Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-27 / 39. szám

VI. évfolyam. 37. szám. Nyíregyháza, 1885. szeptember 13. ZABOLCSI HIRLAP.) TARSADALMI HETILAP. A SZA.BOLOSMEGYEI KÖZSÉGI JEG-YZÓK EGYLETÉNEK HIVA.TA.LOS KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési féltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: 4 frt. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Hllolí kiadótulajdonos kóny vnvoni­A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek beküldetni. J'jgeaz evre Félévre .... 2 » Negyedévre . . . 1 » dájához (uagy - debreczeni- utcza 1551 s/ain) A községi jegyző es tanító uraknak egész évre intézendök. csak két. fölint. Bérmentetlen levelek smertt kezek tói fo Hirdetési illjak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése á kr; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári belyegdij lejében, minden egyes liirdt­gadtatnak el. , ..„ . ,, ... * te.s után 30 kr Illettetik. A kéziratok csak világos kívánatra s az Hletó A nyílttéri közieméinek di-ja soroukiut |f> i költségéi'-- küldetnek vissza. Krajczár. Hirdetések elfogadatnak lapunk rjszére a kiadó hivatalban ('lagy-debrec/.eni-utcza 1551. szám): továbbá: Uoldberger A. V. által Itudupesteu. Haaaeiistein és Vo^ler irodájában Mécsben, Prágában és Kmlapestea, vilamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Votup által Hamburgban. Az olvasókhoz, Mai számunk a már muló-félben levő 3-dik évnegyedben utolsó lévén: tisztelettel figyelmeztetjük lapunk t. cz. hordatóit, hogy valamint az uj évnegyedre járó, ugy a netalán hát­rányban levő lapdijakat is méltóztas­sanak, postai utalvány mellett, lapunk kiadó-hivatalához beküldeni. Az uj évnegyed küszöbén aligha hozhatnánk érdekesebb hirt, lapunk olvasóinak, mint azt, hogy f. é. októ­berht) 1-től kezdve a „Kyímdék" mint Szabolcsmegye hivatalos közlönye fog megjelenni. Érdekesnek mondjuk, mert alig van megyénkben társadalmi osz­tály, amelynek tagjaira a „Nyírvidék" megyei közlönyi minőségéből valami előny és haszon ne háramolhatna. A fontosabb kormányintézkedések, az alispáni rendeletek és körlevelek ezentúl a „Nyírvidék" utján fognak az illetők tudomására juttatni a legna­gyobb pontossággal. Ez érdekes a köz­ügyre nézve. o A „Nyírvidék", az eddigi rendes elő­fizetőkön kivi'il, októberhó l-sőtől kezdve, Szabolcsmegye minden községének, a „Felső tiszavidéki gazdasági egylet" minden egyes tagjának, folytonosan és rendesen járni fog. Ez érdekes a hir­detőkre, a gazdákra, az iparosokra és a kereskedőkre nézve egyaránt. A „Nyírvidék" mint megyei közlöny, amely hivatva lesz Szabolcsmegyének összes kultur- és anyagi érdekeit képvi­selni. mindenesetre tartalmasabb, és mag­vasabb, tehát élvezetesebb leentl. Ez ér­dekes az összes olvasó közönségre nézve. A megyei évnegvedes közgyűlések jegyzőkönyvei külön lenyomatban fog­nak a főlaphoz inellékeltetni és a köz­ségeknek megküldetni úgy, hogy azok az év végén beköttetvén, tükörül szol­gálhassanak az utókornak és alapul a történet-iráshoz. Ez érdekes a megyei bizottmányi tagokra és a jövő nemze­dékre nézve. Midőn erről nagy érdemű olvasó­inkat röviden előre is értesíteni sze­rencsénk van: ajánljuk lapunkat Sza­bolcsmegye lelkes olvasó közönségének becses figyelmébe és szives támogatá­sába. Az előfizetési föltételek változatla­nul megmaradnak: vagyis: egész évre 4 forint, félévre 2 forint, negyedévre 1 forint. A községi jegyző és tanító urak­nak, (saját személyüket véve csak) ezen túl is fele árért küldjük. Nyíregyháza, 1885. szept. 20. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Nyíregyháza-mátészalkai vasút. (.VI. P.) A nyíregyháza-mátészalkai vasút törzs­részvényeire, miután a/, érdekelt két megye és a községek jegyzéseiből e lapokban rlőbb közölt ki­mutatás szerint, l tí 1.000 frt már jegyeztetett, meg lett indítva az aláírás a magánosok között, és a nagy mu.ikaidő most már megszűnvén: remélheti), hogy erről is a végeredmény rövid idő alatt elöl­tünk lesz. A központi végrehajtó bizottsághoz az alá­írásokról hivatalosan csak kevés jelentés érkezett még. A nagy kallói kerületből he lettek jelentve: Dr. líletter Miklós ivén: Kállay UbulöOOfrt, Nagy János 400 frt, K ibaí István 300 frt, Szondi János 100 frt, Mopján György 200 Irt, Szestá. Zsigmond 100 frt, dr. Bleuer Miklós 200 frt, Deme István 100 frt, Milialovics Ferencz 100 frt, App<;l Sán­dor 200 frt, Pocsay János 100 frt. Ozukór Ignácz 200 frt, Czukor Vilmos 100 frt, Mandel Ignácz 200 frt, Szainetz Márk 300 frt, Mandel Rezső i 100 frt Killay Leopold ivén: Kállay Leopold 500 frt, Dósa József 100 frt. Leveleid Mário i ivén: Leveleki Síje 1000 frt, Leveleki Májer :il)0 frt, L'veleki Márton 300 frt. Hartsteiu Antal 100 Irt. (ióröinbey Péter ivén: Girönibey Péter 100 frt, Vajda Károly 200 frt, Urszinyi Károly 400 frt, dr Lórencz Gyula 100 frt, Gyüre István 100 frt, Diviczy Lajos 100 frt Fintor József 100 frt, dr. Szabó Dávid 100 frt, kallói csizmadia ipar társulat. 100 frt. Magán értesülések szerint jegyeztek továbbá nevezetesebb összegeket a nyírbátori kerületben: gróf Károlyi Tibor 10,000 frt, Majláth József 5000 frt, nyírbátori takarékpénztár 5000 frt. Vozáry Rezső 500 frt. Mandel Eduárd 2000 frt, Gencsy Károly 500 frt, Gencsy Albwrt 500 frt, Pscherer József 2000 frt, Mandel Pál 1000 frtot; a máté szálkai kerületben nagyobb jegyzések eddis;: máté szálkái takarékpénztár 10,000 frt. Tisza Kálmánné 5000 frt. berezeg Odescalchi Gyula 5000 frt. gróf Károlyi Viktor 10.000 frt, Mandel Ignácz 2000 frt. Nem határozott még Nyíregyháza városa és nem jegyeztek még: a szabolcsmegyei takarékpénz­tár és a nyíregyházai pénzintézetek. Fel nem tehető, hogy Nyíregyháza varos lel­kes lakossága és közügyeinek buzgó vezetői, e vál­lalat előmozdítása tekintetében, bármely oldalról jövő serkentésre vagy tanácsadásra szorulnának. A „Nyirvidék" tv. évi 8-ik számában felhő zott példák mutatják, hogy hazánk egyes városai mily óriási áldozatokat bírnak hozni, és mily nagy­szabású műveletekbe bírnak bocsátkozni, hogy ma­guknak az emporíalis jelleget a jelen és jövő időre biztosítsák. Mutatja Kőszeg példája 150,000 frttal, Tur­keve példája 175,000 frttal. de kiváltképen Debre­czeu példája, mely város — és vajha értenének épen e példáról kiváltkép a nyíregyháziak — Bö­szörmény, Dorog és Nánással 460,000 frttal járult a debreczen-nánási vonalhoz. Általában tehát a jegyzések még oly stá­diumban vannak, hogy az eredményt még csak hozzávetőleg sem lehet megállapítani. Ily stádiumában a jegyzéseknek, a „Nyirvi­dék" ez évi 37-ik számában korán vouatik bí­rálat alá a központi végrehajtó-bizottság működése; habáraz érdeklődés felkeltése szempontjából minden felszólalás czélszerű és dicséretet érdemel. Mert mind­addig, míg tisztában nem vagyunk az iránt, hogy a ma­gunk erejéből, a megyék és községek, valamint a kormány hozzájárulásával mit bírunk, mennyi pénzt tudunk előteremteni: a központi bizottság, a hiány mily módóni előteremtésével és általában a vállalat pénzügyi tervével, nem is foglalkozhatik, vállal­kozóval sem bocsátkozhatik komoly tárgyalásokba. Az ajánlkozások pedig melyek — angoloktól és másoktól — a végrehajtó bizottsághoz érkeztek, a vállalkozás czéljából elkövetett utánjárásaik és a vidék megtekintésére tett utasításaik, csakis mint az ajánlkozóknak egyoldalú és a bizottságot semmi irányban nem kötelező eljárása jöhetnek számba. Egyébiránt kétségtelen, hogy valamint minden más hasonló vállalatnál, ugy ennél is a névleges tóke, vagyis az alaptőke jóval nagyobb lesz, mint a tényleges épitési költség. Ez kikerülhetetlen és ugyanazon okra vezetendő vissza, amelynél fogva még az állani száz frtos adósleveleiért sem adatik teljes száz frt. Az is kétségtelen, hogy valamint minden más hasonló vállalatnál, ugy enuél is az alaptőke két felé lesz osztályozva:elsőbbségi és törzs-részvények szerint. Ez is kikerülhetetlen, mert viszonyaink és a jegyzések eddigi menete szerint, lehetetlen arra gondolni, hogy az épitési költségeket mind saját erőnkből fedezhessük. A két megye már szólott. Szatui irmegye (négyszemközt mondva) politikai fél­tékenysége félretételével szavazott meg 10 évre 50 000 frtot. Az érdekelt 68 község csak nagy utánjárisra jegyzett 61,000 frtot és sokkal több tőlük uem is várható; mert a községek általában vagyontalanok. Maradna, eltekintve a kormánytól remélt hozzájárulástól, Szabolcsmegye és Nyíregy­háza városa, melyekre háramolna az egész teher. Ha pedig a magunk erejéből az egy millió (uem pedig lJ00,000 frt) tényleges épitési költséget elő nem teremthetjük és más, idegen pénzre szorulunk, melynek természetesen nincs más czélja, mint biztos kamat-jövedelmet keresni, akkor már kénytelenek vagyunk az idegen pénznek a jövedel­mekből biztosítani az elsőbbséget, és ott vagyunk az elsőbbségi részvényeknél. De meg ez nem azt teszi, hogy a törzsrészvé­nyek értéke megsemmisül; sőt az ezen alapon eddig keletkezett vállalatok mutatják, hogy már az első években is esik a törzsrészvényekre valami jöve­delem. amelynek emelkedése azonban bizton várható. Példa a szatmár-nagybányai vasút, az arad-kőrös­völgyi vasút, stb. Azonban ugy a törzsrészvények jövedelmezősége, mint a tényleges es a névleges épitési költségek közötti különbség, általában a vállalat egész pénzügyi terve: a folyamatban lévő aláírások eredményétől függ. Minél több gytil be tórzs-részvényekre, annál kedve­zőbben lehet elhelyezni az elsőbbségi részvényeket;

Next

/
Oldalképek
Tartalom