Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

meg tanítványaiddal e hazát; mert az ember azt képes igazán szeretni, amit ismer. Ismertesd meg az őseink­ről reánk maradt szép szokásokat, a hazai közhasznú intézeteket. Tanítsd meg növendékeidnek azon jeles hon­fiak élettörténetét, akik a nemzet életében halhatatlan érdemeket szereztek maguknak; hogy e.en képek látá­sára szivük hangosabban dobogjon fel; de mutasd fel előttük azon gazoknak utálatos képeit is, akik aljas önérdekből a hazát elárulni nem iszonyodtak; hogy bor­zadjanak el a megbocsáthatatlan hazaárulás bűnétől Tanítsd meg növendékeidet a régi honfiakat dicsőítő, hazaszeretetre buzdító nemzeti dalokra. Óltsd be tanít­ványaidnak szivébe a más vallás felekezetű és nemze­tiségű emberek iránti türelem és tisztelet érzelmét. Szoktasd tanítványaidat korán rendhez, szorgalomhoz, munkássághoz, törvény iránti engedelmességhez, felsőb­bek iránti tisztelethez; ezekkel a legszebb polgári eré­nyek alapját veted meg a haza jövendő polgárainak keblében. Értesd meg tanítványaiddal, hogy a haza- szeretet nem puszta szóban, külső fitogtatásban, botor tüntetésekben áll; hanem a törvények iránti tiszteletben, a jó magaviseletben és tanulásban. Gyüjtsd össze és tartsd becsben a múlt idők emlék-tárgyait. Ily eszkö zök által jótékonyan hathatsz a hazaszeretet felköltésé­re és ápolására. Őseink aczélizmaik élével képesek vol­tak elfoglalni, vitézségükkel kül s bel ellenségek ellené­ben megoltalmazni e hazát; ma már midőn az újabb tökéletes fegyverek hadseregeink vitézségét alá szállítot­ták, ha megtartani és jövőre is biztosítani akarjuk, azt csak az erkölcsi hatalom és szellemi műveltség fegyvere­ivel eszközölhetjük. Említhetnék fel még, ha mélyen tisztelt hallgató­im türelmével vissza élni akarnék, több kelléket is, melyekkel szintén bírnia kell a néptanítónak; de azok csak mellékesek, melyeket egy valódi vallásos, miveit, lelkiismeretes, önérzetes, hazaszerető tanító önmagától is fel fog ismerni. (Előadó itt az ünnepelt életrajzát ismer­teti, amelynek befejezte után a következő sorokkal zárja be beszédét.) .Térték szeretett Pályatársaim! tanuljuk meg Var­ga Antal pályatársunk életéből nemes egyszerűségben, tisztabecsületbeu élni napjainkat; tanuljuk meg lelkiis­meretes munkássággal végezni dolgainkat, különösen merítsünk életéből önérzetet, mely megóvjon bonunkét bármely körülmények között az elaljasodástól, mely megedzi karjainkat a pálya küzdelmeire, mely fol­yvást serkentsen az önművelődésre. Jertek azon férfiú nak, ki világitó tornyunk pályánk küzdelmei között, hü példány képünk az erény követésében, azon férfiúnak 40 éves tanitói ünnepélye alkalmával nyújtsuk át elis­merésünknek babér koszorúját; kívánjuk neki szivünk tisztelő érzelmeivel: A gondviselő Isten, kinek működé­sét az ő életén számtalanszor tapasztalta, tegye boldog­gá agg pályatársunknak hátralevő életét! Adjon neki testi erőt, egészséget és lelki vidámságot, hogy még to vább is működhessék a népnevelés széles mezejép ! Ked vés neje, szerető gyermekei, jó barátai s az őt tisztelő nyíregyházai ref. egyházközönség örömére s büszkesé­gére Isten éltesse sokáig! Éltesse az emberi életkor legvégső határáig!!! Éltesse mind addig, mig maga megunván a íőldi életet, Jób pátriárchával igy fog fel­kiáltani: Elég immár az én életein Uram! Vedd ma­gadhoz az én lelkemet. Ámen. A dohány-termelőknek. A nyíregyházai m. kir. dohány-beváltó hivatal a következő körlevelet bocsátotta ki a kerületébe eső do­hány-termelő községek elüljáróihoz, köztudomás és mi- hez-tartás végett. »Az 1883. évi dohánytermelésre való engedély iránt benyújtott kérelmi ivek, az engedélyező hatósághoz oly hiányosad kitöltve érkeztek be a lefolyt engedélye­zés alatt, hogy nevezett hatóság számos jelentkezőt kény­telen volt kérelmével elutasítani, mely esetben » ter­melők felfolyamodással élve, az ez által okozott muuka- szaporitással az engedélyezés rendes menetét megakasz­tották. Hasonló esetek elkerülése szempontjából, a debre- czeni tekintetes m. kir. dohány-beváltó felügyelőség, fo­lyó évi szeptemberhó 3-án 6780. szám alatt kelt rende­leté folytán, a jövő évre leendő engedélyezés iránt be­nyújtandó kérelmi ivek helyes kiállítása tárgyában, a czimuek szigorú alkalmazkodás végett következő rövi­den körvonalozott szabványok szolgáljanak támpontul : 1- ször: A kérelem legfelső vonalán »a folyamodó vezeték- és keresztneve« után csupán azon személy ne­ve teendő ki,' aki a termeléssel tényleg foglalkozni óhajt, még azon esetben is, ha az illető a bevallott földrész bérlője; mert a tulajdonos nevének beírására alább jobbra külön rovat létezik, mely szintén mindenkor pon­tosan kitötlendő. 2- szor. A kérelemnek »a dohánytermelésre szánt, földrészek megjelölése« czime alatti rovatokban pontosan kiteendő azon földrész neve, melyben azon birtoktest foglaltatik, hol a dohány termeltetik, valamint a dűlők nevei is; ha az engedélyezett terület több darabban szán­dékoltatok felhasználtatni, határozattan kiírandó, hogy minden tábla dohány, melyik dűlőre esik; ha több helyen szándékoltatik a termelés, minden egyes dűlő határozott megnevezése mellett kiteendő, hogy hány-háoy hold, ?agy □ öl esik minden egyes dűlőre és mcnuyit tesz ki összesen a bejelentett terület. Ugyanitt figyelem fordítandó a helyrajzi számok pontos bevezetésére is, a hiányok esetleg a községi elöl­járóság által igazolandók. A mezei termelésnél csak 800, a kerti termelésnél pedig 300 □ ölet elérő vagy túlhaladó összefüggő földterület fog engedélyeztetni. 3- szor. A kérelemiv azon kérdő rovatára »vájjon ugyanazon birtokon tavaly termesztetett-e dohány ?» külö nős figyelem fordítandó, a múlt évi termelő neve ház és engedély száma pontosan kiteendő, s oly esetben, midőn a birtok, melyre engedély kiszolgáltatva volt, máa személyre, vagy többek birtokába száll, ezen körül­„N Yf R V I D É K“. mény okvetlen megjelölendő, különösen, ha az új birto­kosok nem mindegyike folyamodnék engedélyért, a midőn is a termelni nem szándékozók lemondási nyilatkozata bekövetelendő. 4- szer.Különösen figyelmeztetendőka termelők, hogy midőn a termelési birtok bérlő, vagy új tulajdonos bir­tokába száll, ezen körülményt a kérelmi ívhez csatolt eredeti vagy hitelesített bérleti, vagy adásvételi szerző­déssel, örökösödés esetére pedig községi bizonylattal, igazolják; mert ellen esetben kérelmükkel el fognak utasittatni. 5- ször. Minden benyújtandó kérelemiven az is iga­zolandó a községi elöljáróság által az illető rovatban, vájjon kérelmezőnek van-e házánál elegendő száritó helye és a hozzá tartozó eszközök, és van-e fedett és kellően védett épülete vagy helyisége a beszáradt dohá­nyok beakasztására? 6- szor. Figyelmeztetik az elöljáróság, hogy a bejelentések beadására az év január havának 31-ike, a dűlő és egyéb változásokra, valamint a lemondásokra az év május havának 15-ik napja pontosan betartandó, mert ellenesetben az idevágó határozmáuyok szigorúan fognak alkalmaztatni. A dűlő változásoknál a községi elöljáróság által igazolandó, vájjon csakugyan szükséges-e és miért a hely- változás é3 a terület, melyre az engedélyt a termelő átíratni óhajtja, kinek tulajdona, dohánytermelésre al­kalmas-e, s meg vau-e rajta a szükséges száritó he­lyiség ? Ezen szabványok szoros betartása annál is inkább ajánlatatik a t. elöljáróság figyelmébe, mert a hiányosan kiállított ivek vissza fognak utasittatni, s az ily ivekre az engedély, ha helyesbítve terjesztetnének is vissza, vagy épen nem, de az év márczius havának 31 óig sem­mi esetre sem fog kiadatni. Nyíregyházán, 1883. uvemberhó 50-áu. M. kir. dohány-beváltó hivatal.« T a i* k a s á gok Färbli. (Drukkiádák.) A harmadik válfaj, a »piszkos« játékos, mindazon tulajdonokkal bir, mint a »kapzsi«, csakhogy még hozzá kötekedő és epés. Keze minduntalan zsebeiben jár s ha egy forint van előtte, már azt »el sülyeszti«, Ha nyer, el tagadja ; ha vészit egy hatost, akkor tiz forintot mond. Hazudik mindig. Szeme villog a bir-vágytól s keze resz­ket ha a vizit beteszi. Ha néháuy forintot nyert, fel kél s nem játszik tovább. Végre a szórakozó kártyást is felemlítem, de ezt jellemezni nem lehet; mert a kártyázóknak kilencz ti­zed része ilyen, aki le ül, hogy az időt agyon ölje. Egy két forintot nem sajnál s ha nyer, szívesen ad alkalmat a vesztesnek, pénze visszaszerzésére. Játszik szépen s kedélyesen. Kötekedik, bolondozik, de a végletekig nem viszi,' s ha kasszát visz, nevet és csufolódik a vesztessel; de azért megadja az ellenfél »Kostáját« rósz blattra is. Az össze-játszók és hamis játékosokról nem szól- lok, mert csak a tisztességes emberekkel akartam fog­lalkozni. Már most ha az említett játékosokat szemmel tart­juk, úgy tapasztaljuk, hogy az első, a szenvedélyes min­dig vészit, a számitó nagyon ritkán, s a szórakozó fel váltva nyer és veszt. Igen, de éppen a szórakozók közt van igen sok olyan, aki állandóan vészit a nélkül, hogy szenvedélyes kártyás lenne és viszont többen folyton nyernek, de azért még sem számítók. És ha ezeket megfigyeljük, úgy tapasztaljuk, hogy az eleven természetű ember vészit s a higgadt nyer. Még egyszer felemlítem, hogy most nem a szenvedé­lyes játékosról beszélek, mert az is komoly; de azon ko­molyságot nála a »drukk« a düh és a kétségbeesés idézi elő. Az is kétségtelen, hogy a megfigyelő tehetséggel biró emberek inkább nyerni fognak, mert bármily gya­korlott játékos legyen is valaki, a bosszúság vagy pilla­natnyi öröm, mégis kifejezést nyer arczán, midőn meg lát­ja: milyen lett kártyája? Ha ezen kifejezést az ellen­fél ellesi, úgy némi tájékozást nyer, jó blattja van-e az illotőnek vagy sem, s igy még idejében menekülhet, ha kezében nem valami fényes blatt ragyog. Nem tagadhatjuk tehát el, hogy az egyéni termé­szetnek : a véralkatnak is igen nagy befolyása van a játék menetére; mert a játszma megnyeréséhez két fel­tétel van kötve: egyik a jó kártya; másik annak keze­lése, s hány eset van arra, hogy kezünkben biztos nye­rő kártya van, épp oly gyakori lehet az, hogy kevésbé jó, vagy éppen rósz kártyával megnyerjük a játszmát ügyességünk által. A játékosoknál látunk apróbb babonaságokat is, milyenek az emelés változtatása, hely csere stb, melyek­ben annyi valóban lehet, hogy nem közönségesen emel­ve, vagy nem azon helyen ülve, nem azt a kártyát kap­juk, mit különben kaptunk volna s igy változás áll be, mely ha elébb határozott pechünk volt, csak jobb lehet. A szék megfordítás, pénz rakosgatás, vagy valaki­nek közelléte, az úgy nevezett »gibicz« azonban csak anyira lehet befolyással a dologra, amenyiben a rósz ülés, alkalmatlau tárgy közel léte vagy »gibicz« jelen­léte bosszanthat s igy zavar benőnket. Még egy baboua van, ami a némettől ragadt re­ánk s amit e közmondássá vált mondat fejez ki: »Glück in Spiel, Unglück in der Liebe«; vagyis: szerencse a játékban; szerencsétlenség a szerelemben. Ennek is lehet némi alapja, mert amint elébb mon­dám, az egyéni természetnek a játéknál nagy szerepe i van és hogy a nők vonzalmának megnyerésénél az egyé­ni természetből ki folyó modor okvetlen döntő befolyást gyakorol, ez kétséget nem szenved. A nyeréshez higgadtság, hidegség szükséges, nőt ostromolni pedig ez nem való; mig ellenben a könnyed heves vérü ember vészit ugyan, de elevensége a nők előtt csak előnyére van. JSÍem merném azonban állítani, hogy aki vészit, an­nak csak az utczára kell kimenni, s ott a hölgyek sor­ban a nyakába fognak borulni; sőt még azt sem kocz- káztatom, hogy a vesztes mindenkor jó modorral bir s bármint vigasztalják is az embert ezen közmondással, midőn üres zsebbel kel fel a játék-asztaltól, én kétkedve rázom fejemet, mert hogy az nem mindig igaz, arra élő példa vagyok én magam. Terefere. ÚJDONSÁGOK. X Gróf Vay Ádám kezdeményezése folytán, és el­nöklete alatt, nagy értekezlet tartatott múlt hó 27-én Nyíregyházán, a megyeház nagy termében, a küszöbön levő tisztujitásuál követendő elvi nézetek és a tisztvise- lő-jelölttek személyének megállapítása tárgyában. Az el­nöklő gróf magvas és hazafias megnyitójában felhívta a jelen volt választókat, hogy félre téve minden pártosko­dást, csupán a jó közigazgatás érdekét tartsák szem előtt a jelöltek kikiáltásánál, és Zoltán Jánost ajánlt.a az alispáui székre. Ez ajánlatot támogatta Gaál Elek. Majd Szomlyas Jó zsef emelt szót s azon meggyő­ződésnek adott kifejezést, hogy amenyiben ő a Zol­tán és Kállay párt egyesítését lehetetlen dolognak tart­ja, az értekezlet hiában igyekszik egységes eredményre jutni. Ez után a zaj és lárma oly óriási mérvet öltött, hogy az értekezletet abban kellett hagyni, s a Zoltán-párt, gr. Vay Ádámmal élén, a négy vendéglőbe; a Kállai- párt pedig a »Hárshoz« czimzett szállodába vonult saját jelöltjei névsorának öszeállitása végett. Á pártok jelölt­jeit lapunk olvasói már korábbi közléseinkből ismervén, azokat újból megnevezni nem tartjuk szükségesnek. Az előzményekből láthatólag, a deczember 19-én megtar­tandó tisztujitás minden bizouynyal erős küzdelem közt fog lefolyni. ***A dohány-jövedéki központi igazgatóság tapasz­talván, hogy a dohány-termelő közönség nagy része azon hibás szokásnak hódol, mikép a dohány bálák készítése alkalmával, a dohány-csomókat csak a két hosszabb ol­dalon rakja kocsánynyal kifelé ; mig a másik rővidebb két oldalon, tehát épen azon részen, hol az alsó és felső bálfák összekötése történik, a kifelé álló dohány­leveleket, semmivel sem iparkodik megvédeni; minek kö­vetkeztében a beszállítás alkalmával az anyag, a zsineg­hez való folytonos súrlódás által, tetemesen megrongál- tatik, s igy nem felelhet meg amaz osztálynak, amelyhez a többi csomó tartozik: ezen, úgy a közönség, mint a kincstárra nézve egyaránt káros hatású gljárás megszün­tetése czéljából elrendelte, hogy már az idei dohátiy- beszállitásh >z előkészítendő báláknál a csomók, különösen a szivarboriték, válogatott és I. osztályú anyagnál, a bál miuden oldalán kocsánynyal kifelé rakassanak; kü­lönben az e rendelet ellen cselekvők megsérült dohányai, a beváltásnál azon osztályba, hová a sérüléseik miatt tar­toznak, külön mérlegeltetnek be. (Köszönet-nyilvánitás.) A n.-kállói kaszinóban, egy társaság négy o. é. ftot adott össze a n.-kállói kisded- óvoda létesítése czéljából alakult nőegyesület tőkéjének gyarapítására f. évi novemb. hó 14-én. A jelzett összeg kezeimhez jutván, sietek azért, a nemes czél érdekében, a nyilvánosság előtt köszöuetemet nyilvánítani. N.-Kálién 1883 nov. 16-án Serethöy Jánosné, egyesül, pénztárnok. » Mándokon gróf Forgách László ur kastélyában hetek óta időz a legválogatottabb főúri társaság. Ott vannak, a grófi testvéreken mint háziakon kívül, Báró Sennyeiek, Báró Vécseiek, Gróf Lónyaik, Botka Béla, Czóbel István, Jármyak sat. —■ A gróf Porgách László kopófalkájával vadászatokat rendeznek, kedvezőtlen idő esetén a grófi kastélyban egy vagy más nemes szórako­zásban (színház sat) lelik örömüket, mint beszélik, egy vadászati kirándulás alkalmával Jármy Miklós eperjes- kei birtokos leesett lováról s fején megsérült, de már fel is épült. (!!) A gazdálkodó osztály érdekében, a belügymi niszter figyelemre méltó körrendeletét intézett a törvényha tóságokhoz, amelyet, általánosabb tudomás vétel végett egész terjedelmében ide iktatunk. »Körrendelet. Számos község a szüretelés, kukorioza szedés és más mezőgaz­dasági teendőkre, milyenek a tarlók és réteknek felszaba­dítása stb., határidőket tűz ki, melyeknek áthágása azután, mint mező- rendőri kihágás, az alattas közigazgatási ha­tóságok által büntettetik. Ha azonban ezen esetek feleb- bezés utján az azok harmad-fokú elbírálására illetékes bel­ügyminiszteri kihágási bizottság elé kerülnek, ez kény­telen a büntető határozatokat föloldani, ha nincs a tör­vényhatóságnak, a K. T. 5. §-a szerint érvényes oly sza­bályrendelete, mely az ily tilalmak megszegését kihágás­nak minősítené. Minthogy a mezei gazdálkodás érdeké­ben szükséges, hogy az érdekeltek által folytonos gya­korlat alapján kiadott tilalmak megbüntettessenek, egyet- értőleg a földmivelés-, ipar és kereskedelmi miniszter úr­ral, felhívom a törvényhatóságot, hogy egy a föntebb kijelölt czélra szolgáló szabályrendelet alkotására, a tör­vényszerű intézkedéseket mielőbb tegye meg. Budapest, 1883. évi augusztus hó 14-én. Tisza.« (§) Az alispánl jelentéseknek a »közbiztonsági álla­pot»-™, vonatkozó része, amely a megyei pandúr-intéz­mény megszüntetése óta igen hézagos és hiányos volt, egy legújabb belügy-miniszteri intézkedés folytán, ismét vissza nyeri fontosságát; amenyiben a belügy-miniszer utasította a csendőrséget, hogy a megyék székhelyén működő szakasz-parancsnokságok, a belügyminisztérium­hoz terjesztendő havi esemény-jelentéseiknek a megyék­re vonatkozó részeit, jövőben az alispánnokkal is közöl­jék. Minden esetre helyes intézkedés már csak azért is, mert igy a csendőrség működése nyilvánosságra hozatván, a közönség bizalma csak fokozódni fog eme, különben nem igen rokonszenves intézmény iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom