Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-06 / 36. szám

VI. évfolyam. 36. s/ám. Nyiregyháza, 1885. szeptember 6. (SZABOLCSI HIRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSIEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. jMe«jelenili hetenkint egyszer vasárnapon. Klöflzetési feltételek : postán vag.v helyben házhoz hordva: Egész evre 4 frt. Félévre , Negyedévre 1 . A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások •Tól>ii Elelc kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy - debreczi'ni - ut.cza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. Eermantetlen levelek csak ismertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s .íz t-lletó költségéi- • küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer ha-áb/.ott petit-sor egyszeri . ízlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint IS i rajezáv. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nag-, -debreczeni-utcza 1551. szám) : továbbá : Uoldberger A. V. által liudapesteil. Hwisensteiu irodájábau Bécsben, Prágában és Budapesten, vlaraint Németország és Sveicz t'ővárosaioau is. Doni & Coiup által Hamburgban. és Vogler Az uj tanév küszöbén. Azuj tanév szeptemberlió l-én hazánknak csak­nem minden vidékén be íllott. Evvel együtt beállott a gond és aggodalom is a szüléknél, akiket különösen nagyobb iskolába járó gyermekekkel áldott meg a gond­viseselés. Midőn a család apró tagjai már csendesen pihennek ágyaikban; az apa és anya komoly be­szélgetésbe mélyedve tanakodnak, bogy mittevők legyenek fiacskájukkal, akit éppen a középiskola elsőosztályába kellene beiratniok. Tudományos, vagy iparos pályára képeztessék-e ki a család egyik re­ményét. E kérdés eldöntésén fáradoznak a szerető szülék. A gyerinekneveles mindig ueliez volt; a pályaválasztás nem kis gondot adott még a bol­dogabb időkben is a szillékuek. De százszor nehezebb, százszor nagyobb goudot igénylő dolog az ma, ami­kor egy-egy üresedésbe jutott állomásra buszait liarminczan is kénytelenek pályázni, s mégis csak a protekc/.ió győzedelmeskedik a legalaposabb szak­képzettség főlőtt is. Valóban fontos pillanat az uj tanév kezdete a családi életben ugy a szülékre, mint a tanuló gyermekekre nézve egyaránt. Éppen azért gondol­ják meg jól a szülék, hogy mit és hogyan tegyenek, mily irányban vezessék gyermekeik további nevel­tetését. Vessenek számot ugy saját anyagi tehet­ségükkel mint a tanítandó gyermek értelmi ere­jűvel és tanulási kedvével: nehogy később szülők és gyermekek egyaránt keserű kőnyüket hulassanak az eltévesztett iskolázás szomorú következményei fölött. Megengedem, hogy a tudományos pilya szebb és kényelmesebb a re.tlis életpályáknál; de nagy kérdés, ha egyszersmind szerencsésebb és bolclogi­tóbb-e? Az elmebeli tehetségek, éppen mint a fizi­kai erők, uem egy forma mértékkel adatnak. Az­után meg az embert, iniut a kőltő mondja, vágyai is vezérlik az életmód megválasztásánál. így volt ez régen, igy vau ina is Nagyon természetes te­hát, bogy egyik gyermek egy, a másik más pályára termett. Ez a rátermettség pedig már a gyermeki években is kicsiliatnlik a gyermek szemeiből, vágyaiból és hajlamaiból. Szerencsés szillé, aki gyer­meke szemeiből idejekorán kiolvasta annak vágyait es hajlamait és abban az irányban fejlesztette gyermekének tehetségeit és egyengette számára az élet utaic. Ez azonban csak keves szüleuek adatik. A legtöbb szüle saját vágya és óhajtása szerént neveli gyermekeit; nem gondolva azok hajlamaival és vágyaival. Rendesen meg is adjak az arat a késő bánattal. A helyes nevelés és pályaválasztás soha sem volt könyii dolog. De oly nehéz sem volt mint korunkban, különösen nálunk magyaroknál. Ha ószehasonlitást teszünk a regi es a mai nevelés, iskoláztatás közt: igen szomorú tanulságot vonha­tunk le belőle. Régen, vagy nem is oly regen, csak a harminczas evekben is a tudományos, különösen pedig a lelkészí tanári és tanitói állásokat a uep legszegényebb és legszerényebb osztályából szár­mazott ifjúk töltötték be. A gróf tia meg maradt grófnak, a nagybirtokosé nagybirtokosnak; legfeljebb megyei ingyenes tisztviselő valt belőlük; a tudo­mányos pálya teljesen nyitva maradt a közép és alsóbb osztály gyermekei számára. .Ma mar e vi­szonyok egeszen megváltoztak. Ma csak a gazdag szülék taníttathatják gyermekeiket. A közel múltban ugyanis, a tudományos pályára való készülés, a felsőbb iskolák gyakorlása valóságos betegseg volt. Boldog-boldogtalan mind ur akart lenni. Az iparos, a módos földmives, az alsóbb lii­A „NYIRVIDÉK" TARCZÁJa. A hosszú életről.*) Valahányszor látom, hogy a sors élete derekáu tör le egy-egy muukás férfiút, fájdalomtól dobban meg a szivein. Mennyit, gyakran pótolhatatlant vészit az oly idő előtt kiol'ott életben egy-egy család; mennyit ve>zit gyakrau egy egész nemzet, sőt az emberiség! És hányan szakittatnak ki ily módon az élők sorá­ból akkor, amikor testük meg muukabiró, szellemük kincset éri Régóta él benuern a-, a nyomasztó aggodalom> hogy épeu a mi népünk iránt mostoha a sors; sajnálja tőlünk legnagyobb ajándékát: a magas kori. Deatewfy Emil és Aurél grólok. Eötvös József báró, Lányai Menyhért gróf aránylag fiatalon h.ltak meg; Széchényi életét is koráu, nagyon koráu törte meg a szellemi ha­lál, sőt aránylag Deák is rövid életet élt. Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Arany, Balassa, Izsó, Huszár szá­mosan, épeu legjelesbjeink korán költöznek el közülünk. Ezzel szemközt látjuk, mily nagy kort ér meg a külföld sok ismeretes államfértia, tudósa, költője. Thiers, Palmerston, tíorcsakov, Herschel, Humboldt, Béranger, Oóthe, Hugó Victor, Auber közel egy-egy századra ter­jedő életet éltek! Véletlen s látszólagos dolog-e az, bogy aunyi jele günk bal meg aránylag fiatalon; avagy természeti tör­vény ez Magyarország népe között?! Ezt a kérdést óhajtottam mindenek előtt tudomá­nyos alapon megvilágosítani. Tudni akartam, milyen kort érnek el nálunk Íróink, •) Dr. Fodor József egyetemi tanár nagv érdeklődést kel­tett akadémiai felolvasásából közöljük e hazafias érzelemből ki­folyó részt, az ..Akadémia Évkönyve- után ; hogy emez eszmék­ben gazdag dolgozatot megyénk közönségének avval a részével is megismertessük, amelynek más forrásból arról tudomást szerezni ninca módjában. Szerk. művészeink, tanáraink, tudósaink, politikai f- rüaink, bí­róink, orvosaiuk, tecbuikusaink, ugysziutén birtokosaiuk, löuraiuk, az uri uők; szóval a társadalom java. És miuő kort érnek el a hasouló állású és foglalkozású egyének másutt pl. Angliában, Ausztriában, Németországban; bogy ennek nyomán egy behasonlíthassam a mi férfiaink, valamiut nőiuk elért korát más nemzetekével, s ennek álapján kihirdethessem, vájjon véletleu és latszólagos-e, avagy bűneinkért sújtó természeti törvéuy-e, hogy oiy sok jelesüuk hal meg fiatalon. Vizsgálódásom czéljára, az utolsó 10—15 év alatt elhuuyt megfelelő állású és foglalkozású férfiak cs uők közül, mintegy 15,000 egyénnek a korát gyűjtöttem össze és vettem számításba. E számítás alapján a társadalom javából való fér­fiak kora volt haláluk idejéu : Magyarországon . . . 59'3 év Ausztriában .... 65'1 » Németországban . . . 68'I » Angliában 706 » Ez az adat megdöbbentő. Ugyanazon állású, ugyan­azou foglalkozású egyének 11 és egyharmad évvel élnek hosszabb életet Angliában mintegy 9 évvel élnek hosz szabb életet Németországban, és mintegy 5-8 évvel hosz­szabbat Ausztriában, mint Magyarországon. És e számoknak még nagyobb jelentőségük vau, miut az 59 és 70 évnek egy mishoz való aránya. Ugyanis az ember életebői az első 25 esztendő az erő-, az anyag­gyűjtés ideje; ezentúl kezdődik a hasznos munka élet­szakasza. É szerint a magyar társadalom kiváló állású férfiai csupán 34 munkás eszteudőt élnek meg, holott Angliában megélnek 45-ot, Németországban 43-at s Ausztriában 40-et. A munkás élet tehát épen egy har­maddal rövidebb Magyarországou, miut Angliában s egy­negyeddel rövidebb miut Németországban. Ki volua képes számokban kifejezni azt a veszte gégét, amit a nemzetnek az okoz, hogy társadalmuuk vatalnok: mind a gimnáziumba küldte gyermekeit. Ez az iskoláztatási mánia az után meg is termette nem a kivántt, a vártt gyümölcsöket ugyan; hanem a proletariátust, az iparlovag- és az uri koldus­osztályt.. Ujabb időben ismét más alakot öltött magára az iskoláztatás, a tudományos pályára való készü­lés. Egyszerre azon vették észre magokat a szegé­nyebb állású és sorsú szülék, hogy az iskoláztatás szerfelett megdrágult ugy, hogy a magas tandija­kat, a drága és sok könyveket lehetetlen volt fe­dezniük. A gondolkozó ember nem tulajdoníthatta másnak e változást, mint annak, hogy a kormány, vagy más a kormányra befolyást gyakorló körök, éppen azért tették drágává a tanulást, hogy a tu­dományos pályák ue legyenek túlárasztva; hogy a szülék uiás reális pályára legyenek utalva gyer­mekeikkel, amelyek már-már teljesen elhanyagoltat­tak anyira, hogy idegen elemek lepték el eme pá­lyákat. Es ebben a kormánynak, vagy azoknak a bizonyos magas köröknek, teljesen igazuk volt és van. Ennek a kényszerű helyzetnek az után az lett a következése, liogv a gazdászati reál, ipar, kereskedelmi és műszaki tanintézetek lassanként népesedni kezdenek. Rendes államgazdászati és rendezett pénzügyi viszonyoknak örvendő országban ez igen is rendén volna, és minden józan gondolkozású állampolgár csak örülhetne rajta. Ámde Magyarország e tekin­tetben kivételt képez. A legújabb időben arra a szomorú tapasztalatra kellett jönni minden gondol­kozó családapának, hogy Magyarországon csakis az egyházi, állami, magán uradalmi, társulati és köz­ségi hivatalos állások a biztosak és javadalinazók. A reális életpályák, mint aminőek: a kereskedői, az iparos, a vallalkozói pályák stb., szegény szülék java férfiai általában oly fiatalon halnak meg? Es ki tuduá p-nzbeu kiszámítani annak értékét, ha társadal­muuk amaz osztályaiban mindenkinek az életét 9 avagy 11 egyharmad évvel — a tudás, a tapasztalás, az érett ítélet eveivel birnók meghosszabbítani! És meg lehet hosszabbítani az életet? Mer»sz k.rdés. Olyan kérdés, amelynek megoldását az ókor orvosai, a mágusok, a chaldeusok, a középkori alchiuiisták annyiszor tűzték maguk elé! Hogy megfelelhessünk, menjünk <z indukezió utján. Vizsgájuk, minő tényezőkből alakul a rövid élet a ma­gyar társadalom osztályaiban, s minő tényezőkből a hosszabb élet a külföldiek között. A kijegyzett magyarországi, németországi, angol, úgyszintén franczia és osztrák elhunytakat állásuk s foglalkozásuk szerint csoportokba osztottam, s vizsgáltam az egyes csoportok korbeli viszonyát, A tudósokkal kezdem. Ismerjük mindnyájan a tu­dósnak és tanárnak életpályáját. Tudjuk, minő közülök a legtöbbnek az ifjúsága, minő további életniunkája, mi­nő testének ápolá«a a szellemének zsarolása, és milyen életének tartósága? Az elhunyt magyar tudósok és tanárok közepes kora 51-8 esztendő volt; az angoloké 679, a németeké 68 3, a francziákké 71 1, az osztrákoké 63 5; vagyis az osztrákok 117, az angolok 161, a nemetek 165 s vég­re a fraueziák 19'3 évvel hosszabb életűek mint a ma­gyarok. A magyar tudósnak ís tanárnak 268 munkás éve van, a francziának 461. tehát közel még egyszer anyi ! Nem véletle i tehát a Dumas-k és Chevreuil-ök, a Buf­fon-ok kora Francziaországbau! Szellemi munkával foglalkoznak az irók és művé­szek is; azonban kell-e inoudaaoin, hogy e munkájuk jel­lemében egészen más, mint a tudós és a tanár muukája. Kevésbbé fárasztó, kevésbbé kimerítő; iukább izgató és elevenítő. Íróink és művészeink átlagos kora 54 4 esztendő volt; az osztrákoké 61"9 (7'5 évvel több), a

Next

/
Oldalképek
Tartalom