Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1885-12-13 / 50. szám
VI. évfolyam. 50. szám. Nyíregyháza, 1885. deczember 13. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSME6YE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLGSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 1 , JTótm Eleit kiadótulajdonos könyvnyomNegyedévre 1 » dájáboz (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre i intézendök. Csak két. forint A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czitne alatt kéretnek bekiildutni. Bérmentetlen levelek rs.-ik ismertt kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségéi'.- küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri közlése á kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egye9 hirdetés után 80 kr lizettetik. A nyílttéri közlemények di-ja soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk rászére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. sznu): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Togler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Comp által Hamburgban. Megyei hivatalos közlemények, 10,975. K. . , "— 188 5— ozabolcsmegye nhspanjatul. Tiszti ügyészi hivatalnak, Nyíregyháza város polgár mesterének, járási szolgabirákuak és a községi elüljárókuak. Az ipartestületek alapszabályainak és mellékleteinek bélyegmentességére, s az ipar kihágás es peres esetek iratainak bélyegkötelezettségére vonatkozó pénzügyminiszteri körrendelet, a m. kir. földmlvelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter 53,532. számú rendelete folytán, közhirré tétetik. Kelt Nyiregyházáu, 1885. deczember 7. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Földinivelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 53,532. sz. Valamennyi törvényhatóságnak.. Az ipartestületek alapszabályaiuak és ezek mellékleteinek bélyegmentessége, valamint az iparkihágások és peres esetek eljárásánál felmerülő iratoknak bélyeg kötelezettsége iránt, a kir. pénzügyminiszter ur, velem egyetértőleg, a mellékelt rendelettel iutézkedvéu, azt tudomás és az alautas hatóságokkal való közlés végett megküldöm. Budapesten, 1885. október 14-én. A miniszter helyett: Matlekovics. (Másolat.) Az ipartestületek alapszabályainak, az ezek jóváhagyása iránti beadványoknak, es ezek mellékleteinek, továbbá az iparkihágások és peres esetek eljárásában felmerülő iratoknak, az illetékszabályok szempontjából, mikénti elbánása tárgyában: körrendelet. Valaraeunyi m. kir. pénzugyigazgatősághoz es illeték, kiszabási hivatalhoz. Felmerült kételyek elhárítása és egyöntetű eljárás biztosítása czéljából egyetértőleg a földmlvelés- ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral, ezeuuel kijeleutem, hogy az ipartörvéuy (1884. évi XXII. t. cz.) rendelései alapjáu alakult ipartestületek alapszabályai csak az illető testület czélját, működését és kezelési eljárását megállapító elveket es rendszabályokat tartalmazván, ebbeli minőségeknél fogva uem sorolha ók az illetéki szabályok 1. §-a alatt jelzett illetékköteles okiratok közé. Ezen alapszabályok jóváhagyása iránti beadványok, az illetéki díjjegyzék 85. tét. 2. pontjának u'olsó bekezdésében az ipartestületek részére biztosított személyes uieutesség alapjáu, az említett beadványok mellékletei pedig az illetéki szabályok 8-ik §-ábau kimondott elvhez képest bélyeg meutességbeu részesülnek, önként értetvéu, hogy ameuuyiben mellékletként, oly eredeti okiratok is használtatuak, melyek minőségüknél fogva az illetéki díjjegyzék határozatai szeriut küiöu okirati bélyeg alá esnek, a bélyegmeutesseg kedvezménye az említett okiratokra uem terjed ki. Az ipartörvény VI. fejezetében említett kihágások iránti eljárásra vonatkozó összes jegyzökönyvek, beadványok, neinkűlönbeu a határozatok és a felebbviteli beadváuyok az illeték-dijjegyzék 14. tét. sj és az 53. tét. éj pontja éitelmébeu bélyegmeutesek. Elleubeű az ipartörvéuy 176. §-ábau jelzett súrlódások és vitáskérdések tárgyában felveendő jegyzökönyvek, ide értve azon jegyzőköuyveket is, melyek az ezeu ügyek tárgyalása alkalmából tartott szemlékről, vagy tanuk és szakértők kihallgatásáról vetetuek fel, tekintettel arra, hogy ezeu ügyek az illető felek közt feuu álló magánjogi viszonyokra vouatkozuak, s az eljáró iparhatóságok kétségtelenül az illeték díjjegyzék 52. tét. cj