Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

„N Y I B T I D É K,igazoló választmány újra alakítását, a közigazgatási bizottságból hiányzó 5 tag megválasztását, az állandó választmány megalakítását és a bíráló választmány tagjainak megválasztását, miut amely közigazg. orgánumok a majd megválasztandó uj tiszti karral lesznek hivatva a megyei ügyek vezetésének élére állani, januárban ősz- sze hívandó rendkívüli gyűlésre kívánná kalaszlatni. Ez elnapolás, szerénte, sem az ügyekre Dézve nem hátrányos, sem elvi tekintetekbe nem ütközik. Kéri tehát a közgyűlést, hogy a kijelölő bizottság megválasztásába bocsátkoznék.

A főispáni előterjesztés elfogadtatván, a 2. 3. 4

és 5. helyen jelzett fentebbi tárgyak levétettek a napi rendről.

Mielőtt azonban a 6. sorszám alatt jelzett miniszteri leirat felolvastatnék,

Kállay János a tárgysorozati sorrend ellen szólal fel; helytelenítvén azt az eljárást, hogy a kevésbé fontos ügyek, a megyét legelső sorban érdeklő ügyek előtt tűzettek ki. Különösen hangsúlyozta a nyíregyház ai vámsorompó felállításának mindenek fölött való fontosságát.

Zoltán János alispán felel Kállaynak s néhány magvas szóban igazolja, hogy a tárgysorozat igen is a szabályrendelet értelmében lett összeállítva. Kállay Já nos alkotmány érzetét tiszteli, de kénytelen emlékezetébe hozni, hogy a szokás jog is törvényerővel bir. A választások mindig az alispáni jelentés után szoktak következni (helyes! úgy van!) Jelen alkalommal a 2. 3. 4 és 5 sorszám alattiak a sorrendből kiejtettek. A 6. szám alattit csupa loyalitásból az elsők közzé kellett sorozni. A 7-dik pont alatti miniszteri leiratot, amely a küszöbön levő tisztujitásra vonatkozik, Bzintén fontosabbnak tekintette a vámsorompó kérdésénél (helyes !) A tárgy- sorozat összeállitását illetőleg tehát, minden gyanúsítás alaptalan, (helyes! úgy van!)

Olvastatik a Stefánia trónörökösné ő fensége szerencsés lebetegedése alkalmából, a megye részéről nyilvánított hódolatteljes üdvözlő feliratra tett miniszteri leirat, amely a megye szives megemlékezését köszönettel veszi.

Olvastatik a belügyminiszternek, a megyei uj tiszti karnak küszöbön levő megválasztására vonatkozó leirata, amelyben kifejezést ád azon meggyőződésének, hogy a már az 1883. évi XV. t. ez. értelmében megejtendő tisztujitásnál, a megye szavazó közönsége a kor színvonalára emelkedve, oda fog szavazatával hatni, hogy a választásban a legszebb eredményt mutathassa fel.

A miniszteri leirat alapján és értelmében, az állandó választmány a tisztújítóé határidejéül f. é deczember hó 19-ét hozza javaslatba azzal a megjegyzéssel, hogy a tisztviselői állásért folyamodók, kellőleg télszeréit kérvényeiket, deczemberhó 17-én délután 5 óráig okvetlen benyújtsák a kijelölő bizottsághoz; mert a később benyújtandó kérvények nem vétetnek figyelembe, egyszersmind a kijelölő bizottságba, a megye részéről, gr. Vay Adám, Gaál Elek és Szesztay Károly biz. tagokat ajánlja beválasztani.

Elnöklő főispán ur ő méltósága a jelentkezési határidőül deczemberhó 16-odikát óhajtaná kitüzetui; ame- nyibeu a mostani tisztviselői kvalifikáczió mellett kívánatos, hogy a kijelölő bizottságnak ideje legyen, a kérelmezők képesítése tekintetben, kellő tájékozást szerezni (helyes!). Szeretné továbbá, ba a közgyűlés kimondaná, hogy a tényleges szolgálatban levő tisztviselő, ne köteleztessék elméleti képzettségének kimutatására. Kívánatosnak tartja még azt íb, hogy azok a jelentkezők, akik 1867 évi julishó 1 ső napja után szolgáltak, de állásuktól kifogás alá nem eső okok miatt, megváltak, az elméleti képzettséget szintén ne legyenek kötelesek kimutatni; föltéve, hogy oly állásra kérik magukat kijelöltetni, aminőben már szolgáltak volt (helyes!). Megjegyeztetni kívánja szóló főispán ur végre, hogy az állandó választmánynak a kijelölésre vonatkozó javaslata, elfogadás esetében se tekintendő irányadó utasításnak; amennyiben a kijelölési eljárás az 1870. XLII. 57 § és a 68-adiki törvények által különben is szabályozva van.

A jelentkezési határidőre nézve eltérő vélemények nyilvánultak. Fráter Sándor deczemberhó 17-edikét. Szoboszlay József decz. 16 át, Kállay János pedig, hivatkozva Szabolcsmegye százados szokására, a választás napját kívánja kitüzetui.

Főispán: Bár az állandó választmány javaslata ellen csupán Kállay János ur nyilatkozott: mind az ál- a szavazás elrendelése iránt hozzám beadott Bzabály- szerü kérelemnek engedve, a szavazást elrendelem, s időnyerés tekintetéből, két szavazatszedő bizottságot nevezek ki; és pedig az egyikbe Liptay Károly elnöklete alatt Kállay Jenő, Bory Béla és Bodnár István biz. tagokat, a másikba Gencsy Albert elnökletével Qórömbei Péter, Somogyi Gyula és Harsányt Menyhért biz. tagokat. f

Kállay János, az állandó választmány által javaslatba hozott gróf Vay Ádám, Gaál Elek és Szesztay Károly kijelölő bizottsági tagok ellenében, Kállay Andrást, Hrabovszky Rudolfot és Fráter Sándort, ajánlja a közgyűlésnek.

Miklóss László felhívja a szavazókat, hogy akik az állandó választmány javáslatát fogadják el, a GencBy Al'bert-féle küldöttségnél, akik pedig a Kállay János indítványát pártolják, a Liptay Károly-féle küldöttségnél jelentkezzenek szavazataikkal.

A szavazás megtörténvén, az állandó választmány javaslata mellett bemoudatott 144, a Kállay János indítványa mellett pedig 83 szavazat. Ekkép az állandó választmány jelöltjei, a kijelölő bizottság tagjaiul, nagy szótöbbséggel megválasztottaknak jelentettek ki. Főispán ur ő méltósága pedig, a törvény értelmében, a kijelölő bizottság másik felének tagjaiul, gr. Forgách Lászlót, Zoltán Ferenczet és Jármy Józsefet nevezi ki.

A 8-dik pont vagyis a központi választmány újraalakítása, főispán ur indítványa folytán, a januári rendkívüli gyűlésre halasztatott.

Következett a nyíregyházai vámsorompó felállítása tárgyában leérkezett miniszteri határozat felolvasása,;

amely a megyebizottság határozatának feloldása mellett, újabb egyezség megkísérlésére utasítja a megye közönséget azzal a megjegyzéssel, hogy ha a megye és Nyíregyháza városa közt, bármi okból, egyezség nem jönne létre, a megye mellőzésével is dönteni fog a vámsorompó felállítása fölött.

A miniszteri leirat fölött nagyon éles vita fejlődött ki. Az első és legerősebb rohamot Kállay János intézte a leirat ellen; igen természetesen Nyíregyháza ellen is intézvén néhány oldal-szúrást. A támadó vezért hatalmasan támogatták: Gaál Elek, aki a leiratban »a tulajdonjog szentségének lábbal tiprását látja* ; Szoboszlay József, aki a vámsorompó kérdésében egy újkori kisérte- tét lát, Fráter Sándor ób Bleuer Miklós.

A miniszteri leirat, illetőleg a város mellett, egyedül Lukács Ödön nyíregyházai esperes-lelkész tört lándzsát, kitűnő érveléssel és nemes emberbaráti szeretettel vetett vissza minden támadást, ami az ellen táborból lett intézve a város jogai és érdekei ellen. Nem is kellett több csatár; egy maga egész táborral fölért. Beszéde oly hatásos, meggyőző és hódító volt, hogy bár már az idő jó előre haladván, a gyűlésiemet sokan elhagyták, mindazáltal a kívánt és elrendelt szavazásnál, a miniszteri leiratot pártoló állandó választmány javaslata mellett 97, — a Kállay János által indítványozott felirat mellett pedig csak 79 szavazat nyujtatott be.

Ezek szerént az állandó választmány véleménye elfogadtatván, az e tárgyban már korábban kiküldött küldöttség utasittatott, hogy a megye és Nyíregyháza város közt kísérelje meg még egyszer az egyezséget.

Ez után főispán ur ő méltósága a gyűlés folytatását holnapra tette át, a mait befejezettnek nyilvánítván. _______________________________________________(100)

Al

kalmi beszed.

Varga Antal nyíregyházai ev. ref. tanitó 40 évi működésének örömünnepe alkalmából.

(Irta és elmondta Horváth István nagy-kállói ev. ref tanitó.)

(Vége.)

3- szor Legyen a tanitó lelkiismeretes és pontos hivatalos teendőinek végzése körül.

Az ember az élet kezdetén a teng- és állati élet szabad nyilatkozata után , sőt már a lelki élet fejlődése kezdetén is, C8ak állati tulajdonokkal bíró természeti egyed; szemléletei homályosak, életérzetei szeszélyessé teszik őt: cselekedetei az életösztöuök kielégítésére irá- nyulvák. Ha a külső természeti hatások befolyása alatt az ember testi és lelki fejlődést tüntet is fel, utoljára is csak állat-emberi alakot fog felölteni, amely nem fog ismerni más magasabb rendeltetést, mint hogy egyék, igyák s magát és nemét fentartsa. De ha a testi erőket és szellemi tehetségek czél- és terv-szerű ráhatások, nevelés és oktatás, által saját törvényük szerint, lelkiismeretesen fejlesztjük s gyakoroljuk : az ember bova-to- vább tökéletesebb alakot ölt, egészséges test, helyes fogalmak, hasznos ismeretek biriokában eszméket alkotand és valósitand; keble nemes érzelmek lakóhelyévé váland, minden cselekedeteit az erkölcsi törvények szerint végezendő Ily fejlettség mellett mind magára s családjára, mind nemzetére saz emberiségre nézve öntudatos lénynyé hasznos taggá válik.

A nevelés és oktatás az emberiségre nézve általában e magasztos feladatot csak úgy fejtheti meg, ba a tanitó mint a nevelés és oktatás első tényezője,-faktora, egész lelkismeretességgel és pontossággal végezendi a a tanitói, Isten és emberek előtt uagy felelőséggel járó kötelességeit. Minden perez, amelyet tanítványainknak tanitási idejéből tnásjiemü dolgok teljesítésére elveszünk, minden alkalom, amelyet tanítványaink nevelésére és oktatására fel nem használunk: a rest szolga és hütelen sáfár megrovásra méltó bűnét ruházza reánk, amelynek utó-következménye káros hatással lehet egyesek, családok és a társadalomra nézve egyaránt. A lelkismera- tes nevelés és oktatás testi és lelki erőt fölemésztő uagy munka, amelyet kellő méltánylásban és díjazásban nem részesít a társadalom; de jöhet idő és hiszem, hogy jönni is fog, amidőn a népnevelés érdekében véghez vitt munka, nem csak a hiven teljesített kötelességből származó nyugodt öntudatban, hanem anyagi elismerésben és díjazásban is meg fogja találni méltó és megérdemlett jutalmát.

4- szer Legyen a tanitó müveit.

A szentirás azt mondja valamely helyen: »Ha vak vezeti a világtalant, mind a ketten a verőmbe, gödörbe esnek bele*. E példabeszéd igazsága nemcsak a testi vakságra nézve marad megdöutketetlen, kauern a szellemi vakságra nézve is. A tauitónak élet-hivatása: az értelem világát ineggyujtani a gyermekek elméjében; az életre szükséges, hasznos ismeretek megtanításával a lélek alaki fejlesztése mellett, az anyagi képzettségnek is megvetni az alapját; nemes érzelmeket kelteni fel és honosítani meg a szivben ; az erkölcsi jó cselekedetek véghez vitelére képessé teuni s megedzeui az akaratot. Ha kevés ismerettel, érzéketlen sivár kebellel, rest elhatározással fog a tanitó a nevelés feladatának megfejtéséhez: működése kezdetén kátyúba, árokba esik, amelyben hasztalanul fog vergődni, de abból kieviczkélni nem lesz képes soha. Aki hasznos ismeretekre akarja megtanítani tanítványait, auuak széles ismeretkörrel, gazdag tapasztalatokkal kell biruia. Aki nemes érzelmeket akar felkölteni a gyermeki szivben, annak szivében a többi nemes tulajdonok mellett különösen a szoretet kioltha- tatlan lágjának kell fellobogni, mely szeretet-érzelemnek szavakban és tettekben sugározó hatásától, mint a tavaszi napfény jótékony melegétől a különbféle növények : úgy növekedjenek fel a gyermeki szivben is a nemes érzelmek gyenge hajtásai. Aki növendékeit s másokat az erkölcsi jó cselekedetek véghez vitelére képessé tenni, begyakorolni, raegedzeni akarja; annak az élet minden körülményei közt jó erkölcsiség, fedhetetlen jellem, hü példányképének kell magát valósággal felmutatni szavaiban, tetteiben s egész magaviseletében. Le kell vetkezni a tanitóuak mindeu emberi gyarlóságot, amely emberi méltóságát s hivatalos állását lealacsonyítaná; el- távoztatni kell magától a kevélység, irigység, gyülölség, harag, bosszuálás nemtelen indulatait, fel kell öltözve lenui az alázatosság, szelídség, mások iránti tisztelet, türelem, emberszeretet ékes ruháiba. Csak igy lehet a tanitó mindenkitől szeretett, tisztelt és becsült egyéniség, akinek nemes lelki tulajdonai előtt tisztelettel hajlik meg a bámulok sokasága, ki óhajtva várt, szívesen látott vendég lesz a szegényebb néposztály viskójában, mint a magasabb ranguak szalonjaiban egyaránt.

5-ször Legyen a tanitó önérzetes.

A tanitói működés nem elszigetelt, mely elzárva a világtól, az iskola falai közt folyik le, hanem nyílt, amit figyelemmel kisérhet és kisér is mindenki, amit bírálni íeljogositva érzi magát hivatolt és laikus egyaránt. Ha ezen bírálatok a józan értelem és alapos meggyőződés kinyomatát viselnék magukon általában, örülhetnénk nekiek; mert megnyerhetnénk általuk tanitói működésünk első jutalmát, az elismerést. De fájdalommal kell megvallanuuk, hogy az emberek legnagyobb részének Ítélete rólunk és működésünkről legtöbb esetben nélkülözi az igazi alapot s indokolatlan. Ha a tanitó működése közben, a nevelés egyik fő alapelvét a rendszere- tetet szigorúan követve, józan belátása szerint fenyíték kel illeti a rendetlenséget elnéző vagy talán azt meg is szokot szüle gyermekét, azonnal ki van rá mondva, hogy kegyotlen. Ha a szülei háznál majomszeretettel ölelt féktelenséghez szokott gyermeket, a fegyelem szabályai szerint, igazságosan bünteti: szívtelen jelzővel illetik. Ha a tanitó a müveit emberek társaságában időz legörömes- tebbeu, a műveletlen társaságok undoritó gőzkörét kerüli, a magát lenézettnek vélt publikum kevélynek fogja elnevezni. Ha megválasztás nélkül minden társaságban jól találja magát s talán jó kedvének dalban is kifejezést ad, kimondják rá kérlelhetlenül: iszákos, részeges. Ha egyes emberek oktalan követeléseinek meg nem hódol; vagy tapasztalt jogtalanság miatt, a megsértett igazság érdekében, szavát férfiasán felemeli: engedetlen tiszteletlen lesz a neve. Birj bár isten angyalának ártatlanságával ; szenteld bár minden idődet az iskolának; kövess el bár mindent, ami erőd és tehetségeidtől kitelik tanitó barátom a népnevelés érdekében: mindig fogsz találni a nép közt rósz akaratú egyéneket, akik az önhittség képzelt magaslatáról lenézöleg tekintenek reád s rágalmazó szavakkal ócsárolják személyedet s becsületedet. Mindig fogsz találni törpe zsarnokokat, akik magasabb szellemi képzettség hiányában a rabszolgaság rozsdás lánczaival szeretnék lekötözni személyedet, akik a római pápa csalbatatlanságának osztályosául tartváu magukat, a hatalom-érzet durva hangjáa beszélnek veled és Istentől nyert jogaidat, szabad vélemény-nyilvánításodat is elfojtani igyekeznek. Ha te barátom tanitói pályád kezdetén e körülményekkel számot nem vetvén, magadat talán egyes emberek szeszélyeinek rabszolgájává aljasitod; vagy munkásságodat egyes emberek véleménye és nem saját öntudatod szerint alakítod: akkor a Dauaidák fenekei len hordójának megtöltésébe fogtál, a melyet be nem tölthesz soha! Müveit ember létedre, ne keresd soha a műveletlen nép kegyét; ne szolgáld véleményét ; ingadozó az. Ha vasárnap hozsánna kiáltásokkal üdvözöl, már csütörtökön »feszítsd meg«-et kiált rád. Ha hivatással bírsz a tanitói pályára; ha sikerrel akarod mnkálni, előmozdítani a népuevelést, légy öntudatos, önérzetes ember! Tudd meg barátom! hogy te tanitó vagy, aki az emberiség mivelődésében missiót teljesítesz. A tanitói magasztos hivatás becsének felfogása nemes büszkeséggel töltse ul kebledet, de igazi értelemmel párosulva. Ezen nemes büszkeség és önérzet mindig figyelmeztetni fog emberi méltóságodra; felejteti veled a tanitói pálya keserű gyümölcseit, a méltatlan bántalmazásokat és nélkülözéseket; ez fog téged buzdítani az öDmivelődésre, a népnevelés érdekében lelkiismeretes muukálkodásra. Ha pedig te tanitó barátom! teljes odaadással, lelkiismeretes munkálkodással forgolódol a reád bízottakban, siker fogja koronázni fáradságodat. A kitartó munka és az ezt követő kitűnő siker oly vért a tanítóra nézve, amelyről a rósz akaratnak kilőtt nyilai kártétel nélkül visszapattannak; oly pánczél, amelyen a törpe zsarnokok hatalom-pálczái széttöredeznek.

6-szór Legyen a tanitó magyar érzelmű, hazaszeretö.

Keresztyénhitünk egyik Barkalatos alapelve : >sze- rosd felebarátod, mint magadat* A felebarát szó alatt közönségesen a földön élő embereket, tehát az egész emberiséget értjük. Az éghajlati viszonyok és természetes határok által darabokra osztott egész emberiséget szeretni képtelenség. Ha szivünk szeretet-érzelmeinek összes sugarait löveljük is az emberiségre, annyi felé szétoszlatván, mennyi egyedet számlál az emberiség összege, atomok, parány-részecskék sem juthatnak egyes emberek számára. Kölcsey szerént; »Az emberi szív egy kis lámpa, mely kis körben derengő fényt áraszthat, de fényével a sötét éjszakát be nem világíthatja*. Maga a fényes nap is az égen csak a naprendszert képező bolygó csillagoknak ad fényt, de az egész világ-egyetemet nem világítja be. A kosmopolita, világ polgár nevezetet CBak oly fukar lelkek veszik ajakukra, akik magasabb kötelességek teljesítése alul ki szokták huzni magukat. Garam- szeghi szerint, a szeretet, mely számtalan részre osztatik szét, önkicsinységében enyészik el. Bizonyos helyhez kell köttetnünk, hogy azt jótékony világítással boldogíthassuk. Ez a kicsiuy hely a haza, a legszentebb kapcsokkal egybekötött emberek lakóhelye; ez a föld mely születésünk után keblére ölelt, gyermekéveinkben számtalan örömökkel kínált, mely terményeiből táplál, és ha földi sárházunk elbomol, keblében örök nyughelyét ad nekünk.

E hely a magyar haza, és a benne élő emberek, a magyar nemzet önzetlen szeretetével kell bírnia minden néptanítónak; a hazaszeretet Vesta-tüzét kell felgyújtani a növendékek, mint a leendő ha/a-polgárok szivében. Kérdezed talán; mi módon? Szívesen elmondom azt is, csak ajándékozz meg továbbra is becses figyelmeddel kedves barátom!

Beszélj tanítványaidhoz a haza könnyen folyó, szép hangzatos nyelvén, kerülve minden tájszólást és pórias kifejezést, hogy nyelvérzéke fejlődjék. Ismertesd