Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-14 / 37. szám

IV. évfolyam. 37. szrim. JNyiregyhfiza, 1884. szeptember 14. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGTEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. IVlegjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : poatán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre .... 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részéi képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelesek s a lap kawM czime a)aU k(írutnek bl)kfl

U,

et

n. szétküldése tárgyában leendő fölszólamlasok Bérmentetlen lovelek <,uk „„.„ .M^ektöl foJóba ízleli kiadótulajdonos könyvnyom- ldtutnak el díjához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében,minden egyes hirdetés után 3.0 kr lizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreozeni-utezi 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Comp által Hamburgban. A nőnevelés és a városi felső leányiskola. Aki figyelemmel olvasgatja a hírlapokat, tapasztalhatja, mily lázas buzgósággal versenyezik egyik nemzet a másikkal: hogy az annyira elhanyagolt nőnevelés a kor kiváualmaiuak megfelelő legyen. Ha a nő hivatása, családi s társadalmi élete felett gondolkozunk ; lehetetlen a nőnevelés égető szükségét be nem látnunk-. A nő eredeti és természetes hivatása, hogy feleséggé és anyává legyen, állítják sokan. Egyoldalú nézet ez, amely igen megnehezíti a nő társadalmi helyzetét. Mennyi boldogtalanságnak, mennyi eltévesztett életnek, mennyi testi és lelki nyomornak kútfeje! ? A legmagasztosabb hivatás kétségkívül a feleségé és az anyáé; de csak akkor, ha boldogságát feltalálhatja benne s övéit boldoggá teheti általa. Sokakat a kényszerűség hajt a férjhez menetelre, nem lévén más választása. Ha önállóságra, ha társadalmi állásra tehetne szert a nélkül is: nem választana szive sugallata ellen; nem tenné a kényszerű lépést, mely magát is boldogtalanná teszi, s mások boldogtalanságának is kutforrásáva lesz. A nő eddigi alárendeltsége, szemben a férfivel, szintén az aránytalanul kisebb szellemi képzettségben keresendő. Nem szükséges, hogy a tudós neje is tudós legyen; de elengedhetetlen feltétel, hogy a nő általános műveltsége kellő arányban álljon a férfiéval. A nő értékét végtelenül emeli az, ha férje értelmi életét megérti, kiséri; ha az eszmék országábau társa tud lenni. A szellemi együttlét, az egymást megértés, a kölcsönös becsülésnek legbiztosabb záloga. Ha a férfi a nőben törekvései osztályosát, küzdelmeiben kellő méltánylót, csüggedésében biztatót, kételyeiben útbaigazítót talál, mily boldogság ez mindkettőre!? De ha a nő előtt egészen idegen ama szellemi kör, melyben férje él és mozog; ha csak bambán kell kisérnie férje szellemi röptét; ha életükből csak az ágy és asztal közös: ugyan miféle élet ez?! Magasztos lélekemelő az anya, a szó nemesebb értelmében vett anya hivatása! Azon anyáé, aki nemcsak szüli, táplálja, kisdedét; hanem annak első nevelője, fesledező szellemének első vezetője. Mily hatásos, mily befolyásos egy szellemes anyának mint első tanitónak működése; azon tanítónak, akin a gyermek természet-szülte vonzó szeretettel csügg! Hasonlítsuk össze az anyát, aki gyermekének első tanulmányaiban biztos vezetője, útbaigazítója, magyarázója azon anyával, aki tudatlan mind abban amit gyermekének tudnia kell; akinek fogalma sincs 6, 8, 10 éves gyermeke tanulmányairól; s magát ezekben tudatlannak érzi! E két anya közzül melyik töltheti be jobban hivatását?! Melyik számithat inkább gyermekének tiszteletére, bizalmára?! Kitűnő férfiaknak rendesen kitűnő anyjuk volt. Soha sem ismertem jeles embert, akinek korlátolt szellemű anyja lett volna. Még