Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

»GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ* A >NYIRVIDEK« MELLÉKLET E E) A kertész bevétele és kiadásai. Bevétel dohány anyagból 260 frt — kr. Levonva, az általa viszsza térítendő . . . 36 frt 45 kr. Adó- és közköltségre mintegy .... 4 frt 55 kr. Kisegítő napszámokra mintegy .... 20 frt — kr. Pásztor bérek, ló, tehén, sertés őrzésért . . 9 frt — kr. Összesen levonandó 70 frt kr. A kertész tiszta jövedelme 190 frt — kr. 2 V

2 hliter rozs és 1 'A cat. hold tengeri föld termése, vagyis anyi hogy ebből 5 tagból álló család megélhet, főleg ha a dohány ültetésére májushóban kedvező idő járt és ez esetben az aratási munka szakában is juthat alkalma néhány hectoliter gabonát keresni. E számitásnál tekintetbe nem vétetett a dohányföldek trágyázásának értéke, mely Szabolcsmegye talaj-viszonyainál szintén fontos tényező. De hát a dohány mivelés többnyire az őszi veteményezés alá szánt földekeu, tehát nagy részt az ugar fordulóban eszközöltetik, s igy a trágyázás a későbbi, őszi veteményezés rovására számitható be. Anyi bizonyos, hogy a nagy termelő 6

lU m mázsa átlagos termés és 20 frt átlagos dohány ár mellett, oly csekély jövedelmet bír elő teremteni, mely az arra fordított munka és költség, ugy a vele járó risicoval nem áll arányban; és világos az, hogy a dohány termelésből, törvényes uton, nevezetes hasznot csak az átlagos termés menyiségének és a beváltási átlagos ár emelkedésének létesítése esetén, illetve nagyobb anyagi és szellemi erők alkalmazása utján nyerhetünk; vagy csempészet utján azok, kik nem átallják törvény-ellenes cselekedet által emelni jövedelmeiket. Számitásunk alapjául elfogadott termési és beváltási számtételek azonban, legtöbb esetben csak olyanok mint a délibáb; csalogatja hitegeti a fáradt vándort, mire oda törekedett keserűen tapasztalja csalódását. A szabolcsmegyei kir. beváltó hivatalok által fizetett dohány árak nagy átlaga nem haladta meg a 18 frtot; és itt a nagy termelő már azon értéket is elveszti, melyet egyéb gazdasági ágazataiból fordított a dohány termelésre. Ámde a m. kir. pénzügyminisztérium, mely utolsó költség-előirányzatában mintegy 22 millió forintra tette az egyedáruság tiszta jövedelmét, és az osztrák cs. pénzügyminisztérium, mely e czimen mintegy 42 millió forint tiszta jövedelmet veszen fel előirányzatába, még fokozhatónak vélték ezen jövedelmeket az által, liogy a finomabb minőségű dohány anyagban érezhető hiány pótlására a magyar termelő közönséget felemelt árak kilátásba helyezése által buzdítsa; mert ezen anyag beszerzése külföldi termelőtől csak sokkal drágább és költségesebb móddal eszközölhető. (Folytatjuk.) Termény-raktár Nyíregyházán. A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület, tekintettel a gazdaközönség esetleg sürgős szükségeire, Nyíregyházán egy, a vasúti állomással kapcsolatba hozandó állandó terménv-raktárt szándékozik részvények alapján felállítani. len szárad, akkor megcserepesedik, amitől mi gazdák mindig félünk. Lássák a homoki gazda mindig irigy szemmel nézi azt, a ki kötött földön gazdálkodik és azt hiszi ennél fenékig tejföl, pedig hát csalódik, mentől agyagosabb a talaj, annál nehezebb rajta a gazdálkodás. A homoki gazda, ha ma megy ki a föld fagya, holnap már szánt, eső — az nem zavarja, ekéje csak addig áll, mig csorog; azután megint indul és húzza a vizes homokban a barázdát. Az agyagban ez nem tehető, itt lesni kell a gazdának, mikor olyan a talaj, hogy a megrögösödéstől nem kell félnie; mert egy elhibázott szántással egy évre elronthatja szántóföldjét. Van az agyagtal vjnak még egy bajos oldala., ezt még fölemlitem és pedig, hogy csak jó erőben levő állat tal lehet kellő időben és jól megmunkálni; de ha az van, ha az alkalmas időt a gazda fölhasználja és továbbá, ha helyes trágyázás, homokolás vagy mészszel való talajjavítást eszközöl, akkor a jó fekvésű agyag a reá fordított munkát, fáradságot ée költséget rendesen kamatostól visszafizeti. Az agyagtalaj tehát jó gazdát követel, de van aztán olyan agyag is, melyen a legjobb gazda sem tud sikert mutatui. A sikertelen agyag az olyan, mely igen kevés homokot tartalmaz, másodszor az olyan, amely északnak fekszik; de én az olyat sem szeretem, amely vadvizes és pedig azért nem szeretem, mert a vadvízben terem a métely, a vadvizes hely környékén szedi azt A termény-raktár felállítása érdekében, az egyesület választmányi ülésének határozata értelmében, a gazdasági egyesület elnöke a következő felhívást intézi Szabolcsmegye gazdaközönségéhez amely a napokban küldetett szét a megyébe. „Minden a korral haladni törekvő mezőgazdának gazdasági üzlete vitelénél feladata oda törekedni, hogy terményeit minél olcsóbban állítsa elő, s minél könnyebben és jobb áron legyen képes értékesíteni. — Ezen feladatokat a gazda közönség első esetben a talaj termelő erejének fejlesztése s észszerű kihasználása, második esetben pedig a tulajdonképeni kereskedelmi viszonyok rendezése s javítása által érheti el. A mezőgazdasági termények forgalmát nehezítő szállítási nehézségek, mustrák vétele utjáni üzlet-kötés s visszaélések s a többféle közvetítési dijak szedésével a termelő közönség zsebeiből milliók harácsoltatnak el, a mely összegek a termelők szorgalma, tehetsége s vállalkozásának egyedüli jutalmát volnának hivatva képezni. Ha már talajunk termő-erejét, a gazdasági üzletvitelhez szükséges tőkék s olcsó kölcsönök miatt, csak kis mérvben vagyunk képesek fokozni; oda kell mulliatlanul törekednünk, hogy a sokoldalú verseny káros hatását az által közönyösitsük, liogy magunk nyissuk meg útját terményeink jobb és biztosabb értékesithetésének Az elnökletem alatt álló „Felső-tiszavidéki gazdasági egylet", ugy a megye közgazdasági érdekeinek előmozdítása, mint a nagy termelő közönséget sújtó értékesithetési viszonyok rendezése szempontjából, már hivatásánál fogva is kész felhasználni minden alkalmat, s épeu ezért folyó évi április 9-én tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy tekintettel a gazdaközönség sürgős szükségére, Nyíregyházán a vasúti állomással kapcsolatban, egy termény-raktárt létesitni van szándéka saját pártfogása alatt. Egy ilyen raktárnak előnye lenne különösen abban, hogy a gazdaközönség nem lenne kényszerítve arra, hogy árúit kedvezőtlen árviszonyok mellett is eladja; amenyiben bármely helybeli, vidéki vagy fővárosi pénzintézet szívesen fogna vállalkozni az ezen raktárban elhelyezett árúkra, amelyek nekie kézi-zálogul szolgálnának: előnyös feltételek mellett előleget adni. Ugyanazért ezen létesítendő termény-raktárak kezelésére, az egyesület anuak