Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-13 / 50. szám

N Y í R V I D É K' minden felügyeleti jog, de egyszersmind a VI. pontban foglalt pótlási kötelezettség is teljesen megszűnik — Ezen három év lefolyása után a község a mént akár mint ilyent, akár herélve el is adhatja ; de ha ezt min den előleges bejelentés nélkül teszi, akkor az állam részéről kedvezményes uton soha többé mént nem kaphat. Ha azonban a három év lefolyása utáu, valamikor vagy tenyésztésre alkalmatlanná válnék a mén, vagy pedig bármely más oknál fogva el akarná azt adni a község, s ezt a lőtenyészbizottmánynál előlegesen bejelentvén, előadott okai igazolttaknak találtatnának : az esetben eladhatja a mént a nélkül, hogy e miatt kizáratnék azon községek sorából, melyek jövőre is olcsón és részletfizetés mellett kaphatnak mént. A fóldmivelés- ipar- es kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 11,406. K. 1885. Szabolcsmegye alispánjától. k szolgabiráknak és Nyíregyháza város polgár mesterének. Az időjárás valószínűvé teszi, hogy e megye területén az utak, a hó fúvás miatt, több helyen járhatatl&uokká lesznek. Felhívom a tekintetes urat, hogy hófúvás esetén járása, illetve a város területén, az utak járhatóvá tétele tekintetéből, haladéktalanul, és a legnagyobb erélylyel intézkedjék. Figyeimeztetem a tekintetes urat, hogy hófúvás esetén, a szükséges munkálat teljesítésére, az 1871. évi XVIII. t cz. 122-ik s az 1876 évi V-ik t. cz. 36. §-a alapján, az összes községi erő kirendelhető, ha pedig ez elegendő nem lenne, akkor az 1876. évi V-ik t,. cz. 37. §-a alapján, a szomszédos birtokosok cselédjei és igavonó marhái, a veszély elhárítására, betudás nélkül felhasználhatók az elöljárók által. Kelt Nyíregyházán, 1885. deczember 12. Zoltán János, alispán. A társadalom föladata. I. A társadalomról s annak föladatáról annyit összeírtak az emberiség értelmes barátai, hogy bizonybizony uj eszmét alig lehet e téren találni. De mert csaknem minden vidéknek meg vannak saját helyi viszonyai, mondhatni bajai, amelyek mintegy irányt adnak a társadalmi mozgalmaknak: a gondolkozó fő mindenütt és minden körülmények közt talál egy-egy eszmét, egy-egy gondolatot, amelyet a társadalom érdekében megbeszélni elodázhatlan kötelességének tart. A mi vidékünknek, illetőleg városunknak, Nyíregyházának is meg vannak az ő sajátságos viszonyai, bajai, társadalmi hiányai; amelyekről megemlékezni a helyi sajtónak egyik legeminensebb kötelessége. E kötelesség-érzet indította e sorok iróját is, hogy elmondjon egyet-mást a nyíregyházai társas életről; vagyis, hogy a nyíregyházai pangó társadalmat figyelmessé tegye föladatára, és föladatának bizonyos irányban való megoldására. Altalános a panasz, hogy a nyíregyházai társas élet, daczára megyei közpoutiságának, tekintélyes népességének és vagyonosságának, pang; hogy csak nagy ritkán ad egy-egy kis életjelt magáról. Hát bizony cz igaz. Ezt tagadni nem lehet. De hát mi is volua az, ami a mi társadalmunkat felfrissítené, megélénkítené? Pedig ez nem is valami nehéz. Csak egy szót, egyetlen eszmét kellene létrehozni s társadalmunk alakja azonnal megváltoznék. Ez az egy szó, ez az egyetlen eszme pedig nem más, mint az összetartás. Ez hiányzik ami társadalmunkból. Ezt, az összetartást kellene nálunk megszilárdítani. Erre nézve pedig legalkalmasabb az egyesülés. Egyesülni kell tehát a mi társadalmunk egyes erőinek is, hogy feladatát annál könnyebben és áldásosabban megoldhassa. A „NYIRVIDÉK

4