lángeszű atya mellett is nagy befolyással van a gyermekre az anya tudatlansága: mondja a magyar nevelés-tudomány maecenása. igaza van; az élet, a tapasztalat mellette bizonyít. Ezekből láthatjuk, mily nagy az anya szerepe a nevelésben; mily döntő befolyású a szellemi fejlődésben. Hazánk koszorús költője Jókay Mór, azt mondja: „A nőkben van a nemzetek haladásának emelő pontja." Egy nemzet haladását tehát a DŐjinek értelmiségéből műveltségéből ítélhetjük meg. Rousseau is sokat ád a nő szellemi tehetségére s értelmiségére; ennek hiányában a nő uem élettársa, de rabnője lenne a férfinak. „A testi szépség nem általános, ezer-féle módon eltünhetik, elenyészik; a megszokás gyengíti hatását: az elmésség egyedüli nemtője e nemnek! Nevelést, magasabb általánosabb nevelést és isme reteket nyújtsunk a nőknek. Ez a legbiztosabb út, melyen hazánk, társadalmi és családi életünk közös boldogságát elérhetjük. A felső nép és polgári leányiskolák vannak hivatva, hogy az elhanyagolt női nevelést a más országokban elért magaslattal kellő színvonalra emeljék. Ezen tanintézetek czélja: alkalmat nyújtani arra, hogy bennük társadalmunk női tagjai uemük sajátlagossága és a társadalmi jelen viszonyok által feltételezett, de egyszersmind oly mérvű általános műveltséget szerezzenek, amely egyfelől élethivatásukra szükséges és másfelől megfelel azon általanos műveltségnek, mely elősegíti a nőt életczéljai elérésében. A leánygyermekek otthoui elszigetelt nevelése a leggondosabb utáujárás mellett is, sok hihát fejleszt a lélekben! A szeszélyesség, makacsság, fejesség, hivalkodás, fecsegősőg, kívánesiskodás, melyek vagy az clkényeztetésből, vagy az értelmi képzés fogyatékosságából erednek, csakuem elmaradhatlauok a házi neveléstől. A lányoknak legalább a 10-ik évtől kezdve, jobb a nyilvános iskolai társas nevelés, miut a házi. A különböző természetű és tehetségű társakkal való érintkezés helyesebb ismeretre vezeti a növendéket; értelmiségben pedig a 10—15 évek közti iskolai oktatást sehogy sem pótolhatja a házi nevelés. Ezen sarkigazságokból alapelvekből kiindulva, gon • doskodott maga az állam a nők felsőbb általánosabb neveltetéséről; gondoskodtak eg.ves városok; ezek közzé tartozik városunk Nyiregyhaza is. A felső leány iskola még ifjúnak tetsző intézmény. Talán épen ebben leli magyarázatát az, hogy más városok ily nemű iskoláihoz hasonlóan fel nem karoltatik. A földmivelő osztály ez intézetről hallani sem akar; az iparosok egyrésze is fölöslegesnek tartja ; a művelt osztály nagy része pedig nem ismeri az intézet tau-reudszerének alapelveit, szervezetét; nem a különbséget az ujabb keletkezésű és a régi intézetek között Városunk felső leányiskolája nem polgári, hanem felső népiskola; amaz hat, emez két osztályból áll. A polgári iskolában a felvételhez elég az elemi iskola 4-dik osztályáról szóló bizonyítvány, esetleg ennek megfelelő tantárgyakból való felvételi vizsgálat; mig a felső népiskolánál elengedhetlen kellék az elemi iskola hatodik osztályának hiteles bizonyítványa, vagy ily értelmű felvételi vizsgálat. A felső leányiskola az egyedüli városunkban, mely a lányok felső, továbbképzésére van felállítva. A magánnevelő intézetek, melyeknek tanitói, tanítónői (tisztelet a kivételeknek) nagyon tévesen a 4, 5, 6-ik osztályban középiskolákra szóló, ujjnyi vastag, tömött irályu tankönyveket használnak, tulajdonképen elemi iskolák, melyek mint ilyenek az elemi iskolákra kiadott miniszteri tantervhez tartoznának alkalmazkodni s a felső népiskolát nem pótolhatják. A felső leányiskola nem leáuygymnazium, mint sokan hiszik. A gymnázíum középiskola, középlópcső a magasabb tudományokhoz; a felső népiskola-felső leányiskola befejezése az általános nőpnevelésnek. Tantárgyai is ilyenek, ily értelemben vannak szerkesztve tankönyvei, ezt igazolja a következő dióhéjba szorított tanterv is. 1. Hit és erkölcstan. A népoktatási törvény 57. §. szerint a hit és erkölcstan tanításáról a vallásfelekezetek gondoskodnak. 