idejében pályázatot hirdet s a legelőnyösebb ajánlatot, vagyis azt, a mely a legolcsóbb kamatlábat a beraktározott árú értékének legmagasabb hányadát, mint előleget s az egyesület tagjainak nyújtandó kedvezményeket helyezné kilátásba: fogadná el. Az egyesület feladata tehát egyelőre oda irányul, liogy a részvények alapjára tervezett terményraktár iránti érdeklődést kipuhatolja azáltal, hogy tagjaihoz a tervbe vett építkezésekre szükséges 50,000 frt összeg megszerzése iránt aláírási ivet bocsát ki, s ha a gazda-közönség a raktár szükségességét belátva, a vállalatot részvények jegyzése által támogatni kész akkor az egyesület a további lépésüket megteendi arra nézve, hogy a raktár-helyiségül szükséges telek, Nyíregyháza városától megszereztessék, s a m. kir. államvasutak igazgatóságánál előnyös feltételek eszközöltessenek ki a beraktározott árúknak, a raktár-helyiségben leendő felvétele, átmeneti díjtételek alkalmazása, a raktárössze a jószág, ós azért az ilyen terület még legelőnek sem igen alkalmas. Az imént ejtettem ki egy szót, amikor az agyagtalaj javításáról tettem említést, és előhoztam a meszet; most többet mondok, t. i. azt, hogy mész van miudeu talajban és azt is el merem mondani, ha nincs a talajbau mész, akkor terméketlen és szintén terméketlenné válik, ha nagyon is sok mész van benne. Rendesen az olyan talajt, melynek egy hatodrésze vagy ennél még több is mészből áll, mész- vagy meszes talajuak hívják és bátyám, aki a miuap meglátogatott, olyan földön gazdálkodik, melynek egyrésze jó — azaz olyan mésztalaj, minőt az elébb emiitettem, és ő igen meg van azzal elégedve. Az öreg ittlétekor beszélgetett velem gazdasagáról és megemlékezett arról is, hogy ő milyen földön gazdálkodik. »Tudod« mondá bátyám, »uem olyan rosz ám az az én fehér földem, miut sokan hiszik, szomjas, az igaz, rengeteg vizet megiszik, de eső után nem áll ugy össze, mint a cserepesdűlő talaja, hanem száradván, szépen megömlik, és igy könnyen mivelhető.« De van reá e6et, hogy eső után a mésztalaj nem omlik ám meg, és pedig ha a zápor megveri. Záporeső után elnyálkásodik a fölszine és ha ez hirtelen szárad, apró éles cserepek képződnek, melyek a vetést felszaggatják és azért az ilyen talajon henger nélkül boldogulni semmikép sem lehet. A mésztalajnak a trágyázására is vigyázni kell; a ló és birkatrágya kevésbbé sikeres benne, hanem a marhatrágyát azt azután szereti, és mert heves talaj, helyiségnek, az állomással vágánynyali összeköttetésére nézve. stb. Ezen vállalat létesítése érdekében az egyesület 500 drb. 100 frtos részvényt fog kibocsátani, amelyek a termelő közönség által jegyeztetne, ha legrosszabb esetben épen semmi kamatot sem hoznának, mindazonáltal dús jövedelmet szolgáltatnának azon könnyüség és biztosság által, amelylyel gazdasági terményeiket értékesíthetnék. Tisztelt Uram! Nem mulaszthatom el Önnek különösen szivére kötni a jelen válságos közgazdasági helyzetünket, nem mulaszthatom el figyelmeztetni Önt arra, hogy helyzetünkön csak saját erőnk egyesítésével segíthetünk s ha egyletünk ezen életre való törekvése is közönynyel találkoznék, akkor valóban tétlenül dobjuk magunkat a legkétesebb válság örvényébe, a mely a földmivelő osztályt, mint a nemzet-test törzsét, a szabadság és függetlenség biztositékát, saját jóllétünket s államunk anyagi