Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

„N Y I K V I D É lí.“

De beszéljen maga az alapszabály.

1 §. Az állomás ezélja : a magkereskedést ellenőrizni, s az által a gazdák, erdészek és kertészek érdekeit, az e téren előfordulható hamisítások és visszaélések ellen, megvédeni.

2 §. Az állomás, a magtermelők, kereskedők és fogyasztók által beküldött magvakat, a kívánsághoz képest, a következő szempontokból vizsgálja meg :

a) azonosságra, (nem és faj, esetleg alfaj, változat) a lehetőségig ;

b) tisztaságra úgy, hogy a közéjük keveredett idegen magvak és anyagok menyisége, csak ogyüttesen ha- tároztatik meg ;

c) tisztaságra úgy, hogy az idegen magvak és anya gok menyisége és minősége egyenkint és pontosan meg határoztatik ;

d) tisztaságra egyes kiválóan ártalmas gyomtól (pl. arankától szádortó!) ;

e) csírázó képességre;

/) általános súlyra;

g) faj-sulyra;

h) térfogati súlyra;

i) viz-tartalomra;

k) a b) és e) alatt emlitett tulajdonságokból eredő használati értékre.

Magkeverékeket az állomás nem fogad el vizsgálatra, úgy szintén olyan magvakat sem, melyek csak az érés után következő évben szoktak kicsirázni, például alma, körte, tiszafa, galagonya stb.

3. §. A 2. § a—g) alatti tulajdonságok bármelji- kének megvizsgáltatása végett, az állomáshoz a magvakból a következő menyiséget kell beküldeni.

A legapróbb magvakból, minők a füvek, a fehér és korcs lóhere, C9ibehur, mák, dohány, repcze és más káposztafélék, nyir és égerfa stb. legalább.50 grammot.

Középnagyságuakból, mint a luczerna, vörös lóhere, len, répa, stb. legaláb 100 grammot.

Nagy magvakból, minők a gabonafélék, tongeri, hüvelyes vetemények, erdei fák raagvai stb. legaláb 250 grammot.

A térfogati súly meghatározásához bármiféle magból legalább 1 és íél litert.

A víztartalom meghatározásához legalább 100 grammot.

Minthogy kisebb menyiBégek kevésbé mutatják az egész magkészlet átlagos minőségét, azért kívánatos, hogy az itt kitett minimumnál kevesebbet ne, hanem inkább többel tegyen ki a mustra. — Különösen nz arankára való vizsgálathoz, tanácsos a minimum gyanánt megszabott 100 gramnál jóval többet küldeni be.

4. §. A megvizsgálás végett beküldött magvak, a mennyiben azok a vizsgálatra fel nem használtattak, a netán felmerülhető jogi kérdések miatt, az állomáson egy évig megőriztetnek, de vissza egyáltalában nem köve- lelhetők.

5. §. A magvak vizsgálatáért a következő dijak fizetendők :

1. Az azonosság (nem és faj, esetleg alfaj vagy változat)megbatározásáért, a mennyire ez lehetséges 50 kr.

2. A mag tisztaságának meghatározásáért, a. hozzá keveredett idegen magvak és anyagok °/o szerinti uienyi- ségének csupán együttesen való megjelölésével (mennyileges meghatározás) 1 frt.

3. Ceupán az aranka meghatározásáért 50 kr.

4. Csupán a szádor (Orobanche) meghatározásáért

3 frt.

5. A mag tisztaságának meghatározásáért, ha az idegen keverékrószek mennyiségét és minőségét egyeukit s meg kell jelölni (minőleges meghatározás):

a) Csupán az emberre vagy állatra nézve mérges növények magvainak mennyiség és minőség szerinti meghatározásáért 1—3 frt.

b) Csupán a mérges növények és kártékonyabb gyomok magvainak meunyilegos s miuőlegos meghatározásáért 2 — 6 frt.

c) Az összes idegen anyagok és magvak mennyileges és minőleges megbatározásáért(teljes botanikai elem zés) 10—20 frt.

az egyesületi gyűlésekben kell eltölteni. . . (Ezelőtt nem régen volt, megtörtént, hogy némely csalfa férjecske a társulati gyülésezést ürügyül használta a hazulról való távozásra; de e hamiskodás méltó ellenszerét találta a nőegyesületi gyülésezések tartásában. . .) De hiányzik még egy. . . Egy gazdasági egyesület. . . E téren, épen e földmivelő lakossal bíró városban, mély csend, mély hallgatás. Ez aztán az oka, hogy nálunk a földmivelés és barom- tenyésztés oly sok kívánni valót tüntet fel ... Ez az oka, hogy alig van 2—3 cséplőgép e jelentékeny őstermelő községben, s bogy perelni kell a gépeltetés miatt. Pedig egyeseknek ez ügy körül is megvan tapasztalatuk, kellő érzésük ... No de ami késik, soká késketik, de nem múlik . . .

A meglevő egyesületek közül azonban legszebbem legtöbbre haladt a nőegyesület. (Ugyan nagyot moudtam. Mintha bizony szépektől várható volna egyéb szépnél 1) És igaz lett, hogy a mitől némelyek legkevesebbet vártak (s szerették az egész egyesülést halvaszületett gyermeknek ozimezni . . .), az mutatott fel, aránylag rövid időn, legtöbbet. Egyik évben megalakult ... A másik ban telket és házat vásárolt ... A harmadikban bizonyosan czélját éri . . . Reméljük felállítja a kisdedóvodát. Mert a czél közel. Csak egy lépés már odáig.

A házvásárlás azonban egyébként is nevezetes esemény. Nemcsak azért, mert az eladó, most egy egész száz írttal adta azt olcsóbban, a czélra való tekintetből, mint 3 —4 hó előtt adta volna; hanem mert a kálvinisták lassan gyarapodó orgona-alapja is egyelőre, legalább in spe, ajánlat által, 50 írtai növekedett az áldomás ivás- nál« . . . Ezt az ötvten frtot is _ ugyanaz az izraelita ember adta igérvéuyileg, aki a nőegyosületnek az előbb jelzett 100 frtot elengedte . . . (Pedig nem mondható Hogy hálából adta volna azon jótéteményekért, miket a kullóiaktól vett; mert vagyona, földbirtoka más megyében, és más községben van. Itt Kátlóban a takarékos keresztyének között, nem is könnyen lehet a zsidóknak sem nagyon gazdagodni; sőt sok Amerikában keres uj

6. A csírázó képességnek százalék szerinti meghatározásáért 1 frt.

7. Az átalános súlynak (1 kilogramba levő magvak számának) meghatározásáért 50 kr.

8. A magvak fajsulyáuak meghatározásáért 2 forint.

9. A térfogati súly meghatározásáért 1 frt.

10. A víztartalom meghatározásáért 1 frt.

(Vége köv.)

Képesítéshez kötött mesterségek

A kereskedelmi minisztérium meghagyásából, a budapesti kereskedelmi és iparkamra, úgyszintén az országos iparegyesület is tárgyalás alá vette azon kézmü- iparágakat, melyek az uj ipartörvény alapján, mint a képesítés igazolásához kötött mesterségek, miniszteri rendelet által lesznek mogkatározandók.

A kamara szakbizottsága által megállapított listát csekély eltéréssel magukévá tették az orsz. iparegyesület ipartái'Bulati és kézműipari szakosztályai is; s mivel az ipartörvéuy végrehajtása körül alig merül fel fontosabb kérdés annál, kik sorolandók a »qualifikált« iparosok közé; és ehhez képest kikre terjesztetik ki az ipartestületek köteléke is : szélesebb körökre nézve érdekkel fog biruí az emlitett két központi testület munkálata, mely szerint mint képesítéshez kötendő mesterségek a következők hozatnak javaslatba:

1. Asztalos, 2. Ács, 3. Aranyozó, 4. Arany-ezüst- rnüves, ékszerész, 5. Arany ezüst- és fémverő, 6. Báb- sütű és viaszöntő, 7. Bádogos, 8. Bognár, 9. Borbély, fodrász, parókakészitő, 10. Csapó (halinkakészitő), gubás, 11. Cserép és palafedő, 12. Czimfestő, 13. Czipész, csizmadia, 14. Ozukrász, 15. Esztergályos, tajték- és pipa-faragó, 16. Fazekas, kályhás, 17. Faszerszám készítő, 18. Fémuyomó (Metalldrucker) 19. Fésűs, 20. Gépgyártó (gépész), 21. Gombkötő, paszomáutos, 22. Hangszer (fúvó-, vonó-, ütőhangszer) készítő, zongora és or-- gonakészitő, 23. Harisnyaszövő, 24. Hentes ós kolbász- készítő, 25. Kádár, 26. Kalapos, 27, Kaptafakészitő,, 28. Kárpitos és paplanos, 29. Karton (kék-) festő, ruhafestő, 30. Kefekötő, 31. Kéményseprő, 32. Kézműves, 33. Keztyüs és sérvkötő készítő. 34. Kocsigyártó, 35. Kosárfonó, 36. Kovács, 37. Kőfaragó és szobrász, 38. Köuyvkötő, bőrdiszmüvee, 38. Könyv- és kőnyomdász, 40. Kötélgyártó, 41. Kütcsináló, 42 Lakatos, láuczko- vács, sarkantyúé, pnskamüves, reszelővágó, 43. Lemeze- lő, 44. Mázoló, lakirozó, kocsifényező, 45. Mechanikus, műszerész, látszerész, 46. Mészáros, 47. Molnár, 48, 49. Posztós, posztóuyiró, 50. Rézműves, 51. Sárgaréz- és egyéb fémöntő, fémosztergályos és brouzmüves, 62. Sütő, 53. Szabó (szürszabó), 54. Szappanos ós gyertyamártó, 55, Szerkováes, 56. Szíjgyártó, nyerges, bőröudös, ostorkészitő, 57. Szitás és rostás, 58. Szobafestő, 59. Szűcs, 60. Takács, 61. Tímár, varga, irhás, szattyános, tobakos, 62. Üveges, 63. Vésnök.

Közügyek.

(A földmivelési miniszter) f. évi 28,631. sz. alatt a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz. »Gyakori az eset, hogy az állatok elhullásu, vagy kiirtása alkalmával, az eljáró állatorvosok ós az ezeket helyettesitő emberorvosok, egyszerűsn csak jelzik a betegségeket, a melynek következtében az állatt elhullott vagy kiirtatott a helyett: hogy iüzetesen látleletet vagy bonczleletet vennének fel, mely nélkül különösen peres esetekben a felülvizsgáló határozni képtelen. Felhívom enélfogva a törvényhatóságot, hogy az állatorvosokat és az ezeket helyettesítő emberorvosokat utasítsa, hogy valamely állatt kiirtásánál, avagy pedig peres kérdésekben, a kórisme egyszerű megnevezésével soha meg ne elégedjenek; hanem minden ily esetben tüzetes látleletet, illetőleg bonczleletet vegyenek fel, s az abban pontosan és lelkiismeretesen leírt tünetekből vezessék le a kórismét; hogy igy, a felek vagy hatóságok kezében maradandó nyoma logyen annak: miféle kórtünetek vagy kóros változások alapján mondatott ki a kórisme».

hazát.) Hanem adta mert adta. Aztán ez itt nem is épen oly ritkaság. Tánczol nak a felekezetek egymás javára. Adakoznak közös czélok elérése végett, vagy felekezeti czélokra. Sőt akadt izraelita, ki pár év előtt a reformátusok templomának a kertjébe, saját kertjéből fát, platá- dusokat, meg más díszfákat ültetett. A keresztyén fele- TTézétek ? ! ... A bárom kér. felekezet női, egyesült erővel működnek a három kér. felekezetbeli apró gyermekek számára kisdedóvodát létesíteni. A három kér. felekezet lelkésze egyesült erővel buzog a nők mellett e közös szép őzéiért . . . Ilyen itt a felekezetok közti reciprocitás. És ez kihat az egyesületi életre általában. Az egyletek, társulatok is közösek. Ezek tisztviselői is felekezeti különbség nélkül választvák. Egyiknek elnöke kálvinista, másiké pápista, harmadiké pláne zsidó s igy tovább ; sőt van lutheránus egyesül, tisztviselő is, még pedig a javából; ki buzgó és áldozatkész, raiot egy zsidó, puritán és megbízható, mint egy igazi kálvinista. Akkor van aztán hadd el hadd, mikor polgári év, vagy iskolai év végződik, miaor gyűlést gyűlés követ . . . Ekkor sokan úgy vannak a »tisztességgel« (elnökség, titkárság, jegyzőség sat.), hogy még a közjó érdekében is sokalják a munkát. Hanem muszáj újra, meg újra kezdeniük . . . Mert nagy szó ám az a »közbizalom« . . . S itt még van értelme annak, hogy »nobile officium . . .« Most főleg, a mult heteken, melyeket a múzsák hetének nevezhetnénk, bezzeg volt gyűlés meg gyűlés 1 meg vizsga, meg vizsga. Alig végződtek az érettségi vizsgálatok, jöttek a főreáltanodai tanulók vizsgálatai, szigorlatai napról-napra . . . Aztán azok alig végződtek el, az elemi vizsgák ideje juni. 30-tól julius 6-ig a reformátusoké, juli: 2-án rom, catb. és izraelitáké. Ügy, hogy aki mindezeket látogatni akarta, akár napról-napra egyebet se tett logyeo, mint vizsgáról ki, vizsgára be ... És bizony mindenütt örömmel mulathatott. Akár egy kis Athéné, olyan volt Kálló az elmúlt betekben kicsiben . . .

Jött aztán a jutalmak kiosztása. Itt látszott meg a társadalmi tevékenység, az egylotezés hatása, p. o. a

(Az Amerikába való kivándorlás ügyében) a belügyminiszter a következő újabb körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz:

»Hivatalos jelentések szerént, rövid időközönként ismétlődő szomorú jelenségek bizonyítják, hogy az Amerikába kivándorolt magyar alattvalók, a létezés legmos- tobább viszonyai között tengődnek ; és hogy az uj hazában a beuszülöttek engesztelhetlen gyülölségével találják magukat szemközt; amely gyülölség, leküzdhetlen akadályokat gördít már a megélhetés alapfeltételei elé is. A kivándorlás lehetőségének megakadályozása, illetőleg megnehezítése s ez által a viszásságok megszüntetése tárgyában kiadott olőbbi rendeleteimre hivatkozva; felhívom a törvényhatóságot, hogy a fentebb leirt szomorú állapotokat tegye közhírré, é3 a külföldi úti levelek kiadására vonatkozó ajánlatok körül, lehető legszigorúbban járjon el: hogy ezen megszorító eljárás által a mai aggasztó mérvben szaporodó kivándorlások száma lehetőleg apasztassék.«

Tanügy.

Értesítés.

A beszterczebányai m. kir. áll. felsőbb leányiskolában, az 1884/5-iki tanévre, a növendékek beiratása f. é. szeptemberhó 1-éu történik.

Ezen nyilvános tanintézet ezélja, alkalmat nyújtani arra, hogy benne társadalmunk nőtagjai nemük sajátla- gossága és a társadalmi jelen viszonyok által feltételezett, de egyszersmind oly mérvű általános műveltséget szerezhessenek, mely egyfelől élethivatásukra szükséges, másfelől megfelel azon általános műveltségnek, melyet a férfiak saját életczéljuk érdekéből gymnasiumi és reáliskolai középiskoláinkban nyerhetnek.

A felsőbb leányiskola 6 évig tartó tanfolyamból áll, 6 osztálylyal.

Az 1884/5-ik tanévben a 2-ik osztály is megnyittátik.

Az 1-ső osztályba felvehetők a legalább 10 éves oly leányok, kik az elemi iskola 4 osztályát jó sikerrel végezték.

A 2-dik osztályba csak olyan leányok vétetnek fel, kik megfelelő életkornak és nyilvánossági joggal biró tanintézet megfelelő osztályából jó bizonyitványt hoznak.

Megfelelő bizonyítvány hiányában, a jelentkező felvételi vizsgálatot tesz.

Az intézet benlakással — internátus — van ösz- szekötve. Az 1884/5 tanévre 12 növendék vétetik fel benlakásra.

Kárpáti Endre, intézeti igazgatónál kell jelentkezni.

ÚJDONSÁGOK.

+ A magyar kir. pénügyi minisztérium meggyőződvén arról, amely szerént a magyar dobánytérmelés egyik főbaja az, hogy a dohány ültetésekhez gyakran oly földek használtatnak, amelyek kielégítő minőségű dohány termelésére egyátalában nem alkalmasak ; az e tárgyban behívott szak-értekezlet javaslata alapján, elhatározta, hogy az ország valamenyi megyéjében, tehát Szabolcsmegyében is, a dohány termelésre szánt földterületek szakértői eiőleges vizsgálat alá vétessenek úgy azonban ; hogy e talaj-vizsgálatok, az egész megye területén, még ez évben befejeztessenek. E czélból Szabolcs- megyét 4 bizottságra osztotta, s a főispánt utasította, hogy a gazdasági egyletekkel magát érintkezésbe téve, az egyletektől nyerendő jelentések alapján, mindegyik bizottsághoz, a miniszteri kiküldöttek mellé, egy-egy szakértőt jelöljöu ki; és e kijelölésről a debre- czeni dohány beváltó felügyelőséget, és a m. kir. dohány-jövedéki központi igazgatóságot mielőbb értesítse : hogy a bizottságok működéseiket f. é. augusztusbó első napjaiban már megkezdhessék. A szabolcsmegyei dohánytermelés szatisztikája érdekében, nem lesz fölösleges, ha az 1883 és 1884. évi dohány termelés kiterjedését összehasonütjuK és a jövőnek átadjuk. Termelt

Szabolcsmegyei takarékpénztár 3 főreáltanodai tanulónak adott 50 írtjával 250 frtot, a főraáliskolai segélyző egyesület 35 tanulónak adott 580 frtot; mégpedig kötőnek 40—40 frt, háromnak 30—30 frt. tizenegy tanulónak egyenként 20 frt, aztán néhánynak 10 frt, együtt 580 frt, a takarékpénztári segélylyel együtt 830 frt adatott ki az év folyama alatt. Inueu-onnan szintén adatott 54 frt, együtt 884 frt.

Ezeken felül jóviseletért és jóelőmsuetelért Bólits József érettségi vizsgát tett ifjúnak adatott 50 frank arany, egy másiknak 20 frt. négynek 4 drb. 10 frankos arany, 12 fiúnak 1—1 10 frankos arany. Több tanuló könyvet is kapott jutalmul. A felekezetek elemi iskoláiban is, a rom, cath.-nál, gör. eath. izraeliták és reformátusoknál több-kevesebb számú könyv osztatott ki jutalmul, szorgalomért, jómagaviseletért. íme, milyen szépen segélyemre jöttek ez unalmas számadatok s felmentettek altól, hogy válogatott, keresett szavakban adjak kifejezést annak, mily élénk mozgalom uralkodik itt a tanügy fejlesztése körül; mennyit áldoznak egyesek intézetek a tanügy emeléséért. S be kell látni, hogy mégis csak okos ember lehet az a Keleti, aki szóvirágokat mellőzve, számokkal beszél ; mégpedig ahol a számjai nem tévesztettek, mily hatalmas érveléssel, milyen elragadó ékes- szólással s felemelőleg! Hát csak a statisztikának is meg kell adni, ami az övé.

Mind igen szép, igen üdvös dolgok is volnának ezek. Szép az, hogy a szülők neveltetnek, taníttatnak még pe- dip reális ismereteket is igyekeznek gyermekeikkel elsajátíttatni; a társadalom pedig segít, gyámolitja a taníttató szüléket s a tanulni vágyó gyermekeket! . . . Mind szép! Csak aztán az ifjak úgy ne cselekedjenek, mint azon Evdélyországi ifjak, kikről Apáczai Cserei János Írva hagyta, hogy: elvégezvén az iskoláikat, hátat fordítottak a könyveknek és szép asszony, szép ló, agár, vadászat, sat. után nyargalásztak ... Én és a szülők persze azt mondjuk erre: quod deus avertat. Hogy a szép asszonyok mit szólnak: az már más! Vigil.