Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-27 / 52. szám
A „Nyirvidélí" hatodik évfolyama. Nyíregyháza, 1885. május 17. 5-ik szám. (•AZ HASA A „NYIR¥IDEK" melléklete. A „FELSÖ-TISZAVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az 1885. évi budapesti általános kiállítás országos bizottsága. Valamennyi gazdasági egyesületnek és a kerületi bizottságoknak. Az országos kiállítás látogatása czéljából Budapestre utazni kiváuó vidéki gazdaközönség nagy része akként óhajtja látog clti&S&t berendezni, hogy egyúttal a nagyobb állat-kiállitásokat is megtekinthesse. Felhívom ennélfogva czim figyelmét azon körülményre, miszerint f. évi májushó 17 — 24. napjain a nemzetközi hizottjuh- és hízott szarvasmarha-kiállítás; f. évi májushó 20—30. napjain pedig a nemzetközi tenyészjuh-kiállítás fog megtartatni, és felkérem, hogy ezt minden alkalmas módon a vidéki gazdaközönség tudomására hozni szíveskedjék, annyival is inkább, mert május hóban a gazdák elfoglaltatása sem oly nagymérvű, hogy a kiállítás látogatásában akadályoztatnék, és előreláthatólag a kiállított tenyész-állatok nagyrésze eladó lesz, mi által a nyájaknak kiváló példányokkal való erősítésére kedvező alkalom nyilik. Budapest, 1885. évi májushó 9-én. Matlekovits. Dohány-termelésünk és az egyed-árúság. Emlék-irat. — Bleuer Mórtól — (Folytatás.) A dohánynyal beültetett terület túlnyomó részét nagy termelők miveltetik felesek és dohány kertészek által. Nem tévedhetünk nagyot azon állítással, hogy Szabolcsmegyében mintegy 6—8000 kisbirtokos, és mintegy 3000 kertész család nyer foglalkozást a dohány mivelés által. Hogy ezen culturából minő eredményt — jövedelmet érhetnek el: azt, ha rendelkezésünkre állana is, — a beváltási főkönyvekből sem tudnánk pontosan kiszámítani; mert ismeretlen tényező a tiltott eladás utján eszközölt bevétel. Azon felül a dohánytermelés sikere oly sok eshetőségnek van kitéve, hogy ugyanegy határon is különbözik a termés nagysága és értéke. Csak is a nagytermelők számadásainak nyomán tudjuk ezen cultura jövedelmezőségét megállapítani; ha t. i. e számadások több éven át következetesen és pontosan vezettettek. Ily számadást ismerni nem fölösleges, hogy végre azon túlzott fogalom, melylyel a be nem avatottaknál találkozunk, az igazi mértékre szállíttassák le. Egy 5 tagból álló kertész család képes 4 cat. hold dohányt ültetni és bemivelni; de a szorgos munka beálltával (törés fűzés) kénytelen idegen segélyt is foglalkoztatni. Ily arányokban történik a kertészek szegődtetése is. Ezen foglalkozás egy ily családnak bő alkalmat nyújt természetes ösztönei és ügyességének kifejtésére; miért is egyes vidékek, hol t. i. a népesség már régóta foglalkozik doliánymiveléssel, ügyesebb és megbízhatóbb dohány kertészeket szolgáltatnak, mint más vidék, melyen a dohánytermelés csak ujabban terjedt nagyobb térségekre. Ebből magyarázható az is, hogy a legjobb kertész családok is, csak ritkán vetkőznek ki a velők született „vándor" természetből, és hogy a kertészek nagy tömege minden tavaszszal mozgásban, költözködőben van. Mert a dohánybeváltások alkalmával a raktárak udvarain találkoznak mindenféle gyakran helyileg távol eső községek dohánytermelői is. Itt a kertészek ismerőseiktől megtudják hol van jobb föld, jobb gazda, előnyösőbb megélhetési viszonyok és aszerint igyekszik helyét és helyzetét is változtatni. Téves azon felfogás, melyet utóbb egy kir. dohánybeváltó hivatalnoktól hallottunk — a gazdasági lapokban — mintha ezen élelmes faj „Európai rabszolga", „pária" volna. Az alább következő számadatok e részben sokkal világosabb és megbízhatóbb adatokkal szolgálnak. Bár