erejét tenné tönkre. Egyesületünk már eddig is több oly közérdekű eszközléseket kezdeményezett, ameiyek hivatva lettek volna gazdáink helyzetén könnyíteni; de fájdalom mindig épen azok részéről találkozott a legnagyobb közönynyel, akiknek érdekében hatni törekedett. Jelen alkalommal szilárdan él bennem azon meggyőződés, liogy szavam nem leend „kiáltó szó a pusztában" ; hanem a gazdaközönség az őt fenyegető veszélyt felismerve, sietni fog ezen vállalatot minél hathatósabban támogatni. Ezen reményemben tisztelettel kérem fel Önt, szíveskedjék ugy a saját, mint a közös érdek megvédésétől indíttatva, az ezen felhíváson levő aláírási ívre, az ön által jegyzendő részvények számát és összegét reá vezetve, ugy saját neve aláírásával ellátva, hozzám (Budapest, Sugárut 92. szám) mielőbb s még azon esetben is beküldeni, ha talán részvényeket jegyezni szándéka nem lenne. A részvények jegyzésénél a jegyzett összeg 10%-ka egyidejűleg az aláírással fizetendő. 1885. szeptemberhó l-én ezen 10*/o a részvény '/s-ára egészítendő ki. 1886. január l-én fizetendő a második harmadrész s 1886. márczius l-én a harmadik harmadrész. Azon esetben, ha a vállalat bármely ok miatt létre nem jöhetne, a befizetett összeg hiánytalanul vissza fog téríttetni. Végül tisztelettel kérem fel mindazokat, akik aláírási iveinket megkapják, közölui szíveskedjenek azokat mindazon gazdatársainkkal, a kiket ezen ügy érdekel. Budapesten, 1885. április 26-án. Gr. De9sewffy Aurél, a gazdasági egylet elnöke.* A csalamádé, mint a besavauyitásra alkalmas növények typusa. A csalamádé cs czukorczirokon kivúl, melyek typikus besavanyitási növényekül tekinthetők, a takarmányrozs, köles, repeze, takarmányrépa, takarmánykáposzta, vöröshere, angol perje, bükköny, réti füvek, ezukorrépa, szőlőlevelek, különböző lomb s a magtermésre szánt kukoricza szára, mindannyi bevermelési kísérletek alá vétetett. nem egyszerre sok, — hanem gyakoribb trágyázást kell neki adni. Az azután, aki a mésztalajt jól miveli, okosan trágyázza, annak az ugyancsak háládatos és terem olyan gabonát, mely nem enged ám a bánságinak egy csöppet sem. Megkérdeztem a bátyámat, hogy termi-e a mésztalaj a takarraáuyt? O biztosított, hogy igen jól; mondá, hogy különösen diszlik rajta a baltaczim és az, hogy az elmúlt tavaszon közel ezer kétszáz forintért adott el két csikót a bátyám, és az állam is vett tőle egy méncsikót bizonyítja, hogy ezen a takarmányon jó lovat lehet nevelni. A mésztalaj rokona a márga, mely a mész és agyagnak keverékéből áll; — kutásáskor látták azokat a fehér göböket, melyeket nálunk mindig megtalálunk: ezek márgából állanak. Ha a márgatalajban sok mész van, akkor ezt mint trágyát szokták különösen a herésekre és luezernásokra hordani. Még meg akarom említeni azt a talajt, melyet a szomszédban »rétföldnek* szoktak nevezni, és ha megnézi főtisztelendő úr azon könyvekben, melyek a mezőgazdaságról irva vaunak, azokban megtalálja, de más néven nevezve, t. i. azokban ezt tőzegtalajnak hívják. Ha valaki kimegy a Sulymosra, látni fogja, hogy ennek vize ilyenkor teljesded tele van tökindával, ez később, ha a viz meghidegül, elül és a fenéken marad ; a jövő évben jön egy második, azután harmadik és nem tudom hányadik réteg tökindából, csuhitból, nádtörmelékből, mely a viz alá kerül. Végre a tó igy megtelik