Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

.NYfRVIDÉ K.“ »9 Nem a legnehezebben alakitható-e az 8 betű? A felnőt­tek közöl is a legtöbben nem az 8 betilt irják-e a leg- helytelenebbül ?! Honnan van ez?! Véleményem szerént az I, t, (pláne t!) b, h, d, mind az 8 előtt tárgyalandó. A nagy betűk ismertetésénél a fokozatosság elve nem lebegett az átdolgozó szeme előtt. Hogy könnyebb a nagy A, N, M, I, S, H Írása, mint az L, 6, S, L, P, B, T-é azt bizonyítani sem kell. A nagy betűk részlete­sebb tárgyalása szintén ajánlatos. Gyakori példa, hogy a 2-ik 3-ik osztályban is akad növendék, aki egyes nagy betűket nem tud leírni. Honnan e ferde vonás! ? (Folyt, köv.) — A „Kiállítási Lapok“ szept. 30-ki (20-ik) száma a Deutsch M.-féle műv. intézet kiadásában következő érdekes, kizáró­lag eredeti közleményekből ős kimutatásokból álló tartalommal je­lent meg: Látogatási rend és belépti dij. — Látogatási szabályzat (hiv. szöveg). — Szállítási szabályzat (kiv. szöveg). — Kiállítási Krónika: Nemzetközi osztály. Kézi eladási engedélyek. Szekrény­dijak. A fővárosi ipar a kiállításon. Szállítási dijak a főbb állomá­soktól. Székelyház Vidéki kiállítások : N.-Kikinda, Marosvásárhely, Brassó, Kecskemét, N.-Bogsán. — Külföldi kiállítások; Philadelphia, New-Orleans, Texas, London, Drezda, Klagenfurt. — Elfogadott bejelentések városok szerint összeállítva : XI. cs. Vas- és fémipar — Kép: Drobnit8ch-féle Pavillon. — Hirdetések. — Ezer magyar népdal zongorára alkalmazva! *A Ma­gyar Dal-Album* czimü egyetemes magyar népdalgyüjteméuyből most jelent meg az ötödik kötet, 801--1000 számú dallamokkal zongorára alkalmazva. E 80 lapból álló, 200 dallamot tartalmazó és hangjegyalaku kötet ára fűzve csak 1 frt 80 kr, diszkötésben 2 frt 80 kr. Ezen országszerte elterjedt gyűjtemény most már 1000 népdalt közölt, vagyis többet, mint az eddig megjelent összes ha- sonnemü vállalatok ; átiratai egytől-egyig tetszetósek, s ami a fő : a kezdő játszótól kezdve mindenki talál benne tehetségéhez mért zongora darabokat; mert váltakozva következnek, a lehető könnyű átiratból a középnehézségü átiratig, minden fokozatokban. Ára oly jutányos, hogy alig teszi más hasonterjedelmü zeneműnek Vio-ed részét; tehát teljes joggal elmondhatni, hogy e gyűjtemény a ma­gyar népdaloknak egyedüli népkiadása! A »Magyar Dal-Album« mind az öt kötetének ára fűzve 7 frt 80 kr, ugyanaz öt diszkötés- be kötve 13 frt 20 kr. Minthogy a Dal-Albumban csakis a dalla­mok foglaltatnak, minden kötethez külön szövegkönyv jelent meg »Magyar Dalíár« czim alatt, mely a Dal-Albumba foglalt 1000 dal­lam összes szövegeit dallam szerinti rendben tartalmazza, és pedig, minthogy egy-egy dallam több szöveggel is bír : számra nézve mint­egy 2000 önálló dalszöveget, vagyis körülbelül 6000 versszakot. A »Magyar Daltár« külön is kapható, ára kötetenként 80 kr, diszkö- tésbon 1 frt 60 kr. Részletes árjegyzék mindenkinek iDgyen és bórmentve küldetik. Megrendelések legczélszerübben a »Magyar Dal-Albomc kiadóhivatalához, Győrbe intézendők. — Az „Ország-Világ“ XX-dik füzete a következő tartalom­mal jelent meg: (40 szám.) Jámbor Pál. (Hiador.) Arczképpei. Degró Alajos-tól. — Arczképemhez. Költemény. Hiador-tól. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szathmáry Károly-tól — A »Jakab temetése«. Elbeszélés. Sziklay János-tól. — A hegedű- hangszer történetéhez. (6 ábrával.) Id. Ábrányi Kornél-tól. — A színház előtt. Bécsi tárcza. Kaposi Bélá-tól. — Teleki Sándor gróf fürdője Kárbonáczon. (Képpel.) Törökfalvi Pap Zsigmoud-tól. — Az utolsó ágyú. Költemény. (Képpel.) Mózes lmré*től. — A beteg rab. (Képpel.) — A hét története. Puttonyos-tói. — Az arlbergi vasút, (Képekkel.) — Irodalom. — Szinház. — Művészet. — Ke­gyelet. —- Hymen. — Gyászrovat. — Különfélék. -*■ Sakk. — Rejt­vények. — Naptár. — Hirdetések. Előfizetési ára: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni legczélsze­rübben postautalványnyal az »Ország-Viiág« kiadóhivatalában (IV. kér., gránátos-utcza 6. sz.) Mutatványszám ingyen és bérmentve. Közgazdaság. Szőlészeti tanulmányok. Vörös bor készítés. Igazi jő szinü vörös bort, csupán tiszta fekete sző­lőből lehet készíteni törkölyön forratás által; mert a festő anyag a forrás közben válik ki a szőlő héjából. Vörös borkészítésnél a pajtába vagy erjesztő kam­rába elhelyezett kád alá, hogy a hideg föld ne érje a feneket s ez által az egyenlő erjedés gátolva ne legyen, egy egész lábnyi magasságban szalmát helyezünk, s a vörös bornak szánt fekete szőlő, összezuzás után lesze­melve vagy a koosánynyal együtt az erjesztő kádba öntetik. Ha az erjesztő kádnak még egy közép feneke legyen, átfúrt lyukakkal. Ezen középfenék a törkölyt — bogy a levegővel ne érintkezhessék, — lenyomja a folyadékba; az után legyen egy felső boritója, fedele, hogy azzal a külső levegőt elzárhassuk. Ezen felső fedélen legyen egy fúrt lyuk, melybe a forraló cső (zárt erjesztő eszköz) illesztetik, hogy a fejlődő szénsav elmenekülhessen. Ha az erjesztésre 16—20 R. foka egyenlő meleg hibáznék, a kád alatt már szalma lévén, gyékény taka­rókkal látandó el az erjesztő kád. Vörös bort, kis ajtókkal ellátott kordókban is szo­kás erjeszteni. Ennek előnye az, hogy a bordóban az eczet-sav nem férkőzhetik oly könnyen a musthoz; de a hordókat könnyebb is fütött helyiségben el­helyezni. Ha azt akarjuk, hogy a vörösbor színe sötét szinü legyen, a forrás és színesedés előtt le kell a mustnak a tisztájából ereszteni; hogy a kisebb tömeget jobban meg fesse a több törköly; arra ügyelvén, hogy a tör­kölyt egészen ellepje a folyadék, mert ha a levegővel érintkezik, eczetsavat vesz magába. Fehér bor készítés. A kádakba össze hordott fehér bornak való szőlőt, ha szőlő-malom nincs, annyira össze kell csömöszölni, hogy a fürtök és héjak a szőlő nedve által egészen el­fedve legyenek; mert különben kiálló részei a léggel érintkezve meg eczetesednének. Legczélszerübb a fürtök­nek és héjaknak must alá nyomására egy, a kádba illő lika- csos deszkákból össze vagdalt, s egymás mellé elh elye- zett fedelet tenni. A megcsömöszölt must a kádban egy, vagy leg­feljebb 2 napig hagyatik; a czukor-szegény mustot pedig leg kevesebb 48—60 óráig kell a csutkáján, szőlő héján és magván tartani; napjában több Ízben felkavartatván és csak azután kell kitaposni, vagy kisajtolni. Ezen csömöszölés, felkavarás által a bogyóban lévő minden alkatrészek feloldódnak, folyékonyabbá válnak, s igy mind a czukor, mind az illő olaj és borszag anyag a magvak­ról és héjakról leválnak; úgy a bor fentartásához mul- hatlanul megkivántató kellő mennyiségű csereny is, a mustnak ezen kezelése által megnyeretik. Az igy megcsömöszölt, egy vagy két napig állani hagyott, b azután kitaposott borral, az azonnal behor­dott és hirtelen ki is taposott bor, sem erőre, sem za­matra, sem tartósságra mem versenyezhet. Évek hosszú során, nagy terjedelmű szőlő, és piuoze kezelésnél szerzett csekély tapasztalatom, a fennebb előadottakat igazolja. Kisebb szőlő gazdaságokban zsákban gázoltatik ki a szőlő; nagyobb szőlő gazdaságokban szőlő zúzó malommal töretnek össze a fürtök, és bogyók. Egy ily malom tiz taposól helyettesit, s úgy alkalmaztatik, hogy az alábelyezett maloinkádból a szőlő lé, 24—30 óra múlva egyenesen a hordóba folyhasson. A törkölyt, melyről a must leszüretett, azonnal ki kell sajtolni; mert ha boszabb ideig van a levegőn, eczetsavat vesz magába. A sajtó vagy prés arra való, hogy a szőlő bogyó­ból minden lehető nedvet kivonjunk. (Folyt, köv.) GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 4 gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Búza 100 ki. 6.20 7.25 Rozs » » 5.80 6.25 Árpa » > 4.40 5.50 Zab » » 5.— 5.25 Kukorica» 3.80 4.— Bepcze » 11.50 11.60 Paszuly » 8.50 8.75 Szesz litk. 31.— 32.— Piaczi árak. Borsó » » —.— 18.— Lencse» » —.— 18.— Mund-liszt —.— 20.— Zsemlye» —.— 18.— Búza » —.— 16.— Barna k. —.— 11.— 1884. október ll-én. Burgny. 100 ki. uj 1.60 Marha hús 1 ki 52 Borjú hús 1 ki 52 Sertés » » » 52 Juh » » »32 Háj » » — Disznózsír » >72 Szalonna » » 62 Fagyú (nyers) » » 33 Zöldség » » 6 Paprika » »1.20 Irós vaj 1 liter 60 Eczet 1*8 Széna 100 ki 2.80 Szlm. (tak)» » —.80 Bikfa 1 köbmtr. 3.— Tölgyfa » » 2.85 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: JÓBA B L E E. K"Sr Hirdetmény. Nyíregyháza városa tanácsa, mint első fokú iparhatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint több iparos az iránti kívánságának adott kifejezést, hogy Nyíregyháza város területén az iparos osztály kebelében az 1884. évi XVII. törvényczikk vagy is az uj ipartörvény értelmóbeni ipartestület megalakittassók. Ehhez képest tekintettel arra, hogy ezen kivánalom képviselőinek szám­aránya a törvény szerinti mennyiségnek megfelel s hogy a kíván­ságot kifejező nyilatkozat aláírói önálló s képesítéshez kötött ipar­ral foglalkozó egyének, minósitésükuél fogva a jelzett kívánság kifejezésére mindenben jogosultaknak tartandók; ennélfogva felhi­vatnak a város területén lakó és képesítéshez kötött iparral önál­lóan foglalkozó összes iparosok, miszerint jelen hirdetmény közzé­tétele napjától számított egy hónap leforgása alatt, alantirt ipar­hatóság előtt szóval vagy írásban nyilatkozzanak az iránt, hogy kivánják-e az 1884. évi XVII. t. ez. 122 és következő §-ai által tárgyalt ipartestület megalakítását avagy nem ; mert ellenesetben, ha az ipartestület megalakításának czéízata a város területén lakó képesítéshez kötött iparággal önállóan foglalkozó iparosok egy harmada által nem elleneztetik, az ipartestület megalakítása ható­ságilag el fog rendeltetni. Kelt Nyíregyháza város tanácsa, mint első fokú iparhatóság­nak 1884. évi okt. 7-óu tartott üléséből és nevében. Krasznay Gábor, (225—1—1) polgármester. Birtok eladás. Szabolcsmegyében egy 220 holdat tevő legkitűnőbb talajú ne­mesi tagos birtok, mindenféle gazdasági épületekkel, úgy liszt és kása malommal ellátva; továbbá 20 katas- trális lioldnyi dohány-termelési enge­déllyel, jutányos áron szabad kéz­ből eladó. Értekezni lehet a tulajdo­nossal Debreczenben Péterfia - utcza 814. számú háznál. m7-3_n •-ácc»}—ícnof—?cnof—íócr^s—3cC)5fe-» A A X Tanya eladás. X A X X x A nyíregyházai határban egy 40 hold X x X X kitűnő talajú földből álló tanya X X X közel a városhoz, kényelmes lak­X X v osztálylyal s gazdasági épületek­X x X kel, továbbá lő holdra szóló do­X X hány-termelési engedélylyel és ennek X X megfelelő pajtákkal ellátva, kedvező félté­X X V telek mellett, szabad kézből eladó. X v X A megvétel iránt értekezhetni Fit­X X A T konidesz Péterrel és Hibján Sá­muellel Nyíregyházán. (22s-?-i) X V Y © e SoCZDog—3oC»g—3cCZDoS-Häoa>fc-© \St«- Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. ez. 102 §-a értelmében, ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 7511/84. sz. végzése által, a magy. franczia bizt. tár­saság végrehajtató javára, Szikora József nyíregyházai lakos ellen 23 frt 75 kr. tőke, ennek 1884. év januárhó 19 napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 23 frt 77 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefog­lalt és 1230 frtra becsült gabona, gózmozdony és cséplőgépből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 7787/1884. p. sz. kiküldést rendelő vég­zés folytán Nyíregyháza városháza udvarán leendő eszközlésére, 1884. évi októbcrlió 25-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107 §-a értelmében, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108 §-ában megállapított feltételek szerint, lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1884-ik évi októberhó 9 napján. Horváth Márton, (226—1—1) kir. bírósági végrehajtó. Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött bir. végrehajtó az 1881. LX. t. ez. 102 §-a értélmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kállói kir. járásbíróság 1552/i884- p. sz végzése folytán, a m. kir. államkincstár képviseletében, a kir. kincstári jogügyek igazgatósága végrehajtató javára, Lévy Lipót szt.-györgy-ábrányi tanyai lakos ellen 50 frt pénzbírság, 21 frt 20 kr. eddig már megítélt perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag alap- foglalásilag lefoglalt Weisz Mór budapesti lakos 20 frt tőke köve­telése és jkai, továbbá Nyitray József szintén budapesti lakos 1428 frt tőke s jkai követelése fedezetére felülfoglalt és 440 frtra becsült 30 db. tokjuh, egy ságára festett vastengelyü uj kocsi, 1 vas borona, 1 vas tengelyű igás lószekér, három lóra valóuj kul­csos szerszámból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladat- Dak ; még pedig felülfoglaltatók javára is ezek követelései kielégí­tésére, amennyiben az árverés napjáig szintén árveréshezi jogot nyertek volna. Mely árverésnek a 2S8Vi88«- P- sz- kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis szt.-györgy-ábrány-nagy-ábrányi s a Lévy testvérek által lakott tanyán leendő eszközlésére 1884-ik év októberlió 15-ik napjának délelőtti 11 órája határidőül kitü­zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. LX. t. ez. 107 §-a értelmében, a legtöbbet igérónek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. LX-ik t. ez. 108 §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nagy-Kállóban 1884. szeptemberhó 29-én. Körtvélyfáy Péter, (224—1—1) bírósági végrehajtó. 2260./884. K. N.-Killói járás szolg&biróságától. Pályázati hirdetmény. A hugyaji körjegyzőség — melynek körébe Hugyaj Geszteréd községek tartoznak, díjazását pedig a két község által egyenlő felerészekben fizetendő 400 frt készpénz fizetés, 40 frt utazási átalány, ezenkívül Hugyaj közBég határában 4 hold föld 1200 □ ölével és 50 frt lakbéráialány, valamint a felek részére teljesítendő munkákért megyei megállapítás szerint járuló munka­díjak — megüresedvén, annak választás utjáni betöltésére pályázat nyittatik. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen állomásra pályázni kívánnak, hogy az iránti szabályszerüleg felszerelt kérvényeiket, — mely mellett a jegyzői vizsga letétele, esetleg az az alóli men­tesség feltétlenül igazolandó — f. e. október 14-ig a n.-kallói járás szolgabiróságálioz adják be; mivel a később beadott, avagy poBtai utón is beérkező kérvények már a f. e. október 15-ón Hugyajbau eszközlendó választásúul figyelembe nem vétet­hetnének. N.-Kalló, szept. 19-én 1884. Dr. Kállay, (209—3—3) szolgabiró. isi' bz Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. ez. 102 §-a értelmében, ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. já- rásb. 5052/1884 sz. végzése által, Stein Ignácz és társa t.-dobi lakos végrehajtatók javára, Trombitás Mihály pthrügyi lakos ellen 62 frt 77 kr. tóke, énnek 1876 óv szept. hó 15 napjától számítandó 6% kamatai és eddig öszszesen 39 frt 87 kr. perköltség követelés erejéig elren­delt kielégítési végrehajtás alkalmával, biróilag le és felülfoglalt a 330 frtra becsült lovak ós csikókból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak, Mely árverésnek a 7059/1884 sz. kiküldést rendelő végzés folytán Pthrügy községházánál leendő eszközlésére 1884. óv okt# hó 17-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik, ós ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881 évi LX. t. ez. 107 §*a értelmében, a legtöbbet igérónek becsiron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1881 évi LX. t. es 108 §-ában megállapított feltételek szerint, lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1884-ik évi október 1-ső napján. Horváth Márton. 223—1—1) kir. bírósági végrehajtó. Hirdetmény. Ezennel értesítem a tisztelt gazda közönséget, mi­szerint a kiknek heverő marha vagy nagyobb menyiségü Urü, juh telelésére, szalma-takarmányra szükségük lenne, 150 darab szarvasmarha és 1500, vagy 2000 db. ürll részére is megkivántató árpa, zab, gabona, búza, szal­ma és törek Blaknnka József Halászi tanyáján kap­ható oly módon, hogy az itt lesz felétetendő. Téli legelő és körül kerített félszerfedelü épülettel szolgálhatunk. Bővebb értesítést nyerhetni a tanyán. Halászi tanyán 1884 szept. 26. megbízásból (211—3—3) KISS ELEK. Lakás változtatás. Alulírott zongora készítő tisztelettel tu­datom a n. é. közönséggel, hogy lakásomat a Kossuth-utczai közben (szem­ben a Kossuth-utozábau levő kovácsmühely- lyel) újból épült saját házamba tettem át. Úgyszintén ismételve jelentem az ille­tő t. ez. közönségnek, hogy valamint eddig, úgy ezen túl is minden féle zongora- javítási, hangolási és átalakí­tási munkálatot elvállalok. Meg­nyugtatásul bátor vagyok jelezni azt is, hogy házam tűzkár-mentésitve van. A régi bizalmat és szives pártolást ez úttal is kérve maradtam Nyíregyházán, 1884. szept. hó 27. mély tisztelettel: WÄCHTER IGNÁCZ, (215-3—2) zongora-készltS. Dr. Kállay, szolgabiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom