Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

NYIRVIDÉ K." A köz gyűlés elvetendőnek nyilvánította Fráter Ez után Szomjas József nyújtott be egy határozati javaslatot, amely a következőleg haugzik : .Szabolcsmegye honvéd-egylete értesülvén azon mozgalomról, mely Görgey \rthur 1848-ki honvéd tábornoknak a közvélemény és a történelem előtti rahabilitálása érdekében megindittatott; mai napon hozott határozatában kimondja hogy nem jutott semmi oly adat birtokába, mely őt' a nemzet köz véleménye által Görgey felett kimondott kárhoztató itélet gyengítését czélzó nyilatkozat tételére indíthatná; s hogy minden e czélra irányuló törekvést elhibázottnak és a közvélemény s a tortenelem félre vezetésére irányuló illetéktelen beavatkozásnak tart.* E javaslatot, mint határozatlant, a nagy többség szintéu elvetendónek jelenté ki. Székely Benedek Krúdy javaslatát ajánlja elfogadásra azzal a hozzá tétellel, hogy mondja ki a határozat azt is, mikép az egylet Görgeyt .hazaárulónak* tartja. Ez a kifejezés azonban fölöslegesnek találtatván, a határozatból kihagyandónak moudatott ki. Palánszky Sámuel_ szintéu egy ujabb határozati javaslattal lépett fel. Ő ugyan is .helyteleníti az igazolási mozgalmat, s fentartja a közvélemény által kimondott haza árulási vádat, s annak megmásitását nem akarja.< Lényegében Krudyéval egy lévén, helyesléssel fogadtatott. Szini Pál pártolja Krúdy javaslatit. Temesváry György uem érzi magát hivatva Görgey tette fölött ítéletet mondani. Pártolta Fráter javaslatát. Végre szavazásra került a dolog. Minthogy azonban a közgyűlés kimondotta, hogy csak az e megyében igazolást nyert honvédek járulhatnak a határozat melletti szavazáshoz; és mert a javaslatok indokolása alatt többen elhagyták a termet: a beadott 27 szavazat közzől 24 a Krúdy javaslata, a másik két szavazat mellett pedig csak 3 szavazat nyilatkozott, Krúdy javaslata tehát általános szótöbbséggel lett elfogadva és határozatképen kimondva. Id. Krúdy Gyula indítvány képen előadja, mikép óhajtandó volna, ha az egylet oda törekednék, hogy ünnepélyes alkalmakkal az egylet tagjai egyenruhában zászló alatt vonulnának ki; hogy ez által is szemlélhetővé tétetnék az uj nemzedék előtt az 1848/9-ki honvédség, s ezáltal ösztönöztetnék a hazaszeretet dicső erényére. Czélszerű volna azért, mondja indítványozó, ha az egylet részént gyűjtés, részént jótékony előadások utján, igyekeznék némi pénzalapot teremteni a szegényebb sorsú honvédek felszereléséhez. Magától értetik, hogy az egyenruhában járás csakis önkéntes színezettel birna s uem volna kötelező, amit kívánni netp is lehet. Székely Benedek Krúdy inditványát kivihetetlennek tartja; amenuyiben a magyar nemzet a honvédeket törvényesen el nem ismerte. Szerénte az egyenruha szemet azuma a törvény emberei előtt. Szomjas József megnyugtatja Székelyt, hogy az egyenruha viselés általánosan el van ismerve és megengedve. Aggodalomról tehát szó sem lehet. Az országos menház rokkantjai, s a budapesti honvédegylet tagjai minden ünnepélyes aktusnál egyen ruhában jelennek meg. Krúdy történetileg kívánja, az egyenruha viselése által, megörökíteni a hazafiságot, amely már-már fájdalom hanyatló félben van; hogy az ujabb nemzedék ebből is tanuljon a hazáért lelkesedni. A közgyűlés örömmel vette az iuditványt s a választmányt megbízta, hogy tegye meg e tekintetben a ozétszerüeknek