Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1884-04-27 / 17. szám
„N Y I K V I D É K.' Én megvallom a legsoványabb egyezséget is előnyösebbnek tartom a legkövérebb tárgya pernél. Ily sovány egyezseg ez is, amuly itt előttüuk felolvastatott; de mert ez bizonyos, mig a per nagyon is kétséges én a per beszüntetését, szóval az egyezséget elfogadom és ajáuloui azt elfogadásra. Márkus Károly nem ismer oly törvényt, amely a társulatot fizetésre s a várost hidak építésére kötelezze. A szabályozási hidakat, szóló szerént, a szabályozó társulat köteles kiépíteni és fentartani. Nem fogadja el az egyeiséget. A 6000 forintban megállapított egyezkedési öszszegre nézve, kéri szóló az arra vonatkozó határozatot felolvastatni. Kovács Gerö teljesen osztja Somogyi Gyula ur nézetét; s amenyibeu az egyezkedő küldöttség telj-hatalommal bízatott meg az egyezség megkötését illetőleg: igen furcsának találná, ha a küldöttség irányában gya nusitAsokat táplálna a közgyűlés. Ez nem egyeznék meg a közgyűlés méltóságával.; Olvastatott itt az egyezkedő küldöttséget telj-batalommal felruházó s a hidak kiépítési és fentartási költségeit 6000 forintban megállapító képviseleti határozat. E határozat megbízza (és teljhatalommal ruházza fel) a küldöttséget az egyezségnek megkötésével. Horváth Gyula városi mérnök csudálkozását fejezi ki a felett, hogy Márkus Károly képviseleti tag ugy nyilatkozhatik, mint ahogyan inagát kifejezte; hogy t. i. nincs joga a városnak a társulattal a hidak építésére nézve egyez kedni. Hiszen a tokaji és a vasúthoz vezető utvonalai; szintén egyezkedés utján építtettek a város áitai, saját Ízléséhez és szükségéhez mértten Szóló szerént az egyezség a váro*H nézve épen nem hátrányos, sót előnyös. Polgármester felhjvja a gyűlést, ha elfogadja-e a felolvasott egyezséget ? A nagy többség az elfogadás mellett ayilatkozván, az egyezség helyben hagyatik. Polgármester előterjeszti, miszerint Fodor József kőuti vállalkoaó azon kérelemmel járult a városhoz, hogy amennyiben a felvállalt kövezési munkát, a felmutatott minta-kőből, az illető bányának per alatt való állása miatt, el nem készítheti: engedje meg a város, hogy a kötelezett munkát lO°/„-i leszámítással, a somos-ujtalusi kővel eszközölhesse. A bemutatott somos-ujfalusi kő, a szerződésileg kikötött tokaji tracbit kővel együtt, felküldetett a budapesti műegyetemhez, vélemény adás végett. Az adott vélemény szerént a somos-ujfalusi és a tokaji trachit kő közt csak 32 gramm tömörségi különbözet lévén, kövezésre nagyon is alkalmas. Kapcsolatosan előterjeszti továbbá polgármester, hogy Reichmann Hermán, beadott ajánlata szerónt, kész a kövezeti munkálatot, ugyancsak a somos-ujfalusi kőből, 15% i val olcsóbban folytatni, mint Fodor József a tokaji kőből elvállalta volt. Eme kettős ajánlat felett igen élénk vita keletkezett. Különösen nagy visszatetszést szült Reichman Hermán vállalkozó ajáulata; miután köztudomásu dolog, hogy épen Reichman eszközölte, illetőleg idézte előazt a körülményt, hogy Fodor Józsefnek lehetetlenné váljék a tokaji kőből szerezni be a szükséges köveket. Ez a legvakmerőbb ujj-huzás nem csak Fodorral, hanem magával a várossal is, amelyet ily kényszer helyzetbe hozott Reichman kapzsisága. E nézetnek a közgyűlés éles kifejezést adott. Végre a hoszas vita után, amelyben Kovács Gerő, Somogyi Gyula, Lukács Ödön, Márkus Károly, Szesztay,Károly, Belfi András vettek részt, Lukács Ödönnek a méltányosság szempontjából tett javaslatához képest, az épitkezési szakosztály megbízatott, hogy : mindenek előtt szólítsa fel Fodor József válalkozót, ha valyon hajlandó-e a szerződési öszegből 15%-i levonással, a munkát a somos-ujfslusi kőből tovább folytatni. Ha igen, akkor folytassa; ha pedig nem, akkor a szakosztály az árlejtésre sürgősen tűzzön ki határidőt. Trajtler Soma felkéri az elnökő polgármestert, hogy szíveskedjék a tárgysorozattól eltérőleg, a tárgy sürgösségéuél fogva, a 14-edik tétel alatti ügyet terjeszteni a közgyűlés elé. A kérelemnek az eluökség helyet adván, olvastatott a nyíregyházai ág. evaug. Egyház tanácsának kérelme, az általa fentartott 6 osztályú felekezeti gymnáziumnak 8 osztályúvá leendő fejlesztése tárgyában. E kérvényben az egyháztanács a helybeli takarékpénztárban elhelyezve levő nevelési czélokra szentelt 147,000 (egyszáz-negyvenhétezer) forintra felszaporos dott tartalék-alapból, segélyképen 35,000 forintért s az építkezéshez téglaanyagokért esedezik. Az egyház kérelme nagy lelkesedés közt egyhangúlag megadatott. A menyiben azonban, mint Lukács Ödön képviseleti tag kifejté, a kérelemnek tényleges teljesítése sok mással van összeköttetésben, szükséges, hogy előbb a gymuázitim alaptőkéjéről is biztos tudomás szereztessék; uem különben az épitkezési tervezetet is ismerni kell: a kérelem, mellékleteivel együtt, kiadatni határoztatott a nevelésügyi, a jogi és a pénzügyi szakosztályoknak oly utasitásással, hogy az együttesen megállapítandó és minden tekintetben kimerítő jelentés, f. é. májushó 15-ig, okvetlen beterjesztessék a képvise1 ethez. (Vége kor.) Közügyek(A földbirtok megierheltetésej. Az országos re. k* statisstikai hivatal emlékiratot dolgozott ki a fóldbirto' kon nyugTÓ terhek fölvétele ügyében. Ezen emlékira 1 annak idejében egy szakértői értekezlet tanácskozáas tárgyául saolgalt. Az értekezlet, helyeselvén az emlékirat által javasolt föltételi módozatokat, azt javasolta, hog y eszközöltessek, a fölvétel nehézsegeinek és költsége nek megismerése czéljából, egy több vidékre terjedő próba felvétel. Az országos statisztikai hivatal ezek után elrendelte a próbafölvételt kilencz törvényszék területén. Minden törvényszék területén hat közság biteltelekkönyve kivonatoltatott az egyes telekkönyvekből, még pedig a két legnagyobb, két középszerű és két kis község telekkönyvei ugy, hogy összesen ötvennégy község földbirtokának megterheltetése vétetett számba. Ezen fölvétel, a > Nemzet* érUsülélse szerint, már befejeztetett s az adatok földolgoztattak. Az országos statisztikai hivatal főuöke Keleti Károly miniszteri tanácsos, ez adatokat a legrészletesebben és minden oldalról megvilágítva, egy emlékiratban beterjesztő a földmivelés-, ipar-és keresked Imi miniszternek. A uagy fontosságú emlékirat rendkívül érdekes adatokat tartalmaz, és bizonyára a legnagyobb figyelmet fogja kelteni. (Az első magyar általános biztosító társaság) legközelebb tartotta meg évi rendes közgyűlését. A társulat igazgatósága nem csak a közgyűlésnek szokott tenni jelentést a lefolyt évi üzlet eredményéről; de tájékozás szerzés végett tudatja azt az érdeklődő nagy közönséggel is, amenyiben zármérlegét évről-évre közzé teszi, és igy lapunknak is beküldötte, melyből és a közgyűlési jelentésből következő tételeket közlünk. A tisztviselők segély- és nyugdíjalapja a lefolyt év végével 417,428 frt 90 krra, a Léray-alap 51,978 frt 18 krra emelkedett. Az évi tiszta nyeremény 793,429 frt 21 kr. Levonva ebből az alapszabályszerü járulékokat, marad 457,408 frt 50 kr. Erre nézve ajánlotta az igazgatóság hogy 1 százalék közhasznú czélokra forditassék, melyből 1978 frt 18 kr. a Lévay-alnp szaporítására, a többi pedig különféle jótékony egyesületek közt osztassék fel. Osztalékul minden egyes részvény után 152 frt s igy összesen 456,000 frt fizettessék ki, a fenmaradó i 1468 frt 50 kr. pedig uj számlára irattassék elő. A felügyelő s a mathematikai bizottság jelontésének elöterjesztése után, a jolentések tudomásul vétettek, az igazgatóság javaslatai elfogadtattak s a kért felmentvéuy megadatott. A közhasznú czélokra fordítandó összeg következőleg osztatott fel: a) A gazdasági akadémiákon tanuló 9 ösztöndíjas növendék mindegyike kapott 400 frtot; b) az istvántelki iskolába járó 2 árva fiu mindegyikének 3 évi ösztöndíja 300 frt; c) az orsz. magyar iparkiáliitásra megszavaztatott 1000 frt; d) a Szent-István társulatnak 200 frt; e) a Vörös-kereszt egylet ez évi illetménye 2000 frt; f) a kereskedelmi müszótárra 200 frt; g) a magyar történelmi társulatnak 100 írt ; h) a pesti első bölcsőde-egyletnek 100 frt, i) a magyar gazdasszonyok orsz. egyletének 200 frt; j) a bpesti kereskedelmi akadémiára 200 frt; k) a kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskolának 100 frt; 1) az orsz. kisdedovó egyesületnek 50 frt, m) a budapesti népoktatási körnek 50 frt, u) a pancsovai ev. ref. egyháznak 100 frt. Szóval az első magyar biztosító társulat az idén is valóban fejedelmi bőkezűséget tauusittott a köz- és jótékony czélok iránt. ÚJDONSÁGOK. (§). Nyíregyházán a városi képviselő testületnek közelebb elhunyt 3 és egy eltávozott tagja, u. m. Joszka János,. Kubassy Arthur, Rudics József, Kacska János ős Maternyi Lajos helyébe: Marsalkó Gusztáv, Bukovinszky András, Szénffy Gyula, Jóba Elek, ós Kelemen János póttagok léptek be a rendes tagok sorába. — Ma egy hete az-az f. é. áprilhó 20-án dél után 4 órakor politikai pártszinezet nélküli tauácsko zás tartatott Nyíregyházán a szabó társulat áru csarnokában, Somogyi Gyula meghívása folytáu. A tanácskozás tárgya az volt, hogy a közelgő országgyűlési képviselő-választásnál, miként lehetne Nyíregyháza város érdekeit a haza érdekeivel összhangzásba hozni. Somogyi Gyula elég terjedelmes és érv-gazdag előterjesztésében eme czélt ugy véli megközelíthetni, ha a választó közönség, megköszönve Vidlicakay József jelenlegi képviselőnek edigi működését, a képviselői mandátumot oly ellenzéki férfiú kezébe tiszi le, aki személyes kitűnő tulajdonainál, és befolyásánál fogva, az ország érdekeinek megóvása mellett, a város érdekeit is képes lesz védeni és fejlődését eszközölni. Amenyiben azonban Somogyi Gyula ily férfiút nem nevezett meg ; sőt világosan kijelentette, hogy ilyet, Vidlicskay József beszámoló beszédjének megtartása előtt, uem is akar javaslatba hozni; a nagy többség pedig határozattan függetlenségi párti képviselő mellett nyilatkozott: a gyűlés a mellett az auspicium mellett oszlott szét, hogy a nyíregyházai választó közönség, párt tekintetben, marad ami volt, — tudni illik függetlenségi. %* A fővárosi tiizolió parancsnokság á napokban leküldött-; az igért szakférfiút a nyíregyházai működő tűzoltók betanítása végett. A gyakorlatok már erősen folynak ugy, hogy a tényleges szervezkedéshez néhány hét múlva komolyan hozzá lehet fogni. Sztárek Ferencz főparancsnok ur a legnagyobb buzgalmat fejti ki az egylet szervezése körül. X Gróf Forgács Kálmán örököseinek szabolcsi birtokait Schvarcz Sámuel és neje Kohner Ida budapesti lakos házastársak vásárolták meg kétszáz-ezer forintért. A nagy kiterjedésű birtok, mint tekintélyes gazdák állítják, a legszigorúbb becslés szerént is meg ér 700,000 forintot. — A szarvasmarhákat tartó gazdaközöuséget jóelőre figyelmeztetjük, hogy mielőtt jószágaikat legeltetésre adnák, a városi állat orvossal vizsgáltassák meg; mert ellenkező esetben a hivatalosan megtartandó vizsgálat alkalmával, az előre meg nem vizsgált szarvas marhák vissza hajtatnak és tulajdonosaik megbüntet tetnek ® A III. osztályú kereseti adó kivetéséhez, bizalmi !>' rfiakul, Nyíregyháza város részéről, Szexty Gyula és De•'k József képviseleti tagok küldettek ki. A kivetési munkálat f. é. májushó 7 én kezdetik meg. -+- A Tiszaháton, az ugynevezelt »Nesze* csárda a mult héten vérlázító jelenetnek volt színhelye. Az ottani korcsmárost ugyanis, a mult héten 12 rabló kora hajnalban megtámadta; szemeit kiszúrták és a sző szoros értelmében agyon verték. A korcsmáros neje és leánya szerencsésen megmenekültek. A rablók a készletben talált pénzt és több értékes tárgyat magukkal elvitték A nyíregyházai piaezra bejáró vidékiek azt beszélik, hogy a tettesek egyike orosi, egy másik pedig bessenySi illetőségű, különben gyanús existenziáju egyén lett volna. A csendőrség erősen nyomozza a tetteseket. — Táncsics Mihály veterán iró 86-ik évének betöltése alkalmából, Dillnherger Lajosné helybeli polgárnő és lelkes honléány 6 forintot gyűjtött a világtalan hazafi és neje javára. Ez összeghez Ruhmann Andorué 50 —, Dillnberger Lajosné 50 —, ifj. Henzler Istvánná 50 —, Lipták Dánielné 50 —, egy 184 8/ 9-ediki tűzmester 50 —, S'.oller Ferenozné 50 —, Éles Lajos 50 —, Piringer János 50 —, Jóba Elek 50— Péter Lászlóné 50 krajczárral, Bjlfi András 1 forinttal járultak. Tolnay Sándorné ugyan e czélra 9 frt. 35 krajezárt gyűjtött. -f- A magyar ószak-keleti vasút összes vonalain, az 1883.-ik évi juniüshó 1-sőtől érvényes menet-rend, folyó év májushó 20-án, érvényen kivül helyeztetik, és e naptól kezdve egészen uj menetrend lép életbe. (§) Hajdu-Dorogon, mint onnan írják, kölcsön szövetkezet alakult. Az igazgatósig tagjai lettek Kovács Sándor, Kanitz József, Balsay Gábor és Petrus Jenő ; elnök Fejér Emánuel. (—) A pozsonyi marhavásárokat illetőleg, tudatjuk az illető érdekeltekkel hogy, miután az alsó ausztriai helytartóságnak a szarvasmarhák szállítását korlátozó rendelete, amelynek következtében a pozsonyi első marhavásár megtaitásának elodázása szükségesnek találtatott, az első marhavásár Pozsonyban áprilhó 21-én megtartatott, és e.-entul hetenkint minden hétfőn meg fog tartatui. (Helyreigazítás.) Lapunk közelebbi számában a megyei árvaügyre vonatkozó újdonságban hibásan állott hogy : »Mult 1883. év utolsó negyedében hátrányban maradt 14 db.« ; mert tulajdonképeu a hátrány 1466 volt. Amidőn e sajtó hibát helyre igazítjuk, egyszersmind az illető hatóságtól szíves elnézést és bocsánatot kérünk. (!) Vörösmarty Mihálynak Méhuer Vilmos budapesti kiadó tulajdonában megjelenő összes müveire előfizetéseket elfogad Nyíregyházán Piringer M. könyvkereskedése, nem csak ; desőt minden 10 előfizetett példány után egy tisztelet példánynyal kedveskedik a szives gyűjtőknek. E kiadás magában foglalja a halhatatlan költőnek minden eddig megjelent, és halála után kéziratban feltalált, de napvilágot még sehol sem látott müveinek összeségét. Az egész mű 8 vaskos kötetben fog megjelenni. Egy-egy kötet körülbelül 8 füzetből állaud. Egy füzet ára (nagy nyolczad-rét, legfinomabb velin papíron, 4 ív terjedelemben) a lehető legolcsóbb, azaz 35 kr. Ez olcsóság remélni engedi, hogy eme nemzeti kincs mindenütt el fog terjedni, ahol csak magyar lakik. Mai napig két füzet jelent meg, amely az előfizetőknek azonnal rendelkezésére bocsáttatik. A többi füzetek hetenkint fognak megjelenni. A megrendelés egyszerű nyilatkozattal is történhetik. — A Deuts M.-fóle művészeti intézet kiadásában, (Budapest, bálvány-uteza 12. sz.) Ráth Károly szerkesztése mellett, megjelenő ^Kiállítási Lapok< április 15-iki számának változatos tartalma a következő : »Nincs hely.* Az iparcsarnok tér-beosztása. — Budapest iparosai a kiállításon. Összesítés csoportok szerint. Teljes szoba-berendezések. A gépgyárosok kiállítása. — Bejelentések a budapesti helyi bizottságnál márczius végéi';. (Második sorozat.) — Bejelentések az aradi ker. Bizottságnál márcz. végéig. — Bejelentések a pécsi ker. bizottságnál febr. végéig. — Kiállítási krónika : Bizottsági teendők a bejelentési határidő lejárta után. A »szekréuykérdés*. A butorraktárosok bejelentései. Külföldi gazdasági gépek. Külföldi kiállítások. — Különfélék : Ipartörvény. Rustsuki levél. Apró közlemények. A keresk és iparkamiák statisztikája. — Hirdetések. Az előfize téai díj félévre 2 frt. Közönség köróból*) Nyilt kérdés Maurer Károly szerkesztő úrhoz. Alulírott olvasván Önnek a »Szabolcsi Közlöny>-ben közelebb megjelent számadás-forma nagyon is hézagos nyilatkozatát, a drezdai antiszemita általános gyűlésre küldendő bizalmi férfiú uti költségeinek fedezése czéljából begyült adományokra vonatkozólag : indíttatva érzem magamat ahhoz pár szóval járulni, ugy magam mint az összes adakozók és a becsület érdekében. Tudtommal a nevezett czélra száz forint körül gyűlt be. Miként lehetséges tehát az, hogy, .mint Ön állítja, csupán 20 frt. néhány krajezárt kezelt Ön fel és helyezett el a helybeli takarékpénztárnál ? Beszél ugyan Ön még valami 10 frtról is, amelyet M. J. nyugtázott volna. De hogy ki ez az M. J. és minő jogon nyugtázhatott ama pénzből: arról szóval sem tesz említést. Mellékes kiadásokat is emleget Ön ; de hogy mennyi az, és hová fordíttatott tulajdon képen, arról szintén hallgat. Bocsásson meg Ön tisztelt szerkesztő ur ! de ez nem számadás. Vajamint én, ugy a többi adakozók is joggal elvárják Öntől, mint ama közpénzek kezelőjétől, hogy azokról részletes és azámszerénti számadást tegyen közzé lapjában, annál íb inkább, minthogy tudva-levőleg Nyíregyházáról sem a drezdai, sem a lipcsei anteszemitakongresszusra küldött nem utazott el, aki ama pénzt igénybe vehette volna. Következés kép szükségessé vált, hogy az adakozók ama pénzről, mint az eredeti czélra nem fordítottról, intézkedjenek; ezt hozván magával a tisztesség és az igazság. Nyíregyháza, 1884. áprilhó 24. Egy adakozó. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. Közgazdaság. Korai jégverések és a biztosítás. A legutóbbi napokban az ország több vidékén tetemes jégverések voltak, és a biztosító társaságok legtöbbjénél már nagyobb számú jégkár-bejelentések is történtek. A vetéseknek jó aratással biztató állása mellett, az előrelátó gazdákat méltán gondolkozóba ejtheti e szokatlanul korán jelentkező veszély és serkentésül szolgálhat nekik arra, hogy terményeiknek jégkár ellen leendő biztosításával — mivel a dijak magasságára nézve a biztosítás korább vagy később kezdődése különbséget ugy sem tesz — ne késseuek.
