Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-30 / 22. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 22-ik számához. Bay Bertalan a debreczeni főgymuasium 4-ik oszt. növendő e részben jó, részben elégséges oszt. Gönczy György a sárospataki főiskola növendéke részben jó, részben elégséges oszt. Martinyi Gyula a nyíregyházai 6 oszt. gymuasium 5 dik osztálybeli növendéke részben jó, részben elégséges oszt. Lukács István a nyíregyházai 6 oszt. gymnasium 5-dik osztályú növendéke többekből jeles, két tantárgyból jó osztályzatú. A szavazás megejtetvén, a beadott 247 szavazatból Lukács István 176, Gönczy György 145, Bay Bertalan 133, Kelemen Ferencz 131 szavazatot nyervén: az első helyen való bemutatásra legtöbb szavazatott nyertek : Lakács István és Gönczy György; a második helyre Bay Bertalan és Kelemen Ferencz; Martini Gyula, 29 szavazattal elesett. Zoltán János alispán, tekintettel a megyei árvapénzek fölötti intézkedés fontos voltára, a sorrendtől eltérőleg, a 22-dik pont alatti tárgyat kívánja tárgyalás alá vétetni; amig t. i. a közgyűlés nagyobb számban van együtt. Olvastatott a megyei árvaBzék kezelése alatt levő pénzeknek gyümölcsözés végetti elhelyezése tárgyában előterjesztett állandé választmányi javaslat. Az állandó választmány a kérdésben forgó árvapénzeket 1887-re is a nyíregyházai és a nagykállói takarékpénztáraknál javasolja hagyni. A javaslat egyhangúlag elfogadtatik. A megyei közigazgatási pénztár rendkívüli felülvizsgálása alkuimával, i. é. májushó 17-én felvett jegyzőkönyv felolvasása után, s az ezzel kapcsolatosan előterjesztett alispáni jelentésre, kjivetkező határozat hozatott: A pénztár vizsgálati jegyzőkönyv tartalma tudomásul vétetvén, maga a jegyzőkönyv szabályszerű iutézkedés végett, a megye alispánjának kiadatik. Méltányolva az alispáni jelentésben felhozott, s a pénztár-vizsgálati jegyzőkönyv adataival is megerősített indokokat, az állandó választmány véleményének elfogadásával, addig is, amíg az uj közigazgatási törvény élet e léptetése után, országszerte közhírré teendő pályázati hirdetmény alapján, a jelenleg üresedésben levő I. ellenőrkönyvelői állás betölthető lesz: a megye alispánja felhatalmaztatik, miszerént a pénztári könyvek rendbehozatala végett, szakértő egyént, saját belátása szerénti díjazással, ideiglenesen, utólagos jelentéstétel kötelezettsége mellett, fogadjon fel, s az annak részére megállapított járandóságot a megyei házi pénztárból kiutalványozhassa. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter 1886 évi 24.658 sz. alatt Stryj város tüzkárosultjai segélyezése tárgyában kelt leirata: Tekintettel azou reudkivüli elemi csapásra, amelylyel Stryj város lakosai sújtva lettek, a járási szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere oda utasíttatnak, hogy segélygyüjtést személyesen is eszközölve, lehetőleg arra törekedjenek, hogy az eredmény a tüzkárosultak anyagi veszteségének enyhítésére szolgálhasson. Utasíttatnak továbhá, hogy a végleges eredmény bevárása nélkül a begyült- össz-eget a megyei alispáni hivatalhoz beterjeszszék. Olvastatott Gömörmegye közönségének 3113/86 sz. a. kelt átirata, s ezzel kapcsolatban tárgyalás alá vétetett a kisvárdal gazdakör elnökségének, az állami kényszerbiztosítás behozatala tárgyában tett s a felső tiszavidéki gazdasági egyesületnek erre tett véleményes előterjesztése : Tekintettel azou elvíselhetlen terhekre, melyek a biztosító társulatok magas dijt ételei folytán a bizt.sitó közönségre háramlanak, a magy. kir. földmivelési ipar és kereskedelmi miuiszter felkéretni határoztatott, miszerént az állami kényszer-biztosítás kérdését tanulmányoztatok s annak eredményéhez képest az országgyűlés kép viselő házához, ugy a nemzetgazdaság kívánalmai, mint az egyesek anyagi viszonyainak megfelelő törvényjavaslatot mielőbb beterjeszteni méltóztassék. Közügyek. (A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek) f. é. május 17-én tartották nagy gyűlésüket. A napirend első tárgya volt a budapesti nemzetközi gazdakongreszusról szóló jelentés, melyet Gaál Jenő adott elő. A vitába belevonatott a román vámháboru is. A gyűlés Kerkapoly, Gaál és Viczmándyból álló szövegező bizottságot küldött ki oly utasítással, hogy két részből álló határozati javaslatot készítsen és terjeszszen a nagygyűlés elé. E javaslat e.lső részébíu a kormány és törvényhozás fölkérendő, hogy a romániával megindítandó vámháborüt a legnagyobb erélylyel intézze. Egyes iparágak nélkülözhetlen nyers anyagainak beszerzése végett olcsóbb tarifákkal könnyebbítse a behozatalt Bulgáriából és más országokból, Románia kizárásával. A javaslat más'.dik része teljes védelmet sürgessen a magyar nyers termékeknek. A napirend második tárgya a hitelszövetkezeti bizottság jelentése volt eddigi munkálatairól. Károlyi Sándor gróf a mai hitolrendszer érintése nélkül óhajtana mindeu községben hitelszövetkezeteket létesíteni. A mai hitelszervezőt épen azok érdekeinek felel meg legkevésbé, kiknek legnagyobb szükségük van a hitelre, a kisbirtokosok és kisiparosok szükségeinek. Behatóan foglalkozik a hitelszövetkezetek szervezetének és elterjesztésének részleteivel. Főelv, hogy a tőkegyűjtés, tehát az önsegély főalapját képezze a pénzforrásnak s a szolidaritásnak egy korlátozott nemére alapított hitel, főleg a szövetkezetek keletkezésekor, midőn a pénzgvüjt's még elégséges, a kölcsönvételnek is meg fogja adni lehetőségét. A szónok végül arra a következtetésre jut, hogy bármelyik szervezetet fogadja is el a nagy gyűlés, s talán utóbb a kormáuy, oda kell törekednie minden megyének, hogy a saját területén hitelszövetkezetet teremtsen. Dfcsseffy gróf rezüméje után a gyűlés elhatározza, hogy az egész felgyűlt anyag a végrehajtó bizottságnak adassék át. A bizottság vegye tekiutetbe a felmerült módosításokat és javaslatokat, mindezek alapjáu készitsan határozati javaslatot. A nagygyűlés a kormányt és megyéket fel fogja kérni a hitelszövetkezetek támogatására. A harmadik tárgyat az a kérdés képezte, hogy a gazdasági szakértelem fej loaztése mi módon mozdítandó elő ? Ordódy Lajos a vándor lauitókra kiváu súlyt helyezni. Tormay min. tanácsos eztk országot szervezését pénzügyi okokból elhalasztandónak tartja s beéri a mostani szakoktatással. A nagygyűlés kiinondá, hogy a magyaróvári gazdasági akadémia újjászervezését s a műegyetemen egy felsőbb gazdasági tanfolyam felállítását óhajtja. Ez után még hoszszas, élénk vitát keltett a regáleváltság ügye, melyben végül Csillag indítványára a nagygyűlés az állain által való kártérítést tette, mint alkalmas megoldást, magáévá. Több folyó ügy elintézése után a nagy gyűlés a végrehajtó bizottság 40 tagját megválasztá. A bizottság elnöke : Dessewffy Aurél gr., alelnöke Korizmics László. (A tőzsde-adóra vonatkozó törvény-javaslatot, az e folyó hó 17-én tartott pénzügyi bizottsági ülésben, egyetlen bizottsági tag sem ellenezte ; de a beterjesztett javaslatott sem tartotta czélszerünek. Hoszas eszmecsere után, a bizottság hozzá járult György Endre határozati javaslatához és kimondatni kéri a ház által, hogy elismeri ugyan a tőzsdei ügyletek magadóztatásának jogos voltát ; de a szóban lorgó törvény javaslatot ez alkommal időszerűnek nem tartván : nem fogadja el, hanem utasilja a kormányt, hogy a kérdést figyelemmel kísérje s annak idejében e tárgyban megfelelő előterjesztést tegyen (Az ingatlsn birtok utáu járó általános jövedelmi póladó kivetésénél) figyelembe veeudő kamat-tartozások bevallására kitűzött határidő lefolyta utáu benyújtott vallomások utólagos elfogadását kérő folyamodványok elintézése körül követendő eljárás tárgyában, a m. kir. belügyminiszter 81090/1885 sz. a. a következő rendeletet bocsátotta ki: Az általáuos jövedelmi pótadóról szóló 1875: XLVTI. t. cz. 8. §-ban az ingatlan birtok utáni általános jövedelmi pótadó kivetésénél figyelembe veendő kamattartozásokról szóló bevallások módozatainak és benyújtási idejének szabályozására, a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján, rendeleti utón kitűzött és az adóév januárhó 31. napjáig terjedő záros határidő letelte utáu benyújtott vallomások utólagos elfogadását kérő folyamodványok elintézése körül követendő eljárás tárgyában 1878. évi juniushó 13-án 28,381. sz. alatt kelt pénzügyminiszteri körrendelet I. pontjával kapcsolatban kijelentem s illetőleg rendelem a következőket: Mindazon esetekben, midőn az illető adózó fél, vagy törvényes képviselője a vallomást az általános jövedelmi pótadóra vonatkozó törvények végrehajtása tárgyában 1884. évi február hó 29-én 10,730 sz. alatt kiadott utasítás 10. §-a 1. jegyzet 7. pontja (egyetemes adótörvények és szabályok hivatalos összeállítása II. kötet 151. oldal) által megállapított határidő tőle független és általa el nem háríthatott akadály miatt he nem adhatta, az 1883: XLIV. t. cz. 5. § ában foglalt rendelések analóg alkalmazása mellett, igazolási kérelemnek van helye. A hitelt érdemlőleg indokolandó igazolási kérelem, az érde,uleges felebbezéssel együtt, az elmulasztott határ idő utolsó napját követő 15 nap alatt a kir. adófelügyelőnél nyújtandó be, ki is az igazolási kérelmet óo « fo lebbezést, uyolez nap alatt, érdemleges határozat-hozatal végett a közigazgatási bizottsághoz felterjeszti. A közig, bizottság, ha az igazolási kérelemnek helyt ad, feljogosítva vau az érdemben felebbezett ügyet azonnal felülvizsgálat alá venni és az általános jövedelmi pótadót, a vallomásban foglalt s helyezeknek talált adatok figyelembe vétele mellett másod fokon megállapítani. Az 1885. és 1886. évekre a kamattartozások figyelembe vétele nélkül megállapított általános jövedelmi pótadóra uézve kivételesen megengedem, hogy az igazolási kérelem, jelen rendeletemnek a »Budapesti Közlöny«-beu közzétételét követő tizenöt nap alatt, az illetékes kir. adófelügyelőoél nyújtandó be. Kelt Budapesten 1886. évi májushó 3 án. Tanügy. É r t e s i té s. A nyíregyházai ágost. ev. VI. osztályú gymnasiumban, a tanévet befejező vizsgák, juniushó 16 kán kezdődnek s 23-dikán végződnek. 25-dikén délutáu 3 órakor tartatik meg az ágost. ev. templomban a zárünnepély, melynek befejeztével a torna-viszga következik. A magán tanulók vizsgáinak határideje juniushó három utolsó napja. Nyíregyháza, 1886. május 27. Martinyi József, gymn. igazgató tanár. ÚJDONSÁGOK. (!!) Az uj igazságügy-miniszter kinevezését f. é. májushó 17-én közlő a hivatalos lap következő alakban. Ő császári és Appostoli királyi Felsége a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: » Kedves Fabiny! Magyar miniszterelnököm előterjoaztése folytán önt igazságügyi magyar miniszteremmé ezennel kinevezem. Kelt Budapesten 1*886 május hó 15-én. Ferencz József sk. Tisza Kálmáu sk. Fabiny Teofil már most igazságügyi miniszter, az általános közvélemény szerént, komoly vallásos, konzervatív hajlamú férfiú volt, szigorú igazságérzettel. Ez utóbbi vonást látszik bizonyítani májushó 17-én tartott székfoglaló beszédében kifejtett programja is; amely igen kedvező benyomást tett ugy hallgatóira, mint a hírlapokból értesült közönségre. Programmjában egyetlen pont sincs, amelyet aláírni nem lehetne. Különösen két pont igen fontos abban: a szóbeliség s közvet lenség alapjára fektetett perrend és a katonai büntető eljárás reformja. Mindkettő égetően szükséges. Adja a magyarok Istene, hogy mindkettő megvalósuljon ! (§.) rt megyei népnevelési bizottságnak e hó 25-én délután tartott ülésében elhatároztatott, hogy Szabolcsmegye területén, más megyék és városok példájára, egy oly egyesület szerveztessék, amelynek feladata leend a szegény iskolás gyermekeknek ruhával és könyvekkel va ló ellátása. Az alapszabályok elkészítésére egy szűkebb körű küldöttség bízatott meg. Üdvözöljük a népnevelési bizottságot e szép és nemes elhatározásáért. Részünkről figyelemmel fogjuk kisérni ez egylet létesítése körüli mozzonatokat s nem fogunk késni annak idejében a nemes czélt elősegítő módozatokhoz és eszközökhöz is szólani. . X A közelebb megtartott megyei közgyűlésen, az alispáni évnegyedes jelentés felolvasása alkalmával, igen jól esett hallanunk a Dagy halandóság okai fölötti vitából kitűnt általos érdeklődés-szülte érveléseket. Ki látszott ez érvelésekből az, hogy a bajt nem csak ismerjük es érezzük, hanem segíteni is kívánunk rajta. Dicséretes igyekezet; egyszersmind nemes kötelesség is. Megvalljuk szerettük volna, ha az egyes fölmeritett különben helyes és alapos okok közt, a népet butító, erkölcstelenitő és pusztító mérges szeszes italokról is tétetik vala említés. Erős, hatalmas érvként hozatott fel az izraeliták közötti csekély halandóság, szemben a munkás köznép között pusztító nagy halandósággal. Ez elvitázhatatlan igazság. De ne feledjük, hogy az az izraelita polgártártárs nem iszsza azt a pálinkát, amelyet a népnek mér drága pénzért. Ez különben nem az izraeliták bűne. Nincs ember aki felszólalna e tekintetben sem a közgyűléseken, sem a hírlapokban. Az ember-irló szeszes italok mérését biában ellenőrzik a megyei közegek. Ha a megyei tisztviselő szigorúan jár el esetenkint a hamisított italok kimérőivei szemben: a miniszter egymásután semmisisiti meg a megyei szolgabíró és az alispán eljárását. Itt van az egyik ok, itt van a hiba, itt van a bűn. Az után meg, ha valamely szegéuy izraelita családtag megbetegszik, a jobb módú izraelitak, vagy éppen a bitközség azonnal segélyére sietnek orvost hozatnak számára, egészséges étellel és itallal látják el, Valyou teszik-e ezt a keresztyének beteg felebarátjukkal? Itt van a másik ok, itt van a második hiba, a második bűn. Keressük a baj okát ott, ahol az tulajdonképpen van, nem pedig a magával is tjhetetlen szegény tanulatlan népben, akiben csakis a ker. társadalmat és a kormányt vádoló szomorú okozatot találhatni fel. + A felsó szabolcsi ev. ref egyházmegyei tanítók f. é. májushó 19-én tartották ez évi közgyülésöket Nyiregyházáu a megyeház nagy termében. Igen érdekes és tanulságos gyakorlati előadást tartottak Horváth István nagy-kállói, Pásztor József berezeli és Délezeg Gyula kemecseí tanítók. A közgyűlésen körűi-beiül 20—25 tanító vett részt. Jelen voltak: Velkey Pál tanfelügyelő ur őnagysága, több ev. ref. lelkész és egy rom. kath. lelkész is. E gyűlésen tapasztalt érdeklődés arról az uj és kedvezd körülményről győzhette meg a figyelmes szemlélőt, hogy a tanügy iránti figyelem mindinkább ébredezni kezd az illető körökben. © Rhénes Imre megyei járási orvos a napokban tartotta kézfogóját balmaz-ujvárosi ev. ref. lelkész Papp Sámuel kedves leányával, Mariskával. Áldás frigyükre! ( • ) Kontra Vazul, a nyíregyházai róm. kath. egyháznak kedves emlékezetű segéd-lelkésze, közelebb az egri pap-növeudékek segéd-gyóntatójává neveztetett ki. Fogadja a távolból üdvözletünket és szerencse-kiváuatunkat a derék férfiú előléptetése alkalmából. f Egy fiatal élet fáklyáját oltotta el közelebb az enyészet szele. Okolicsányi Gábrielának, Okolicsányi Géza árv»o*óLi üUöl. ur 7 Ótoo loáujk&j&ual. I.AllnU —-g^Jílni az élettől; magával vive szüleinek örömét s ogy ismeretlen jövőjű élet titkát abba a szép, dicső világba, amelyet oly találóan nevezhetünk az sálmak hazájának*. A korán letört kedves virágot folyó hó 24-én, uagy részvét mellett fektették le a legutolsó és leghosszabb álomra, Legyen álma csöndes és békés! A nyíregyházai iparos ifjúság önképző és segélyző egylete, saját pénztára javára, júniúshó 14-én (pünköst másod napján) a sóstói fürdő nyári tánczhelyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. Az iparos ifjak egylete mult évbeu is rendezett ily tánczmulatságot, amely akkor is kitűnően sikerült. Igen valószínű tehát, hogy eme már népszerűvé vált tánczmulatság ez idén is jól fog kiütni. A meghívók e héten csütörtökig ki lesznek hordva és ha az ahhoz igényt tartók közzől netalán valaki msghivót nem kapna, szíveskedjék arról az iDartestület jegyzőiét értesíteni (Helyreigazítás.) A »Nyírvidék« f. é. '21-dik számá ban, a felső-tiszavidéki gazdasági egylet által közelebb megtartott sorsolásnál kihúzott nyerő számok közt egy, t. i. a 2377. szám hibásan Íratott 2237-nek. A kijött nyerő szám tehát Ü377, amely egy kapáló- és töltögető ekét nyert. 4- Ófehértón egy Orosi Jánosné nevü földmíyes asszony esküvője után pár nappal, felakasztotta magát. Ön gyilkosságának oka az volt, hogy férjét nem szerette; csakis szüleinek kényszerítése folytán ment hozzá. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. • Alföldi Károly tánezmester f. évi juniushó 5-én a helybeli nagy vendéglő táneztermében tartja , meg növendékeivel a nyilvános vizsgálatot, amely alkalomból egyszersmind rendes tánczestélyt is rendez. A vizsga pontban esti 8 órakor kezdődik és tart 10 óráig; amikor azután a tánczestély nyittatik meg. Belépti dij: személyenként 1 frt. Jegyek előre válthatók: Tahy Miksa és Kálnay Sándor urak divat üzletében; este pedig a pénztárnál. (Beküldetett.) A nagy-debreczeni utczai »három rózsa* korcsma udvarán egy félszerben szokott tánczolni a mulató paraszt-ifjúság, vagy a korcsmában iszik. A korcsma udvara a szép számú vigadók befogadhatására szük lévén, a vigadók a kapu előtt az utozát egész keresztül csoportosulva elállják, s itt csaknem a város közepén provocálják az idyli jeleneteket. S ha véletlenül tisztességes (értve kabátos) közönségnek kell a tömegen átvergődni: akkor jaj neki, mert ha csendesen állottak is egymás hátán, a kabát vagy tisztességes női ruha láttára, mindjárt mozgalomba indul a tömeg, s paraszt szoká* szerént derekasan meglökdösik, leköpködik amig sikerül átvergődni rajtok. A midőn az ember már megszabadulni remélt: még csak akkor jön a java 1 A koroimából kidő-