2. Anyanyelv. I. osztály. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás. A nyelv rendszeres alaktana, szoros figyelemmel a szóképzésre és helyes-írásra. A közéletben leggyakrabban előforduló ügyiratok készítése. II. osztály. A magy. nemz. irodalom története. Szemelvények értelmezése. Költemények. 8 Német nyelv. I. osztály. Olvasmányok fordítása és értelmezése. Nyelvtani eleinek. II. osztály. Olvasmányok fordítása. Nyelvtan. 4, Számtan. I. osztály. Az egész számokkal való négy alapmivelet, a közönséges és tizedes törtek. Arányok, egyszerű kamatszámítás, a pénzek és mórtékek ismertetése. II. osztály. Összetett hármas szabály, határidő számítás társaság és vegyítés szabály, láuczszáinitás, egyszerű könyvvitel . ő. Mértan. I. osztály. Mértani elemek s ezek természetbeni alkalmazása. II. osztály. Terület számítás, gyakorlati felmérések. 6. Történelmi tárgyak a) Földrajz. I. osztály. Magyar ország és Európa országainak ismertetése, térképrajzolás II. osztály. Ázsia, Amerika, Afrika Ausztrália földrajza. Mértani földrajz, b) Történelem I. osztály. Egyetemes történelem. II osztály. Magyarország történelme, c) Hazai alkotmány. II osztály. A községek, köztüm nyhatóságok rendezésének, az államkormánynak, az országgyűlésnek s általában az alkotmánynak ismertetése. 7. Természettudományi tárgyak. a) Természetrajz. I. osztály. Télen ásványtan, őszszel és nyáron növénytan. II osztály. Állattan. Konyhakertészet. b.) Természettan. I. osztály. Az életben előforduló természeti tünemények. II. osztály. Az életben előforduló természeti tünemények ismertetésének befejezése. c) Vegytan II. osztály. A jvegytan azon főbb tételei melyekkel a gadasszouykodási és főzési foglalatosságokat fel lehet világosítani. 8. Női kézi munkák. I. II. osztály. Kötés, horgolás, ruhabélyegezés, hurkolás és fehérhimzés, foltozás, díszmunkák, és a varrásnak különféle nemei. 9. Éneklés. I. II osztály együtt. A zene elemei, 1 2 szóllamu éneklés. 10 Rajz. I. II osztály együtt. Diszitmények, tájképek, virágok Meander szalagok rajzolása. 11 Torna. I. II. osztály együtt. Szabadgyakorlatok. íme ezek a nyíregyházai felső leány népiskolában a törvény által előszabott tantárgyak. Az Amerikába való kivándorlás. (Folytatás.) Sok papírt és tentát elfogyaszthatnék, ha az ily utazás alatt előforduló miuden egyes mozzanatot részletesen és kimerítően akarnám tárgyalni. De ki is tudná mindama boszantó ós mégis nevetséges episodok mindegyikét emlékében megtartani, melyeket egy ily vizi utazás oly bőven nyújt az embernek — szórakozásul. Igy pl. milyen boszantó az, midőn az általános »pas8&ngerek« (utazók) nem és kor_kiilöűbség—uálkül himlőbeoltásuak vette_ttn§k_alá ; nehogy feltartóztatást szenvedjenek az amerikai quarantainén. Azt már természetesen nem kérdi a t. hajó-orvos ur, hogy az ideoda hánykódó hajón kellemes-e a sebes karokoni nyugvás? Hisz ez is szórakozásul tekinthető az egyhangú hajós életben. Avagy nem mulattató-e azt nézni, mint henger- , gőznek az egyensúlyukat fentartani nem tudók a fedél-j zeten előre hátra; néha mindeu etikai szabály ellenére 1 férfiak nők, ifjak és leányok egymás hátán keresztül kasul? Vagy a többek között, milyen pompás mulatságot szerzett egy anyókának a hajón levő összes pzépnem holtra ijesztése ; aki midőn észrevette, hogy a legénység a mentő csolnakok meglazult kötelékeit ismét megerősíti, holtra rémülve futott le a hajóközre torka-sza-