Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-11-29 / 48. szám

VI. évfolyam. 52. szflm. Nyíregyháza, 1885. deczember 29. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. jMegyelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kgéaz évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre .... 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre 1 intézeiidók. csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fijUzólamlások >Joí»ti Kiélt kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagv - debreezeni - utcza 1551. szám) A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziiue alatt kéretnek heküldutui. Bérmentetlen levelek esak ismertt kezektől fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer ha-ah/.ott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri kozles esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij léjében,minden egyes hii tetős után 3ti kr tizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint IA krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk r>szére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Uoldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. I)orn & Coinp által Hamburgban. Megyei hivatalos közlemények, 10,878. K. 1885. Hzabolcsmegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és községi elöljáróknak. Szabolcsmegye közönségének f. é. 441). sz. határozata folytán, a megyei tiszti-segéd kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíjazása tárgyában alkotott szabályrendeletet, szabályszerű közhírré tétel végett kiküldőm. Nyíregyháza, 1885. november 26. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 449, Bgy. 10.421. K./1885. Szabolcsmeyye közönségétől. Szabályrendelet. Szabolcsvánnegye tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzete, valamint ezek özvegyei és árvái nyugdíjintézetének alapszabályai megállapítása tárgyábau. I. A nyugdíjalap létesítése, czélja és részesei. 1. §. A választott megyei tiszti- és kinevezett segéd. kezelő és szolga személyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézete czinién alap létesíttetik azonczélból, hogy a megyei tisztikarban rendszeresített állomásokra megválasztott, vagy állandóan kinevezett tisztviselők, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet tagjai, nemkülönben azok özvegyei ó» árvái, az ezen alapszabályokban megállapított féltételek beálltának esetén, az alább meghatározott mérvtl ellátásban, illetőleg nyugdíjban, vagy neveltetési járulékban részeltessenek. 2. §. A nyugdíjintézetnek feltétlenül és kötelezőleg részesei a törvéuyhatóság íniuden választott vagy kinevezés alá eső ós rendszeres fizetéssel javadalmazott tisztviselője, segéd, kezelő és szolgaszemélyzetéuek tagjai. És tekintettel arra, hogy a nyugdijalap megteremtéséhez Nyíregyháza rendezett tanácsn város is tekintélyes összeggel járulaud, s hogy első tisztviselője a polgármester, kiválóan megyei közigazgatási teendők ellátásával foglalkozik: a nyugdíjintézetnek tagja és részese, Nyíregyháza város polgármestere is. 3. §. 1. Minden jelenleg szolgálatban álló, ugy az ezután megyei szolgálatba lépők, megválasztatásuk vagy kineveztetósük alkalmával, kötelesek rendszeresített egy évi fizetésűknek (ide uem értve a lakbért, utazási, lótartási és irodai átalányt) 10, azaz tiz százalékával a nyugdijalaphoz járulni; 2. fizetésök további tiz százalékával kardij czinién járulnak a nyugdíj alaphoz azok, kik a nyugdíjintézet megalakítása vagy abba való belépésük alkalmával 40-ik korévüket meghaladták; 3. minden magasabb illetménybe lépéskor, ideértve az esetleges személyes és fizetési pótlékot is — egy évi fizetési többletük harmiuez (30) százalékát a nyugdijalapba fizetni tartoznak; ugyauabba folynak : 4. a tisztviselőkre esetleg kirovaudó bírságpénzek: 5. a uetaláni alapítási járulékok és adományok; 6. végre a megye közönsége a nyugdíjalaphoz 1886. január 1-tól 8 egymást követö éven át azon 1%-os pótadóval járul hozzá, amely az eddig 2% megyei betegápolási pótadó leszállítása folytán rendelkezésére 411. Ezen hat pout alatti járulékokból alakított nyugdíjalap az intézet alaptőkéjét képezvén, nyugdíjazásra uem fordítható, és e czélra csakis kamatainak 90%-a szolgálatid. 4. §. A 3. 1. 2. és 3. pontjai alatti törzsj rulékok az illetők fizetéséből a megye fópénzUrnoka által, a nyugdijalap javára, 24 havi egyenlő ré-zletekbeu vouatnak le. 5. § Az egyszer és mindenkori törzsjárulekou felül, állandó járulókképpen a megyei szolgálatban levő és abba újra megválasztott egyének a reudszeres évi fizetés, valamint esetleges személyi és fizetési pótlék 2, azaz kétszázaiékát tartozuak a nyugdíjalapba befizetni. Mely járulék ajfizetésből, havonkénti részletekben vonatik le. Mai II Nyugdijalap kezelése. 6. § A tisztviselői nyugdíjalap a törvényhatósági közgyűlés felügyelete és a belügyminisztérium főfelügyelete alatt áll; de ügyeit, a jelen szabályok értelmében, a 7. §-bau elősorolt tagokból álló választuiáuv által, a nyugdijalap részesei maguk iutézik. 7. A nyugdíjalapot kezelő választmány, elnök, jegyző, pénztárnok és 8 választott tagból áll. Kik közül uégyet a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, négyet pedig a nyugdijiutézeti tagoknak, az alispán által niinuen hat évben tisztújítás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke : az alispán, vagy euuek akadályoztatása esetében a főjegyző, vagy ennek akadályoztatása esetében az 1. aljegyző, pénztár uoka pedig a megyei pénztárnok. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés, illetve a nyugdijiutézeti tagoknak a 13. íj. értelmében egybehívott rendkívüli közgyűlése választ. 8. §. A feutebbi szakaszban elősoroltakból álló tizenegy (11) tagu választmány feladata: 1. Az alap vagyonának felelősség terhe alatt való kezelése. Az alap vagyona gyütnölcsözós végett csak magyar állampapírokba, az állam által kamataikra nézve, biztosított értékpapírokba, magyar földhitelintézeti záloglevelekbe és takarékpénztárakba helyezhető el. Magánfelekuek kölcsöuképeu, bármely biztosíték mellett sem adható ki. 2. Az ellátásért, vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvéuyeiuek, az alapszabályok értelmében való elintézése, s ellátási illetve uyugdijilletményeikuek utalványozása. 3. A megyei, illetve uyugdijintézeti pénztárnok által, a megyei házi péuztártól elkülönítve kezelt pénztárnok félévenkénti megvizsgálása, mely pénztárt azonban az alispán a megyei pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályzatbau meghatározott módon és időközben; egy választmányi tag felhívására pedig, a felhívó jelenlétében, azonnal megvizsgálni tartozik. 4. A péuziutézetek megjelölése, a melyekbe az alaptőkék elhelyezendők és a bevásárolandó értékpapírok meghatározása 5. Az ellátást, vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására nézve emelt panaszok megvizsgálása és elintézése. 6. A nyugdíjalap mult évi állapotáról s pénztárnok állásáról szóló kimerítő jelentésnek a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való beterjesztése s euuek utján közhírré tétele. 7. Minden ülésről reudes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhaugu szavazásnál, a szavazás a jegyzőkönyvbe névszeriut iktatandó be. 8. Utalványozza az alap kezeléséből netalán felmerülő költségeket. 9. A választmány tagjai, a nyugdíjintézet körüli teendőikért semmiféle díjazásra igéuyt nem tarthatnak. 10. Érvényes határozat hozatalra, az eluököu kívül legalább hat tag együttes jelenléte ós általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásaink esetében, az elnök szavazata dönt. 9. §. A választmáuy határozatai ellen beadott felfolyamodványok felett, másodfokulag a megyei bizotts. közgyűlés, harmadfokulag pedig a belügyminiszter határoz. 10. §. Az alispán, mint a választmány elnöke, kép viseli a nyugdíjalapot és választmányát, hatóságok és magányosok irányában: összehívja a választmány üléseit, a megalakulás és minden tisztújítás után a közgyűlést; kitűzi a napi rendre kerülendő tárgyakat, mire nézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be, mindeu esetleges iuditváuy a gyűlés elótt neki bejelentendő. 0 irja alá a hitelesített jegyzökönyvet, s minden a választmány nevében kiadott iratot. Ő tártja meg. vagy rendeli el a pénztári vizsgálatot, melyet egy választmányi tag felhívására megteuni tartozik. Akadályoztatása esetén a főjegyző helyettesíti. 11. §. A főjegyző vezeti a jegyzökönyveket, >zer keszti és elleujegvzi miudazon okmáuyokat, melyeket az elnöklő alispánuak kell aláiruia. A pénztáruokkal egyetértve összeállítja a nyugdíj alap minden mozzan

atairól a számunkhoz egy fél ív melléklet van csatolva. megyei bizottsági tavaszi közgyűlés ele terjesztendő évi jelentést. 12. §. A pénztárnok vezeti az alap összes számadásait. a pénztárt a választmáuy uta-itása szeriut s a megyei pénzkezelési és számviteli szabályzat értelmében kezeli, kifizeti az ellátásban részesülőket és nyugdíjazottakat, a havi dijjárulékokat s esetleg máshonnan begyüleudó öszszegeket, a havi kifizetendők levonásával három (3) nap alatt takarékpénztárba elhelyezni köteles. A pénztárt bármikor vizsgálat alá bocsátani tartozik. Az év végével számol a választmánynak s őrzi a főpénztár egyik kulcsát. Az alapnak r«á bízott vagyonáért felelős s kárpótlásra köteles. Az ellenőr kezeli a pénztár m 'vsik kulcsát s vezeti a pénztári köuyveket. 13. S- A hat évenként — tisztújítás után — tartandó rendes közgyűlésen kívül a nyugdíjalap részeseit, rendkívüli közgyűlésre, csak azon esetben hivja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságnak betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenként meghívja ; kijelölvén a tárgyat, mely felett határozni kell. A szavazás minden esetben titkos és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozat-hozatalra legalább a tagok felének jelenlete s azok általános szótöbbsége szükséges. A nyugdíjalap liz részesének írásban beadott kérelmére, az alispáu rendkívüli közgyűlést ösze hívni tartozik. 14. §. Az alapszabályok csakis a tisztujitások után tartandó rendes közgyűlésén, az összes részesek általános többségének beleegyezésével módosíthatók. Az ily megváltoztatás a megyebizottsági közgyűlésnek, s ennek utján az országos kormánynak bemutatandó, s csak ennek helybenhagyása után érvényes. 15. tj. A közgyűlési jegyzőköuyv hitelesítésére az elnökön kívül ket jelenvolt, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. III. Nyugdijnz'isi illetőleg ellátási stabályok. 16. §. Nyugdíjazásnak illetőleg ellátásnak van helye: 1. Ezen nyugdijalap létrehozásának kezdetétől számítandó 10 evi szolgálat után: aj a megye szolgálatában álló egyén saját kérel" mére, ha ezen elaggulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt, hivatalos kötelességeinek teljesítésére véglegesen vagy tartósan képteleuné vállván; ezt főorvosi bizouyitványnyal igazolja; ez esetben a munkaképtelenséget a választmány állapítja meg: b) ha a megye szolgálatában álló egyén elaggulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt, hivatalos állásának betöltésére képteleuné vállván, ezen iudokokból hivatalától fegyelmi uton elmozdíttatik : c) ha a hatósági szervezes következtében állomása megszüutettetik: d) ha a tisztviselő közválasztás alkalmával állomásából kimarad. 2. Ha a megye szolgálatában álló egyén az alábbi §. értelmében beszámítható 40 évi szolgálati idő betöltése után nyugdíjaztatását öumaga kérelmezi. 3. Azon megyei tisztviselők, kik a nyugdíj intézet létesítésekor szolgálnak s már az 1883-ik évi tisztújítás elótt is megyei szolgálatban voltak, ha a legközelebbi tisztújítás alkalmával, jelenlegi állásukra pályáznak, de meg nem választatnak: nyugdíjban azon esetre is részesittetuek, ha 10 évi szolgálati idejük uem lesz is; ezek utolsó évi fizetésük 4®/.-ának s szolgálati éveik számának szorzatából előálló összeget kapják uvugdij gyanánt. 17. §. Ha a megye szolgálatábau álló egyének va lainelyike hivatalos eljárása közben szenvedett baleset folytán válik szolgálatképteleuué, ha beszámítható szolgálati ideje még tiz évre nem terjed is, ó illetőleg özvegye s árvái ugyauazou ellátásban részesitendók, mintha már tiz éve szolgált volna. Ha pedig beszámítható szolgálati ideje a 10 évet meghaladja, akkora/, ellátás kiszabásánál szolgálati éveihez további 6 év számítandó. 18. A uvugdijazás, illetve ellátás mérvének alapját a beszámítható szolgálati idő és a legutóbb élvezett rendszeres evi fizetés képezi. 19. A szolgálati idó azon részesekre nézve, kik az 1877-beu megtartott általános tisztújítás alkalmával választattak meg, az 1878. evi. jauuárhó 1 napjától, azon