Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-03-11 / 10. szám

Uray Miklós : Akkor tessék a Gáal Elek indít­ványát elvetni. Kormánybiztos. Az indítvány tulajdonképen Uray űré volt, nem is Gáal Eleké ! Nem veti el egyiket sem, hanem szavazás alá bocsátja. Kérdi: kiván-e még valaki a tárgyhoz szólani? Mezüsy László itt néhány szóval kedélyesen ecse­teli a helyzetet s aztán másnak adja a szót. Kormánybiztos erre felteszi a kérdést: Elfogadja-e a kögyülés Majláth József indítványát ? Igen vagy nem ? Természetszerűleg az elfogadás esetén a napirend többi tárgya elesik s a közgyűlés befejeztetik; míg ellen esetben Uray Miklós indítványa győzvén, a választmány megalakittatik. Gencsy Károly előbb a felett akar szavazni, el- vetik-e a szabályrendeleteket vagy nem? Kormánybiztos-. E kérdésen már túl estünk. A szavazatszedő bizottságba saját elnöklete alatt ajánja Okolicsányi Lajos, Dessewjfy Ottó, Szoboszlay József és Pethö Zsigmond urakat, akiknek kijelölését a közgyűlés nem ellenezvén, a szavazatok beadásának idejére az ülés fölfüggesztetett. Szavazás utáu a közgyűlés elé terjeszti kormány- biztos az eredményt; megjegyezvén, hogy egy meghatal­mazás a szavazatszedő bizottság által visszavettetett. A közgyűlés azonban tekintettel arra, hogy ez úgy­sem változtat a szavazás eredményén, uem vitatkozik a kérdés felett, hanem a meghatalmazást érvényesnek nyil­vánítja, mely szavazat betudása után a kormánybiztos ki­hirdeti a szavazás eredményét, mely szerént Majláth Jó­zsef indítványa mellett, tehát igennel, szavazott 199, el­lene nemmel 114 szavazat, igy tehát a többség, mely az indítványt elfogadta: 85 szavazat. Felolvassa ezután az indítvány illető részét, mely szerént a társulat az építés tartamára önkormányzati jogáról lemond s azt egy kormánybiztos által kívánja eszközöltetni, és addig is, mig az uj kormánybiztos ki­neveztetik. Meczner Gyula kormánybiztos felkéretik az ügyeknek a jelenlegi jogkörrel való tovább vezetésére. Kijelenti azután, hogy ezen határozat által a napi­rend további pontjai elesvén, a gyűlési jegyzőkönyv hite­lesítésére kérendő fel két tag s a gyűlés helyeslése közt erre Sztárek Ferencz és Pethö Zsigmond urakat kéri fel lfj Szunyoghy Bertalan bejelenti óvását a határo­zat ellen, b hogy ő apellálni fog s kéri ennek felvételét a jegyzőkönyvbe. Kormánybiztos megjegyzi, hogy bár a jegyzőkönyvbe ezt felvenni felesleges, mindazonáltal ez megtörténhetik. Ezek után az ülést berekeszti. T AN ÜGY. A zsidó - zug'iskolák. (Miniszteri rendelet.) Trefort Ágoston közokt. ügyi miniszter a kö­vetkező figyelemre méltó rendeletet intézte az összes tan- felügyelőkhöz, közölvén azt egyszersmind az összes köz- igazgatási bizottságokkal is. »Ámbár a közigazgatási bizottságok jelentéseiből ér­tesülve vagyok arról, hogy az izraeliták által rendes hit­községi iskoláikon kívül, vagy olyanok nem létében, egyes családok által fentartott magán jellegű zugiskolák irányá­ban itt-ott a közigazgatási bizottságok a hozzájuk 1876. évi szeptemb. hó 2-ről 20,311 sz. a. kibocsátott rendele- tem 1. §.4. pontja értelmében járnak el s azok bezára­tását több helyt elrendelték; mindazonáltal ily zugiskolák az ország különböző