Nyírvidék, 1884 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-14 / 37. szám

NYIKVIDÉ K." kadtából kiáltozván: »E1 vagyunk veszve, már a men­tő csónakokat is bocsátják a vízbe!* Azt a zsivajt, ordítozást, zsoltármondást, fohász­kodást tcuék aztán elképzelni, mely e hiob hírt nyom­fa in követte. Hogyan rohantak, az űzött vadként meg­retten' • anyák felöltöztetvén a lányokat a fiuk, fiaikat a leányok ruháiba ; még padig oly rettenetes fonákul, hogy a nadrágot mindenáron kabátként igyekeztek a siró-vi­sitó kicsikékre erőszakolni: mig a kabát ujjait szakava­tott tU-y stéggel aiakiták át nadrágszárakká. Mily gyö nyörü látványt nyújtott azután, midőn az egész női had férjeik bámu'atára nagyobbrészt kifordított ujjasokban jelent meg polonc-apott leánykalappal díszelgő fiu-,« ékes »miczi sapkába* bujtatott leánygyermekeivel karjain, hogy meneküljön ... a tengerbe. Ez is mulatság, ha mindjárt könyek árán van is megvásárolva. N in akarom tehát a nyájas olvasó türelmét az ily aprólékosatok elszámlálásíval koczkára tenni, ha­nem egyenesen rátérek utazásunk 21 -ik napjára. E nap nagy forduló pontot képezett az elkényszere* dett, húsz napon át ég és víznél egyebet nem látót 1 népség életébeu. A »lott seec fölvétetett a hajóra. A lott se pedig nevezetes egyéniség a tengerész élet­ben. Olyan ő még a tengerészek életében is, mint a hosz­szu tél után megérkező várva várt fecske. Amint ez az őt nyomban követő (fecske) tavasz előhírnöke, ugy a lott see azon J isue, ki az egész népséget az óhajtva várt tejjel méz'.el folyó Kanaánba — az Ígéret főidére be­vezeti. Nemde nyájas olvasó te is örvendesz, hogy végre ennyire juthattunk ! N jm csoda tehát, ha e kiéhezett elsat­nyult, nagyobbrészt egész utazása alatt mosdatlan tömeg, ittasként tombolt ujjongott s most már nem a hajó hány­kódása következtében, hanem elp ilástolhatlan örömében bukfeuczezett nyakrafőre, előre hátra. Hisz csak pár órai vízi ut választji el őket ama boldog uj világtól — ama gazdag New Jorktól, ahol hitök szerint az arany még mindig a porban hever s csak le kell hajolniok, hogy marékonkéut gyüjthessék. Szegény, elvakított emberiség ! Miután már késő volt, midőn a kapitány horgonyt vettetni parancsolt, azon éjjel még a hijón maradtunk. Azt hiszed nyájas olvasó, hogy ez örömittas cso­port auuyi hányatás után felhasználni igyekezett ezen éjét a nyugvásra ? Korántsem. E csoport, mely emberi erőt felülmúló türelemmel viselt el éhet szomjat, hideget-ineleget, foly­tonos álmatlanságot; e csoport, mely a leguagyobb el­lenséggel vívott, egy elemmai 21 napig élet-halál har­cot, a megnyugvás egy pillanatát, ez utolsó éjet, arra használta fel, hogy kivilágos-kiviradtig tánczolt. Ne nevess nyájas olvasó, nem költői agyrémet me­sélek előtted. Valóságos tény az, amit mondok. Még most is magam előtt látom keringeni őket. A mint e kormos fekete csopirt ott ugrált a h-vjó fedélze­tén, meg világítva a new-jorki kikötőben meggyújtott vil­lanylámpák egészen idáig bató sugaraitól, akármeíy ame­rikai yuuke kész lett volna megesküdni arra, hogy Bel­zebub jó seregestül elfoglalni Amerikát. R'gg.l aztán, midőn a quarantainéből kiküldött orvos eg szségi állapotunk kipuhatolása végett (persze, hogy anuyira bitegak voltunk, mikép a kicsiny falat, — ha lett volna, — nem is esetvolna jól) egyenként végig­sétáltatott benünket maga el5tt, partra, azaz hogy egy kisebb gőzösre helyeztettünk át, mely benünket az ugy nevezett castle gardenbe szállított. E castle gardau, valamint fennállásának czélja, meg­érdemli, hogy tüzetesebben szóljunk róla. Azon időben, midóu m«g csak vitorlás híjok szel­delték az Atlanti oc.eán hullámait; sőt ujabb idíben is, a mikor már a gőzösök kiszoriták a vitorlásodat, az úti­sokra csak addig viseltek gondot, mig partra tehették; azután mehettek, bolyougbattak a', ismeretlen uj világban, amerre neki* tetszett. Hogy pedig N-w-York mint min­den uagyobb kikötő város, ősidőktől fogva máig a legna­gyobb humbug (csalás) színhelye, kétséget sem szenved. Az európai continens talán egy fővárosa sem rejt ma­gában auuyi bünbarlangot, annyi mézes mázos-ájtatos képű csilót, mint New Jork. Ha aztán ily csirkefogók I az utczáknn czél és irány nélkül bolyongó (""green-eket I elcsípheti- k takarosan megkopasztották. Sokan szeren­oésen megmenekültek e gaz nép karmai közül; de még többen mentek tönkre. Midőn aztán a németek uagvobb mérvben kezdet­tek New-Jorkban letelepedni, minden figyelműket arra irányozták, hogy e lélekűz^rek hatalmát megtörjék s a szegény bev tndorlókat a kifosztás, sőt nem ritkán a meg. gyilkoltatta vészéi vétől megmentsék. Egy társulatot a még ma is élő »German Association* német védegyle­tet álliták fel, m^ly legelső teendőjéül tekinté egy oly menh-ly íeléptését. a melyben az ujon érkezők legalább egy ideig tartótkodb issanak. Igy jött létre a »Castle garden.c .. , * ). G r®'° Dí k- »»l<inek (járatlan, tudatlan.) nevexi az amerikai M njon bevándorlottak (Folytatása kivetkezik.) A szabolcHinegyei általános tanitó-ei;yesü­lotnek Nyíregyházán tartott IX-ik nagy gyűléséből. (Vége.) A felolvasott központi választmányi jelentésből ki­•olyólag, a nagy gyűlés által a következő határozatok ho­zattak : ur áltíl Xfi'íi 4 8, é 9 ÍT ktat49Í ki r­ur iltal 1876-dik ev október 6-án jóváhagyott egvleti ? Í U, k', a, kö zP° nt i '^lasztmány jelentésének |-ső pontjában foglalt észrevételek tekintetbe vételével újból teTjesztessenek fel a nm. vallás és közoktatási minis te­rimhoa jóváhagyás végett. A 2-dik pontra vonatkozólag a központi választ­Íi! ' tall k' mlSZerint a m e*­ve i tanítók érdiében ismételten keresse meg Szabolcsvármegpe kÖTieaz^atási bizottságát; kérvén a nevezett bizottságot arra, hogy ha­bár « megy kö-igazgatási törvény szirént csak a kőz ségi tanítók részesülhetnek a nagy gyűlések alkalmával utazási átaláuy-és napi dijban: ne vonja meg eszközét a népuevelésügy fejlődésének, hanem a községek elüljá­róságai utasíttassanak arra nézve, hogy ez évi költség­vetési előirá lyzatba a felekezeti tanítók utazási átaláuya és 2 frt napi dija is felvétessék. A 3-ik pontnál a portomentesség kieszközlésével a III-dik országos tanítói gyűlés elé tárgyalás alá kerü­lendő pontok közzől, a már 3 pont kidolgozáson kivül, leg alább még 2 pont dolgoztassék ki ; tudva azt. hogy csak oly tanitó egyletek küldhetnek képviselőt, a melyek te­vékenységet fejtenek ki, s a tételeknek legalább a/j-ad részéi dolgozzák fel. A jelentés 8 dik pontjától az elhunyt Kerner Janka választmányi tag helyébe Mráz Károly választatott meg egyhtugulag. Az elhunyt Kurách Simon fölemlitésénél jelenti a kir tanfelügyelő, hogy az özvegy és árvája fel­segélyezése ügyében, a nyugdijt illetőleg, a kellő lépése­ket megtette. III.Felolvastattak a járáskörök elnökei által a nagy gyűlés elé beterjesztett működésekről szóló jelentések. A nyíregyházai járáskőr j lentégéből kitüuik, hogy a járáskör a magyar tanítók »Örszágos árvaháza* vala­mint az »Eötvös-alapc pártolását és gyarapítását az el­múlt évbeu is szivén viselte; a menyiben a saját körében ezen czélokra 52 frt 32 krt. gyűjtött. A járáskörnek augusztus 12-én tartott gyüléséb-n a tisztújítás az alap­szabályok éneimében megejtetvén, szavazat többséggel Mráz Károly elnök nek, Stoff-in Lajos pénztárnoknak, Boczko Bajos jegyzőnek választattak meg. A kisvárdai járáskor a lefolyt évben az »0rszág0s