Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
IV. évfolyam. 29. színi. Nyíregyháza, 1884. julius 20. TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLOSMEGTEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. S*" Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon, m Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre........................................................4 írt. Félévre.............................................................2 » Negyedévre .......................................................1 » A k özségi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap , szerkesztő oznne alatt keretnek bekuldetm. szétküldése tárgyában leendő fölezófamt^sok Jóba Elek ki«d6t«lajd?H^^WK gadtatnak el. díjához (nagy ’ ' ' / >— '■O/T U s intézendök. Bérmenteílen levelek csak ismertt kezektől fb■ debreczen A kéziratok csak világos kívánatra s az#illetó költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése ö kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bólyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debroozeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. vágyás és kielégithetlen kincs-ós vér-szomj; az iilAz ember lelki, erkölcsi és testi táplálkozása, í. A mai kolerás világban (ami azonban még ma, hála égnek, nem az emberek gyomrában, hanem csak az agyában van meg, itt azonban elég nagy mérvben) nem lesz talán fölösleges, ha a sok társadalmi kérdés fejtegetése közben, egy kevés pihenést tartva; az ember lelki és testi táplálkozására is kiterjesztjük figyelmünket, s azokat tanulmányaink tárgyaivá teszszük. Minthogy azonban az ember, legelső helyen húsból és vérből áll; és mert, csak ha a testtel rendben vagyunk, fejleszthetjük a lelki és erkölcsi életet: első helyen az ember testi életének fenntartását biztositó táplálkozásról elmélkedjünk. Régi igazság az, hogy ép lélek csak ép testben lakhatik. A test lévén tehát úgy az anyagi, mint a szellemi és erkölcsi életnek a legfőbb és egyedüli revelátora (nyilatkozása), központja és fészke: szükséges, bogy a testről minden időben, minden körülmények közt, kellően gondoskodjunk. Az ember alig hinné, és csakis lioszas, mély elmélkedés után jöhet a gondolatra, hogy mily fontos rendeltetése van az emberi test-szervezetnek az életben. Az emberi test-szervezet egy egész világ történet. A rettenthetlcn személyes bátorság; a világhódító dicsőség - szomj; az emberiséget boldogító felebaráti szeretet, részvét és jótékonyság melegágya; a műveltség, s az anyagi és szellemi jólét alapját képező tudományos ismeretek; a társadalmi rendet felforgató kaján irigység, a nemtelen nagyradöztetések, s a méltatlan szenvedések égető kínaira enyhítő balzsamként simuló vallásos érzelem, és a síron túl egy szebb, dicsőbb világot alkotó égi hit magasztos fogalma; az e földet eléktelenitő gyűlölet kígyói; az élet puszta sivatagában üdítő oázt képező ideálizmus; szóval mindeb kigondolható szép, nagy, nemes, dicső, aljas, nemtelen és bűnös érzelmek, anyagok és cselekmények... mind, mind az emberi test-szervezetben gyökereznek és onnan törnek elő, majd rombolva, majd építve; majd nemesítve, majd aljasitva a szerént: amint az ember lelki, erkölcsi és testi táplálkozásából, a természeti és erkölcsi örök törvények alapján, önként következik. íme ily nagy és mesze kiható események kohója az emberi test-szervezet. Bizonynyal megérdemli, hogy táplálékára nagyobb figyelmet és gondot fordítsunk, mint eddig tettük. Megbocsáthatlan mulasztás volt ugyan is tőlünk, hogy mind eddig épen a testről, a testi szervezetről, s az ennek épségét biztositó táplálékról; vagyis az étkezés mesterségéről tudunk legkevesebbet akkor, amikor még a növény-világ nemi életét is közelről ismerjük. Mert az egészséges táplálkozásnak épen úgy meg van a saját rendszere, mint a test szervezetének. Ha a táplálkozás nem felel meg a testi szervezet igényeinek, és az állandó egézségi állapot feltételeinek; amenyiben a táplálkozás hiányos, vagy a szervezetnek nem megfelelő : a testi szervezet felbomlik, és bekövetkezik a betegség hol egy, hol más tünetekben és következménynyel. A hiányos, vagy czélszerütlen táplálkozás épen oly hatással van a testi élet fejlesztésére és fentartására; mint az emberiség fejlődésére a társadalmi betegségek t. i. a forradalmak, a commu- nismus, a nihilismus, az anarchia, a reactió, a vallási fanatismus, a babona, a butaság, sat. Ha tehát azt akarjuk, hogy testi szervezetüuk- vagyis egészségünk minél kevesebb, vagy egyátalá- ban semmi-féle betegség által megtámadható ne legyen: a társadalmi bajok tanulmányozása és orvoslása mellett, az élet- és egészség-tan törvényeivel is meg kell ismerkednünk. Mert csak is ezek helyes ismeretének birtokában, lehetünk képesek élet- czéljainkat, egészségünk koczkáztatása és veszélyeztetése nélkül, - elérni. Csak is eme törvények megfigyelése, és követése mellett lehetünk munkaképesek és lioszu életűek; a lioszu életet pedig csak úgy tehetjük magunk, a hozzánk-tartozók, a társa, dalom és a közös hazára nézve hasznossá: ha rendesen és a testi szervezetnek megfelelően táplálkozunk. Miben áll a rendes és a testi szervezetnek megfelelő táplálkozás: közelebb elmondom. A debrcczeiii állami vetőmag-vizsgáló állomás alapszabályai. A Debreczenben felállított állami vetőmag vizsgáló állomást már megismertettük olvasóinkkal. — Most abban a kedvező helyzetbe! vagyunk, hogy ez állomás alapszabályait, az illető helyről megkapván, azt közölhetjük olvasóinkkal. Ez alapszabályokból meg tudja a gazdaközöuség, hogy minő magvak, mily mennyiségben és minő adatok kíséretében küldendők be az illető állomás igazgatóságához, minő dijak fizetendők a vizsgálatok külön nemeiért és minő magvak után. A „NYÍRVIDÉK“ TÁRCZÁJA. Kállői tárcza-levél. (A tárczairás különös mesterség. — Angosolan. — Az ébredező műkedvelők. — A siker. — Az egyesületek hazája. — Különösen a nöegyesület szép hivatása. — Az áldomás. — A_ kálpmis- ták_ orgona-alapjának gyarapítása egy zsidő ember részéről. — Pölékézetek között való reciprocitás' mint unictim. — Az egyesületi tisztviselők százkezü elfoglaltsága. — Athéné kicsiken. — A múzsák hete. — Az unalmas statisztika örvendetes számadatai s azutáu — a szünet, vakacziő) No édes szerkesztő ur 1 olyan dologra adtam fejemet, midőn önnek a kallói tározót megígértem, miijét talán sohasem próbáltam, ügy vagyok vole, mint a czi- gáuy az akasztófa előtt. A ozigány ugyanis fel-felnézett az akasztófára, inig Ítéletét olvasták, s amúgy uj magyartól telhető tempók szerént, megmozgatta a vállát s féloldalt billentett fővel, savanyun mosolyogva igy szólott: no, ezt még Bohasem próbáltam I Hanem hát az angol, meg az amerikai, ami ugyan majdnem egyet jeleuf, soha és semmire sem mondja, hogy : »nem lebet« ; hanem akármiféle vállalatot ajánlanak fel neki, gondolkodva hideg vérrel igy szól : »megpróbálom* 1 Nos! hát én is magamra erőszakolok egy kis angol flegmát, hidegvért,türelmet, és azt mondom: »megpróbálom«. Igenám ! de a tárgy ... a tárgy! . . . Hol veszek tárgyat, a mely 22/fokot haladó melegben érdekes is, tanulságos is lehet. . . Aha! . . . Persze! . . íme, eszmerokonságnál s tárgyrokonságeál fogva, eszembe jutnak a nagy hirll, jó hirü, szép (de nem legszebb) jövedelmű kállői műkedvelői előadások. Én ugyanis »ebbeu az esztendőben« egyedül junius 8-án és 22-én, a műkedvelői estélyeken éreztem olyan tikkasztó meleget, mint most a julius első napjaiban. Némely öreg uron meg is esett volna, a műkedvelői alőadás alatt az a blamás, — a mi rajtam is megesett egykor Ny—án (pedig igazán szép és szellemes szomszédnöm volt a zártszékben), — hogy elálmosodtak volna a nagy forráságnak miatta, ha a szép, szebb és legszebb, legbájosabb s legislegszellomesebb mükcdvelő- nők (lányok és menyecskék! megjegyzem ezt, nehogy részrehajlással, vagy valakit kegyének megnyerésével vádoltassam s e nyilatkozattételre az én kedves anyju- komrmil való jó béke érdekében van szükségem! . . jaj! most meg, hogy elszóltam magamat! . . üe ez a »disznó forró idő«, vagy hogy is mondta Petőfi . . .) egyszóval a műkedvelői előadásokon némely öreg urak elálmosodtak volna a melegség miatt, ha látószerveik előtt oly bájos alakok, oly sylpbid termetű, hamiskás szemű, olyan »rózsafán termett« műkedvelőnél-, oly ke esés mozdulatokat téve nem lebegtek volna! . . . így csak anyi hiba történt, hogy némelyek (a házasulandó fiatalság jó hírneve érdekében ismétlem, hogy e némelyek »öreg urak« voltak) 'szomszédnőikről, boa-touról illikről megfeledkezve, fennhangon, a színpadra függesztett szemeikkel adtak kifejezést bámulatuknak, csudál- kozásuknak, elragadtatásuknak. . . s szomszédnőjük előbb álmosan bólintgatott, utóbb bosszankodott a lovagiatlan szomszédra. . . ki róla egészen megfeledkezett. (Peraze ebben egy kis irigység is vala, hogy miért találják némelyek oly elragadóknak a »deszkákon« a nőket, s miért feledkeznek oly nagyon meg a zártszékben ülő szomszédnőkről.) . . Hjah 1 . . . az az ifjúkori varázs! . . . üde arezok. . . azok a villogó szemek! . . . (Pszl . . . Hogy is mondta Tompa; »Ha még többet is monda nék ! . . . Feleségem meghallaná. . . A ház csendjét ásnám alá« 1) . . . Hanem (fordítsunk egyet a köpenyegen; modern ízlés és szokás!) többet, logtöbbet ért az, hogy a jótékony czélokra az előadás szép jövedelmet hozott. Ha szépek játszanak (valahogy e jelzőt azok a rut játszó emberek magukra ne olvassák!) tehát ha szépek, szépen játszanak, szépnek kell lenni a jövedelemnek is. . . Az első (juni. 8) előadás 120 Irtot hozott a kisdedóvoda alap gyarapítására; a második (juni 22) 130 irtot az izrael. iskolai alap javára. . . Mind a kettő megérdemli a pártfogást. A kisdedóvoda alap meg; mert ez még Káliéban is, ahol annyiféle jó iskola van, uj intézmény s itt is oly nagy szükség van rá, mint akármely helyen szükség volna s el kell jönni az időnek mielőbb, midőn a nagyobb községekben is lenni kell ilyennek. Csakhogy a hires Szabolcsmegye e téren vajmi keveset mutathat még fel! . . . (és ez a buzgó tanfelügyelő uruak vau mondva, tisztelettel de bingsujjal)! ... A másik, a zsidó iskola szintén megérdemli a pártfogást; mert itt, ahol néhány gazdag zsidó mellett oly sok szegény ördög. . . akarám mondani zsidó van, aránylag nagymérvű önmegadóztatással, kitűnő iskolát tartanak fenn, három jeles tanerő közreműködésével. . . És ez az, ami a zsidóknak, sok helyütt gyenge oldaluk, t. i. a jő iskola és az áldozatkészség. Itt e kettő is feltalálható. Kell is; mert ha egyéb iskolát (gymn. főiskola sat.) nem tart fenn e gazdag, e vagyonos felekezet; auyit megvárhat tőlük a nemzet és a társadalom, bogy_ legalább jó elemi iskolájuk legyen. . . Itt van is. . . És ezért örülök én a sikernek, a 130 írtnak úgy; mert ennek az intézetnek alapja gyarapodik ezzel is. . . (Csak aztán az ébredező mükedvélők el ne aludjanak megéut! ... És mert az iskola, a felvilágosodás, az igazi, alapos műveltség az, amely szerintem a válaszfalakat zsidók és keresztények közt ledöntheti! És óh vajba! mi előbb ! . . . Persze a kér. eszmék győzelmével és javára ! . . Ab! de vannak nálunk más egyesületek isi . . . Sőt határozottan mondható, hogy talán széles Magyar- országban nincs város, melyben aránylag olyan sokféle egyesület volna! . . . Segélyegyesület, cassinóegyesület, nőegyesület, polgári olv. egyesület, műkedvelő társulat, temetkezési társulat, s tudnám is én még miféle egye. sillet s társulat nincs. . . úgy, hogy itt minden jóra. való ember tagja három-négy egyesületnek és társulat nak s tisztviselője egynek-kettőnek annyira, hogy N.-Kál-’ lóban hiábavaló időtöltésekre nem jut idő; nincs alkalom... A mi szabad időnk megakadua, azt a társulati vagy