pontja alatt jelzett hatóságok fogalma alá esuek, ezeu tétel e) aj pontja szerint, ha a vitatárgy értéke 50 frtot meghalad 36 kr., ha pedig a vitatárgy értéke 50 frtot meg nem halad 12 kros bélyegilletéknek vannak alávetve. Ezen illeték, bélyegjegyekben rovandó le, és pedig a panaszra vonatkozó jegyzőkönyv után, a panaszos fél által; szemlékről, tanuk, vagy szakértők kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvek utáu pedig azon fél által, kinek érdekében a jegyzőkönyv felvétetett. A szabályszerű illetékmérvnek megfelelő bélyegjegyek, a jegyzőkönyv felvétele alkalmával, arra felragasztandók, és a hivatalos pecséttel felülbélyegezendők, azon kívül a felülbélyegzés uapja tentával a bélyegjegy felső részén keresztüliraudó. Az említett ügyekben a felek közt létre jött egyezségek, amennyiben ezek kellően bélyegzett tárgyalási jegyzőkönyvben vétetnek fel, nem képeznek külön illeték tárgjat, szintügy az ilyen ügyekben hozott határozatok és az illetéki díjjegyzék 46. tét. 4. pontja, ille~ Mai tőleg 49. tét. s) pontjának rendelései értelmében bélyeg mentesek. Budapest, 1885. szeptember 27-én. Mán-ffy, s. k. Budapest, 1885. november 24-én. A hivatalos másolat hiteléül: Christian János, s. k. A másolat hiteléül: Oherolli s. k., igazgató. 1 1,00 9. K. 1885. Szabolcsmegy alispánjától. 10,973. Ií. 1885. ' Szolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. Houvédelmi miuiszter 1. évi 55,931. számú intézvényéuek másolata, a szolgabirákuak tudomásvétel, s a polgármesternek és községi elöljáróknak, szabályszerű közhirré tétel végett, a megyei hivatalos közlöny utján megküldetik. Kelt Nyíregyházán, 1885. aeczember 10. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) M. kir. Houvédelmi miuiszter. 55,931/VIII. szám. Szabolcsvármegye közönségének. Azon kérdés folytán, valyon a cseudőrségi legénység állományának kiegészítéséről szóló 1881-ik évi II.-ik törv czikk 3-ik szakaszának azon rendelkezése, uielv szeriut azoknak összes szolgálati idejűkből, a kik a hadseregből vagy a honvédségből lépuek be a csendőrségbe, és abban uégy évig szolgál uak, a honvédségnél töltendő két utolsó év eleugedtetik, kiterjed-e azokra is, akik az idezett törvény hatályba lépése előtt léptek be a cseudőrségbe, további alkalmazkodás és intézkedés végett, ezennel elrendelem: hogy a honvédségnél tölteudő két utolsó év elengedesenek kedvezménye, hadseregből vagy a honvédségből az 1881-ik évi Ilik t. cz. életbe lépte előtt a csendőrségbe belépett egyénekre is, amennyiben a csendőrségnél az említett törvény életbe lépte után töltötték be a uégy évi szolgálatot, sziutén kiterjeszszék. Azok tehát, a kiknek összes szolgálati kötelezettsege, ezeu kedvezmény alkalmazása folytán, már elteltnek tekintendő, a folyó év végével véglegesen elbocsátandók : kivévén azokat, a kik cseudőrségi szolgálatukat önként tovább folytatják. Felhívom tehát a megye közönségét, hogy ezen rendeletemet, saját területén, haladék uélkül tegye közhirré. Budapesten, 1885. évi november 18-án. Fejérváry, honvédelmi miniszter. Szabolcsmegye alispánja tói. 11,236. K. 1885. A szolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elüljáróinak. A ni. k. földmiv. ipar- és kereskedelemügyi miniszter által, megállapított azon feltételeket, melyek mellett az állam által, Mezőhegyesen felnevelt méucsikök községek részére áteugedtetnek, közhirré tétel végett közlöm. Nyíregyháza 1885. deczember 9. Zoltán János, alispáu. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 62,207/V. a. számú rendeletét, tudomásul vétel és alkalmazkodás végett, közlöm. 1885. deczember 4. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) 02,207/V. a) szám. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet. A magyar királyi pénztígyminister űr folyó hó 18-án 65,776. szám alatt kelt közleménye szerint, a przemysli szegény árva leányok nevelő intézete javára reudezeudő tárgy sorsjáték jegyeiuek Magyarországon való áruihatását niegeugedte; azonbau oly kikötéssel, hogy miutau a jövő év első felében a XÍI-ik jótékony czélu magy*i királyi állam sorsjáték rendeztetik, a nevezett intézet javára rendezendő tárgysorsjáték jegyeiuek elárusithatása csakis az 1886. évi juliushó l-jétől kezdve eszközölhető. Erről a törvényhatóság tudomás és megfelelő további eljárás végett ezennel értesíttetik. Budapesten, 1885. évi uovemberhó 25-én. A minister helyett : Heniczky, államtitkár. (Másolat) Föld. ipar s keresk. miniszter. Feltételek, melyek mellett az állam által egy éves korukban vásárolt és negyedfél éves korukig Mezőhegyesen felnevelt méncsikók, községek számára részletfizetési kedvezménynyel áteugedtetuek. I. A veuni szándékozó községet a lóteuyészbizotf mányi elnök e minisztériumhoz bejelenti, mii-e — ha a kérelem teljesíthető — az eluök értesíttetik, hogy a község részére a niéu Mezőhegyesen kiválasztható, egyszersmind a niezőhegyesi ménesparaucsnokság utasittatik, hogy a kérdéses község részére vagy a lótenyészbizottináuy, vagy a község kiküldött képviselőjének, (ha ez magát megbízó okmáuyuyal igazolja) szabad választást engedjeu az eladásra kijelölt és akkor még le nem foglalt mének közt. II. A kiválasztott mén vételára 300 frt, mely öszszegnek eg) negyed része, azaz 75 frt mindjárt az átvételnél, a második negyed 1885. év deczemberhó l-ig, a harmadik negyed 1886. év deczemberhó l-ig, és az utólsó negyed 1887. év deczemberhó l-ig lesz a mezőliegyesi ménes pénztárába lefizetendő. III. A kiválasztott és egy negyed-részben kifizetett inéut az illető község vagy saját embere által azonnal elszállíthatja, vagy pedig, ha ugy kivánuá, a mén a men-parancsuokság részéről kirendelt katona által fbg a községbe elküldetni, mely esetben az összes szállítási költségekről utólag számla fog a község részére kiállíttatni, mely számla azonnal kifizetendő. Ha valamely község, a részére engedélyezett mént legkésőbben februárhó 1-éig vagy még ki sem választotta, vagy pedig tényleg el ueiii vitette volna, ugy előjegyzett joga teljesen megszűnik. IV. A megvett mén három évig ugy a lótenyészbizottmáuynak, mint az illető méutelep-parancsnokságuak felügyelete alatt marad, s ugy az elnök, mint a parancsnokság is kiküldött közegei által bármikor meggyőződhetik arról, valyon a mén tartása és használata megfelel-e a következő igéuyekuek: aj Az ilyen mén, íiiint községi apaló, akár díjtalanul* akár legfeljebb 2 írtig terjedhető íedeztetési dij mellett, a teuyésztö közönség rendelkezésére bocsátandó; azonkívül pedig a község által szabadou haszuálható oly nemű és mérvű munkára, mely mellett jó állapotban inarad. bj A mén akár kézen való fedezésre, akár pedig szabadközségi ménesben a kauczák közzé bocsátva használható ; de határozottan kiköttetik, hogy kézen való íedezésuél egy nap legfeljebb két kauczát fedezzen; szabad menesbeu használva pedig legfeljebb 80 kaucza juthasson reá, azaz legalább miudeu a ménesben levő SO kauczára egy mén jussou. Ha a mén neiu bocsáttatik szabad menesbe, ugy a kézen való fedezésekről, a község elöljárósága által rendes fedeztetési jegyzék vezetendő, melybe akár a lóteuyész-bizottmány, akár a méntelepparancsnokság kiküldötte bármikor betekiuthet. c) A tartás, istállózás, táplálás és használat részleteit nem kívánja a minisztérium tovább korlátozni; de határozottau megköveteltetik, hogy a mén mindig oly állapotban tartassék, aminőt egy apalónál — rendeltetésének betöltese végett — megkövetelni kell. V. Ha akár a lőtenyész bizottmánynak, akár a méntelepparancsnokságuak a községben időnkint megjelenő közege arról győződnék meg, hogy az előbbi pontban aj, b), <;), alatt megjelölt feltételek többszöri figyelmeztetés daczára sem teljesíttetnének, akkor az ez irányú jelentés alapján a minisztérium a három év lefolyása alatt bármikor elveheti a községtől a mént, mely esetben a már befizetett részletek elvesznek. VI. Ha ellenben a mén a három év lefolyása előtt vagy oly módon meghibásodnék, hogy tenyésztésre okszerüen használható nem volua; vagy pedig elhullana; s mindkét, esetben beigazoltatnék, hogy a baj nem a községi elüljáróság, vagy gondozó személy hibája vagy mulasztása által, bauem véletlen szerencsétlenség, betegség, stb. által okoztatott: ugy e mén helyett a község a rendelkezésre álló létszám szerint vagy azonnal, vagy a jövő fedeztetési idényig más mént fog kapni, melynek áraként csupán az előbb birt mén ára fejében még hátralékos részletek lesznek kifizetendők. Természetes azonban, hogy a pótlás utáu a meghibásodott előbbi méu. az államnak szabadou értékesíthető tulajdonává váJik. VII. A három év letelte után a mén a községnek teljesen szabad tulajdonává válik, az állam részérói I számunkhoz negyed ÍY melléklet van esatolva.