tanítói árvaház* részére a már beküldött 123 frt 80 kron kivül, 63 frt 4 krt gyűjtött. Az Eötvös-alap javára a műkedvelői előadásból' 20 frtot küldött fel. Az elnök sajnosan jelenti, hogy már tö l>b éven át buzgólkodott a kisvárda vidéki felekezeti tauitói járáskör szilárd megalakításán; da a tanítók részvétlensége és közönyö-sége miatt, minden törekvése és fáradozása ered­ménytelen volt: ennélfogva kéri a nagy gyűlést, misze­riut szíveskednék az elnöki tisztet egy más egyénre bíz­ni, aki a kisvárdai tanítói járáskör megalakításánál ta­lán nagyobb szerencsével működhetik. A jelentések tudomáuul vétettek. Baké Miríon já­rásköri elnöknek lemondása el nem fogadtatott; hanem ismerve az ő ügybuzgóságát, a további kísérletek meg ú­tele és a járáskor megszilárdítása czéljából, járásköri elnöknek egyhangúlag újból megválasztatott. Ezzel kapcsolatban a választmányi jelentés 7-dikpont­jára vonaikozólag határoztatott, hogy a jövő tauitói köz­gyűlés Kisvárdán fog megtartatni. IV. A tárgysorozat szerint egy igen örvendetes és megható esemény került a szőnyegre. Ugyanis a közp. választmány az általános tanitó egylet nevében tervezett nyíregyházai református tanitó, egyszersmind egyleti tiszt­viselő 40 éves tanitó jubileumának megünneplése. Az ér­demekben dúsgazdag es megőszült veterán kartársért egy 3 tagu bizottság küldetett ki a nagy gyűlés által. A jubiláns belépve a terembe, lelkes éljenzések között fogad­tatott, s tek. Leffier Sámuel egyleti alelnök elősorolja az ünnepelt tanítónak ezen rögös, da szép pályán 40 éven át szerzett érdemeit, s neki továbbra is erőt egészséget erőt kivánva, a szabolcsmegyei általános tanító egylet tagjai által szerzett díszes emléket, egy ezüst tálczán álló ezüst poharat, hozzá mallékelve Tahy Miksa hily­beli kereskedő által ajándékozott borostyán koszorúval együtt nyújtott át. A felirat az enléktárgyon a követke­ző: az ezüst pihár oldaláu: »Emlékül 1884 augusztus 29,« az ezüst tálczán: A szabolcsmegyei általános tanitó egylet Varga Antal kartársnak 40 éves tanítói jubileu­ma alkalmából.* Vurga Antal jubiláus tanító a szabolcsmegyei ta­niió egyletnek ezen iránta tanusitott becses fi gyeimét ér­zékeny és hálás szavakkal köszönte meg. A nagy gyűlés Tahy Miksa helybeli kereskedőnek a becses ajándékért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. V. Tárgysorozat szerint jelentés tétetett a szabolcs­mezyei közp. választmány által, miszerint a kitűzött pá­lyakérd'sekre, úgymint: »Szabolcsmegye földrajz* a III-dik osztály számira,* továbbá »A földrajz tanításá­nak tananyaga és módszere az osztatlan népi.skolában« érkeztek pilyamüvek, s ezek a választmáuy által kikül­dött külön-külön bizottságok által magbíráltatva, az első pályamű, a földrajz szerzőjeinek a 4 drb. magyar arany ki datni véleményeztetik, a második pályamű szer­zője a nagy gyűlés által megiicsértetni ajtnlu-ík. A központi választmány ezeu ajánlata elfogadtat )tt, s a jeligés levelek felbontatván, azokból kitűnt, hogy az első mű szerzője^ Sinkó Endre és Csicsó Zsigmond, az utóbbié szintén a helybeli városi felső leányiskola tanítója Simko Endre. A nagy gyűlés a jövőre is tűzött ki pályakérdése­ket ugy mint: I. >Mennyire függ össze a népiskola a kisdedóval ?* Pályád j 2 drb. magyar arany. II »Miként lehetne a néptanítók anyagi helyzetén segíteni.* Pálvsdij 2 drb magyar arany. A pályázati egyéb feltételek megállapításával a köz­ponti választmány bizatik meg. ^ T. Tárgysorozat szerént következtek a nagy gyű­lést megelőzőleg Mícsánszki Lajos helybeli tanitó előle­gesen bejelentett Írásbeli értekezésének; »Jelen korunk­ban valyon párhuzamban fejlődik e a nevelés ahiladás­sal,« továbbá Kuthy Z-igmond kállói tanitó által, >Az elvoi.t fualmak szemléltetéséről a IV-dik osztályban* Gispír János olvasó könyvéből az »akarat és vágy* czi­mü olvasmány alapján, tartott gyakorlati előadásának bí­rálása, mely szerint Mácsánszky Lajos által nagy gond­dal és szorgalommal készitett ás falolvasott értekezésre Leffi'r Sámuel alelnök megjegyzi, miszerint nincs a mű­b-n mindenütt a helyes összefüggés, továbbá az érteke­zesben előforduló szép idézetek után megemlítendő lett volna » szerző neve is, akitől az idézetek származtak, kuthy Zsigmond gyakorlati előadására ugyancsak Leffier bámuel a/on éizrevételét teszi, miszeriut »az akarat és vágy* mint igen elvont fogalmak ismertetése nem a gyer­mek fe í gásához való, hanem elismerést érdemel azért hogy í :y -kezett gyakorlati páldák által azt a gyermak felfogásához merten ismertetni. Általábin a nagy gyűlés mindkét előadónak szorgalmáért és buzgóságáért jegyző­könyvi köszönetet szavaz A jövő nagy gyű ésre elő adó­kul jelen keitek: Stoffin Lajos és Andrási Sámuel tanítók. VII. A szubolcsmegyei általános tanitó egylet ke­belében működő gyűjtő bizottság elnöke P.azár István je­lenti, miszerint >A magyar országos árvaház* és az » Eöt­vös-alap* ra ez évben is eszközöltettek gyűjtések. Míg padig az »Eőtvös-alap*-ra annak Nyíregyházán 18 tagja évi 1 frtnyi tagsági dijaikat fizették ki; továbbá a » Ma­gyar országos tanítói árvaház* javára Nyíregyházán 54 frt 35 kr. gyűjtetett. Egyszersmind a gyüjtőbizottság el­nöke örömmai jelenti, miszeriut gróf Dessewffy Aurél ő méltósága a gyűlés folyama alatt az »országos tanítói árvaház* javára 20 frtot kegyeskedett adományozni. VIII Olvastatott a szabolcsmegyei általános tani­tó egylet pénz- és könyvtárának állásáról szóló jelentés. Mely szerint a pénztár állása: bevétel 260 frt 83 kr., egy drb. 10 frankos arany; kiadás 37 frt 27 kr. pénz­tári maradvány 223 frt 61 kr. követelés 280 frt. Az egy­let ös<zes vagyona 503 frt és 61 kr. A könyvtár állása: 60 magyar nevelészeti mű 47 kötetbeu és 20 füzetben van ilhelyezve; ezeken kivül 8 magvar-német népiskolai nyelvtau; 9 évről szóló tanító egyesületi közgy űlési éi számos választmányi jkönyv; 3 kézi térkép és más egyleti ügyiratok, összesen 30 drb. A nagy gyűlés, a bizottság ajánlata folytán, a könyv­tár gyarapítására 18-frt-ig terjedő értékű müvek meg­szerzésére oizza meg a közp. választmányt. IX. Olvastatott P.azár István indítványa az orszá­gos tauitói nyugdíj tárgyában, mely indítvány elfogadtat­ván, annak ügyében felterjaszteudő kérelem szerkesztésé­re egy bizottság neveztetett ki. X. Elnök ő méltósága felhívja a nagy gyűlés figyel­mét a jövő évben tartandó III-dik országos képviseleti tanítói gyűlésre küldendő képviselő megvá'asztisára. Mi­nek eszközlése czéljából S'.ánfy Gyula, Varga Antal, Or­sovszky Gyula, "Waiszhaus Frigyes ós Guttman Jakab kandidáló bizottsági tagokul neveztettek ki, mely bizott­ság képviselő jelöltekül: Pazár István, B*ke Márton és Szibó Endre egyleti tagokat ajánlotta. A bizottság aján­latát a közgyűlés elfogadváu, a szavazás szavazati lapok­kal titkos szavazat utján ejtetett meg, s minthogy az el­ső szavazásnál a szavazatok igen megoszlottak két ízben történt szavazás. A 2-dik szavazás megejtetvén ; a beadott 35 szavazat közül Szabó Eidre legtöbb szavazatot nyert. A közgyűlés tehát határozatát kimondta, hogy a jövő III dik országos képviseleti tanítói gyűlésen a »Szabolcs­megyei általános tanitó egylet* képviseletével Szabó End­re bizatik meg. Minek utána a tárgysorozatban foglalt ügyek és egyéb iuditványok letárgyaltattak, gróf Djssewffy Aurél elnök ő méltósága szíves szavakkal köszöné meg a tagok közreműködését, és a