mutatkozó előleges intézkedéseket. Elnök bejelenti, hogy az 1848/9-ki honvédegyletek központi választmányának elnöke, a választmánynak f. é. májushó 12-éu Budapesten tartatt ülésében felolvasott 8 nagy lelkesedéssel elfogadott ama jelentését, amelyben megkereaendőuek véleményezi a választmány a kormányt az iránt, hogy ezentúl egy második honvédegyletnek alakulását ha nem gátolja is, de a .Budapesti 1848/9iki honvéd- egylet* czimet, egy netalán később alakulható egyletnek ne engedélyezze, — az egyletnek egy példányban megküldötte. A jelentés tudomásul vétetett. Végül elnök a jelenvoltakat megható szavakkal hivta meg a másnap Nyíregyházán az ág. ev. imaházban megtartandó gyász isteni tiszteletre, az 1848-ik évi október 6-ik napjának 35-dik évfordulója alkalmából. Ez után a gyűlés katonás üdvözlet urán eloszlott. (100) Köz ügyek. A szabolcsmegyei honvéd egylet határozata Görgoy igazolási ügyében. Tekintettel arra, hogy 35 év folyt le immár az óta. amidőn Görgey Arthur az 184

9/

9-dik évi magyar honvédsereg főparancsnoka, a nemzet közvéleménye a hon-árulás vádját kimondotta; és ő e legsúlyosabb és legmegbélyegzőbb vádat, ily hosszú idő lefolyása alatt, máig hallgatag eltűrte a nélkül, hogy önigazolására competeno fórum előtt lépéseket tett volna; de tekintettel arra is, hogy azon mozgalom, mely ez idő szerént. az ő rehabilitatiója érdekében, megindittatott, nem az ő saját nyilt férfias fellépéséből, hanem egy e czélra szövetkezett titkos, megbízás nélküli társulat által lett kezdeményezve: miudezekuél fogva a »Szabolcsmegyei 184

9/

9 dik évi honvéd-egylet* ünnepélyesen kijelenti, hogy a megindított illetéktelen mozgalmat roszalja, Görgey Arthurra a nemzet közvéleménye által kimondott hon-árulás vádját fentartja. s őt a hazára nézve erkölcsi halottnak nyilvánítja. Kelt Nyíregyházán a szabolcsmegyei honvéd-egyletnek 1884. évi októberhó 5-én tartott köz gyűléséből. Kmethy István, Kraszuay Gábor, JW^ elnök. M. Krúdy Gyula, Székely Beuedek, Kralovánszky László, Szomjas József. Palánszky Sámuel, Kraszuay Péter, válatztmányi tagok. Értesítés. A feisö-tiszavidéki gazdasági egjlet t. tagjai ezennel értesíttetnek, hogy a f. hó 13-án délelőtt 9 órára hirdetett közgyűlés, közbejött akadályok miatt, f. 1884. évi novemberhó 5-énekdélelőtti 9 órájára napoltatott el. Nyíregyházán, 1884. októ jer 11-én elnöki megbízásból: Szentkirályi János, e. titkár. iparügy. Miként már jeleztük is, a nyíregyházai iparosok között ujabban egy nagyobb szabású mozgalom iudult meg. Arról van szó, hogy a helybeli összes ipartársulatok felosztanak s az uj ipartörvény vonatkozó szakaszához képest, egy testületté alakulandanak. E kérdést illetőleg, az egyes társulatok elnökei és tisztviselői már hónapok óta tárgyalgatják azou módozatokat, melyek felhasználása mellett, a dolog elintézése a legsikeresebben volna aszközölhető. Az eszme megvalósítása általuk elvileg elhatároztatván ; a részletek megvitatásához fogtak, s a dolgot annyira-amennyire a megérlelés stádiumába juttatva kieszközölték, hogy az elsőfokú iparhatóság a fentebbi kérdést tárgyazandólag a törvényszerű közgyűlést össze hivta. Ezen közgyűlés f, hó 4-én meg is tartatott, melyben mintegy 220 iparos vett részt, jobbadán olyanok, kik az ipartestület eszméjének már eddig is feltétlen barátai voltak, s kikrp nézve a szónokok által kifejtett argumentatiok tehát legfeljebb azon okból voltak szükségesek, hogy lelkükben az elhatározás gyökerét még inkább megszilárdítsák. Egyik ipartársulati eluök szót kérvén, meggyőző érvekkel mutatta ki azon állás pont jogosultságát és okszerű voltát, melyet e kérdésben az iparosok elnöki értekezlete foglalt el. MintegyVí óránál tovább tartott beszédében kimutatta, hogy az uj ipartörvény csaknem egészen azon szellembea lett meghozva, mely szellemben épen maguk a nyíregyházai iparosok is meghózandónak kívánták; s igy ha önmagukhoz következetesek akarnak lenni, a végrehajtási intézkedéseket magukévá kell tenuiök, s az ibartörvénynek szerénte legfontosabb szakasza előnyeit érdekükben lehetőleg kizsákmányolni. E szakasz nem lenne más, mint amely az ipartestületek intézményét tárgyazza, s tekintettel arra, hogy az ipartestület intézményében meg vaunak azon kiváualmak, melyek az iparosok közt megbomlott rendet helyre állítani és fentartani, az iparosok erkölcsi tekintélyét növelni, az egységes erőkifejtést lehetségessé tenni egyaránt képesek; továbbá tekintettel arra, hogy az ipartestületnek hatósági joggal való felruházása magában oly materialis erőt tartalmaz, melynek előnyeit az iparosok, ma kellőképen nem is méltányolhatják : ajánlja miszerint mondja ki a közgyűlés, hogy az ipartestület megalkotását feltétlenül kivánja. Utána Leffler Sámuel tanár emelt szót, s ad homiuem érvelve, egy a legmelegebb ügyszeretettől sugárzó beszéddel kivánt hatni, melynek alaptétele: az egyesülés által teremtett erő áldásainak s előnyeinek feltüntetéséből, az ipartestület meg alakításának szükségességét vezette le. Aesopusnak a veszsző nyalábról szóló meséje után, hivatkozással az ipartestületekhez fűzött hatóság számtalan előnyeire, ajáulja az előtte szóló indítványának elfogadását. Ugyanez értelemben szólottak még többen az iparosok közül is. Végre a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, miszerént az ipartestületet megalakítani kivánja. Ez után Jánószky J. értekezlet: elnök a közgyűlést feloszlatta. ÚJDONSÁGOK. f Az aradi vértanuk kivégeztetésének gyászos emlékünnepélyén nagy számú közönség jelent meg az ág. ev. imaházban. A koszorúkkal díszített gyász ravatal az oltár előtt volt felállítva, a vértanuk nevét tartalmazó 13 szalaggal. A volt honvédeken, megyei és járási tisztviselőkön s a miuden rendű közönségen kivül, a helybeli tűzoltók is megjelentek az ünnepélynek emelésére. Az alkalmi imát, mint lapunk már előre jelzé, n. t. Barthalomaeidesz János esperes-lelkész ur bocsátotta az egek urához engesztelésül a 13 vértanú ártatlan halálaért, és tauuság tételül az általuk a halálig védelmezett ügy szentségéről és diadaláról. Az iskolai dalkör szintén közreműködött. Végül az ünnepély az összes jelen volt közönség által felállva hangoztatott »Szózat«-tal záratott be. * A felső tiszavidéki gazdasági egyesület, folyó évi novemberhó 5-én délelőtt 9 órakor Nyíregyházán a megyeház nagy termében, mint a lapunk mai számában közzé tett értesítésből is látható, közgyűlést tart. (**) Chotvács Ágost helybeli gymnasiumi igazgatótanárt folyó hó 5-én éjjel könyen végzetessé válható szerencsétlenség érte. Egy lépcsőn ugyan is megbotolván, egyik lábszár-csontja el törött. Igen valószínű azonban, hogy bajából ki fog épülni ; amit mi, ugy az ő és Családja, valamint a tanügy érdekében is, szivünkből kívánunk. -+-A kolera ellen. A m. kir. belügyminiszter, a fenyegető koleraveszélylyel pzembeu, »népszerű ismertetést* állított össze s abból a törvényhatóságoknak egyelőre 50 — 50 füzetet küldött meg a közönség, különösen pedig a lelkészek, tanítók, jegyzők, elöljárók stb, közt való kiosztás végett. Egyúttal fölhívta a törvényhatóságokat, hogy a szükségesnek mutatkozó nem magyar nyelvű példányok számát vele közöljék. Az ismertetés ugyanis a hazában élő nemzetiségek nyelvén is meg fog jelenni, s kellő számban megküldetik a törvényhatóságoknak terjesztés yégett. A kis füzet népszerű s könnyen érthető nyelven az összes óvó intézkedéseket tartalmazza a fertőtlenítő eljárással együtt. (§) A jövő evi országos kiállításra, a vas és fémipar (XI) csoportba Nyíregyházáról Schmotzer János 3 db. kést fa tokbau és Neubauer testvérek vas sodrony matráczot jelentettek be. Bejelentésük már el is fogadtatott. Üdvözöljük a derék iparosokat, akik szerény városunknak ez uton is jó hir-nevet igyekeznek szerezDÍ. X Nyírbátorban, az ott létesítendő kisded óvoda alapjára, folyó évi novemberhó 15-én, a nagy vendéglő termében zártkörű tánczvígalom tartatik. Belépti dij: személyenkint 1 frt. Családjegy 3 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kéretnek a hölgyek minél egyszerűbben megjelenni. • Balsán folyó hó 7-én dél után tűz ütött ki, amely 5 házat, több mellék épületet és takarmánynemüt hamvasztott el. A kár 3000 frtra tehető. Szerencse hogy az épületek biztosítva voltak. (!) Folyó októberhó elsejével két újonnan hozott fontos törvény lépett életbe. Az egyik az uj ipartörvény, amely az iparosok helyzetének s ez által magának az iparnak javítását czélozza. El lesz-e érve a czél, a következés fogja megmutatni. A másik uj törvény a szeszadóra vonatkozik, amelynek értelmében a szeszgyár tulajdonosok szeszmérö gépek alkalmazására köteleztetnek; hogy ez által a gyártott és adó alá eső szeszmennyiség pontosan meghatározható legyen. (s.) Sternberg L. szakolyi kereskedő a legközelebbi debreczeni vásár alkalmával, Szakolytól 3 órányira 250 forintot vesztettel. Károsult a szenvedett kárt csak otthon vette észre. Azonnal vissza fordult, és az elvesztett pénzből 45 forintot megtalált az ország uton; de az ott keresztül hajtott marhák által szétszórt és tiport állapotban. * A debreczen hajdúnánási helyi érdekű vasút, Debreczen, Debreczeu-Vásártér, Hajdu-Böszörmény. Hajdú Dorog és Hajdu-Nánás személy, podgyász, gyors és teheráru forgalomra berendezett állomásokkal; továbbá Szt.-György a személy és podgyász felvételre berendezett kitérővel, folyó októberhó 5-én a nyilvános forgalomnak átadatott. (§) A fővárosban hamis egy forintos bankjegyek hozattak forgalomba. Eddig már több darab koboztatott el. Jó lesz itt a vidéken is vigyázni, e hamisításokra annál inkább, mert egy forintos banknétával a legszegényebb ember is rendelkezik; tehát inkább ki vau téve az egy forintosok által való megcsalatás veszélyének. + A tót gyolcsosok érdekében, akik Árva, Turócz és Zólyom megyékből gyalog és szekéren házi szőtt gyolcsot hordanak szét az országbau, a kereskedelmi miuiszter két rendeletet bucsátotl ki a törvényhatóságokhoz ; amely szerént e házaló tótok ez után is hordhatják gyolcsaikat ugy a házakhoz, miut a heti vásárra. Hogy azonban esetleg, a gyolcson kivül, más ipar czikket is ne árulhassanak, egy úttal intézkedett, hogy az emiitett 3 megye törvényhatósága, az ott készült czikkek kellő fölismerhetése czéljából, azokat alkalmas bélyeggel lássa el. * Az épitő iparosok téli tanfolyama. Az állami közép ipar tanodában a télen szünetelő épitő iparosok, kömivesek, ácsok és kőfaragók számára rendezet' tanfolyam f. éri novemberhó 3-dik napján fog meg nyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s éven kint novemberhó elejétől, márcziushó végéig tart. í

1 tanfolyamon az illető épitő iparosok rendszeres szak kiképeztetést s annak sikeres bevégzése után végbizo nyitványt nyernek. Tanulókul felvétetnek a 14-dik élet tevőket betöltött azou kőmives, ács, és kőfaragó segédek akik folyékonyan olvasni, irni és számolni tudnak, i legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvé telre jelentkezők erkölcsi bizonyítványt, továbbá főnő keiktől igazolványt tartoznak el í mutatni arról, hogj mely idő óta működnek a gyakorlatban és melyik szak ban dolgoznak. A beiratások az intézet helyiségéber (VIII kerület, Bodzafa utcza 28 sz.) oktoberhó 15 dik napján kezdődnek s e hó végéig tartatnak. Irodalom. Könyvismertetés. „A B C," az irva-olvastató tanmód szerént, irt: Bánhegyi István tanfelügyelő, újonnan átdolgozta Gdo vin János tanító. Könyvtáramban találtam ez egészen uj könyvet bizonyosan .János bácsi* csempészte bele. Igy lep ő mei ajándékaival mindenkit. Szívesen adja, nem szereti hi hálálkodnak érte. Kedves kis ajándék; becsesebb nem ii lephette volna meg egykori tanitványát,-kartársát, min saját tapasztalatainak gyümölcsével, e könyvvel. Lássul tehát, ismerjük meg! Minden elemi iskola számára irt tankönyvnek fölei 2 elvhez kell ragaszkodnia; 1. a fokozatosság, 2. a gya korlati használhatóság elvéhez. 1.) A fokozatosság általánosabb elvének szemelőt tartása megkívánja, hogy: a) A könnyebbről menjünk a nehezebbre; tekintv a hangokat a kiejtés, a betűket a leirhatás szempontjából b) Az ismertről ismeretlenre, tekintve a hang é alak beli rokonságot. c) Egyszerűről összetettre, főleg a betüalakitá szempontjából. 2.) A gyakorlati használhatóság elve az ismert hac goknak, betűknek szókká, könnyű mondatokká füzésí kivánja. A Bánhegyi-Gdoviu'féle »A B C* a fokozatosság elv< it legnagyobb részben megtartja. Az i hang, betű isméi tetése után természetesen mind alakítás, mind leirhatá szempontjából könnyebb, s a gyermeki fejlettséghez mér tebb az ú, mint az r hangot, betűt tárgyalni; mert e; alakja, és nehéz kiejtése miatt, nem fokozatos lépcső az utíu; tehát a paedagógia elvének nem felel meg. Az i, ii, n, m, betűk tárgyalása után én czélszi rübbuek láttam volna az r betű ismertetését az e-né ugy alakítás, mint szó és mondatszerkesztés szempontjí ból. Az r, az u előrészéből és egy kis i összetételébe áll, tehát könnyebb szerkezetű mint az előrehajtott ki resztül húzott vonással irandó e. Azért sem iátom az után helyén tárgyalva az r betűt; mert az előbbine egy vonását sem birja alkatrészül, igy a kettő között ej csepp alakrokouság sincs. A szó és mondat szerkeszti szempontjából is ajánlandóbb az e helyet az r-et tá: gyalni. Mikor a növendék ismeri, változatos csoportos tásokat eszközöl az i, u, ü, u, ni betűkből; menuyiv több gondolkozásra, ulakitásra, csoportosításra ad alka mat az r, mind az e ?! Az s tárgyalását a 10-ik helyeu koraiuak találoi Állításom igazsága mellett bizonyít a gyakorlati élet i