Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-09-06 / 36. szám

gyermekeire uézve, különösen a legújabb társadalmi átalakulás óta, a legbizonytalanabbak ugy, hogy még a tisztességes megélhetést sem biztosítják az azokra lépőknek. Azt kérdhetné a szives olvasó e pontnál tőlem, hogy mi lehet tehát mindezen természetellenes dolgoknak és viszonyoknak a valódi oka? A természet ellenes okozatoknak, igen természetesen, az okai is természet-ellenesek. Ez bölcseleti törvény, amelyet félremagyarázni és értelmezni igen, de megczáfolni uem lehet. Ez igazság a jelen kérdésnél is fenforog és áll. Az okozat tehát meg van. A szegény ember ma nálunk az életmód és pálya egyikén sem boldogulhat; legalább oly mérvben nem, mint kellene, mint azt az állampolgári egyenlőség szép elve megkívánná: legyen az tanult ember, iparos, vállalkozó vagy akármi. Régen a szegény, de szorgalmas és becsületes ifjúnak nem volt oly nehéz az élet és a boldogulás. A tisztességes iparos vagy kereskedő segéd, ha nem nyithatott üzletet, igen sok esetben elvehette főnökének leányát; beállott az üzletbe és boldogul élt. És ez rendén is volt. A szegény kereskedő vagy iparos ifjúnak ha nem is volt tőkepénze, de értette üzletét, szorgalmas és munkás volt. Tehát reménye és joga lehetett, sőt volt. is módos, vagyonos leányt nyerhetni nőül. Hány boldog család alakult igy a régi időkben hazánkban?! De hát miért nincs ez ma is úgy, mint volt hajdan ? Azért, mert ma nálunk a kereskedés és a nagy ipar. a kis és nagy tőke, sőt a földbirtoknak is igen uagy része oly osztály birtokában van, amely csak saját osztálya belivel házasodik össze. Az izraelita gazdag ifjú nem vesz. nem vehet el szegény keresztyén leányt; a keresztyén szegény, de művelt, értelmes és szorgalmas ifjú nem vehet nőül gazdag, vagy pénzes izraelita leányt; a keresztyén szegény kereskedő segéd nem veheti el jó ínódu főnökének leányát : mert főnöke izraelita. Minden bajnak, társadalmi visszásságnak, az iparos nyomorúságának, a proletariátus szaporodásának, az általános szegéuyülésnek egv ilc nagy oka :e természet-ellenes társadalmi viszonyokban fekszik. Nagy csalódásban élnek tehát azok, akik azt hiszik, hogy a zsidó azért boldogul, azért gazdagodik, mert csal, uzsoráskodik, hamisít és lop. Nem ! A zsidó gazdagodásának, boldogulásának titka abban az egyetlen körülményben fekszik, hogy a zsidó iíju csak zsidó leányt vesz feleségül s a zsidó leám csak zsidó ifjúval lép házasságra. Csakhogy az éremnek másik oldala is van. A zsidók boldogulása, gazdagodása elősegíti egyszersmind önként, természetesen, a nélkül hogy azt nekik akarniok kellene, annak az osztálynak elszegényedését és pusztulását is, mely tői, részint az izr. vallásos hagyományok és szokások, részint az állami törvéuyek merevsége és impraktikus volta miatt, elzárkózva kell élniök. Hasztalan törik fejüket tehát a keresztyén szülék azon, hogy miféle pályára, életmódra neveljék, : taníttassák és készítsék elő gyermekeiket. Vagyon és tőke nélkül, a legkitűnőbb képesités mellett is, csak nyomorogni fognak a legkeresettebb foglalkozásban is; munkásai, napszámosai lesznek a gazdag tőkepénzeseknek. Boldogulni csak a tőkepénzes fog. németeké 64'1 (4-9'7), fraueziáké 66"! +1I

É7), »z angoloké 69"6 (+15"2). Az orvosak kora magyarországon 55'ü, Ausztriában 62'5 év. A bírák középes kora Magyarországon 60'9 év, Németországban 7ü-5 +9"6), Angliában 72'8. (+11-9); az ügyvédek Magyarorizágon 56.4, Angliában 72'3. A közhivatalnokok kora Magyarországon 58'5 Németországban 68*3, Angliában 73'5 év. Az államférfiak csoportjába gyűjtöttem mindazokat, akik a politikai téren mint főhivatalnokok, képviselők szerepeltek. Közepes koruk Magyarországon 64'3, Ausztriában 66-1 (+1'8), Németországbau 69'0 (+4"7), Francziaországban 69"5 (+5"2) és augliábau 7l'l. (-f-6'8) év. Észrevehetjük, hogy e téren Magyarország száma mily jeleutékenyen emelkedett s most már kezdi megközelíteni Ausztriáét, sőt Németországét is. A főranguak és birtokosok átlagos kora magyarországon 631 év; az osztrákoké 683 (+5"2) a németteké 69'0 (+6'9). az angoloké 69'4 (X7"3). Megint az osztrákok állanak legközelebb hozzánk s leginkább felülhaladnak benünket az angalok; azonban azt is láthatjuk, hogy a különbség közöttünk és a különböző nemzetbeliek között megint kisebb. Az egyházi férfiak között katholikus egyházi fér fiaink közép kora volt 67'2 év (angol katholikus egyházi férfiaké szintéu 67'2, számuk azonban oly kevés (15), hogy az adatra nem fektethetek súlyt); más keresztény vallású egyházi férfiak átlagos kora pedig G5'0; az angolországi állam-valláau egyházi férfiak középkora 74

É3 — vagyis 6'6 évvel több, mint a magyar más keresztény vallású egyházi férfiaké. Egyházi férfiaink tehát, nevezetesen a katholikusok tetemesen felülhaladják a más állásuakat a kor szempontjából s igen megközelítik a legkedvezőbb korviszonynyal bíró nemzetet — az angolt. (Folytatása következik.) „N y í K V I D É K

" Hanem ha azt akarjuk, hogy necsak a terheket viseljük közösen, hanem munkánknak és fáradozásunknak gyümölcseit is együtt szedjük: ne ipartörvényekről, hanem mindenek fölött arról gondoskodjunk, hogy azt a közös vagyont és pénzt, amelyet e hazában együttesen keresünk, hozzuk ren deltetés szerű, természetes forgalomba ; ne zárjunk el azok birhatásától valláskülönbség miatt senkit, aki e hazában együtt viseli velünk az államterheket, egy levegőt szív velünk s előbb-utóbb együtt porlad el és vegyül össze velünk a közös édes anya — a hazai föld kebelében. Ekkor azután boldogulni fog e hazában szegény és gazdag egyaránt. Közös lesz nem csak a levegő és teherviselés, hanem az érdek is. Amit a születés megtagad egyik-másik szegény, müveit és tanult ifjútól: kárpótolja azt a társadalmi egyenlőség egy jó házassággal. És ami legfőbb, a, zsidó kérdés meg lesz oldva gyökeresen. K. I. Mit tehet a népiskola az egészség-ügy érdekében ? (Folytatás.) Az ember életének állati életfolyamata az idegek által eszközölt érzésben és mozgásban lesz nyilván-valóvá. Nem akarván t. kartársaim figyelmét boneztani ismeretek közlésével fárasztani; mellőzöm az idegek ismertetését, mit szemlélet nélkül szóval előadni ugy is czélialan lenne; de feltételezem, hogy azt t. kartársaim i'pp ugy tudják mint éu. Azonban Schmidt német paedagogus utáu szólva, hasonlít az idegrendszer a villanydelejes távíróhoz, mely az ország fővárosából mint központból kiindulva, az ország minden vidékén szét van ágazva; a számtalan helyről felvett híreket a központban gyűjti össze a koponya üregben székelő agyba. Az ideg rendszer a külvilág hatásainak felfogására van rendeltetva; ennek egészséges voltán, természeles működésén alupul az ember szellemi életének felvirágzása is. A tauitó azért éppen a szellemi életre való te kiutetböl nagyon vigyázzon arra, hogy túlságos szellemi munkák végeztetésével nagyon is fiuom auyagból álló j idegrendszert meg ne routsa tanítványaiban. A fárasztó szellemi munkát testi munkával, azt ismét s-zabad mozgással felváltva végeztessen tanítványaival. A szem látó idegét erős fény hatásának, sö'ét helyen való olvastatás irás által megerőltetésnek, a fül halló érzékét kemény ütésnek, hideg és meleg hirtelen való változásának ki ne legye. Az orr és száj idegeit erős ingert okozó tárgyakkal érintkezésbe ue hozza, a tapintást és hő érzé ket, a bőr czélszerü ápolásával és tisztán tartásával, épen tartsa. Mindazok, kik a gyermekek nevelésével foglalkoznak, vigyázzanak arra hogy a gyermek életében mozgás és pihenés munka ós nyugalom természetes következésben váltsák fel egymást. A gyermekek a szülei háznál vagy az iskolában testi erejüket felül haladó munkák végzésére ue szorít tassanak; korukat meghaladó élvezetekbeni részesítés által élvozet-hajhászókká, divatot majmolókká ne tegyék, mi a mai korban éppen megbocsáthatatlan bútie egyeseknek és családokuak. A baHk színházak nem a fejletlen gyermeki és serdülő korúak megfelelő élvezetek. A testi szellemi és erkölcsi élet fejlődésének hátrányára elköve tett ily uevelési oktalauságok szülik azon nevetséges alakokat, milyeneket a kis nagysádok, öreg itjak dologtalan szédelgők személyében uton és útfélen szerencsénk vau szemlélni. Az ember társadalmi életére való tekintetből, a uépiskola az anyagi és szellemi ismeretek nyújtás mellett, ha a testszervezet erősítését és ügyessé tételét, munkaképességét is előmozdítja testgyakorlatok által és hasznos munkák végezteiesével; akkor nemcsak a szellemi és erkölcsi élet alapját veti ineg a gyermekben, hanem annak egészségi állapotát is előmozdította; mert az egészségnek a munka is egyik legfőbb előmozdítója. Az ember teng és állati életére vonatkozó egészségügyi dolgok ismerete után, a gyermekek szellemi és erkölcsi életére vonatkozó egészségúgyi eszkö/ök előadására kerülvéu a sor: erre vonatkozólag — szeréutem a tanító tanítói összes működésével oda hassom, azt ugy irányozza, hogy a 6 éves uépiskolai tanfolyam alatt juttassa el növendékeit mindazon dolguk tiszta és világos ismeretére, melyek által életét és egészségét előmozdíthatja és feutarthatja; tanítsa meg növendékeit, azon dolgok ismeretére is, melyek egészségére és életére nézve ártalmasok veszélyesek. A természettudományi tárgyak köréből mindenek előt tanítsa meg a tanitó tanítványainak önnön magukat megismern'; vagyis a testszervezet boneztani alkatrészeit, az egyes részek szervek működését, ezekre jótékonyan vagy károsan ható tényezőket: a levegő és viz alkatrészeit, a szeszes italok vegyi összetételeit, a testszervezetre való kártékony hatását, a hasznos, szelid és vad állatokat. A tanitó értesse meg tanítványaival, hogy a mértékletes élet-módnak az élet minden körülményei közötti megtartása, a testnek mosdás és gyakori fürdés általi tisztán tartása, vagyoni jólét szerzés czéljából végzett szorgalmas munka: oly eszközök, melyek által bárki is életét és egészségét öntudatosan fentarthatja; ezen eszközök becsének tudása nélkül pedig, mindeu pillanatban veszélyezteti egészségét és életét. A testnek tisztán tartása végett eszközölt szabad vízben való fürdésre uézve, adjon tanácsokat tanítványainak. Ismertesse meg tanítványait a véletlenül szerencsétlen körülmények köző't levőkkel való bánásmóddal; hogy széngáztól megfuladtt Vügy vizbe fult, vagy megfagyott emberrel miképen kell elbánni; vagy h i a segítség elég korán érkezik, miképpeu kell a szerencsétleneket életre hozni. (Vége következik) Köz ügyek. (A kir. bíróságokhoz intézeti oly »intő kérvények«), amelyekben valakinek peren kivüli bizonyos cselekmény teljesítésére való megiutése,, vagy felhívás i kéretik : mint peren kivüli beadvány ok, nem 20 illetőleg 50 kros, hanem 36, illetőleg 12 krajezáros bélyeggel látandók el. (4967/884. sz. pénzügyi közig, bírósági határozat.) (A főjegyző, mint az alispáu törvényszerinti helyettese) végezheti-e, a főispánnak éB alispánnak egy és ugyanazon időbeni akadályoztatása esetében, az elnöki tisztet a közigazgatási bizottságbau ? E kérdést a belügyminiszter akép döntötte el, hogy azou kivételes esetekben, amidőn a megye főispánja és az alispán, mint a közigazgatási bizottság törvényszerinti eluökei, a közigazgatási bizottság ülésein való eluökösködésben egyideüleg akadályozva vannak, nincs észrevétele az ellen, hogy az elnöki teendőknek helyettesi minőségben való vitelével a megye főjegyzője, mint az alispán törvényszerinti helyettese megbizassék. Ez esetek azonban hozzá mindenkor idejekorán bejelentendők lesznek, hogy a főjegyzőt a közigazgatási bizottság ülésein való elnökösködé-re esetről esetre felhatalmazza a miniszter. (Magy. Közig.) (A postán küldött fölebbezések) beadási napjáu

1, az adókivető bizottságok határozatai ellen beadott fölebbezéseknél is, a főlebbezés postára adásáuak napja tekintetik : amikor is a kivető bizottságok határozatainak kihirdetési napja, továbbá a hozott végzések kézbesítésének, valamint a tárgyaláson uieg nem jelent megadóztatottak névjegyzékének kifüggesztési napja, a birói gyakorlat szerént, a záros határidőbe be nem tudható. (1885. januárhó 28. 7558. sz. pénzügyi közigazg. bírósági hat irozat.) (Oly esetben, amidőn ingatlan átruházása iránt) kötött jogügyletet tartalmazó okiratban, az átruházott ingatlan vagyont terhelő adósságok kifizetésének kötelezettsége a birtokszerző által már elvállaltatott; emez adósságok kifizetésének elvállalása iránt azonban külön nyilatkozatot tartalmazó okirat is állíttatott ki: erre a nyilatkozatot tartalmazó okiratra ivenkint csak 50 kros bélyeg jár. (1885. februárhó 3. 3124. sz. pénzügy i közig, bírósági hatarzzat.) (A közigazgatási gyakornokok fegyelmi vétségei). A belügyminiszterhez egy kőnkért eset alkalmából az iránt iutéztetvén megkeresés, hogy miutáu a közigazgat isi gyakornokok fegyelmi vétségeinek megtorlása iránt követeudő eljárás törvény és rendelet által szabályozva niucs ; adassék utasítás a részben, hogy a közigazgatási gyakornokok ellen az 1876. évi VII. t. cz. rendelkezései alkalmaztassanak-e? vagy hogy azok a főispán által, aki őket kinevezte, egyszerűen felmenthetők-e állásuktól, a belügyminiszter f, évi 38,020. sz. a. kelt rendeletében kimondotta- hogy a közigazgatási gyakornokoknak köztisztviselői jellege minden kétségen kivül állván, az azok által elkövetett fegyelmi vétségek a törvény hatósági tisztviselők, a segéd ós kezefő személyzet elleni fegyelmi eljárást szabályozó 1876. VII. t. cz. rendclkelkezései szerént tartandó meg, tehát azoknak, szabályszerű fegyelmi eljárás nélkül való egyszerű felmentése helyet nem foghat. (A községek tulajdonát képező mindennemű alapok és pénzek) a tulajdonos községek által kezelendők, s az hogv az ilyen pénzek, habár takarékpénztári könyvekbe elhelyezve is, a szolgabirák által kezeltessenek, törvényesség szempontjából helyt, nein foghat. Egy közelebb előfordult tárgyalás alkalmából a belügyminiszter a felől szerezvén tudomást, hogy Z. megye szt.-i járásának szelgabirája, a járásbeli községek tulajdonát képező bírságalapokat, takarékpénztári betéti köny vekbe elhelyezve, a községek törvéuy által biztosított rendelkezési joga mellőzésével, magánál tartja, illetőleg kezeli f. é. 43,998. sz. a. kelt rendeletével, tekintettel arra, hogy az 1871: XVIII t. cz. 22. § a szerint a község rendelkezése alá tartozó alapok feletti közvetlen felügyelet a községek jogkörébe tartozik, melyek azokuak reudeltetésszerü kezeléséről a 138. §. értelmében gondoskodnak: intézkedett az iránt, hogy a szóban lévő a községek tulajdonát képező bírságpénzek, illetőleg az ezeket tartalmazó takarékpénztári betéti könyvek a tulajdonos községek birtokába adassanak át, hogy azok az arra törvény szeriut illetékes községek által kezeltessenek ; ami különben uem zárja ki, hogy a kérdéses pénzösszegek czélszerü kezelése iránt, ép ugy mint más egyéb községi vagyonok tekintetében, a megye közönsége, a törvényben előirt felügyeleti és elleuőrzési jogát, a szolgabirák utján a czéluak megfelelően ne gyakorolhassa. (Magyar Közigazgatás.) (Végeladás) oly üzletek részére, amelyek már legalább két év óta állauak fen, nemcsak üzletlebouyolitás czéljából, hanom oly árúk elárisitása végett is engedélyezhető, amelyek régibb idő óta felhalmozódtak, megsérültek, divatból kijöttek, vagy más okból a kereskedőkre nézve kevésbbé értékessé váltak. Tartozik azonban az engedélyért folyamodó, az elárusitásra szánt árúk pontos leltárát bemutatni, az iparhatóságnak. Tanügy. Iskolai értesítés. A nyíregyházai ág evang. hitvallású 6 osztályú uépískolákbn a beiratások f. é. szeptemberhó 14-edikétől naponkint 8 — 11 óráig eszközölhetők. A rendes oktatás szeptemberhó 21 én veszi kezdetét. Nyíregyháza, 1885 szeptemb. 5. Az iskolaszék megbízásából : Szénfl Gyula, ez évi igazgató tanitó. Értesítés. A nyíregyházai ró no. kath. iskolánál a növendékek beiratása f. év. szeptemberhó 1-éu vette kezdetét s az Iskolaszék határozata folytán a rendes előadások ugyau e hó 14-ikén megkezdetnek. Felhívatnak a tisztelt szülők és gyámok ; miszerint tanköteles gyermekeiket a jelzett időig beíratni szíveskedjenek : nehogy mulasztásaik által a törvény szigorát magokra vonják, minthogy az iskola megnyíltával: a be nem íratott tanulók névsora megbírságolás végett a városi hatóságnak fog kiadatni. Nyíregyháza 1885. év szept. 4-ikén. Szabó Kndre, iskolaszék! jegyző.