Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-03-11 / 10. szám

TW ESI -T - 1- - T jT^TT 11

lO-ili számához.

„N Y í R T I D É K“

(Folytatása a főlapnak.) normájában, önálló felelősség alatt, a nép szorgalma által gyűjtött, és a községi takarékpénztárakban elhelyezett tőkéknek saját községi területen történendő kikölcsönzésével.

A községi takarékpénztárak uj eszméje csak Magyarországon maradt ismeretlen ; túl a Lajthán, Szászországban, Németországban, Francziaország és Angliábau nemcsak, hogy régóta vannak azzal megbarátkozva, hanem gyakorlati tevékenységük által bebizonyították, hogy az eszme életképes.

Mihelyt a megyék szózata a községi takarékpénztárak szervezése iránt egyaránt felhangzik a kormány és a közvélemény előtt, és teljes autoritásával és befolyásának teljes súlyával hat az alkalmak gyarapításán, mely szerint faluhelyenként és községenként felállítandó önállású takarékpénztárak által, vagy ott, ahol ez nem lehetséges, a lelkészek és jegyzőségek megbízásával a betétek elfogadására nézve, nemcsak a takarékossági hajlam növeltessék, hanem a hitel által gyakorolt jótékony befolyás előmozdittassék : »mindenek fölött maguknak a községeknek kell résen leniök, hogy az esetre, midőn a megyék fölszólitása, ki fog a provincziára terjedni, oly helyekre, melyeknek kebelében még semmiféle takarék- pénztár fenn nem áll, ne fontolgassák sokáig meg, hogy ily községi takarékpénztár felállításához nem értenek, vagy hogy annak különös rentabilitása is van-e?« Hisz a vélemények a községi képviseletben miut másban, úgy e kérdésben is sokfelé ágazhatnak. Itt ki van mondva, hogy a községi takarékpénztárak tevékenységére nézve, Magyországnál jobb talaj nem is létezik. Ez a dolog igazsága, ami megyeszerte és egyletek utján eléggé megvilágítható. Elvileg elfogadva, a többi mind a gyakorlatra bizatik, mely a helyi viszonyokhoz képest a modus procedendit is maga után vonja. A humanitás és haza- szeretet, melylyel polgártársaink hasznára kívánunk lenni, hogy alapkövét letehessük ismét egy újabb nemzeti építményünknek, ha jelszavunk lesz, biztosítjuk Magyar- ország közgazdasági előhaladását általa. Ez legyen ama rugó, mely községeinket a takarékpénztárak alapítására ösztönözze, ne is sajnálják elöljáróságaink ama fáradságot, időt, munkát és egyéb áldozatot, melylyel az ily intézmény igazgatása jár: biztosítom őket, a munka megtermi a gyümölcsöt, és a haza hálával lesz irántuk lekötelezve.

Emlékiratában közöl Takácsy ur egy községi takarékpénztári tervezetet is, melynek czélja : 1) községi felelőség mellet szintén országszerte nyújtani alkalmat e takarékosságra; 2) a községi lakosok hitelképességét e- lőmozditani az által, hogy a befolyt betéteket a községbelieknek adják kölcsönképen ; 3) a mutatkozó nyereményt pedig az államijpénztárnak anyira kimerítő községi czélok és szükségletek fedezésére fölhasználni.

íme közöljük mi is a terveztet azon kifejezésünkkel, vajha a törvényhatóságok segédkezet nyújtanának arra nézve, hogy ily takarékpénztárak minél több községbe megalakithatók lenének.

A . . . . községi takarékpénztár tervezete.

l.§. A

...............közsögi takarékpénztár a községi lakosok használatára, és a szomszéd községbeliekrészére alapittatik, a kik főkép a............vagy . . . ' a

. . . járásban laknak. A takarékpénztári igazgatóság belátásának van azonban átengedve, hogy a külső betevőket időnként kizárja oly helyekről, a hol a községek, bele nem egyeznek a takarék betétek egy részének átvételére.

2. §. A takarékpénztár a községi elöljáróság felügyelete és igazgatása alatt áll. Vezetése alatt történnek a takarékpénztári ügyletek,] miket egy állandó választmány teljesít; ez áll: a községi biróból és négy községi elöljáróból. . . .

A választmány a községi kollégium rekonstituá- lása után minden alkalommal újból választatik, mely idő pontig az előbbeni választmány marad működésben.

Szabolcsmegye közgyűléséből.

(Második közlemény).

Zoltán János alispán ur, a törvényben gyökerező jogánál fogva, a tárgysorozat rendjétől eltérve, a 24-edik tételszám alatti ügyet, mint rendkívül fontosat, kéri illetőleg tűzi ki tárgyalás alá. E pont a megyei árvaszéki elnöknek az árvapénzek mikénti elhelyezése tárgyában beterjesztett jelentésére vonatkozik.

Az árvaszéki jelentés alapján, az állandó választmány az árvapénzeket a megyei jobb hitelű pénzintézeteknél javasolja elhelyezni; első helyen azonban a nyíregyházai és a káliói takarékpénztáraknál. E javaslat egész terjedelmében elfogadtatott.

A tisztviselők minősitvényére vonatkozó miniszteri leirat, amely szerént meghagyatik a megye közönségének, hogy hivatali közegekül csak is a törvényben kimondott kvalifikáczióval bíró egyének alkalmaztassanak, tudomásul vétetett.

A megyei tanszer-muzeum felállítása tárgyában leérkezett miniszteri leirat, beható tanulmányozás és kimerítő véleményadás végett, Lukács Ödön indítványa folytán, a népnevelési szakbizottságnak határoztatott kiadatni.

A közmunka-váltsági árakra vonatkozó felterjesztés. amely szerént egy 2 fogatú igásnap 1 frt, 50 krhau, egy kézi napszám 30 krban állapíttatott meg, a miniszter által ez idő szerént helybenhagyatván, kiadatott a főszámvevőnek és mérnöknek miheztartás végett.

A törvényhatóságok és az államépitészeti hivatalok közötti viszonyt megállapító miniszteri leirat tudomásul vétetett.

A Hatzel Márton-féle alapítványnak adományozása tárgyában hozott azon megyei határozat, amely sze- réut a nevezett alapítvány Fráter Sándor tanulónak adományoztatott, amenyiben az adományozott tanuló szegénysége a fölterjesztett Írásokban igazolva nincs, a miniszter által feloldatván: Lipthay Károly. Meskó László, Zoltán János Szunyoghy Bertalan és Ferenczy Emil érveléseik folytán, felkérendőnek határoztatott a miniszter, hogy közlött intézkedésének visszavonásával,

újabb pályázatot rendeljen el, amely pályázat a nehéz- ményelt leiratban mellőzendőnek kijelentett Fráter Sándor előtt is nyitva hagyatnék, amenyiben a szegénységnek meghatározása igen relatív.

Főispán ur Öméltósága, mielőtt az első napi gyűlést bezárta volna, Lévay Sándor kallói ügyvédet megyei tisztelet-beli aljegyzőnek nevezte ki.

(Második nap)

A tegnapi gyűlés jegyzőkönyvének felovasása és hitelesítése után

Előterjesztetett a szeszes italok használatának korlátozása tárgyában hozandó szabályrendeletre vonatkozó miniszteri leirat. VélenUnyes jelentés tétel végett kiadatott a közegészségügyi bizottságnak.

Olvastatott a megyei árvaszéki pótülnök alkalmazásának márcziushó 1-veli megszüntetéséi elrendelő miniszteri leirat

Gaál Elek bizottsági tagnak indítványozása folytán, tekintettel azon rendkívüli körülményre, amely szerént az árvaszéki elnök hosszas betegeskedése, egy rendkívüli előadó alkalmazását még mindigjszükségessé teszi, megkerestetni határoztatott a miniszter, miszerént a pótülnök alkalmaztatásának idejét még 3 hóra, de csak is az elnök betegeskedése miatt, hoszabitsa meg.

Hontmegye községének, a tanügy terén az állami ellenőrzés szigorítása és kiterjesztése tárgyában az országgyűléshez intézett s ide megküldött felirata tudomásul vétetett.

Mosonymegye közönségének a névmagyarositás körül tapasztalt visszaéllések megszorítása tárgyában, az országgyűléshez intézett s megküldött felirata tudomásul vétetett.

Somogymegye közönségének, a vasárnapi munka- szünet, illetőleg a lábrakapott ünnepsértések meggátlá- sa tárgyában, a vallás és közoktatásügyi miniszterhez intézett felterjesztése felolvastatván :

az abban kifejezett indokok alapján, hasonló felirat határoztatott a vallás és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztetni.

Udvarhelymegye törvényhatóságának az úgynevezett »vadházasságok« korlátozása tárgyában, az országgyűléshez intézett felirata pártolólag fogadtatott s hasonló felirat határoztatott felterjesztetni.

Somogymegye közönségének, a hitelviszonyok javítását elősegítő rövid idejű elévülésnek törvényhozási utón való megállapítása tárgyában, az igazságügyiminiszterhez intézett felirata pártolólag fogadtatott; hason értelmű felirat határoztatván.

Kisvárdán egy újabb gyógytárnak felállítása tárgyában előterjesztett egészségügyi bizottsági jelentés alapján, a második gyógytár felállítása szükségtelennek véleményeztetett.

A „Nyirviz-szabályozó társulat“ közgyűléséből.

(Vége.)

Szoboszlay József nem tud esetet sehol, hogy egy önérzetes társulat valahol kormánybiztosért folyamodott volna akkor, amidőn képes volna önerejéből is működni. Arra sem tud esetet, hogy a kormány valamit sebesebben vagy olcsóbban végbe vitt volna, mint azt maga a társulat tette volna. Mdeg szavakban adja elő tovább, mennyire nehezen fog esni az, midőn a kormánybiztos saját akarata szerónt fog intézkedni az ő pénzükből, az ő ellenőrzésük nélkül. Miért legyünk szerelmesek egy emberbe, mondja szóló, akit még nem is ismerünk, mig a magunk által választottakban teljesen megbízhatunk, hogy az bármikor elcsaphatja a mérnököt és igazgatót, ha ez nem jól működik, mig a kormánybiztossal egyikőjük sem rendelkezik. Óhajtja ugyan a gyors és olcsó keresztül vitelt, de autonom jogairól önkényt nem mond le soha.

Ifj. Szunyoghy Bertalan: Ha ezen indítvány egy mameluk megyében tétetett volna meg, azon nem csodálkoznék ; de hogy ez Szabolcsban történt, azt nem érti. Ha itt le akarnak mondani önkormányzati jogukról, mondjanak hát le a megyei életben is! Bízik Sza- bolcsmegye jó érzületében és meg van róla győződve, hogy az indítvány igen nagy többséggel megbukik.

Gaál Elek: Az alapszabályok 20-ik §-a azt mondja, hogy a teendő indítványok a közgyűlés előtt 8 nappal beadandók, s a jelen indítvány még signálva sincs. Szerinte kár az időt a disputával tölteni ezen kérdéssel, amely a fenn említett §-nál fogva, itt nem tárgyalható, hanem a legközelebbi közgyűléshez utasítandó.

Kormánybiztos kijelenti, hogy bár e tárgyhoz neki édes kevés köze van, mindazonállal megjegyzi, hogy ezen indítvány a 3-ik ponttal szoros összefüggésben van ; mig az idézett § csak az ouálló indítványokra szól. Kijelenti tehát, hogy az indítvány elejtésének eszméjét nem fogadja el.

Gaál Elek: Hogy lenne az összefüggésben egymással, mikor az önkormányzat és a kormánybiztos oly ellentétes két valami, mint a tűz és viz ?

Fráter Sándor mielőtt az indítványhoz szólana, megjegyzi, hogy igen c/.elszerü valamely iuditvány előle- ges ismerése; de a jelenleg bemutatott iuditvány nem önálló, hanem a napirendre tűzött 3 ill pont folyamánya. Szomorú tapasztalatok tanították reá, mily sok visszaélés történt már az alapszabályok pontjaival, 8 itt épp oly visszaélés lenne, ha ez iuditvány elvettetnék, ami csak idő ve.-zteség lenne.

Lányi Antal (közbe kiált) Eláll 1

Kormánybiztos kéri a szónokot kihallgatni s ily kifejezésekkel nem zavarni.

Fráter Sándor: Itt két indítvány van, egyik az állami utón való végrehajtás mellett s/.ól azon clausulá- val, hogy a bizalmi tanács megválasztassék mellé: mig a másik azt hangoztatja, hogy az autonom jogot feladni szégyenteljes dolog, és azt fentartaui kiváuja. Csak úgy lehet érdemlegesen határozni, ha mind két rendszert megvizsgálják, melyik gyors, melyik pontos és melyik bírja inkább magában a felősség garantiáját? mert e három teszi olcsóvá, czélszerüvé a dolgot, vagy ellenkezőleg ennek nem léte drágává.

Elismeri, hogy ezen helyzetet erőszak szülte s hogy az törvénytelen ; de ami megtörtént, azon változtatni nem lehet. Hasonlítja az érdekeltséget azon közkatonához, amelyiknek infámis tábornoka van ugyan, de azért küzd s helyét állja bárhol is, csakhogy használhasson s az ügyet elősegítet.

Kijelenti, hogy ő az indítványok közül a kormány hatalommal eszközlendő végrehajtás mellett van, mig a korteskedéssel járó választásokat elitéli.

Megjegyzi továbbá, hogy ha a végrehajtásnál a hatalom egy kézben vau, legyen a felelősség is teljesen övé, mig Majláth indítványában ezen felelősség illúsori- ussá válik az által, hogy a kormánybiztos mellé egy bizottság rendeltetnék. Tiltakozik ez ellen s kéri jegyzőkönyvbe vétetni azon kívánságát, hogy a kormánybiztos egyedül működjék.

Megemlíti még a múltra nézve, hogy a megalakulás, tervelés mind a kormány müve; telljesitse tehát a végrehajtást is ő, s ha haszon lesz belőle, ő szívesen fizet.

Ismétli, hogy nem akar a kormánybiztosi hatalom mellé a bizottság képében czafrangot raggatui; hanem legyen telljesen övé a működés s az ezzel járó felelősség.

Ez értelemben adja be indítványát írásban s kéri annak elfogadását.

Mezősi László hivatkozva az említett 20 §-ra kérdi, hogy hát ezen indítvány tárgyalható-é ?

Kormánybiztos kijelenti, hogy mivel a fenforgó tárgyhoz szól, tehát tárgyalható is.

Gencsi Károly megvallja, hogy itt minden tett indítványt úgy adnak be, mintha szabály-rendeletek nem Í3 volnának (Szabályrendelet alatt ő alapszabályt ért). Már a múltkor is szabály-ellenesen tárgyalták Okolicsá- nyi Lajos indítványát. Most úgy akarnak tenni, mintha Szabolcsmegyéből Muszkaországot akarnának csinálni. Önkényről panaszkodik (rák fenét is emleget) s megjegyzi, hogy ba a kormánybiztos ismerné a vidéket, ő is meggyőződnék, hogy a Nyír nem bírja meg az 1.700,000 irtot Kéri az indítványt, Gaál Elek által elmondottak alapján, a jövő gyűlésre halasztaui.

Gaál Elek indítványát fentartja s állítja, hogy az a törvény s alapszabályra van alapítva. Még egyszer felhívja arra a gyűlés figyelmét s újra hangoztatja a választások megejtését.

Kormánybiztos ismételve kijelenti, hogy nem tartja helyesnek a fontos lényeget ily csekélységgel elütni. Határozzon a gyűlés a felett, elfogadja-e az indítványt vagy elveti ?

Dr. Heumann Ignácz Majláth indítványát tárgyal- hatónak mondja; mert úgy hiszi, hogy a 20 § csak azért van, hogy a társulati intéző körök meglephetők ne legyeuek. Az iuditvány formailag mindenesetre tárgyalandó, mert a § végén említve van, hogy a választmánynak s most a kormány biztosnak jogában van még az önnálló indítványokat is tárgyaltatni.

Uray Miklós. Azt hiszi, hogy az alapszabályok készítésénél arra nem voltak tekintettel, hogy még kormánybiztos is lehet. Felolvassa aztán az illető §-t. O tovább megy s azt mondja, ha hogy ő lett volna a kormány biztos helyén, mitől ugyan őt isten óvja, ő már a múlt gyűlésben, midőn a társulat a szabályozás újból való felvételét kimondta, kötelességének tartotta volna onnan elmenni s azt mondani: válaszszatok elnököt s választmányt.

Kormánybiztos kijelenti, hogy mig a társulatnak nincs megválasztva elnöke, választmánya, s ezen választásokat a miniszter jóvá nem hagyta, addig neki köte- lessége maradni.

Vidovich Ferencz a kormány biztos megbízatását igen elasticusnak mondja; a tett kormánybiztosi indítványra pedig megjegyzi, hogy az nagy titokban készíttetett ; mert a nagy közönségnek arról tudomása sem volt. Ezt férfiatlau eljárásnak nevezi s óvást tesz ellene.

Miután Yidovich szavaiban némi ezélzás volt észlelhető,

Kormánybiztos kijelenti, hogy az említet indítványhoz neki semmi köze s abban része nincs.

Uray Miklós, elismeri, hogy a kormánybiztos nem részes ez indítvány megtételében, és újra kijelenti, hogy ragaszkodik indítványához.

Kormánybiztos : Régi taktikája az alkotmányos megyei közéletnek, hogy az ügyzavarók egy kisebb kérdéssel akarják elütni a nagyobbat; de ő mint elnök jogánál fogva, de különben is mivel azt szorosan összefüggőnek tartja a tárgygyal, az alapszabályok alapján, az indítványt a tanácskozás elé terjeszti.

Ifj. Szunyoghy Bertalan azt mondja, hogy a kormánybiztos az alkotmányosságot emlegeti ugyan, még is igy beszél; pedig azt tartja ő, hogy akiben egy csepp alkotmányos érzés van, az fellázad ez eljárás ellen. Az indítványt ma nem tartja semmi módon tárgyalhatónak.

Nyíri János megjegyzi, hogy a higgadt szemlélőre nagyon különös benyomást tesz e vita úgy, hogy nem tudná megmondani, annak van-e igaza, aki tűzzel vassal előre törekszik, vagy annak, aki az előhaladást mindenáron meg akarja akadályozni.

Nem hiszi, hogy az ellenzékeskedők maguk is komolyan vennék amit mondanak. Kéri a szavazás megejtését.

Gencsy Károly A tárgyat anyira fontosnak találja, hogy még uj gyűlést is érdemesnek tart össze hívni; mert a kormánybiztos oly félelmes hatalommal bir, hogy ha Nyíri Jáuos nem fizet, még be is csukatja a börtönbe ! Tessék az indítványt más gyűlésre halasztaui.

Lipthay Károly : Gyors és sikeres keresztül vitelét óhajtják mindannyian a szabályozásnak s mégis hátráltatják ily kérdésekkel; holott itt nem politikáról és elvfeladásról van szó, hanem zseb kérdésről. A formától a lényeg kedvéért szívesen eláll s igy a 30 §-t ez esetben nem kívánja tekintetbe venni, mert ezáltal önmagának ártaua.

Mezősi kéri a szavazást a felett, hogy a 8 nap, melyet a 20 §. megkíván, fenntartatik e vagy nem ?

Kormánybiztos kijelenti, hogy e felett nem lehet szavazni; mert ő az indítványt, jogánál fogva, a gyűlés elé terjesztette.