ha megengedjük, hogy valamint a társadalom minden rétegeiben, ugy a tisztességes birtokos vagy bérlők közt is akadhat egy-egy önző, ki nem átallja törvény sértés mellett is kapzsiságát kielégíteni; de hála Istennek van eléggé tisztességes igazságszolgáltatásunk, és ugyan ritka eset az, midőn a bírónak kell a gazda és kertészének viszonyát elintézni. Ellenben a kertész egy mostoha termés esetén gyakran nincs azon helyzetben, hogy gazdájának kisegítését nagyobb mértékben igénybe ne vegye, és egy ily hátrányos esztendő terhét csak néhány év múlva képes egészen levetni. Lássuk már most a dohánymivelésből eredhető jövedelmet: 4 hold közép termése 6t/ 2m. mázsával számitva, 26 m. mázsa dohányra tehető. A gazdaság tulajdonosának ezen 26. m. m. dohány termelésre következő költségei vaunak. A) Befektetések. 1. Minden kertész család számára egy lakóház 1 szoba és pitvarral. Ennek építési költsége 250 frt — kr. 2. A dohány szárításhoz 10 folyó öl szárító pajta költsége . . 350 frt — kr. 3. 20 drb. álló ágas, 10 drb. fenyő rud, 100 drb. bálfa értéke. 17 frt — kr. 4. A dohányos udvar bekerítése költségéből aránylag ... 8 frt — kr. Összes befektetés 4 holdra 625 frt — kr. MZU m i EB TESIT Q" TARC2AJA, Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései. Közrebocsátja: Tormay Béla. III. Hogy a talaj nem egyforma, azt hiszem, nem kell bizonyítgatnom, és ha Caató uramat megkínálnám, hogy cserélje el vélem a virágos-zugi tagját azzal, melyet én az elmúlt héten a Cserepes dülőbeD, ott a Tilalmas — melyet sokkal jobban Siralmasnak lehetne nevezni — mesgyéjén vettem, azt hiszem legalább is kinevetne. Olyan, aki az országot egy kissé bejárta és gazdaember, aki nem hunyja be a szemét ha uton van, láthatta, hogy a szántóföldek az ország egyes vidékein ugyancsak különböznek; van fehér, van fekete színű, van olyan kemény, hogy a kaszát majd ki lehetne rajta kalapálni ; van ismét olyan, hogy a szél hordja. A szántóföldek talaja annyi féle, hogy biz Isten meg lennék erősen akadva, ha mindegyiknek külön-külön nevet kellene adnom és azért azt hiszem, meg lesznek elégedve, ha a főbb alkotó részekhez képest osztom be és nevezem meg a különféle termő földnemeket. Úgy -e, ma már majd mindenki gyufával gyújt pipára, de van még ^elég ember, aki nem szereti sem a maga, sem a cselédje zsebében a gyufát látni és ezeknél a tapló, aczél és kova járja, tehát hinnem kell, hogy a kovát minden ember ismeri. Képzeljék moBt, hogy egy ilyen kemény kova darabot apró finom részekre porrá törnének, akkor megvolna az első talaj alkatrésze : a homok; de van még kettő: talajalkatrész megtalajra is reámutataz agyag és a mész, és igy a három főbb nevezésével a három legfontosabb tam, ós pedig : a homoktalajra, az sgyagtalajra és a mésztalajta. »No, tanitó ur,« szólt közbe a péterfalusi tiszteletes ur, »és több főbb osztályát a termő földnek nem fog megnevezni? a virágos-zug fekete porhanyó talajával telve televénynyel, az nem képez külön osztályt?* »Igazsága van a nagytiszteletü urnák, az ilyen tele vényes, trágyás, gyökeres vagy más növényi részekben bővelkedő talajt — bár nem helyesen, mert ezek lassan lassan elvesznek a talajból, a gazdák televénytalajnak nevezik és ez, ha gazdagon terem, mindig becses is előttük. Beszéljünk tehát először a homoktalajról; ilyennek az olyat mondjuk, melyből ha száz kilót veszünk, hetven kiló kovatörmelékből és porból, a többi harmincz kiló pedig másféle részekből áll. A homoktalaj laza, ha megtapintjuk érdes, a fogunk alatt kellemetlenül csikorog. Akármennyi eső esik a homokra, az az esővizet gyorsan elnyeli, de az épp oly hamar elpárologván belőle, ismét kiszárad. Az olyan homok amely csakis szemcsékből áll, melyhez másféle részek, agyag és mész nem keverődtek, az jó a kőművesnek, de a gazda ember annak hasznát nem veheti. Hogy milyen értékű a homok, az a szemcséknek mennyiségétől függ, de határoz az is, hogy a homokszemcsék milyen nagyok B) Folyó kiadások. 1. 625 frt befektetett tőkének 6%-os kamatja 37 frt 50 kr. 2. 625 frt épületek után 3%-i avulásra 18 frt 75 kr. 3. 625 frt épületek után 3%-i tartozásra . 18 frt 75 kr. 4. Dohányengedély 4 frt kr. 5. Kertészek költöztetése átlagban holdanként 1 frt .... 4 frt kr. 6- Rászatakarók, rásza kert kerítés kr. és állók helye kerítéséhez ösz, szesen 100 kéve nád és gyékény 4 frt kr. 7. Épületek tüz elleni biztosítása 600 frt á 'A 7 frt 50 kr. 8. 26 m. m. dohány a 20 frt 520 frt jég elleni biztosítása 10%. 52 frt kr. 9. Ugyanannak tüz elleni biztosítása á 2% 10 frt 40 kr. 10. Melegágy hordáshoz 3 iga 1 napra 7 frt 50 kr. 11. 2-szeri szántás boronálás, hengerezés á 6 frt 24 frt — kr. 12. Fütő és tüzelő 1 éven át egy család részére 20 frt — kr. 13. 2 ló, 1 tehén, 2 öreg sertés legeltetése is 20 frt — kr. 14. 2'/j hl. Conventio rozs . . . 12 frt 50 kr. 15. Dohány szállítási költség pótlása legalább 25 krjával . 6 frt 50 kr. Folyó költségek összege . 247 frt 40 kr. C) A kertészek által visszatérítendők. 1. Jég biztosítási díj fele részben. 26 frt kr. 2. A dohány tüz biztosítási díj fele részben 5 frt 20 kr. 3. Az ültetési engedély dij fele . 2 frt — kr. 4. A fuvar pótlék fele .... 3 frt 25 kr. Összesen. 36 frt 45 kr. Maradt tehát a nagytermelő terhére 219 frt 95 kr. D) Bevétel. 26. m. m. dohány értéke á 20 frt. 520 frt — krlevonva kertészt illető felerészt 260 frt — kr. marad a nagytermelő részére . . 260 frt — kr. Ebből leszámítva a nagytermelő költségét 210 frt 95 kr. A „Gazdasági Értesitö"-höz negyedív melléklet van Jövedelem . 49 frt 05 kr. Ezen jövedelem eloszlik. A dohánymivelésre fordított, 4. és a kertésznek adott Conventiós föld fejében 1'/» catastr. hold összesen 5 5/», catastralis hold szántó földre esik tehát 1 holdra 8 frt 92 kr. a nagytermelő részére. A durva szemcsékből álló homok szinte terméketlen, az apróbb szemcséjű jobb; az olyan azonban, melynek szemcséi igen is aprók, és mely e mellett száraz is, az könnyen futóhomokká lesz és ez csak akkor nem káros, ha elég nedves helyen, tehát lápokban van; ez bő trágyázással még elég becses is lehet, különösen ha zöldséges kertnek alkalmazzák. Ha a homokot meghordhatnánk olcsó szerrel agyaggal, akkor megcsinálnánk azt a talajt, mely a homok és agyag közt áll, mely hazánkban sok helyen előfordul, melyet én a legbecsesebbuek tartok és melyet mert homok- és agyagból áll, — és igy mondja azt a kataszteri biztos ur is, — hocaagnak neveznek. Ha a homokban kevés az agyag, akkor azt csak homagos homoknak mondják; ellenben ha sok, ha annak majd fele agyag, akkor a talajt már homagnak hivják és ezt azért tartom becsesnek, mert könnyen mivelhető, mert háladatos és biztosabban terem, de azért is, mert nem válogatós, minden díszlik benne, »csak meg kell adni a módját,* mint Zákány uram mondja, ha az ember a jószágát dicséri. Az olyan talajt, melynek több mint a fele agyag, azt agyagtalajnak hivják és ennek már egészen más tulajdonságai vannak, mint a homoknak. Azt mondottam ugyebár, hogy a homok laza, hamar kiszárad? Ha nem laza az agyag, hanem ugyancsak kötött vagy SZÍVÓS természetű, ez nem szárad ki egy-könnyen és jól tudják, ha megázott, mennyi ideig ragad; ha pedig ilyén ázott állapotjában az állatok megtapossák, sziklakem énységűvé szárad meg, és ha hirtecsatoiya.