4 TÁRCZÁJA. Komárom 1848—49-ben. (Naplójegyzetek.) Id. Szinnyey Józseftől. Szeptember 19. Ma ismét jött parlamentair, mint adjutansunk mondta, már igen sűrűn járnak. Isten ne adja, hogy beteljesedjék Napoleon mondása: a mely várba sűrűn járnak a parlamontairek, az rövid időn föl lesz adva. — Délután a még honn levő legénység munkára rendeltetett a Monostorra sánczolni. — Ma egész nap kedvetlen, jevert voltam; ebédet régi gazdasszony unknál ettünk, szokás szerint menaeeban.— A városba mentem és Laczit meglátogattam, kinek jövendölgettem, hogy magyar hadsereg az országbin niucs, Pétervárad is megadta magát és igy egy hét múlva nem leszünk katonák. Isten adja, ne legyen igaz. — Újságot vettem és hazá mentem; esős sáros idö volt, ez igy van mióta a parlamentirozás tart; ez is tán a veszedelmet jolenti. — Ma hadi ts.n a volt, tőlünk az őrnagy és Nőf-lvy kapitány vollak j^leu ; az utóbbi e mondt t a tanácskozás tárgyát, t. i. Klapka előüdván, hogy uiiután h id-eregünk a fárorr kivül nincsen, azt feladjuk; de a sok beszéd miatt semmn sem végeztek, holuap folytatjuk. A német azt akarja, h >gy azok, kik nála szo'gáltak mint tisztek 12 uap alatt hagyják el Magyarországot vagy a hadi törvényszék elé álljanak; erre őrnagyunk igeu okosan Azt mondja erre a szives olvasó: hát nincs-e nálunk elég humanitárius egyesület?! Ott van például: a nőegylet, a kaszinó, az önkéntes tűzoltó egylet, a veres kereszt egylet, az alakulásban levő dalegylet, a régi jó hirü, de most szendergő műkedvelői társulat, a polgári olvasókör stb. No, ami az egyleteket illeti, azoknak nem volnánk éppen szűkében. De éppen itt a bökkenő, itt a baj. Annyi jótékonyczélu egyletünk van, hogy éppen azok sokfélesége miatt uem egyesülhetünk oly erős és szilárd egyletté, mint aminő képessé tenné társadalmunkat a mai kor igényeihez mértteu megfelelni feladatának. Elforgácsoljuk erőnket,, pénzünket auélkül, hogy eredményt tudnánk felmutatni. E tekintetben azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy más hozzánk hasonló város sem szerencsésebb, mint mi. Ez azonban nagyon csekély vigasztalás. Tagadhatatlan, hogy a emberek ma rendkívül szeretnek egyleteket, társulatokat alkotni. Vannak felolvasó, közművelődési körök, filléregyletek, rongyos egyletek, segélyegyletek, betegápoló egyletek, mértékletességi egyletek, állatkínzás elleni társulatok, szegéuy tanulókat segélyző egyletek, óvodákat fentartó egyletek sat. sat. Valóban csuda, hogy akad elnök és jegyző e sok egylet élére. És ha akad is, mert az emberi hiúság, a szereplési vágy gondoskodnak, hogy akadjon; de annyi bizonyos, hogy az egyletek pénztárai reedesen üresek. A kiadási főkönyvben fordulnak ugyan elő kiadások; de vajmi kevés esik azokból a tulajdonképpeni jótékony czélokra. Ez pedig nem jól van igy. Alakuljon kevesebb egylet kevesebb beruházással és költséggel, de annál n:,gyobb tőkével, számmal, tehát erővel. Csak igy érthető az után el az, hogy a társadalom eíryes rétegei és tagjai iránti kötelességünket helyesen, láthatólag és eredményuyel oldjuk meg. De hát mi legyen aunak az egységes, erős és hatalmas egyesületnek a neve, amely hivatva volna a társadalmat átalakítani, megnetnesiteni és átalában könnyebbé tenné a jótékonysági műveleteket, amikre pedig oly nagy szüksége van szegény züllő félben levő társadalmunknak?! Tudvalevő dolog ugyanis, hogy az egyes társadalmi segélyező egyletek csupán magát az időleges- segély-nyujtást tűzvén ki feladatul inagok elé ; a küzmüvelődési tekintetek egészen kivül esnek működési keretükön. Holott a magyar társadalomnak ma legsürgősebb föladata, czélja. sőt kötelessége a nemzeti, vagyis, a magyar közművelődés terjesztése. Oly egyletekről kell tehát a magyar társadalomnak, következéskép a nyíregyházainak is gondoskodui, amely a jótékonyság mellett a nemzeti közművelődés terjesztését is zászlójára irja. A jótékonysági művelet enyhit ugyan a szükségen; a ruhátlaut felöltöztetheti, az éhezőt jól tarthatja: de a szívre, lélekre és művelődésre vajmi kevés mértékben hathat. Legközelebb e mondom, hogy mi legyen tehát tulajdouképen neve az itt fejtegetett közművelődési irányú egyesületnek. ————————————— Szabolcsmegye közigazgatás bizottsági üléséből. (Deczemberhó 10.) Eluöklő főispán úr ő méltósága megnyitván az ülést, értesiti a közig, bizottságot, hogy Miklós Fereocz ésGencsy Albert bizottsági tagok elmaradásukat igazolták. Főispán ur eme jelentése tudomásul vétetett. Olvastatott a m. kir. közmunka és közlekedési ügyminiszter leirata, amelyben értesiti a közig, bizottságot, hogy a Nyíregyháza-Ki-ivárda között közlekedő lonat menetrendje meg nem változtatható, és tudatja hogy a jelzett vonalon a személy-kocsi hi'iuya miatt emelt panasz orvoslása tekintetéből intézkedett. Tudomásul vétetik. Dr. Jósa András havi jelentésében előadja, hogy víziszonyban Nyíregyházán egy és N-Kállóban szintén egy gyermek a legborzasztóbb halállal mult ki. Az egyiknél a marás által okozott sebnek kiégetése a kezelő orvos által feleslegesnek tartatott, a másikuál a kiégetés az illetőnek jelentkezése után azonnal, tehát a marás után 3 dik napon foganatosíttatott. Bíriben 1 gyermeknek veszett kutya által okozott sebe dr. Bleuer Miklós körorvos által kiégettetett. Nyíregyházán egy egyén ugyanazon kutya által maratott meg, mely az egyik gyerme ket a fent emiitettek közzül megmarta; ez egyén sebeinél a kiégetés mellőztetett. Ugyancsak Nyjrogyházáu november 12-én még két egyén sérelmeztetett meg gyanús kutya által, ezek dr. Mesko Pál városi főorvosnál 15-én jelentkeztek s általa gyógykezelés alá vétettek. A főorvos előterjesztése alapján a közig, bizottság felhívja a m gyei közegészségi bizottságot, hogy a következő kérdések földerítésére szakszerű véleményét a közig, bizottság elé terjeszsze. 1. Nem volna-e czélszerü hatóságilag intézkedni a végett, hogy a gyanús kutyák által megmart egyének sebei, azon orvosok által, kiknél az illetők gyógykezelés végett jelentkeznek, kötelezőleg kiégettessenek? 2. Nem volna e helyes és időszerű felkérni a bel ügymiuiszteriumot a végett, hogy Pasteurnek nagy hírre vergídött kísérletei egy országos költségen ki küldendő szakértő által tanulmányoztassanak ? Ezzel egyideüleg Nyíregyháza város polgármestere uiasittatik, hogy saját hatás körében intézkedjék, miszerint Nyíregyházán a város területén szájkosár nélkül kóborló gazdátlan kutyák a városi gyepmester által kiirtassanak. A községi elöljárók utasíttatnak, hogy a kóbor kutyák kiirtása tekintetéből szintén intézkedjenek, s a községben a szokásos módon közhirré tegyék, miszerint a gyanús kutyák által megmart egyének, az illető köz vagy községi, avagy esetleg a járás orvosnál gyógykezelés végett azonnal jelentkezzenek. Dr. Jósa András főorvos jelenti, hogy a Logdányi járásban a kéki és halász községi iskolák egészségi tekintetből vsszélyeseu tul vanuak zsúfolva. Krasznay Péter szolgabíró felhivati'í, hogy ugy Halász mint Kék községekben az iskola fentartó hatóságokat utasítsa, miszerént ezek az iskolákat az egészségi követelményeknek megfelelően teudezzék be. Velkey Pál kir. tanfelügyelő a megyei népnevelési választmány részéről 1885. szeptemberhó 22-éu tartott ülés jegyzőkönyvének kivonatát, véleményes jelentése kíséretében, előterjeszti. Miután a közig, bizottság meggyőződött arról, bogy Szabolcsmegyében az iskolamulasztások száma még mindig figyelemre méltó, és ez általáuos kórtünet alól egyedül a tiszai járás képez kivételt, melynek szolgabirája a tanügy terén is kiváló és dios'retre méltó tevékenységet fejtvén ki, enuCk megfelelő eredményt mutat fel; miután továbbá a legtöbb község elüljárósága, az iskolamulasztásokat a n°p szegénységével s a gyermekek ruhátlanságával indokolja: euuélfogva, nehogy a szegényebb sorsú szülök gyermekei ez ok miatt az iskoláztatástól elvonattassanak, s nehogy a községi elüljárok a tanköteles gyermekek rendetlen iskoláb i járatása körül elkövetett hanyagságukat, az általános szegénység kényelmes indokával palastolbassák — Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, valamint a községek elúljárói a szolgabirák utján oda utasíttatnak, hogy a város területén, illetve a községekben ruhátlanság miatt iskolába nem járható szegénysorsu tankötelesek felruházására, valamint azoknak ingyen leendő iskoláztatására nézve, a helybeli iskolaszékekkel egyetértve, mindenek előtt társadalmi uton intézkedjenek ; ha pedig ez intézkedés eredményre nem vezetne, akkor az 1871. XVIII. t. cz. 134. §-a alapján létesített, avagy létesítendő községi szegényalapból fedezzék a szükséges kiadásokat. Az előterjesztett főorvosi jelentés szerént, daczára aunak, hogy a befolyt novemberhó, rendellenes és igen változó időjárásával, az emberi egészségre nézve kedvezőtlen lefolyásúnak volt feltételezhető, még is eléggé (Folytatás a mellékleten.) azt jegyzé meg, hogy arra reá nem állhatunk. Szomorú voltam, hogy enyire kellett jutnunk. Szeptember 20. Reggel őrszolgálatot adváu zászló aljunk, én a tisztaságra fogok felügyelui; előbb jeleutettük magunkat az inspectiós őrnagynál cs igy tovább. Az őrdiszlet igen egyszerű volt, mert esett és kedve sem volt sen'-.inek. — A hadi tanács délig tartott; tőlünk Lendvay Márton volt ott, ki a következőket beszélte: Klapka becsületszavára fogadta, hogy az országban magyar sereg nem létezik, Pétervárad feltétlenül adta fel magát, Kossüth, Bem és a többi Törökországban vannak, eleséggel csak 6 hétre van ellátva a vár; összes fakészletün!; 50U öl, pedig télen az egész őrségnek esak egy rapra is 300 öl kell; az előőrsök közül naponként 30—40 szökik az ellenséghpz, ki őket útlevéllel haza bocsátja; tehát nincs más mód, miut becsülettel feladni a várat. Még Lendvay szólt, azután a következő 8 poutbau állapították meg a capitulátiót. 1. Az egész katonai garnisonnak amnestia és szabad elmenetel. 2. Mindeu polgári, papi és más katonai egyénnek szintén általános amnestia. 3. Mindenki útlevéllel láttatik el és a ki külföldre akar menni, szabad mehet'

jS. 4. Tisztek egy hónapi gaget kapnak komáromi utalvany ban, a némettől osztrák bankjegyben szintén ; a közlegények hasonlókép 10 napra pénzzel és élelemmel láttatnak el. 5. A komáromi utalványok beváltási. 6. Minden komáromi állami vállalatok kifizetése. 7. A lokantak és betegekek ellátása. 8. 0 felségének aláírása és garantiája. Ezen pontozatok azounal elküldettek Kászonyi, Janik ezredesek, Takáci kipitány a 37. z.-aljtól és még néhány kiserétében; a válasz 48 óra alatt váratik Jés holnap délutáni 3 órára újabb couferentiát hívtak össze. Ez aztán igazán lehangolt, az ebédnél is miudnyájan levertek voltak. Mit szól erre az alsóbb osztály? — Szomorú esős idő volt. Lacit látogattam meg, kit a hideg lelt. Megvettem a mai lapot, melyet haza vittem és olvastuk abban, hogy Bem fennáll seregével, Kosuth pedig külföldön működik stb. Pétervárad, miut sokan hitelesen beszélik, nemcsak hogy fel uem adta magát, hanem a cernirungot is csúfosan megverte. Erre sokan inondj&k, hogy kell valakinek lenni, pedig hatalmasnak, ki Görgey jobb keze, mert csak pár hét előtt mondták, hogy Komárom még két évig tarthatja magát és most már hat hétig se; azt is beszélik, hogy a sáncokban levők fel nem adják helyöket, ki erre felszólítja őket, lelövik; egy tüzér őrnagy vagy ezredes azt mondta, a vár egészen uem kerül a német kezére, inkább levegőbe röpíti, a tüzérek pedig rájok lőnek, ha közelítenek; szóval miudenki föl van hevülve az ellen, ki csak említi is a föladást. Igeu ingerültek a kedélyek, azért a napokban nagy változás fog bekövetkezni. — Holnap délben várják a fele letet. — B^m, mint hírlik, Temesvárrott van és az bizonyos, hogy ma reggel 8 óra tájban az előőrsök több ágyúlövést hallottak, némelyek Vácz, mások Pozsony felől. Huszáraink 15 gyalogost fogtak el a németek közül. — Nem volt egész nap kedvem, még enni sem tudtam, annyira szivemen fekszik hazám ügye. — Este casiuónkbani már ismét macao co.upania alakult'; nekem épeu nem: lévén hivatalos foglalkozásom, lefeküdtem. (Folytatjuk.)