattak. Klapkának mindezt jól meg kellett az ülés előtt fontolnia, mert a beszéd és a rákövetkező helyeslés nem hozták ki a sodrából; hidegen és szárazon mondá : ^Ezredes úr, van még valami mondani valója?* s midőn Kosztolányi válaszolá: »Niucs, megbízatásomnak eleget tettem*; amaz hozzá tevé; »Ez még csak egy osztály határozata, de hat osztálynak kell véleményt mondani s a többség határoz. Kérem, uraim folytassák, hogy hamar végezzünk.* Ezután Lendvay Márton, a 203. h.-zászlóalj századosa s a pesti nemzeti színház, hasonnevű ünnepelt színész fia, kért szót; a fiatal, alig 18 éves ember, néhány mindennapi frázisnál többet uem tudott hebegni. A harcztéren elszánt és vitéz volt, a szónoki emelvény azonban nem volt helye s a dagályos beszéd nem volt képes a különben is izgatott közönség figyelmét felkölteni. Először halkan, azután hangosabban beszélgettek a teremben, heves szóvitákba elegyedtek s a haditanácsban nagy zűrzavar támadt, melynek eleintén maga az elnök sem tudott parancsolni. A következő szónokok közzül gróf Eszterhizy Pál ezredes és osztályparancsnok határozottan az átadás mellett volt, ugy szintén Kászonyi és Rakovszky ezredesek is mellette szóltak ; ellenben gróf Zichy (Jttó ezredes és osztályparancsnok ugyan olyan határozottsággal gróf Eszterházyt és nézeteit czáfolta. Klapka végre a növekedő zajuak véget vetett az által, hogy felemelkedett helyéről. A gyülekezet lecsendesült és mozdulatlanul figyelt. Klapka először is készülni látszott erre a pillanatra. Az előkészület és megfontolás