Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

.NYIRTIDÉK. molyabb bírálatába bocsátkozzék, a különben is oly kö- nyen támadó gyanúsítás felköltése nélkül. De viszont eme hivatkozott 'Öszekőttetésnél fögva, lehetetlen hogy épen a »Nyírvidéki hallgasson e munkáról. Az egyik helybeli lap, az »Ébredjünk« megemlékezett ugyan e könyvről; de oly felületesen s oly általános vonatkozás­sal, hogy azt komolyan venni alig lehet. Vagy szakava­tott bírálat, vagy legalább ismertetés, vagy semmi. Egy oly köz hasznúnak látszó könyv, mint az előttünk fekvő nyelvészeti munka, fnindig meg érdemli, sőt követeli, hogy a sajtó, kivétel nélkül, a legkomolyabban foglal­kozzék vele. A másik helybeli lap ázintén megemlékezett e műről. Illő tehát, hogy mi is szóljunk róla. Szólunk is csakhogy, mint fentebb említettük nem birálólag; hanem pusztán ismertetőleg. Ezzel sem a szerző ambitioja, sem a sajtó méltósága ellen nem vétünk. Ami e könyvecskét leginkább ajánlhatja, az általános szükségén kívül, az a kisérő levélke, amelylyel szerző müvét a ha'.ai fővárosi és vidéki lapok szerkesztőihez beküldötte. A helyett, hogy mint ma általánosán teszik a könyvkiadók, kész reclamot küldött volna a lapokba műve mellett, a kö­vetkező kérelmet intézte a szerkesztő urakhoz: »Tekin­tetes Szerkesztőség! Vau szerencsém »A magyar helyes­írás rendszerének alapvonalai«-ból egy példányt be kül­deni avval a bizalmas kéréssel, hogy t. i. méltóztassék azt komoly, beható és szigorú bírálat alá venni; a meg­érdemelt Ítéletet fölötte ki mondani; s azt velem, az il­lető megküldése által, kegyesen közölni. A magyar nyttovább fejlesztése, a nyelv tisztasá­ga s a szép f(ák utáni toVeUcv'és előmunkálására való tekintetből, halas tisztelettel kérem a T. Szerkesztősé­get e füzetne'1 legkomolyabb figyelemmel leendő átte­kintésére és Itatásárat. Valóban e levelke a legjobb ajánlat e mfoellett. Ha pedig szerzőnek az olvasóhoz intézett szav1 olvassuk, lehetetlen e könyvet közönynyel félre tenni, napi rendre térni fölötte. Az általa fölfe­dezett s edd tejjesen ismeretlenül hevert pár nyelvtani tör­vényre vodkozólag, azt mondja a többi közt: »Abból, hogy a fői kebelében rejlő érczet érzéki szemeinkkel nem látjy, nem következik hogy nincs is. Az, hogy va­lamely «azságot nem ismerünk vagy nem fogadunk el, •annak bejéből semmit sem von le. Ugyanez áll az e fü- zetbenserakott szabályokról is. Meg vannak azok is és meg Dznek mindaddig, mig csak a magyar nyelv élni fog; jkár találnak követőkre akár nem«. E Borokból az tűnik ki, hogy szerző tisztában vau magával és müvével. Ez önbizalom ós bátorság mindenesetre szép nála. Szerző I mintha csak ezt mondta volna az idézett sorokban: itt állói előttetek, ítéljetek, ón másként nem tehetek; Isten ?ngem úgy segéljen ! Most a sajtón és az akadémián a sor, hogy szóljanak a dologhoz s tegyenek úgy, mint lelki ismeretük sugallja. Annyi bizonyos, hogy oly zür-zavar és tétova, mint amilyen nálunk ma a helyesírás terén van, talán sehol sóm mutatkozik; annál fogva okvetlen szükséges valamit tenni e tekintetben. (!) A szathmármegyei árviz által károsult lakosok javára, Nyíregyháza város hatósága könyöradományokat gyűjt. Ajánljuk az illető közegnél levő aláírási ivet Nyíregyháza város nemes lelkű polgárainak szives figyel­mébe: □ Akik a franczia nyelvben alapos oktatást kí­vánnak nyerni, legyenek azok felnőttek vagy tanulók ; forduljanak Chotvách Ágoston helybeli tanár úrhoz. A tanfolyamat ez idén két irányban terjeszti ki; u. m. a baladottak és az egészen kezdők számára. Kívánatra az előadási nyelv lehet magyar, vagy német. □ AíZ uzsora törvény. A kir. főügyészség körle­velet intézett az ország összes kir.ügyészi hivatalaihoz,amely­ben adatokat kér tőlük arra vonatkozólag, hogy az uzsora törvény életbe léptetése óta (1883), e folyó év juniushó végéig, hány esetben indíttatott kereset uzsora-vétség miatt, és hány ily büovádi ügy fejeztetett be. Minden esetre igen érdekes statisztikai adatokat fog ez eljárás eredményezni, amelyek nem csekély fontosságú világot fognak vetni a hazai közerkölcsiségre és közgazdasági viszonyokra. — A »Képes Családi Lapok« 48-dik számának tar­talma; Két szív története; elbeszélés, irta Kunhegyi Mik­lós. (folyt, köv.) — Gondolatomban; költemény Gallo- vich Istvántól. — Elvira; beszély, irta ifj. Yáncza Mi­hály. (vége köv.) — A púpos; rajz, irta Koncz Sándor. — Nehány nap Korfuban; Rudolf trónörökös könyvéből. — A renegát; beszély, irta Wirtzfeld Béla. (vége.) — Heti tárcza. »Fővárosi színkör«; irta Kőszeghy Géza. — Krim félsziget körül; közli Yáczi J. (vége.) — Képma­gyarázat. — Mindenféle. Képek: Megugrott. — Afrikai strucz-család. — Am. kir. államvasutak uj személy-pá- lyuháza. Melléklet: A »San Sebastian« czimü regény 113 — 128 oldala. — A mai számhoz van mellékelve a »Gazdasági és Háztartási Lapok« augusztus havi száma. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. pap­növelde utoza 8. sz. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt. ne­gyedévre 1 frt 50 kr.- A »Kiállítási Lapok« 17-ik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Kis ipari motorok és szerszámgépek kiállítása. Iparpolitikai reflexiók. A bécsi és külföldi kiállítók osoportok szerint, A kiállított kis ipari gőz-, gáz- és vizi mótorok teljes jegyzéke. — Fel­ügyelet és őrszolgálat a kiállításon. Schuierer kiállítási igazgató előterjesztése. — Kiállítási Krónika: Az ipar­csarnok térfogatának első tervezése. A Keleti Pavillon és . magyar ipar keleti' missziója. Külföldi országos ki­állítások hivatalos épitkezézei. Felesleges reklám. Mit mindent tervez az egészségügyi osztály? Fülkék a házi- ipar-kiállitási csarnokban. Széaelyház. A nagy orgona. Külföldi kiállítások. — Elfogadott bejelentések: A X. csoport: agyag- és üvegipar, a XV. csoport: fonó-szövő­ipar kiállítói városok szeréut összeállítva. — Hirdetések. — Ulusztrácziók: Szekrény minták a X., XV , XVI., és XVII. csoportok számára. Megrendelhető a Deutsch M.- féle művészeti intézetnél (Budapest, bálvány-utcza 12. sz.) félévre 2 írtért. Közönség köréből.*) Meghívás A nyíregyházai nőegylet 1884. szeptemberhó 7-én d. u. 5 órakor, a felső leányiskola helyiségébeü, közgyű­lést tart, melyre a nőegylet t. ez. tagj ii tisztelettel meg­hivatnak. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk, Tárgysorozat: 1. Pénztárnoki jelentés. 2. Az uj alapszabályok végleges megállapítása. 3. Indítványok. Nyíregyházán, 1884. augusztushó 26. Leffler Sámuel, Kovách Geröné, nőegyleti titkár. nőegyleti elnök. Felhívás. A szabolcs-megyebeli 1848/49-ki összes honvédek folyó évi szeptemberhó 8-áu (Kisaszony napján), hétfőn délutáni 3 órára Nyíregyháza város tanács termében tartandó tanácskozmányra tisztelettel meghivatnak. Több tárgyak között a Görgey-félé rehabilitationa- lis ügy is szőnyegre kerül. Kelt Nyíregyházán, augusztus 30. 1884. Kralé v á n s z k y László, 48-iki honvéd százados. »Honvéd egylet« hiányában. Színkör. * Auguszhó 23. Szombat. Kossuth Lajos neve nap­jának alkalmából: »Kossuth és Batthyány Lajos«, tör­téneti életkép az 1848/9-diki szabadság harciból; irta Rózsa István. Kár azt a dicső kort igy profanáin! ily silányságokkal. Jellasichnalc prófétai szellemmel kellett bír­nia, hogy átlássa, mikép a kamarilla által előidézett nemze­tiségi zavargások vége, az egész ország leigázásával s a nem­zetiségek rászedésével fog végződni; aminthogy e hitének Schwarzenberg herczeggel szemben kifejezést is adott. Az után meg mikor volt Kossuth, Batthyány Lajos, Görgey s a többi hadvezérek együtt Csepel szigetén ? Végül gr. Zichyt nem lőfegyverrel, hanem kötéllel vé­gezték ki. Mindéz oly baklövés és szándékos elferditése a történeti eseményeknek, amiket uem lett volna szabad a mü írójának elkövetni. A történeti alakok különben az előadásban meglepően hüven voltak másolva. * Augusztushó 24. Vasárnap. »A vén kupecz, vagy a szegedi menyecske«, népszínmű 3 felvonásban; magyar színre alkalmazta: Benedek József, zenéjét irta Látabár Endre. Közönséges vasárnapi darab, amelyet a karzat rendesen megtapsol. Meséje elég jó és egészséges. Átlát­ta ezt Szigeti József is, amidőn alapeszméjét jónak látta a »Rang és mód« czimü színmüvében feldolgozni. * Augusztushó 26. Kedd. »A cremonai hegedűs«, és a »Pajkos diákok«. Az első draraolette-ben Peterdy (Filippo) önmagát múlta felül úgy felfogás, raiut kivitel tekintetében. A darab iránya a legnemesebb, amelyet kö- nyü nélkül lehetetléh végig nézni. A »Pájkos diákok« szintén igen csinosan és zenei pontossággal adatott elő. * Augusztushó 27. Szerda. A »Ozifra nyomorúság«, sziurnü 4 felvonásban, irta Csiky Gergely. Többször fel akartunk már szólalni azon egyik-másik szereplőnél ész­lelt é; felettébb boszantó nyelvtani botlások ós járat­lanságok ellen, amik müveit ember előtt teljesen tönkre teszik a hatást. Ma is több hibát kellett felfedeznünk. Még most nem említünk egyéneket ; de ismétlés eseté­ben kénytelenek leszüek megnevezni őket. Különben az előadás elég szabatos volt. Kevés közönség. Rósz idő. * Augusztus 28. Csütörtök: Tolnay Hermin jutal­mául, itt először: »A búzavirág«, népszínmű 3 felvo­násban, irta Deréky Antal, zenéjét szerzé Ssrly Lajos. E mü szerzője is abba a hibába esett, mint a többi újabb színmű iró. A helyett, hogy a nép életét, jellemét, és igazi erkölcsét mutatnák be; elégnek tartják, ha a magyar szójárásokat és példa-beszédeket egymásra halmozzák, még pedig oly vigyázatlanul, hogy az egy községben lefolyó mü hősei az ország minden tájszólásán beszél­nek egyszerre. Tehát még arra sem gondolnak, hogy a történeti hely lakóinak szokásait, szólás tormáit ellesnék és tanulmányoznák. Van még e műnek egy nagy hibá­ja. A mellék események sokkal több időt vesznek igénybe, mint maga a tulajdonképeni alapeszme kifejtése és lebo­nyolítása. A kevés közönség a jutalmazottat igen mele­gen fogadta, aki azt, szép játékával, nagyon is megérdemelte. Irodalom. — A Regény világ ez idei évfolyama befejezése felé közeledik. A kitűnő tartalmú szépirodalmi heti lap­nak 41—45. füzeteit küldötték most be Révai testvérek, a vállalat kiadói. Tóth Sándor »A ki senkió sem« czimü regényében mind-inkább több ismertető jelét mu­tatja be tehetségének. Sárffy Ignácz-nak »A nő« czimü regénye sem több, sem kevesebb, mint a mire első köz­leményeiből következtettünk: érzelgős théma ügyesen feldolgozva. Az irály szép és választékos. Olvasása kel­lemes élvezetet nyújt. A külföldi irodalomnak legújabb termékét, Jules Charetienek, »A miniszter« hires szer­zőjének üj regénye, »Zilah herozeg« szintén a »Regény­világ« hasábjain jelenik meg. »Zilah herczeg« meséje magyar tárgyú és bár az egész cselekmény műhelye Páris; és az egész regény a szó szoros értelmében pá­risi társadalmi regény: mégis hazánk iránt oly meleg rokonszenv szól belőle, hogy olvasása minden francziassága mellett is, kellemes szórakozást nyújt. Az apróbb tár- cza közlemények közül Catulle Mendés szerelmes his­tóriái kissé nagyon is francziásak. Jeles fordítója Zemp­léni P. Gyula avval a fáradtsággal igazabb gyöngyö­ket is halászhatna a frarezia irodalom tengeréből. Elő­fizetési ára egy negyedévre csak 1 frt 95 kr. (Kiadó- hivatal : Budapesten, Révai Testvérek könyvkereskedése.) Vegyesek (Belügyminiszteri körrendelet szerint,) a magyaror­szági vereskereszt egylet ápolónői tanfolyamot fog nyitni oly őzéiből, hogy abban a nem várt esetben, ha a cho­lera hazánkba is eljutna, képesített és teljesen megbíz­ható ápolónők legyenek alkalmazhatók. Amely tanfolyam valószinüleg f. év szeptemberhó végén fogja kezdetét venni. A felveendő növendékektől megkivántatik, hogy legalább Írni olvasni tudjanak. Miért is a belügyminisz­ter körrendeletileg felhívta az ország összes törvényha­tóságait, hogy az ez ápolónői tanfolyamra alkalmas és készséggel ajánlkozó nőket jegyzékbe vegyék, s azt hozzá mielőbb terjeszszék fel. (Mire jó a pálinka törött fekete borssal ?) Az 1866-Ui háború után Salzburgban nagy mértékben dühöngött a kolera. A helyőrségből 290 kolerabeteg feküdt kórház­ban. E sorok Írója is közéjük került. Egy három kapi- tulatiót kiszolgált katonából lett vén betegápoló, kinek orrán ott ü lt a vizgyülölet biztos jellege, kérdé tőlem : akarok-e gyorsan felgyógyulni, vau e péuzem. Mikor mindkét kérdésre igonlőleg intettem, azt uiotidá, hogy ad ő nekem valamit azonnal; ami ha nem használ úgy niucs többé gyógyszer számomra. Ez után csakhamar előttem állt ismét, kezében egy ivó-pohárral, melyben több mint félig, jqféle gabnapálinka volt s ebbe tetőzött evő kanállal, törött fekete borsot kevert és határozott hangon, mintegy piraucsolólag igy szólt: »Ezt minden teketória nélkül tessék egyszerre kiinui.« Én, aki azon időben még a bort is csalt szükség esetén használtam italul, kiuaim között vakon engedtem a felszólításnak, és egy hajtásra kiittam a körülbelül két deozi pálinkát, fekete bors tartalmával együtt; és harmadnap mint tel­jesen felgyógyult jöttem ki a kórházból. (A vereshngyma gyógyhatása) a hurutos köhögés ellen. Angolországban és az angol gyarmatokban már régóta ismeretes. 500 gramm meghámpzott és bevágá­sokkal ellátott közönséges vöröshagymát 80 gramm méz­zel és 400 gra,inin szörp czukorrul egy liter vízben 2—4 óra hosszáig főznek. A keverek kihűlte után, egy szitán áthajtják,, és üvegekbe töltik. A betegeknek naponkint 4—6 evő-kanállal adnak, a langyosra melegített orvos­ságból. E gyógyszert az említett vidékeken már rég óta nagy sikerrel használják. (A világ leggyorsabb szedője.) Egy amerikai lap­ban a következőket olvassuk. New-York város egyik tekintélyes nyomdájában, a legutóbb tartott szedés ver­senynél, az első dijat 150 dollárt, egy new yorki BZüle- tésü, de bevándorlóit magyar szülők 19 éves fia nyerte el. Bottyán MátyáB, igy hívják a .dijat nyert szedőt, óráukint 60 sor petitet szedett 16 ciceróra, még ..pedig 5 óra hosszáig; tehát 300 sort. Legalább igy bizonyít­gatja a »N. Ind. et Gblatt«. Szedésében csak 30 lé­nyegtelen hiba volt. Az első 60 sorban 3 hiba volt, 60 tői egész 180 sorig 2 hiba, 180 tói 240Jg hiba .nél­kül szedett; a többi 25 hiba pedig az utolsó 60 sorban volt. Az eddig tartott versenyeknél, úgy Európában, mint Amerikában, ez a legfényesebb eredmény. Tehát bátran mondhatjuk, hogy a magyar Bottyán Mátyás a világ leggyorsabb szedője. GUBONA-CSÁRNOK. Nyíregyháza, 1884. augusztus 30-án. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 ki. 6 20 6.60 Rozs » » 5.40 6.— Árpa » » 4.90 5.20 Zab » » 5.— 5.10 Kukorica» 6. - 6.10 Repcze » —.— —.— Paszuly » 7.— —.— Szesz litk. 29.—- 30.— Piaczi lírai.' Borsó » » —. 18.— Lencse» » —. 18. ­Muud-liszt------20.— Zs emlye» —.— 18,— Búza » —.— 16.— Barna k. —.— 11; — Burgny. 100 ki. uj 1.80 Marha hús 1 ki 52 Borjú hús 1 ki 52 Sertés » » » 52 Juh » » »44 Háj » » ­Disznózsír » »76 Szalonna » » 62 Fagyé, (nyers) » » 33 Zöldség » » 6 Paprika » »1.24 Irps vaj l liter 60 Eczet 1 « 8 Széna 100 ki 2.80 Szlin. (tak)» » — 80 Bikfa 1 köbintr. 3.— Tölgyfa » » 2.85 Nyilt-tér*) Uram-uram Török Péter uram, szállók az úrhoz!! Török Péter urnák úgy tetszett nyilatkozni több tanúk jelenlétében, hogy az e folyó hó 24-én Simkovics Dániel vendéglő helyiségében, e piszkos helyen tartott Lajos-estélyen, az általa megnevezett 4 nyíregyházai polgár, miként tudott oly társaság közzé keveredni, mint arainő ott volt. Hát én megfejtem a tisztelt urnák. Az a 4 ur, akiket Török ur említett, igen jól érezték magukat abban a társaságban ; mert magukhoz méltó és hozzájuk illő társaságot találtak ott. Higyje el nekem Török Péter ur azt, hogy oly tisztességes polgárokból állott az a társaság, mikép ha ön oda jön, a közt a körül-belül 250 polgár közt, cliarakterre nézve, Ön lett volna az utolsó. Még abban a kiszolgáló pinezérhen is több kvalifikáczió van, mint Önben; mert az nem tette volna azt, hogy az ott részt vett 25—30 polgárnőt úgy meg sértse, mint azt ön tette fentebb említett pimasz nyilatkozatával. Nyíregyháza, 1884. augusztushó 29. Dillnberger Lajos. Válasz az »Ébredjünk«-nek. Az »Ébredjünk« f. évi augusztushó 24 ikérö(i, számában Csodabogár kezdőszóval egy helyi hir jelent meg, amelyben egy állatorvos által bizonyos megye alispáni hivatalához beterjesztett jelentést mutat „be olvasóinak »Csodabogárként«. Hangzik pedig eme helyi hir, igy: »N. N. állatt orvos az ... ö községben észlelt betegséget tisztelettel beterjeszti.« Igaz, hogy az illető állat orvos nevét és lakr helyét az »Ébredjünk« elhallgatja; de épen azért lehe­tetlen nekem, mint megyei állatorvosnak, de még ha az nem volnék is, mint aki épen igy szoktam jelentéseimet röviden jelezni a kül-lapon, ez ínsultálást és minden ároui kötekedést agyon halgatnom anális inkáb; mivel igen valószínű, hogy e hir éle éppen személyem ellen van irányozva. Felszólalok tehát s bíróul felhívom épen az »Eb- redjünk«-ben említett Kmethy István hírlapíró urat, ki­nek közelebb megjelent helyes Írási munkáját ajánlja nekem, annak nagy tudományu (?) szerkesztője Mi- kecz József ur: ha vájjon nyelvtanilag b-dyteleu-e és *) Az e rovat alatt közlőitekért uem felelős a Szerk,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom