Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-22 / 47. szám

„IS Y í B V I l) 10 K." törvényszék kerületében fekvő. Bánátujfalui kir. jár. bíróságot, és az ennek területköréhez tartozó községek közül. Dollora, Franczfeld és Báuátujfalu községeket a pancsovai, C/.repaja községet pedig az antalfalvi kir járásbírósághoz csatolja. A megszüntetendő bánátujfalui kir. járásbíróság heiyébe a kir. minisztérium, ugyancsak az idézett törvényszakasz alapján az erzsébetvárosi kir. törvényszék kerületében Szent-Agothán állit fel uj kir. járásbíróságot, melynek területéhez a következő községek fognak tartozni: Alsó-Géres, Apátfalva, Bürkös, FelsőGéres,°Jakabfalva, Kövesd, Magare, Oláh-Ivánfalva, Prépostfalva, Bozsonda, Szász Zalathna, Szent-Ágotha, Szászhalom, Újváros, Vizd, Vecsárd, Vesződ és Nithus. Az 1871. XXXI. t. cz. 24 §-ban nyert felhatalmazásnál fogva, és a törvényhozás utólagos jóváhagyásának lentartása mellett, a szervezendő szeut-ágothai kir. járásbíróság telekkönyvi hatósággal ruháztatik fel, saját területére nézve. Mindezen intézkedések 1886 évi januárhó l-én lépnek hatályba. Budapest, 1885 évi októberhó 23-án. Dr Pauler Tivadar , Szabolcsmegye alispánjától. 10,160. K. 1885. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községek elöljáróinak. Körözés. Folyó évi novemberhó l-én Ny.-Bátorban egy sötét, vereses színű, nagy kan, kopó kutya bitaugságból felfogatváu: ki nem sajátitás esetében, f. évi deczemberhó 4-én Ny.-Báthor község házánál, reggeli 9 órakor, nyilvános árverésen, a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Nyíregyházán, 1885. november 18. Zoltán János, alispán. Szabolcsmegye alispánjától. 10,457. K. 1885. A járási szolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. Körözés. A gégényi körjegyzőség „Gégényi körjegyzőség 1885. pecsétje." körirattal, kék festék lenyomatra, uj pecsétnyomót csináltatott, melyet f. évi novemberhó l-én vett használatba. Továbbá Berkesz község „Berkesz község pecsétje 1885." körirattal, kék festék lenyomatra, szintén uj pecsétuyomót csíuáltatoit, melyet f. évi novemberhó 10-én vett használatba. Kelt Nyíregyházán, 1885. november 18. Zoltán János, alispán. 1

0,544. K. 1885. Szabolcsmegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsmegye 1886 évi szükségletére beszerzendő irodai szerek szállítása tárgyában, folyó évi deczemberhó 14-éu d. e. 10 órakor Nyíregyházán, a megyeháza kistermében árlejtés fog tartatni. Árlejtési feltételek a következők: I. Az alispáui kiadói helyiségben megtekinthető minták szerint megfelelő minőségbeu szállítandó irodai szerek: miniszter papír 4'/j m. rizsma, nagy médián papir 2. m rizsnia, irodai papir 94 '/

4 ni. rizsma, nyomdai papir 60 m. rizsma, fogalmi 2'/

2 m. rizsma, diósgyőri k. médián 4 m rizsma, boríték papir 17% m. rizsma, itatós papir 80 iv, fekete irón 347 drb., színes irón 206 drb., fehér spárga 2IV2 klg., szürke spárga 23

3/

4 klg., réz toll 98V

2 doboz, spanyol viasz 74 V4 klg., variö selyem 15 lat, toll szár 364 drb, dörzs gumi 48 drb. II. A szállítmány fele része 1886 óv januárhó l-én, másik fele része pedig 1886 év juliushó 1-ső napján a vállalkozó állal a megyei pénztári hivatalba, vitelbér mellett, pontosan beszolgáltatandó III. Az átadott szállitináuy ára, vállalkozó bélyeges nyugtájára, a házi pénztárból alispáni utalványra — megfelelő összegben azounal ki fog fizettetni. IV. A vállalkozó a vállalat biztosítására 150 frt. bánompénzét bennhagyja, s ezen összeg a megyei házi pénztár által letét képen kezeltetik, s a szállítás befejezése utáu vállalkozónak minden kamat nélkül, elismervény mellett, vissza adatik. V. A megkötendő szerződés bélyeg-költségét vállalkozó viseli. VI. Az ajánlatok szóbelileg tehetők meg vagy zárt borítékban 150 frt bánompénzzel, vagy aunak megfelelő érték-papirral ellátva, a szerek részletes árjegyzékének melléklésével, az árlejtés határidejéig, az alispáni hivatalnál adaudók be. VII. A vállalatból eredő peres kérdések megoldására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége köttetik ki. Kelt Nyíregyházán, 1885. novemberhó l'J-éu. Zoltán János, alispán. A mübor-gyártás. A sok ezer- meg ezer országos csapás közt, különösen két figyelemre méltó és óriási mérvben fenyegető csapás vonja magára jelenben az országos köz figyelmet. E két csapás: a jillokszera és a miibor gyártás. Mindkettő a magyar bortermelő közönség pusztulását készíti elő. A fillokszera a szőlőkbe u, a müborgyártás a fillokszerától megmentett hordós borokban pusztít. Sőt oda jutottunk, hogy maga a félelmetes elleuség a fillokszera, amelylyel évek óta rémítgetnek, hála az égnek eddig még, ugy ahogy megkímélt., ameuyiben csak szórványosan pusztított; mig ellenben a műborgyártás ugyancsak érezteti romboló és pusztító hatását jobban, mintha összes szőlőinket ellepte volna az a piczi rovar. A fillokszera ellen csak megvédtük volna szőlőinket és borászati érdekeiuket. De mit tegyünk azzal a pusztító rovarral, amely egyenesen a boros pinczék kellő közepébe feszkelte be magát s ott rágódik a gazda nehéz gondokkal táplált reméuyének gyökerén. Tulajdonképpen nem is a reményt, hanem a valót, a kézzel fogható valót támadta meg a íillokszerának ezen senki által nem vártt, uem is sejtett faja — a mübor. Csak ez kellett még ráadásul ama fojtogató veszedelemhez, amely a gazdasági élet más térelu is megtámadta szegény hazánkat, hogy a csapás teljes legyen. Mert. fájdalom a földmivelőnek éppen ugy meg van a maga fillokszerája, mint a szőlős gazdának. Az sem tudja eladni nagy fáradtsággal betakarított termését éppen, mint a szőlős gazda borát; vagy oly oicsón kénytelen eladni, hogy a munkája is alig térül meg. Hasouló sorsban osztakozik az iparos és kereskedő is. Ezeknek is meg van fillokszérájuk : az üzleti pangásbau. Még az erkölcsi élet. sem mentes azou morális fillokszérától, amely az emberek rosz indulatu törekvéseiben, túlhajtott vágyaiban, fékezhetlen nagyravágyásában és fényűzésében — támadja meg a társadalmat. De ue szóljunk most ezekről. Fordítsuk iukább figyelmünket egyelőre azokra a legújabban felfedezett két lábú fillokszérákra, amelyek a köz figyelmet, különösen megérdemlik: a miibor gyártókra. Kétségbe vonhatlan tény, hogy a műbor-gyártás kiszámithatlan veszedelme ellen, a szőlős gazdákat legalaposabban, egy semmi kíméletet nem isinérő törvény szabadítaná meg. E tekintetben az első komoly lépést Borsodmegye közönsége már megtette. Vajha az összes társadalom megmozdulna, és véleményét kimondaná e kérdésben. Ez pedig csak ugy történhetik meg, ha a veszély nagyságára a hírlapok utján figyelmeztetnék a nagy közönség, a magyar társadalom. Szükséges tehát, hogy e kérdéssel a sajtó is komolyan és behatóan foglalkozzék. Fel kell ugyauis költeni a védekező ösztöut az emberekben a közös veszély elleu: hogy mindenki ismerje azt. Az állam megyékből, a megyék községekből állanak. És ha minden megyébeu, minden községben akad ember, aki az iutő harang kötelét kezéből ki uem ereszti: megmozdul az egész társadalom annálinkább, mert a veszély miuduyájóukat ott érint, ahol legérzékenyebb, t. i. zsebeinknél. E tárgygyal épen most azért foglalkozunk, mert a Borsodmegye közönségének a műborgyártás megszorítása tárgyában hozott és az országgyűlés alsó házához felterjesztett javaslati kérelmének pártolása vagy tudomásul vétele fölött, Szabolcsraegye uagy bizottsága holnapután fog határozni. Szeretjük hinni, hogy Szabolcsmegye közönsége meg fogja érteni a uagy csapást, amelylyel a műborgyártás az egész ország bortermelését fenyegeti s a szerint fog a borsodi felirat fölött határozni A felirat kétségen kivül meg fogja hozni a kiváut eredményt. Azt ugyau uem tudjuk hinni, hogy a műborgyártás teljesen eltiltassék ; de ez nem is szükséges. Elég lesz .' nnyi, ha oda viszik a dolgot, hogy a műbőr előállítása, vagyis az azzal való foglalkozás ue kerüljön kövesebb költségbe, mint a termeszetes bor termelése. Ezt pedig csak is az adóztatás utján lehet elérni. E végből egy e czélra szolgáló adótörvény volna alkotandó; amely törvényben kimondatnék, hogy a műbőr gyártással foglalkozók jövedelmeiknek ue 10%,-hanem 50%-60%-ját. vagy ha kell még több száztóliját tartoznak adóként fizetni. És ez sem erkölcsi sem anyagi tekintetben nuiii volna igazságtalan eljárás. Ha az államban miudeu foglalkozású ember, tieliez munkája utáu is meg van adóztatva; igen méltányos, hogy az oly kényelmes foglalkozás, mint a műborgyártás is, amely miudeu fáradság nélkül száz annyi jövedelmet biztosit mint bármily más foglalkozás, szigorú és a lehető legmagasabb fok t megadóztatás alá jöjjön; ezt hozván magával az osztó igazság. Ily adóztatási rendszer mellett igen természetes, hogy a mübor is csak oly drága lévéu, mint a természetes bor: a közönség iukább a természetes bort fogyasztaná s meg lenne mentve a nemzetgazdaság e^y hatalmas faktora — a természetes bortermelés. Ajáuljuk jeleu czikkünket különösen Szabolcsmegye bizottsági tagjainak szíves figyelmébe. A szabolcsniegyei községi jegyzők egyletének közgyűléséből. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyíregyházán 1885 évi novemberhó 15éu tartott Szabolcsmegye jegyzői egyletének, a jegyzői munkadíjak megállapítása tárgyában tartott közgyűlés alkalmából. Jelenvoltak. ld. Nagy Kálmán elnök, Línyi Antal pénztárnok, Nagy Sándor, Adorján István, Uray Béla, Balogh Lajos, Jóba Balázs, Komjáthy Józef, Szita Ferencz, Horváth Gyula, Vágó Lajos, Kéky László, Tóth József, Simák István b. jegyző. Elnök a gyűlést megnyitván s a gyűlés összejövetelének czélját élőszóval is előadván, mielőtt a tanácskozásba való bocsátkozást megkezdené a közgyűlés, amenyibeu Szalathnay László egyleti jegyző meg uem jetent, a jegyzőkönyv vezetésével Simák István kartársat szólítja fel. Ennek megtörténte után elnök a javaslatot felolvastatja, s kéri annak tárgyalását, esetleg elfogadását. A választmány jegyzőkönyve felolvastatván, Tóth József felszólal az iránt, hogy a javaslatból a birtokváltozási esetek díjazása kimaradt. Kéri tehát annak felvételét. Többek hozájárulása után, a közgyűlés ez indítványt a napi rendről levétetni határozta. Ezek után, a választmány javaslata ismételve felolvastatván, annak változatlan elfogadását a közgyűlés egyhangúlag kimoudotta. Végül ugy ezen jegyzőkönyv, mint a választmány véleményes jelentése a tekintetes alispáni hivatalhoz beterjesztetni határoztatott. A jegyzőkönyv felolvastatván, a közgyűlés által hitelesíttetett. Kelt mint fent. Jegyzette: Nagy Kálmán, Simák Istváu, elnö

khelyett, jegyző. Lányi Antal, pénztárnok. Nagy Sándor, választmányi tag. Egészséges építkezés városokban és községekben. (Előailta Leehner Lajos miniszt^fi tanácsos az országos közegészségügyi congresszuson.) (Folytatás és vége.) Nagy foutosságu továbbá a kut, amire falvak telepítésénél vagy bővítésénél külöuös figyelem fordítandó. Ugy a baszonviznek, mint a meteorvi.uek lefolyása elősegítendő az által, bogy az udvar bizonyos lejtővel birjon, melyen a viz lehetőleg az utcza-árokba lefolyhasson. Valamint, hogy az árnyékszék és a pöczegödór az udvarban alkalmas helyen épüljön. E legegyszerűbb egészségi tisztasági elrendezés, sajnos ugyan, de nagyon el vau hanyagolva. Tűzbiztonsági, de egészségi szempontból is kívánatos, hogy a tetőszerkezet el legyen különítve a meny ezettől ugy, hogy ne a kötőgerendákra erősíttessék a menyezet. Hogy a ház mivel legyen fedve, az a rendelkezésre levő anyag és a körülményektől függ; egészségi szempontból a szalma, nád, zsindely vagy cserép káros belolyással az egészségre nincsen, ép úgy a lűtés módjáuak sem; lehet ugyu vezett búbos kemenczében szalmával, vagy cserép káiybabau is kellemes meleget előidézni; csakis az egyszerű vas vagy pléhkályhák a sugárzó, kellemetlen meleg hatása folytán, kivált szénfütésnél volnának kerülendők parasztházakban Mindezek után hogy épüljön már most egy város és hogy egy falu? Miudenek előtt a már emiitett főelvek alkalmazandók. A talaj legyen száraz, a talajvizek mélyek, az utczák tágasak, a közlekedés a központokhoz könnyű. Legyen gondoskodva vizről, valamint a mocsok, ugy a meteor vizek eltávlitásáról, s hogy az uralkodó légáramlat a várost lehetőleg előnyősén érje, valamiuthogy ültetvények és kertek által a por felszaporodása enyhittessék és üdítő levegő s kelleni -s lakási feltételek keletkezzenek. A házcsoportozatokra nézve pedig határozottan az a rendszer volna fenntartandó, hogy a csoportozatou belül, hacsak földszinten felül is, egy nagy udvar képződjék, azaz a házak mind csonka patkó alako;. uyerjenek, ha csak a telek neinoly uagy, hogy a körülépitett házon belül tágas udvar képz ídtietik. Ha az ily házcsoport házai közt még zárt sikátorok bigyatnak, ez egészségi szempontból előnyös. Ily berendezésnél is kívánatos, hogy netalán az udvarokban is létesiihető merteken és ültetvényeken kivül, bizonyos távolságokban, nyilváuos ültetvények — sétányok — alakuljanak, azon utczák pedig, melyek 20 méternél szélesebbek, két fasorral láttassanak el, keskenyebb utczák uál a fák vagy elenyésző kicsinyek, vagy pedig lombjaikkal közel állván a lakások ablakaihoz, azokat sötétté és barátságtalanná teszik. So'. városban, állítólag a város, piacz és a kereskedelmi forgalom érdekében, túlzott nagy terek alakultak ; de az által zord időben télen s tavaszon a közlekedés Kellemetlenebb, nehezebb s a város ily nagy terek által mintegy szétválik ; sokkal előnyösebbnek tartom, ha nem nagy távolságban egymástól több nem túlzott nagy tér előnyös utcza-összeköttetéssel hozatik kapcsolatba. A viz kellő menyiségben — ha csak különös kedvező talajviszonyok a jó házi kutakat nem teszik lehetővé - - czakis rendes vízvezeték által nyerhető. Rendes vízvezetéknél első követelmény a mennyiség, tekintettel 1 minőségre is, már hogy bonnauvétessék a viz, az a körülményektől függ és esetről esetre meghatározaudó. Az ürülékek eltávolítása különböző módon történjék, mi lóbb-kevesebb költséggel jár és sok helyen az alkalmazott mód meg is felel, legczelszerübbnek bebizonyult a legtöbb helyen alkalmazott áztató rendszer, mely legújabban Párisin fog alkalmaztatni. E szerint a meteor és mocsok-vizek, valamint a hígított ürülék is egy rendszeres csatorua-hálózat által felvétetvén, a városból kivezetendők és lehetőleg nyom nélkül eltávolitandók, — ha eléggé nagy folyóba vezethetők, — de felhasználhatók, ha az investitis nem túlságos, minden esetben azoubau talajjavításra vagy trágyázásra is fordíthatók. Az utczák burkolata és burkolási módja is nagy befolyásai van a lakosság egészségére, a burkolatlau és rendetlen utczák sokkal könyebben szolgáltatnak alkalmat miudenféle porképződésre és szemetgyüjtésre, mint a rendes és ápolt utcza. Nem nagyforgalmú utczáknál czélszerüen csak aránylag keskeny rész is burkolható, de ekkor kívánatos, hogy a be uem burkolt rész ültetésekkel és pázsittal legyeu fedve: ez utóbbiuak ápolása, ba elég viz áll rendelkezésre, bizonyos gonddal, de kevés munkával jár. Nem egészen ignorálható a világítás sem. Természetes továbbá, hogy sem a könyuyeu élvezhető fürdők, sem czélszerü kórházak, sőt a város környékén fekvő nagyobb üditő helyek figyelmen kivül nem hagyhatók. Falvak és községek építésénél is nagyban a városnál a kifejtett elveknek kell irányadóknak leuni. Minden falusi ház álljou külön, legalább egy ölre a szomszéd házától. (Folytatás a lőlapon.)