gyűlést berekesztette. A közgyűlés végeztével a »Hárs« hoz czimzett ven­déglőben barátságos kö'.ebédre gyűltek össze az egyleti tagok, ahol Brenner Mihály, már több évről előnyösen ismert vendéglős, olcsó áron kitűnő jó és igen Ízletesen készitett ebédet adott. Ez alkalommal nem maradtak el a pohár köszöntések sam. Végül a jótékony czélu »Eöt­vös-alap« javára gyűjtések is eszközöltettek. Ebéd utáu több egyleti tag a rom. kath. faiskolá­ba is kirándult, hogy ott a méhészetnek megyénkben ezeu uj okszerű kezelését megismerjék. Közli: Hab/.suda Dániel, tan. egylt. jegyző. Köz ügyek. (Az időközben lemondott vagy elhalt megyebizott­sági tagok helye botöltésének kérdéséhez.) Több me­gye közönsége az időközben elhalt, lemondott, vagy tag-iági képességüket vesztett választott bizottsági tagok helyeit év közben tartott, pótválasztás utján töltvén be; a belügyminiszter, a,z 1870: XLII t. cz. 29 §-ára va­ló hivatkozással, kimondotta, hogy az ily p^tválasztások nem foghatnak helyt; követkazéskép az igy megürült választott bizottsági helyek ciakis az év végén eszköz­lendő általános kiigazító választáskor töltendők be. (Állami ló árverés.) A földmivelési minisztérium köz hírré teszi, hogy a kisbéri, bábolnai, és mezőhegye­gyesi magyar kir. ménesekből, több részint számfeletti, részint kisorsolt lovak, a mezőhegyesi gulyából eg/uttal gulyabeli tanyész-marhák is nyilvános árverés alá bo­csáttatnak ez id'm is. Az árverésak Kisbéren f. é. ok­tóberhó 1-én, Btbolnán f. é. októberhó 2-áu, Mezőhe­gyesen f. é. októberhó 7- é3 8-án fognak megtartatni. Az árverés mindegyik ménesben, a jelzett napon reggel 9 órakor kezdetik meg. A megvett lovak az árverés után még 8 napig a vevő költségére, az illotő ménesben maradhatnak, amely idő alatt minden eshetőség a vevőt terheli. (Az ipartörvények kellő végrehajtása tárgyában) a kereskedelmi s ipirügyi minisztériumnak az összes törvényhatóságokhoz intézett nagyterjedelmü rendeleté­ben fel vannak sorolva a hatóságok teendői. A. törvény­nek, mely tudvalevőleg október 1-én lép életbe, egyik legfontosabb határozata az iparlajstromok vezetése. A miniszteri rendelet felsorolja a képesítéshez kötött mes­terségeket. A törvénv 5. §-ában adott megbízás alapján a miniszter összesen 52 mesterségre vonatkozólag ren­deli el a kép bitest, s ezek közül öt azonkívül még c-akis engedélyezés mell»tt űzhető. A következő 47 mes­terség van képesítéshez kötve : 1. arany-ezüstmüves és ékszerész, 2 aranyozó, 3. arany-, ezüst- és fémverő. 4. asztalos, 5. bádogos, 6. bognár, 7. borbély, fodrász és parókakészitő, 8. bőröndög, 9 cserép és palafedő, 10. csizmadia, 11. czipész, 12. czukrász, 13. esztergályos, 14. fazekas, 15. fésűs, 16. gombkötő és paszományos, 16. hangszerkészítő, 18. hentes, 19. kádár, 20. kalapos, 21. kárpitys, 22. kefekötő, 23. kelme- és fonálfestő, 24. kesz­tyűs és sérvkötőkészitő, 25. késes, 26. kocsigyártó, 27. ko tárfonó, 28. kovács, 29. könyvkötő, 30. köteles, 31. kötőszövő, 32. kulcscsináló, 33. lakatos, 34. mázoló és fényező, 35. mészáros, 36 mézeskalácsos és viaszöntő, 37. molnár, 38. nyerges és szíjgyártó, 39. órás 40. réz­öntő, rés- és bronz nüvés, 41. sütő, 42. szabó, 43. szap­panos és gyartyamártó, 44. szobafestő, 45. szűcs, 46. tajték- és pipafaragó, 47 tímár. Mmda'i iparos, aki a képasitésbíz kötött ip irt szándékozik űzni, tartozik egye­lőre, azaz 1887. évi szept. 30-ig okmánynyal igazolni, híg/ szakba vágó műhdyben vagy gyárban szakbavágó munkával két évig foglalkozott. Azonkívül a felsorolt mesterségeken kivül a törvény 10 §-a szerint eugedély­hez kötött iparok közül 1. az ác*, 2. az építőmester 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom