Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
„N Y I B T I D É K. A köz gyűlés elvetendőnek nyilvánította Fráter javaslatát. Ez után Szomjas József nyújtott be egy határozati javaslatot, amely a következőleg hangzik : »Szabóles- megye honvéd-egylete értesülvén azon mozgalomról, mely Görgey Arthur 1848-ki honvéd tábornoknak a közvélemény és a történelem előtti rahabilitálása érdekében megindittatott; mai napon hozott határozatában kimondja, hogy nem jutott semmi oly adat birtokába, mely őt a nemzet köz véleménye által Görgey felett kimondott kárhoztató Ítélet gyengítését ezélzó nyilatkozat tételére indíthatná; s hogy minden e czélra irányuló törekvést elhibázottnak ős a közvélemény s a történelem félre vezetésére irányuló illetéktelen beavatkozásnak tart.« E javaslatot, mint határozatlant, a nagy többség szintén elvetendőnek jelenté ki. Székely Benedek Krúdy javaslatát ajánlja elfogadásra azzal a hozzá tétellel, hogy mondja ki a határozat azt i8, mikép az egylet Görgeyt »hazaárulónak» tartja. Ez a kifejezés azonban fölöslegesnek találtatván, a határozatból kihagyandónak mondatott ki. Palánszky Sámueln szintén egy újabb határozati javaslattal lépett fel. 0 ugyan is »holyteleniti az igazolási mozgalmat, s fentartja a közvélemény által kimondott haza árulási vádat, s annak megmásitását nem akarja.« Lényegében Krudyéval egy lévén, helyesléssel fogadtatott. Színi Pál pártolja Krúdy javaslatát. Temesváry György uem érzi magát hivatva Görgey tette fölött Ítéletet mondani. Pártolta Fráter javaslatát. Végre szavazásra került a dolog. Minthogy azonban a közgyűlés kimondotta, hogy csak az e megyében igazolást nyert honvédek járulhatnak a határozat melletti szavazáshoz; és mert a javaslatok indokolása alatt többen elhagyták a termet: a beadott 27 szavazat köz- zől 24 a Krúdy javaslata, a másik két szavazat mellett pedig csak 3 szavazat nyilatkozott, Krúdy javaslata tehát általános szótöbbséggel lett elfogadva és határozatképen kimondva. Id. Krúdy Gyula indítvány képen előadja, mikép óhajtandó volna, ha az egylet oda törekednék, hogy ünnepélyes alkalmakkal az egylet tagjai egyenruhában zászló alatt vonulnának ki; hogy ez által is szemlélhe- tővé tétetnék az uj nemzedék előtt az 1848/9-ki honvédség, s ez által ösztönöztetnék a hazaszeretet dicső erényére. Czélszerü volna azért, mondja indítványozó, ha az egylet részént gyűjtés, részént jótékony előadások utján, igyekeznék némi pénzalapot teremteni a szegényebb sorsú honvédek felszereléséhez. Magától értetik, hogy az egyenruhában járás csakis önkéntes színezettel bírna s uem volna kötelező, amit kívánni nem is lehet. Székely Benedek Krúdy indítványát kivihetetlennek tartja; amennyiben a magyar nemzet a honvédeket törvényesen el nem ismerte. Szerénte az egyenruha szemet szúrna a törvény emberei előtt. Szomjas József megnyugtatja Székelyt, hogy az egyenruha viselés általánosan el van ismerve és megengedve. Aggodalomról tehát szó sem lehet. Az országos menház rokkantjai, s a budapesti honvédegylet tagjai minden ünnepélyes aktusnál egyen ruhában jelennek meg. Krúdy történetileg kívánja, az egyenruha viselése által, megörökiteni a hazafiságot, amely már-már fájdalom hanyatló félben van; hogy az újabb nemzedék ebből is tanuljon a hazáért lelkesedni. A közgyűlés örömmel vette az indítványt s a választmányt megbízta, hogy tegye meg e tekintetben a ezélszerüeknek mutatkozó elöleges intézkedéseket. Elnök bejelenti, hogy az 1848/9-ki honvédegyletek központi választmányának elnöke, a választmánynak f. é. májushó 12-én Budapesten tartatt ülésében felolvasott s nagy lelkesedéssel elfogadott ama jelentését, amelyben megkeresendőnek véleményezi a választmány a kormányt az iránt, hogy ezentúl egy második honvédegyletnek alakulását ha nem gátolja is, de a »Budapesti 1848/9- iki honvéd-egylet« czimet, egy netalán később alakulható egyletnek ne engedélyezze, — az egyletnek egy példányban megküldötte. A jelentés tudomásul vétetett. Végül elnök a jelenvoltakat megható szavakkal hívta meg a másnap Nyíregyházán az ág. ev. imaházban megtartandó gyász isteni tiszteletre, az 1848-ik évi október G-ik napjának 35-dik évfordulója alkalmából. Ez után a gyűlés katonás üdvözlet után eloszlott. ______________________________________________________(100) Kö z ügyek. A 8zabolcsmegyei .honvéd-egylet határozata Értesítés. A felső-tiszavidéki gazdasági egylet t. tagjai ezennel értesittetnek, hogy a f. hó 13-án délelőtt 9 órára hirdetett közgyűlés, közbejött akadályok miatt, f. 1884. évi novemberhó ö-ének délelőtti 9 órájára napoltatott el. Nyíregyházán, 1884. októoer 11-én \ elnöki megbízásból: Szentkirályi János, e. titkár. Iparügy. Miként már jeleztük is, a nyíregyházai iparosok között újabban egy nagyobb szabású mozgalom indult meg. Arról van szó, hogy a helybeli összes ipartársulatok fel- oszlanak s az uj ipartörvény vonatkozó szakaszához képest, egy testületté alakulandanak. E kérdést illetőleg, az egyes társulatok elnökei és tisztviselői már hónapok óta tárgyalgatják azon módozatokat, melyek felhasználása mellett, a dolog elintézése a legsikeresebben volna eszközölhető. Az eszme megvalósítása általuk elvileg elhatároztatván ; a részletek megvitatásához fogtak, s a dolgot annyira-amennyire a megérlelés stádiumába juttatva kieszközölték, hogy az elsőfokú iparhatóság a fentebbi kérdést tárgyazandólag a törvényszerű közgyűlést ösBze hívta. Ezen közgyűlés f, hó 4-én meg is tartatott, melyben mintegy 220 iparos vett részt, jobbadán olyanok, kik az ipartestület eszméjének már eddig is feltétlen barátai voltak, s kikre nézve a szónokok által kifejtett argumentatiok tehát legfeljebb azon okból voltak szükségesek, hogy lelkűkben az elhatározás gyökerét még inkább megszilárdítsák. Egyik ipartársulati elnök szót kérvén, meggyőző érvekkel mutatta ki azon állás pont jogosultságát és okszerű voltát, melyet e kérdésben az iparosok elnöki értekezlete foglalt el. Mintegy3/« óránál tovább tartott beszédében kimutatta, hogy az uj ipartörvény csaknem egészen azon szellemben lett meghozva, mely szellemben épen maguk a nyíregyházai iparosok is meghózandónak kívánták ; s igy ha önmagukhoz következetesek akarnak lenni, a végrehajtási intézkedéseket magukévá kell tenniök, s az ibartörvénynek szerénte legfontosabb szakasza előnyeit érdekükben lehetőleg kizsákmányolni. E szakasz nem lenne más, mint amely az ipartestületek intézményét tárgyazza, s tekintettel arra, hogy az ipartestület intézményében meg vannak azon kívánalmak, melyek az iparosok közt megbomlott rendet helyre állítani és fentartani, az iparosok erkölcsi tekintélyét növelni, az egységes erőkifejtést lehetségessé tenni egyaránt képesek; továbbá tekintettel arra, hogy az ipartestületnek hatósági joggal való felruházása magában oly materiális erőt tartalmaz, melynek előnyeit az iparosok, ma kellőképen nem is méltányolhatják : ajánlja miszerint mondja ki a közgyűlés, hogy az ipartestület megalkotását feltétlenül kívánja. Utána Leffler Sámuel tanár emelt szót, 8 ad kominem érvelve, egy a legmelegebb ügyszeretettől sugárzó beszéddel kívánt hatni, melynek alaptétele: az egyesülés által teremtett erő áldásainak s előnyeinek feltüntetéséből, az ipartestület meg alakításának szükségességét vezette le. Aesopusnak a veszsző nyalábról szóló meséje után, hivatkozással az ipartestületekhez fűzött hatóság számtalan előnyeire, ajánlja az előtte szóló indítványának elfogadását. Ugyanez értelemben szólották még többen az iparosok közül is. Végre a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, miszerént az ipartestületet megalakítani kívánja. Ez után Jánószky J. értekezlet! elnök a közgyűlést feloszlatta. A ÚJDONSÁGOK. f Az aradi vértanuk kivégeztetésének gyászos emlék- ünnepélyén nagy számú közönség jelent meg az ág. ev. imaházban. A koszorúkkal díszített gyász ravatal az oltár előtt volt felállítva, a vértanuk nevét tartalmazó 13 szalaggal. A volt honvédeken, megyei és járási tisztviselőkön 8 a minden rendű közönségen kívül, a helybeli tűzoltók is megjelentek az ünnepélynek emelésére. Az alkalmi imát, mint lapunk már előre jelzé, n.'t. Bartha- lomaeidesz János esperes-lelkész ur bocsátotta az egek urához eugesztelésül a 13 vértanú ártatlan haláláért, és tanúság tételül az általuk a halálig védelmezett ügy szentségéről és diadaláról. Az iskolai dalkör szintén közreműködött. Végül az ünnepély az összes jelen volt közönség által felállva hangoztatott »Szózat«-tal záratott be. * A felső tiszavidéki gazdasági egyesület, folyó évi novemberhó 5-én délelőtt 9 órakor Nyíregyházán a megyeház nagy termében, mint a lapunk mai számában közzé tett értesítésből is látható, közgyűlést tart. Görgey igazolási ügyében. Tekintettel arra, hogy 35 év folyt le immár az óta, amidőn Görgey Arthur az 1848/9-dik évi magyar honvédsereg főparancsnoka, a nemzet közvéleménye a hon-árulás vádját kimondotta; és ő e legsúlyosabb és leg- megbélyegzőbb vádat, ily hosszú idő lefolyása alatt, máig hallgatag eltűrte a nélkül, hogy önigazolására competenn forum előtt lépéseket tett volna; de tekintettel arra is, hogy azon mozgalom, mely ez idő szerént, az ő rehabilitatiója érdekében, megindittatott, nem az ő saját nyilt férfias fellépéséből, hanem egy e czélra szövetkezett titkos, megbízás nélküli társulat által lett kezdeményezve: mindezeknél fogva a »Szabolcsmegyei 1848/9 - dik évi honvéd-egylet« ünnepélyesen kijelenti, hogy a megindított illetéktelen mozgalmat roszalja, Görgey Arthurra a nemzet közvéleménye által kimondott hon-árulás vádját fentartja, s őt a hazára nézve erkölcsi halottnak nyilvánítja. Kelt Nyíregyházán a szabolcsmegyei honvéd-egyletnek 1884. évi oktőberhó 5-én tartott köz gyűléséből. Kmetliy István, Krasznay Gábor, jegyző. elniik. Id. Krúdy Gyula, Székely Benedek, Kralovánszky László, Szomjas József, Palánszky Sámuel, Krasznay Péter, választmányi tagok. (**) Chotvács Ágost helybeli gymnasiumi igazgatótanárt folyó hó 5-én éjjel könyen végzetessé válható szerencsétlenség érte. Egy lépcsőn ugyan is megbotolván, egyik lábszár-csontja el törött. Igen valószínű azonban, hogy bajából ki fog épülni; amit mi, úgy az ő és családja, valamint a tanügy érdekében is, szivünkből kívánunk.-1- A kolera ellen. A m. kir. belügyminiszter, a fenyegető koleraveszélylyel pzemben, »népszerű ismertetést« állított össze s abból a törvényhatóságoknak egyelőre 50—50 füzetet küldött meg a közönség, különösen pedig a lelkészek, tanítók, jegyzők, elöljárók stb, közt való kiosztás végett. Egyúttal fölhívta a törvényhatóságokat, hogy a szükségesnek mutatkozó nem magyar nyelvű példányok számát vele közöljék. Az ismertetés ugyanis a hazában élő nemzetiségek nyelvén is meg fog jelenni, s kellő számban megküldetik a törvényhatóságoknak terjesztés végett. A kis füzet népszerű s könnyen érthető nyelven az összes óvó intézkedéseket tartalmazza a fertőtlenítő eljárással együtt. (§) A jövő évi országos kiállításra, a vas és fémipar (XI) csoportba Nyíregyházáról Schmotzer János 3 db. kést fa tokban és Neubauer testvérek vas sodrony matráczot jelentettek be. Bejelentésük már el is fogadtatott. Üdvözöljük a derék iparosokat, akik szerény városunknak ez utón is jó hir-nevet igyekeznek szerezni. X Nyírbátorban, az ott létesítendő kisded óvoda alapjára, folyó évi novemberhó 15-én, a uagyvendéglő termében zártkörű tánczvigalom tartatik. Belépti dij: személyenkint 1 írt. Családjegy 3 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kéretnek a hölgyek minél egyszerűbben megjelenni. □ Balsán folyó hó 7-ón dél után tűz ütött ki, amely 5 házat, több mellék épületet és takarmányne- müt hamvasztott el. A kár 3000 írtra tehető. Szerencse hogy az épületek biztosítva voltak. (!) Folyó októberhó elsejével két újonnan hozott fontos törvény lépett életbe. Az egyik az uj ipartörvény, amely az iparosok helyzetének s ez által magának az iparnak javítását czélozza. El lesz-e érve a czél, a következés fogja megmutatni. A másik uj törvény a szeszadóra vonatkozik, amelynek értelmében a szeszgyár tulajdonosok szeszmérő gépek alkalmazására köteleztetnek ; hogy ez által a gyártott és adó alá eső szeszmennyiség pontosan meghatározható legyen. (s.) Sternberg L. szakolyi kereskedő a legközelebbi debreczeni vásár alkalmával, Szakolytól 3 órányira 250 forintot vesztettel. Károsult a szenvedett kárt csak otthon vette észre. Azonnal vissza fordult, és az elvesztett pénzből 45 forintot megtalált az ország utón; de az ott keresztül hajtott marhák által szétszórt és tiport állapotban. * A debreczen-hajdunánási helyi érdekű vasút, Debreczen, Debreczeu-Vásártér, Hajdú-Böszörmény. Haj- du-Dorog és Hajdu-Nánás személy, podgyász, gyors és teheráru forgalomra berendezett állomásokkal; továbbá Szt.-György a személy és podgyász felvételre berendezett kitérővel, folyó októberhó 5-én a nyilvános forgalomnak kiadatott. (§) A fővárosban hamis egy forintos bankjegyek hozattak forgalomba. Eddig már több darab koboztatott el. Jó lesz itt a vidéken is vigyázni, e hamisításokra annál inkább, mert egy forintos banknótával a legszegényebb ember íb rendelkezik; tehát inkább ki van téve az egy forintosok által való megcsalatás veszélyének.-1- A tót gyolcsosok érdekében, akik Árva, Turócz és Zólyom megyékből gyalog és szekéren házi szőtt gyolcsot hordanak szét az országban, a kereskedelmi miniszter két rendeletet bucsátott ki a törvényhatóságokhoz ; amely szerént e házaló tótok ez után is hordhatják gyolcsaikat úgy a házakhoz, mint a heti vásárra. Hogy azonban esetleg, a gyolcson kívül, más ipar czik- ket is ne árulhassanak, egy úttal intézkedett, hogy az említett 3 megye törvényhatósága, az ott készült czikkek kellő fölismerhetése czéljából, azokat alkalmas bélyeggel lássa el. * Az épitó iparosok téli tanfolyama. Az állami közép ipar tanodában a télen szünetelő építő iparosok, kömivesek, ácsok és kőfaragók számára rendezett tanfolyam f. évi novemberhó 3-dik napján fog megnyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s éven- kint novemberhó elejétől, márcziushó végéig tart. E tanfolyamon az illető építő iparosok rendszeres szak- kiképeztetést s annak sikeres bevégzése után végbizonyítványt nyernek. Tanulókul felvétetnek a 14-dik élettevőket betöltött azon kőmives, ács, és kőfaragó segédek, akik folyékonyan olvasni, írni és számolni tudnak, s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvételre jelentkezők erkölcsi bizonyitványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartoznak elő mutatni arról, hogy mely idő óta működnek a gyakorlatban és melyik szakban dolgoznak. A beiratások az intézet helyiségében (VIII kerület, Bodzafa utcza 28 sz.) oktoberhó 15- dik napján kezdődnek s e hó végéig tartatnak. Irodalom. Könyvismertetés. „A B C,“ az irva-olvastató tanmód szerént, irta Bánhegyi István tanfelügyelő, újonnan átdolgozta Gdo- vin János tanító. Könyvtáramban találtam ez egészen uj könyvet; bizonyosan »János bácsi« csempészte bele. így lep 3 meg ajándékaival mindenkit. Szívesen adja, nem szereti ha hálálkodnak érte. Kedves kis ajándék; becsesebb nem is lephette volna meg egykori tanítványát,-kartársát, mint saját tapasztalatainak gyümölcsével, e könyvvel. Lássuk tehát, ismerjük meg! Miuden elemi iskola számára irt tankönyvnek főleg 2 elvhez kell ragaszkodnia; 1. a fokozatosság, 2. a gyakorlati használhatóság elvéhez. 1. ) A fokozatosság általánosabb elvének szemelőtt tartása megkívánja, hogy: a) A könnyebbről menjünk a nehezebbre; tekintve a hangokat a kiejtés, a betűket a leirhatás szempontja >ól. b) Az ismertről ismeretlenre, tekintve a han; ős alak beli rokonságot. '' c) Egyszerűről összetettre, főleg a betüalakitás szempontjából. 2. ) A gyakorlati használhatóság elve az ismert hangoknak, betűknek Bzókká, könnyű mondatokká fűzését kívánj a. A Bánhegyi-Gdovin-féle »A B C« a fokozatosság elveit legnagyobb részben megtartja. Az i hang, betű ismertetése után természetesen mind alakítás, mind leirhatás szempontjából könnyebb, s a gyermeki fejlettséghez mértebb az ú, mint az r hangot, betűt tárgyalni; mert ez, alakja, és nehéz kiejtése miatt, nem fokozatos lépcső az 1 után; tehát a paedagógia elvének nem felel meg. Az i, ú, n, m, betűk tárgyalása után én czélsze- rübbnek láttam volna az r betű ismertetését az e-nél, úgy alakítás, mint szó és moudatszerkesztés szempontjából. Az r, az n előrészéből és egy kis i összetételéből áll, tehát könnyebb szerkezetű mint az előrehajtott keresztül húzott vonással írandó e. Azért sem látom az ó után helyén tárgyalva az r betűt; mert az előbbinek egy vonását sem bírja alkatrészül, igy a kettő között egy csepp alakrokonság sincs. A szó és mondat szerkesztés szempontjából is ajánlandóbb az e helyet az r-et tárgyalni. Mikor a növendék ismeri, változatos csoportosításokat eszközöl az i, u, ü, u, m betűkből; mennyivel több gondolkozásra, ulakitásra, csoportosításra ad alkalmat az r, mind az e ? I Az 8 tárgyalását a 10-ik helyen korainak találom. Állításom igazsága mellett bizonyít a gyakorlati élet is.