vidékein még ma is léteznek s tünet­nek; holott azokban sem képesített egyének, sem a törvény­ben kiszabott tantárgyak nem taníttatnak, sőt ha névleg föl is vannak véve, tanításukra a kellő gond és idő uem for- dittatik; sem különösen az 1870. évi XVIII. t. cz.rendele- tei végre nem hajtatnak ; ellenkezőleg a tanulók, a magyar nyelv és a rendes tantárgyak mellőzésével, vagy hátraté- telével, kiválólag, sőt majduem kizárólag a héber tantár­gyak szertelen tanításával foglaltaknak el. Biztos tudomást kívánván szerezni az ily zugiskolák létezéséről és működéséről: felhívom (a czimet,) hogy mi­előbb, legfölebb azonban e rendeletem vételétől számított egy hónap lefolyása alatt, tegyen kimerítő jelentést a tan- kerületében netalán létező izraelita zugiskolákról ; egyen- kint megnevezvén a községeket, melyekben ilyenek fennél lamik, valamiut a hitközséget (rabikerületet), melyhez azok tartoznak, és kimutatva egyenkint ezen zugiskolákról : a) milyen azok helyisége,iskolai bútorzata és felszerelése (tan­eszközeik)? b) névszerint kik a tanítók és képesítettek é vagy nem? c) mely tantárgyakat, mily heti órákban, s mely taukönyvek szerint tanítanak ? d) eleget tesznek-e a nép­oktatási törvények, és különösen az 1879. XVIII. törvény- czikk követelményeinek ? Egyúttal meghagyom (a czimnek), hogy az e rész­ben hozzám teendő jelentése másolatát a közigazgatási bizottságnak is mutassa be, és felhiván annak figyel­mét a közigazgatási területén létező zugiskolákra, szólít sa fel azt, hogy fenhivatolt 1876. évi 20, 311. sz. ren­deletem értelmében, az ily zugiskola bezáratását ren­delje el, vagy a menyiben az ily zugiskola bezáratása valamely rendkívüli körülmény, vagy tekintet miatt (pl. ha a községben semminemű nyilvános iskola nem lé­teznék) azonnal eszközölhető uem volna: jelentse ki, hogy a bezáratási rendelet végrehajtására legfölebb há­rom havi határidőt engedhet, melyen túl egyetlen ily iskola iennállása sem tűrhető meg. Ezen eljárásáról is jelentését, közigazgatási bizottság intézkedéseinek megtör­ténte után, a legrövideob idő alatt elvárom. Kelt Bu­dapesten, 1883. évi február hó 15-én. Trefort, s. k.« ÚJDONSÁGOK. *** Gróf Zichy Jenő és jágócsi Péterffy József ipar­iskolai országos kiküldöttek, folyóhó 5 én a délutáni vonat­tal érkeztek városunkba Miskoloz felől. Á pályaudvarban, daczára a vásárnak, nagy számú közönség fogadta a magas vendégeket, A város nevében Meskó László városi ügyész üdvözölte a hazai iparügy vándor apostolait. Zichy gróf meleg szavakban köszönte meg a személyük iránti szives figyelmet s a közelébeu volt iparosokkal szivélyeseu szorí­tott kezet. Este 9 órakor az iparosok fényes fáklyás zenét reudeztek a vendégek tiszteletére, amely alkalommal And- ráscsik József ipartársulati eluök tolmácsolta a nyíregyhá­zai iparosok érzelmeit a a várva-várt vendégek iránti hálás tiszteletét. Gróf Zichy Jenő a nagy veudéglő előtt, kinn „ív y í re. v i r> É H.“ a szabad ég alatt fogadta a tisztelgőket s alkalomszerű beszédben adott kifejezést az iparosok részéről szerény személye iránt nyilvánuló tisztelet fölötti kedves erzeténes és köszönetének; felhiván az iparosságot a másnap meg tartandó tanácskozásban leendő tömeges részvételre, ami­kor ugyanis tulajd-mképen saját, illetőleg utódaik jólété­ről lesznek tanácskozandók. Ezután a fáklyás zene véget ért. Másnap 10 órakor a tanácskozás helyiségéül kijelölt megyeházi nagy terem zsúfolásig megtölt érdeklődőkkel. A társadalomnak minden osztálya képviselve volt. A ta­nácskozás lefolyásának és eredményének szabatos leírását vezérczikkünk hozza, bevilágítva azt a tanácskozás egyes részleteiből ki-kicsillámló eszmék tanulságos sugaraival A tanácskozást társas ebéd követte a nagy-vendéglő nagy termében több mint 200 terítékkel. A pobárköszöntések természetesen nem maradhattak el. Mesko László város ügyész gróf Zichy Jenőért, Audrásc sik József Péterffy Józsefért, gróf Zichy Jenő Nyíregyháza városáért s an­nak iparos polgáraiért, jágócsi Péterffy József a magyar kir. hadseregért s azok jelen volt tagjaiért különösen, a megyei tiszti karért és a haza iparosaiért, Lukács Ödön a hazáért emeltek poharat. Péterffy József mi­niszteri biztos ur őuagyságának az ipar és a nem­zetgazdaság köréből merített s beszédei közé szőtt megjegyzéseit valóságos lelki gyönyör volt hallgatni, ame­lyekből mindenki meríthetett magának tanulságot. Nem is maradtak el az e tanulságos előadásokért a meleg köszöne- tek. Péterffy József ur itteni föllépése s a legmelegebb el­ismerésre kötelező bizalmas közlékenysége,örökre feledhetet­len jelenség marad Nyíregyháza városa közmivelődési tör­ténetében. ígéretét bírjuk, hogy e nyár folytán ismét lesz szerencsénk magas személyéhez. Hozza Isten mielőbb kö­rünkbe. Tőlünk a délutáni vonattal Kassára utaztak a kedves vendégek. Kisérje őket a magyarok Istene és mind­nyájunk áldása! (!) Márczius l5-ötöűikét Nyíregyházán több társas körbeu szándékoznak megtartani, ügy halljuk, hogy köz­vacsora lesz: a »Hárs alatt,« a »Morgóban« és a »Nagy- veudéglőben«. Kár az erőt igy elforgácsolni. A vendég ségből kijut ugyan mindenkinek; de mi jut magának a nagy napnak és hőseinek emlékezetére? Pár pohár köszön­tés talán 1? Nem jobb volna aunak az eszem-iszom- uak egy részét a »szabadság-szoborra« és a Csángó magyarok utazási költségére küldeui fel? Már tavalyról is egészen elmaradtak a szokásos ünnepélyes alkalmi beszé­dek. Pedig úgy tudjuk, hogy Beucs László városi tanács­nok ur akkor is felszólalt e vétkes mulasztás miatt. Úgy látszik, hogy szavai a pusztában hangzottak el. így nem ápoljuk a hazafiui erényeket és nem nevelünk a márcziusi hősökhöz hasonló unokákat! Adjon a magyarok Istene jobb erkölcsöt hazánk uj magyarjainak! X A nyíregyházai első fokú ipariskola alapja tehát le vau téve. Szükségessége folyó hó 6-án, a gr. Zichy Jenő és jágócsi Péterffy József miniszteri biztos urak iparisko­lai országos kiküldöttek elnöklete, illetőleg vezetése mel­lett megtartott szervező tanácskozásban, egyhangúlag ki­mondatván : egyelőre 5 tanerővel s 120U frt évi budgettel megállapittatott. Fedezetül a város 500 forintot, az 5 ipar­társulat összesen 190 forintot ajánlottak fel. Ezen kívül az ipartanonczok után előirányoztatott 210 forint s a magas kormány részéről, a miuiszteri biztos ur által kilá­tásba helyeztetett 350 forint. E szeróut az 1200 forint évi kiadás fedezve volna. \7Szak0lyban, mint onnan Írják, folyó hó 6-ikán este 7 '/z óra tájban, Weisz Ábrahám ottani birtokos házát 6—8 ismeretlen rabló rohanta meg. Először is az ajtó előtt álló Gyógy nevű gazdát mellére sz igézett fegyverrel hallgatásra bírták,,majd a lakásba akartak behatolui ; de Weisz koráu észrevévén a bajt, hecsukta az üvegajtót. A rablók Weiszra, ez viszont a rablókra lőtt úgy, hogy va­lóságos puskaharcz fejlődött ki köztük. Az ajtó közelé­ben volt tárgyakat összelődözték. Weisznak egyik ujját csaknem elszakasztotta egy golyó. A zajra a konyhából elő­siető uőcselédek közül a szolgálót lábszáron lőtte egyik rabló, sebe veszélyes. Később a cselédség és több községi lakos összefutása után a rablók eltávoztak. A csendőrséget még azon éjjel értesítették az esetről. (§) A köztisztviselők minősítéséről szóló törvény életbe léptetése alkalmából a belügyminiszter 9955 h. a. kórreudeletet bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, amelyben a többi közt a következő megfigyelésre méltó szavakat mondia: Fűrészemről határozottan kijelentem, hogy minden oly választást, vagy kinevezést, mely a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény kívánalmainak és megszabásainak meg nem felel, bármikor jöjjek an­nak tudomására, hatályon kívül helyezni s érvénytelennek nyilvánítani kötelességemnek tartandom. A kereskedő ifjak egylete helyiségében f. hó 17-én, szombaton Nagytiszteletii Luk/ícs Odón ur lesz szives »Minden valódi eliihaladás az egyéni munkásság, eszély és erény összege« czim alatt felolvasást tartani. Ezen miudeuesetre igen érdekesuek érkező felolvasásra az »Egylet« tagjai valamint a n. é. közönség tisztelettel megbivatik. * A vasárnapi munkaszünet tárgyában, a magyar kir. belügyminiszter közelebb egy elvi jelentőségű hatá­rozatot hozott. Beregi-negye közönségének, a vasárnapi muukaszünet szigorú megtartása tárgyában hozott hatá­rozatának azon részét ugvauis, hogy a keresked -s gyakor­lása is olyan nyilvános munkának tekintendő, amely az 1868. Lili, t. ez. 13 §-noz képest, ünuep és vasárnapokon okvetlen felfüggesztendő, az az ellen közbe vetett felfo­lyamodás folytán, oly kijelentéssel oldotta fel, bogy a törvény magyarázására, a megye közönsége nem illetékes. Különben amenyiben a vasárnapok szigorúbb megünnep­lése szükségesnek fog mutatkozni, ez irányban a törvény­hozás lesz hivatva intézkedni. A határozat azt is hang­súlyozza, hogy a kereskedés gyakorlása nem tekintetik nyilvános munkának. Ideje volua, ha a törvényhozás határozna már valahára e tekintetben. Az egyik feleke­zet megtartja nem csak a maga, de a más üunepét is; a másik például, a zsidóság, még a magáét sem tartja meg. Ez sem nem rend, sem nem igazság. = A napszámosok adómentességéről szóló törvény a községi elöljárókat, felelősség terhe mellett kötelezi, hogy az adókivetés megtörténte után, az adókötelesek összeírására vonatkozó munkálatokat vizsgálják meg oly őzéiből, hogy a napszámosoknak összeírt ogyének közül jelöljék ki azokat, akik vagy épen nem, vagy nem ki­zárólag napszámból élnek. Tekintettel arra, hogy a tör­vényben kimondott adómentesség f. évi január hó 1-től veszi kezdetét, az összes kir. adófelügye löket utasította a pénzügvminiszter, hogy a napszámosoknak összeirt egyé­nekre kivetett I. őszi. kereseti adót kitörölvén, ezeu nap­számosok névjegyzékét a községi közegeknek a végből küldjék át, hogy az ebben foglalt egyének foglalkozási és kereseti minőségét megvizsgálván, feladalukat teljesítsék. (É) Az ügyvédi munkadijak elévülése kérdésében fontos elvi határozatot hozott a kir Curia közelebb tar­tott teljes tanácsülésében. Az ügyvédi munkadijakat ugyanis utóbbi időben, mint közönséges munkabért, vet­ték bíróságaink, s amint tudjuk, éppen a kir. Curia kezdeményezése folytán, arra az ált. polg. törvk. 1480-ik §-át alkalmazzák. Ä brassói ügyvédi kamara irt fel elő­ször e tárgyban; felterjesztését azzal indokolván, hogy ha ez a nézet lábra kap, az újabb törvények által jöve­delmében különbenis megrövidített ügyvédi kar teljesen tönkre megy. A kir. Curia pártolólag fogadta a fölter­jesztést s azt a határozatot hozta, hogy »az ügyvédi mun­kadijak nemesnek az ált. polg. törvk. 1480 §-ában meg­határozott elévülési idő alá.« — A posta utánvételek a közönségre nézve előnyös változáson fognak keresztül menni. A postai utánvéleli lapok ugyanis, ha rendeltetési helyükre megérkeznek s az utánvét kifizettetik, nem mint utánvételi lapok fog­nak a föladó postahivatalhoz visszaküldetni; hanem mint postautalványok úgy, hogy a postai utánvételnek, a czim- zett által való kifizetése után, a hoszadalmas utánvételi lapkezelés elmarad, s egyszerűen utalványoztatik az ösz- szeg, amit a feladó, mint más pénzutalványt, azonnal fel­j vehet a postahivatalnál. X A táviratok kihordásáért járó dijakra nézve, legközelebb a közlekedésügyi miniszter azt a rendeletet adta ki, hogy a tapasztalt visszaélések miatt, a küldöncz dijak jövőre meghatározott egységi árra szállitandók le. A rendelet megjelöli azt a határt is, amelyen túl a di­jak szedhetők. így az állami távirda állomásokat 2 kilo­méteren belül eső helyekre díjmentesen s csak azon túl lehet küldöncz-dij mellett kézbesíteni. — Arany János zene dalaira, amelyeket a nagy­költő részint saját, részint Petőfi és Amadé költeményei­re szerzett, előfizetést hirdet a Révai testvérek ezég (Budapest IV. váczi utcza 11 sz.). A nagy diszszel ki­állítandó mü Erzsébet királyné őfelségének van ajánlva. A füzet 10 dalt tartalmaz 3 képpel és 3 fénynyomattal. A munka előfizetési ára fűzve 4 ír., diszkötésü példányé 6 frt., hollandi merített Van Geldern papíron, folyó szám­mal ellátva és hártya borítékba fűzve 10 frt., fél-bőr-ama- teur diszkötésben 14. XA vöröskereszt-egylet sorsjegyeinek első kisorso­lása alkalmával a következő számok huzattak ki: a 120,000 forint főnyereményt nyerte a sorozatszám 7693 sorszám 97; 5000 forintot nyert sorozatszám 340, sorsz. 77; 1000—1000 forintot nyertek szorozatszám 1843 sorsz. 99, sorozatszám 6297 sorsz. 8, sorozat. 942 sorsz. 80. 500 — 500 forintot nyertek. (Az első szám min­dig a sorozat-, a második a sorzsám); 3714 94, 3864 32. 4043 91, 5149 20. 100—100 Irtot nyertek: 2454 76, 4809 52, 4583 75, 2237 70, 2871 4, 5097 66, 3381 64, 7107 58, 7329 80, 3786 21, 5919 17, 387 30, 4685 78, 4872 30, 6996 4, 6012 56, 5251 4, 1724 23, 7336 18, 4769 95. 50—50 frtot nyertek: 495 22, 5897 76, 194 17, 1970 52, 4275 17, 5774 41, 2830 40, 7545 9, 3509 84, 1518 82, 7736 82, 1583 46, 5091 30, 2887 76, 6145 23, 3904 31, 590 25, 3634 38, 7250 41, 5564 31, 4767 74, 2686 15, 3083 55, 5435 54, 908 55, 839 57, 7489 64, 4883 27, 4855 93, 1143 48, 5124 82, 2182 20, 254 40, 7903 93, 2993 36, 1164 88,4458 75, 2703 67, 5135 5, 3503 29, 5477 7, 1899 39, 6566 71, 2650 75, 7201 73, 553 52, 7888 80, 2195 66, 564 38, 6405 65. 25—25 frtot nyertek: 467 92, 5006 78, 4538 96,596 5, 7065 15, 4670 19, 476 53, 5109 62, 2464 47, 1596 21, 3844 88, 7659 87, 5118 30, 3110 46, 5317 64, 3960 42, 2602 6, 2646 1,2527 97,5753 74, 432 94, 1228 60, 2231 24, 5858 43, 1444 13, 7212 51, 4800 18, 7167 63, 6071 100, 4860 80, 2479 8, 4283 49, 5136 96, 6768 55, 3809 34, 6102 51, 4031 5, 5006 11,3667 72,5291 46,7692 57,3766 21, 2181 12,2477 11, 1877 18, 6852 41, 294 30, 4376 79, 4076 13, 3800 98, 51 3, 6041 26, 1334 21, 6039 8. 772 21, 4732 5, 7312 56, 2396 58,3672 9,1499 73,3529 77,1880 88. A fentebb kitett számokon kívül kihúzattak még a következő 6 soro­zat szám : 625, 1170, 2533, 2543. 4483 és 6354. Minden e 6 sorozatban levő egyenkint száz, összesen 600 sorszám 6 forintot nyer s élvezeti jegyre cseréltetik ki, mely jogo­sítva van minden következő nyeremény-húzásban résztvenni. A nyeremények kifizetése márczius 5-től vette kezdetét. (Bútor vásárlóknak.) A buda pesti Steinbacb Sándor féle hirdetését különös figyelembe ajánljuk. — Posta küldemények külföldre. A külföldre szóló csomagokban a magyar nyelven kiállított szállító levelek a kézbesítést igen gyakran meghiusitják. Ennél fogva a közlekedésügyi miuiszterium részéről figyelmeztetik a közönség, hogy jövőre külföldre szóló ci-omagjaiboz csalt a magyar-frauezia-német nyelven kiadott s a posta­hivataloknál darabonki ut 6 krajczárjával kapható szál­lító levelet használja. — A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójának számítása tárgyában, a pénzügyminiszternek ez ügyben küldött átirata folytán, a kereskedelmi miuisz- teriumbau enqete-tanácskozás volt. A pénzügyminiszter ugyanis azt kívánja, hogy a nyilvános vállalatok 1. há­zaikat a mérlegben külön mutassák ki, hogy ezekre külön házadó legyen kivethető. 2. hogy a mérlegben teljesen elkülönítve vétessék fel az érték csökkenés czimén felvett összeg és 3. tétessék külön az avulások és kopá­sok számára szervezett tartalékalap is, 4. a mely összegek ezektől a tételektől elvonatuak, adó alá essenek. Az értekezlet hosszas eszmecsere után, Wöhrmann javas­latát fogadta el, mely az első pontra nézve a pénzügy- miniszter kívánságát helyesli, a többire nézve azonban azt mondja ki, mikép a társulatok szabadságára hagya- tik, hogy a leírások rendszerét fogadják-e el, vagy kü­lön tartalékalapot fognak képezni. Az esetre, ha a tár­saságok valamelyike az utóbbit fogadja el ób utóbb azt feloszlatja, az ilykép a jövedelemhez csatolt összeg után adó fizettessék. — Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch zenemükeres- kedésében Budapesten megjelentek: »Szeget Szeggel« (Fol- lmusz Aurél eredeti népszínművének legkedveltebb dalai.) 1. Nem mind arany nem miud ezüst ... 2. Ha szavaid

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom