Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-16 / 20. szám

Mellékle

t a „Itfyir vidék" 20-ik számához. Gaál .Elek ur ismételvén kérdését, miat amely az adózó közönségre nézve igen léuyeges dolog, Pscherer József g»zd. előadó ur bejeleuti, hogy a fagyról igenis tett jelentést a minisztériumhoz; jelezvén jelentésében, hogy az ő vidékén és gazdálkodási területéu jelentékeny kárt csak is a szőlőben, és a gyümölcsben észlelt; a rozsban és búzában csak nagyon csekély és alig figyelemre méltó kár mutatkozik ; mig a tengeriben egyáltalában nincs kár. Liptay Károly a jelentést, különösen a kár koustatálására való tekintetből korainak találja; amennyiben a fagy-oko/.ta kár még ma sem konstatálható határozottan. Hogy a fagy komoly károkat okozott, arról szóló személyesen győződött meg; amenynyiben az általa meguézett táblán 50%-nyi kárt fedezett fel. A csapás tehát sokkal nagyobb, mint az a gazdasági előadó ur hiszi. Gaál Elek indítványozza, hogy ameuyiben az,elemi csapás által okozott károk, a vész napjától szimitott 8 nap alatt bejelenteudők; különben az adóleengedéshez való jogát az illető kárvallott adózófél elveszti: tétessék jelentés a belügyminisztériumhoz addig is, amig a károk tényleg fölbecsültetnének; hogy legalább az adó leeuged^sjiqz való jog el ne évüljön u,z illető kárvallo^akra nézve. Kir. adófelügyelő kijelenti, hogy ő körrendeletben fo^ja felhívni a községek elüljáróit a szenvedett károk bejeleutesére; és megnyugtatja a közig bizottságot, hogy az adóelengedésnél nein fog akadályul szolgálni a bejelentési határidő meg nem tartása. Az adófelügyelő e kijelentése helyesléssel fogadtatott, 8 a főiápán ur ő méltóságának, a főügyésznek, főjegyzőnek, Komis Ferencz biz. tagnak és alispánnak hozzá szólása után, határozatilag kimondatott: Ugy a közgazdasági előadó szóbeli előterjesztéséből, valamint a jelen levő közigazg. bizottsági tagok elő adásáj)ól, meggyőződött a közig, bizottság arról, hogy f. hó 7-én a fagy az egész megyének gazdaközöuségét sújtotta s teljeseu töuki e tette á szőlőket, és a gyümölcsöt; azonban a kár nagyságát, melyet az Szabolcsmegyéuek főtermesztményében a rozsban s esetleg más véleményekben okozott, ez úttal még meghatározni uem lehet. Minthogy az 1882. évi XTLlV. t. cz. 49 §

:báu felsorolt elemi csapások által okozot ktrok felvétele, a felvételi munkálatok készítése és az adóelengedés megállapítása iránt kiadott utasítás 10 §-a sz'eréut az elemi csapás esetét, melynek folytáu adóelengedés igényelhető, ezen igénynek különb?ni elvesztése mellett, a kárvallott birtokos vagy ha többeu vaunak, a/okuak két képviseltje adóelengedés czéljából, a községi buóuál (városi polgármesternél) a káresotnek megtörténtétől számított 8 nap alatt írásban bejelenteni köteles; minthogy továbbá ugyanazon utasítás 22 §-a szerint a kár felvétele végett az adófelügyelő elnöklete alatt működő bizottságuak joga vau a netalán kimaradt károsult birtok {észletet is az adóelengedés czéljából vezetett jegyzékbe felvenni; és végre minthogy a gabona nemüekben okozott lagykár nagysága 'teljes mérvében a fagy után 8 nap íjiülva, még mei; uurn állapitható : ennél ftjgva a közig, bizottsV.r, ti'hogy egyesek a törvéuy által a fagykár esetére meghatározott máltányos adóelengedéstől elessenek, elhatározza hpgy a pénzjjgyminjízterhaz a fagy kárról jelentést tesz s felkéri a pénzügyminisztert, utasítaná a kir. adófelügyelőt, mis^eriut a megye területén haladéktalanul köru'at tegyen s ugy a bejelentett kánoknak bizottságilag való felvétele és megbecslése. valamint a netalán kimaradt károsult birtokrészeknek felvétele és megbecslése iránt is intézkedjék. Ezzel egyidejűleg a szolgabirák és Nyíregyház i város polgármestere ut^ittatuak, hogy az utasítás 10 §-a fent jelzett ^szövegéről a gazda közönséget azonnal értesítsék. ") Miklós László főjegyző bejelenti, hogy Józ?a András főorvost betegsége a uiegjel^nésben akadályozva lévép, havi jelentését ő olvassa fel. A főorvpsi jelentés tárgyalás* alkalmával értesült a közigazgatási bizottság, Lukács Ödön bizottsági tag szóbeli, elő terjesztéséből arról, hpgy Szabolcs községébeu a hólyagos himlő már a mult „^ó^n járvány alakjábau fellépett s i;nég folyvást uralkodik : Dr. Sízabó István a dadai felső járás orvosa utasittatik, hogy a jelzett községben azonnal megjelenvén, a járvány megakadályozása tekintetéből szükséges óvintézszegény szerencsétlen hazánkért könyörqgui, — mutassuk meg uraim, hogy ungyok vagyunk ! tegyük magunkat túl kicsinyes előit&leteken, hazánk legyen legmagasabb ezélunk, —/kérni fogunk érette, mert harczolni már uem harczolh&tunk. Uraim! indítványozom, hagyjuk ,el a s^abptt föltételek négy pontját és kérelem alakjában terjeszszük azokat ^Ausztria császárja elé. Kíméljenek meg attól a fájdalonitol, melyet az okozna, ha önökben is csalódnám és kiáltják velem mindnyájan: ,

L „Mindent a hazáért!" VUharog éljen hangzóit fel, s mindnyájan lelkesülten kiállták : Mindent a hazáért!" KClapka beszédje oly megnyerő és észszerű volt, régzéntíoly teejatáus volt a többség, hogy azon bizonyos urak, .kik szerették volna ellenérveiket haugoztatni, elnémultak. 'Asserman előterjesztésre hitároztatott, hogy 600 osztr/ák hadifogoly szabadon bocsáttatik. "Klapka és Asserman szerkesztették a kérelem-levelet a : császár Ő felségéhez. .Ezen ügyekben a

k körülzároló hadtest főparancsnokához intézett két átirat igy szól: »'(rróf Nugent ő excellentiája, c

j. kir. táborszernagy és az ,ostromló sereg parancsuokának. Mellékelve a komáromi hdyőrségnek egy Ő felsége Ausztriai császárjához intézett kérvényét van szerencsém Excellent'iádu^k megküldeni. Ezeíin kérvény a megszabott feltételekben felsorolt o^ső négyty pont eukedélyezesi iránti kérelmet tartalmazza, melyet uíii császár ü felségének igazságszeretetében bízva, előterjes zteui bátorkodunk. kedéseket azounal foganatosítsa s eljárásáról és a járványról ugy a közig, bizottsághoz, mint a főorvoshoz jelentést tegyen. Pscherer József közigazgatási előadó b° mutatja a tenyész-állatok megvizsgálására kiküldött bizottságok működéséről fölvett jegyző kpnyveket: Minthogy a beterjesztett jegyzőkönyvek áttekintése után arról győződött meg a közigazgatási bizottság, hogy a küldöttségek által felvett jegyzőkönyvekből igen kevés lett áttéve, határozat hozatal végett, a szabályrendeletek 9 §-nak rendelkezésének magfelelően, a járási főtiszt viselőkhöz, illetékes első fokú határozat hozatali* végett: ennél fogva az összes ügyiratok oly utasitással tétetuek át Zoltán Jáuos alispánhoz, hogy a jegyzőkönyvek áttekintése után, ezeknek első fokú határozattal való ellátása tekintetéből intjézkediék, s a jár. szolgabjrákat és polgármestert körrendeletileg utasítsa, hogy jövőre mikéut járjanak el a kérdéses szabályrendelet végrehajtásánál. Az árvaszéki elnök az ápril havi tevékenységet s a/, árvapínztár állásit a kövjtkezőkbeu terjeszti elő. Folyó év márczius haváról ápril havára elintézetlenül átjött 4161 ügydarab. Ehhez áprilhóban érkezett. 1096. Elintézendő volt tehát 5257. Ebből elintéztetett 1324. Elintézetlenül át jött májusnóra 3933. Az elintézett 1324 darabból feldolgozott Péchy Gyula ülnök: 336, Oxolicsányi Géza: 396, Böszörméuyi Kornél: 221, Nóvák Gyula: 341, Vay G«a 30 darabot. Az elintézett 1324 darabból ülésen kivül elintéztetett 230 darab, ülésb-n 1094 darab. A megyei árvaszék állása a következő: Készpéuz beu van: 4205 frt 48V6 kr. Betétkönyvek értékpapirb ni: 455,232 frt 68'/s kr. Aranyban és ezüstben; 103 frt 60 kr. Magán adóslevélben: 265,611 frt 28 kr. Összesen: 725,153 frt 47

6 kr. Az árvaszéki elnök jelentése tudomásul védetett. A kir. ügyész jelentése szprént a mult áprilhó 30-áu le vi_lt tartóztatva a közp. fogházban: elitéit 159, fölebbezés alatti 51, vizsgálat alatti 19 egyén. Összesen 229. E?ek közt volt férfi 212, nő 17. A kis várdai kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva : elitélt 10, vizsgalat alatti 9. Őszesen 19. Férfi I 6, n i 3. 4 nyir-bátori kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva 23 egyén. Ezek közt volt 22 elitélt és 1 vizsgálat alatti. Férfi 17, nő 6. A tisza-löki kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva: 7 egyén. Ezek közt volt elitélt 4, vizsgálati 3. Férfi 5, nő 2. A kir. tanfelügyelő előterjeszti, hogy a vallás- és közokt. ugyi miniszter őuagyméltósága, az e folyó tauévre, a nyíregyházai ipariskola számára 320 frt államsegélyt volt kegyes engedélyezni. Jelenti továbbá, hogy a nyíregyházai ipariskolán kivül, sikerült még a kis-várdai ipariskola számára 180 forintot, a nyírbátori ipariskola számára 150 forintot, a vyir-baktai ipariskola részére 50 fprintot; továbbá Kovács János volt tanitó özvegyének Schlosser Máriának 20 forintot, Horváth István volt tanitó özvegyének Lesko Zsuzsáuának 20 forin'ot, ifj. Szuuyoiihy Attila nyugalmazott tanítónak 2,5 forintot segélyképpan kieszközölni. Ez alkalomból bejelenti jelentést tevő tanlelügyelő a közig, hizottságuak, hogy egy ujabb miniszteri rendelet szeréut, ezek utan már HZ államsegély ezésekre, alap hiány miatt, legalább is egy id,eig számot ^em tarthatunk; valamint a meglevő állami és községi iskolákon kivül. uj állami és községi iskolákat, az állam kincstár megterhel tetépóvel, fel nem állíthatunk, sem pedig segélyt nem eszközölhetünk. E miniszteri rendelet következtébeu lett vissza utasítva a kálló-semlyéni elöljáróság azon kérelme, amelyben a községben ez idő sz,erént fenilló felekezeti iskolák mellé még egy állami iskola felállítását kérelmezi. Jelenti végül a kir. tanfelügyelő, hogy Lichtmaim Dezső szakolyi lakos s a baromlaki birtok bérlője, B:tromiakon egy pusztai iskolát állított fel, s annak fentartását, a tanteremnek tanszerekkel való felszerelését, valamint a tanitó díjazását kizárólag sajátjából fedezi. Ez iskolai évben hét uj iskola állíttatott fei. Ez idő szerint Szabolcsmegyében 303 iskola van. Mivel pedie ezen négy pont, melyet szereucsétlen hazánk uevébeu Ö l'-lsége a császár kegyelmére bizunk, olesík, a helyőrség njvében késznek nyilatkozom, a tő bbi pont alapjáu. melyet csak katouai szempontból és mint katonák és becsületes emberek szibtunk, — részletes tár gyalísba bocsátkozni; — ezen alkalomból Excellentiád ismert humanitására számitok, s azon reményt táplálom, hogy Excéllentiád egy a legvégső védelemre elszánt helyőrség eme követeléseit tekintetbe véve, oda foghatni, hogy minden továb >i vérontásnak mihmarább eleje vétessék. A helyőrség kívánsága, hogy az emiitett kérvényt egy küldöttség személyesen vigye Ő felsége a császárhoz, mely küldöttség a helyőrség és városi lakók két-két tagjából állana, hogy az erre vonatkozó határozatot közvetlenül Ő felségétől hallja. Ha ezen kiküldetés ellen nem merülne fel kifogás, akkor szíveskedjék engem erről értesíteni; ellenkező esetben csuppán Excellentiád neve az, mely nekünk azért kezeskedik — s mi erre számítunk, hogy ezen alázatos kérvény Ö felsége a császár trónjáig el fog jutni. Klapka, tábornok.* »A.z itt levő osztrák hadi foglyok közt körülbelül 600 beteg és üdülő van, kik az eddigi menedékhelyen (sátrakban és barakokban) a most beállt hűvös időjárás mellett nem csak hogy nem szedhetik magokat össze, hanem az éghajlat szokatlan volta miatt még emésztő lázba is esnek. — Emberi érzéstől áthatva, vau szerencsém Excellentiádnak tudtára adni, hogy kész vagyok ezt a 600 embert miuden akadály nélkül a cs. kir. osztrák táborba sztbadou bocsátani, hol ápolásukról jobban goudoskodhatu ik önök, mint mi itt még a legjobb akarattal is. Mire nézve Excellentiád becses válaszát kérem « Klapka, tábornok. Olvastatott Miklós László főjegyzőnek az idei ujopezozásra vonatkozó jelfintés\ E jelentés szeróftt az ujonezozás f. é. ápril hóban fejeztetett be, ,a következő ereHménynyel : A dadai alsó járásra kivettetet: 64 ujonfcz és 6 póttartalékos. Kiállítandó volt, a tavalyi tartozással együt.t, 64 újonc, és 11 póttartalékos. Besoroztatqtt: 64 ujoncz és 11 póttartalékos. A dadai felső járásra kivettetett: 52 ujonoz és 6 póttartalékos. Kiállitaudó volt 50 ujoncz és 8 póttartalékos. Besoroztatott: 50 ujoncz, 8 póttartalékos és 26 honvéd. A bogdányi sorozó járásra kivettetett: 44 újonc/, és 5 póttartalékos. Besározandó volt: 42 ujoncz és 5 póttartalékos. Besoroztatott: 42 ujoncz, 5 póttartalékos és 13 honvéd. A kisvárdai sorozó járásra kivettetett: 68 ujoncz és 4 póttartalékos. Besorozandó volt 69 ujoncz, és 7 póttart Uétos. B isoroztatott: 62 ujoncz, 2 pó tartalékos és 11 honvéd. Hátralék: 7 ujoncz és 5 póttartalékos. A tiszai sorozó járásra kivettetett: 60 ujoncz és 6 póttartalékos. Állítandó volt: 59 ujoncz és 6 .póttartalékos Besoroztatott: 39 ujoncz, 6 póttartalékos és 64 honvéd. Hátralék: 20 ujoncz és 6 póttartalékos. A nyírbátori sorozó járásra kivettett: 73 ujoncz és 7 póttartalékos. Állítandó volt 77 ujouez, 22 póttartalékos. Besoroztatott: 77 ujoncz 22 póttartalékos 33 és honvéd. A nagy-kállói sorozó járásra kivettetett: 99 ujoncz, és 10 póttartalékos. Állítandó volt 117 ujoncz és 33 póttartalékos. Besoroztatott: 117 ujoncz, 8 póttartalékos, és 63 houvéd. Tartozás: 25 póttartalékos. A nyíregyházai sorozó járásra kivettetett: 52 ujouez és 5 póttartalékos. Állítandó volt 48 ujonqz és 5 póttartalékos. Besoroztatott: 48 ujoncz, 5 póttartalékos és 20 honvéd. Az egész megye területére kivettetik: 51.2 .ujoncz és 51 póttartalékos. Kiállitaudó volt 526 ujoncz és 9,7 póttartalékos. Besoroztatott: 499 ujouez, 61 póttartalékos és 258 honvéd. Hátralék: 27 ujoncz és 36 póttartalékos. A gazdasági előadónak a tavalyi aratási munkálatoknál Szabolcsmegyében igénybe vett idegen munkások létszámára, s az ezek által, munkadíj fejében, ki,vitt óriási menuyiségü gaboaa-nemüek értékére, s az ebből kifolyólag a szabolcsi munkára utalt nép restségére vonatkozó jeleutéséuek előterjesztése alkalmával, fölmerült a kérdés, hogy tulajdonképpen hol rejlik a szaholcstnegyei nép dologtalauságra hajló hajlamáuak és kedvének oka? E kérdés bevilágitásául több érv hozatott fel, ajok közt az is, hogy igen sok helyütt a megyében az a rósz szokás rögzött meg a munkás népnél, hogy a reggeli templomba való harangozás előtt nem áll ki a munkába. E káros és egyenesen a nép anyagi kárával járó szokás megszüntetése czéljából, a közig, bizottság megkere3endőnek határozta a megye összes lelkészeit, hogy igyekezzenek a népet ez érdemben föl világosítani; figyelmeztetvén Őket a munka áldására és a dologtalanság kimaradhat!.tn következményeire — a végelszegényedésre. " " "

' (>•) Kiíziigyek. (A m. k. belügyminisztérium a közegészség előmozdítására nézve) fontos határozatot hozott, midőn megengedte, hogy Sárosmegyében a szegények a. kincstár terhére, tehát, ingyen, gyógyszereket fognak kapni és pedig köveUező feltételek mellett: 1. Gyógyszereket leint a községek által kiállított szegénységi bizonyítványok alapján rendelni, ha azok kellőeu vannak kiállítva, t. i a bírón a jegyzőn kivül az illető felekezeti lelkész által is aláírva; ezeu utóbbinak az aláírása annyira léuyegei, hogy e nélkül a szegénységi bizonyítvány nem érvényes. 2. Más megyében kiállított szegénységi bizonyítvány szintéu nem érvényes. 3. Minden bizonyítvány érvényessege a negyedév végével megszűnik ugy, hogy például a márczius 31-én kelt bizonyítvány csak egy* napig érvényes. 4. A kiállítóit vény alján a szegénységi bizonyítvány kelte oda Írandó. A gyógyszereszek a rectepteket a megyei főorvoshoz, ez az alispánhoz fogja beterjeszteni, ez meg a belügyminisztériumhoz s ott ki leszqek fizetve. (A kir. ügyészségekhez benyújtott oly beadványok), amelyekben szerződéseknek, avagy más okiratoknak, a fogva levő egvének érdekében, azok által való aláírás engedélyezése kéretik, 50 krajezáros bélyeggel látandók el. (Pénzügyi közig, biróság. 3442/1885. határ.) (A magán biztosító társaságok ügynökei) az őket alkalmazó intézetek által csakis a iiiziositási ajánlatok átvé' elére és beküldésére lévén feljogosítja : mindaddig, amig az átvatt ajánlatok kezénél vannak, s rendeltetési helyükre be uem küldettek, az ajánlatot tevő az ajánlatot' visszavouhatja, s az ügynökök az ily visszavont aj tulatokat beküldeni feljogosítva niucsenek; az ajánlat a biztosító intézet irányában sem bir étvénynyel. (Curiai határozat 1886. jmuár 27. 1025 sz.). E szerént tehát, amig az átvett ajánlatok az ügynök kezéuél vannak, s rendeltetési helyükre be nem küldettek : az ajánlat-tevő az ajánlatot visszavouhatja. (Az egyiptomi szembetegség terjedésének meggátlása tárgyában), a belügyminiszter felhívta a törvényhatóságokat, hogy évenkiut, sőt már ebbeu az évben i» az állítási lajstromokból készíttessenek egy névjegyzéket; a melybe ugy az egy.pto.ui szuiabajosuak, valamint annak a községnek a nevét is be keJl irni, a hova az illető uj katoua való. Be kell irni tovfrbbá azt is, hogy az illetőt gyógyitották-e már vagy nem. E lajstromon kjv ül még egy rovatos kimutatás is készítendő, amelyben a talált szembajosok szám szerint és helységek szerint ^szegezve előtüntetve legyenek; valamint az i« benne legyen, hogy az illető községből összesen hányan jelentek meg ft sorozásnál. Az etképeu összeállított kimutatásokat a sorozás befejezte után annak fölemlitésével kell beküldeni, hogy az említett bajban szenvedőknek talált egyeuekre nézve mily hatósági intézkedést tettek. Ugyaue tárgyban a belügyminiszter egy másik körrendeletben felhívja a törvényhatóságokat, hogy a területükön lévő kórházak igazgatóságait figyelmeztessék egyiptomi szembetegségről szóló s az e hó 5-én életbelépett törvény 1-eö