Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
V. évfolyam. 16. szám. Nyíregyháza, 1884. ápril 20. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. 1W* Megjelenik: lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre .......................................................4 írt. Fé lévre.........................................................2 » Negyedévre.......................................................1 » A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások eXót>a Éllek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debrec/.eni-utcza 1551. szára): továbbá: Goldberger A.. V. áüal Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájábau Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. A cselekvő választási képességről elméleti szempontból. A választási mozgalmak küszöbén állva, nem tartjuk időszerűtlennek foglalkozni, ama nagy kérdéssel, amelyet lapunk homlokzatára vezettünk s mely előtt oly sok okos fő, oly sok nemesen érző szív borult már a mély gondolkozás és aggodalmas sejtelmek komoly redői alá; és liova-tovább a kérdés mindinkább élére állittatik. iA múlt időkben csupán az elmélet sárgult kezű emberei merültek e kérdés taglalgatásába; ma már azonban a szigorú észjárás hideg leple alá rejtőzött gyakorlati ember, a köztér mezejének elő- harezosa sem menekszik tőle. A soczialisztikus törekvések titáni alakzatai intik erre őt; bár nem lehet vitatni, hogy arra társadalmi szempontokból mérlegelt bizonyos humanitási tényezők által is utalva van. Az ép érzékű ember ismeri jogát, s ha szellemileg erős, elég fejlett: az iránt tiszteletet követel. Az ember érzi, sőt tudja, hogy ő önczélu lény; tudja, hogy ez alapon fontos jogai vannak. Tudja ezt az ember összessége is, és arra való tekintettel, a műveltség bizonyos fokozata mellett, követeli, hogy az őt érintő és érdeklő dolgokban semmit nélküle. El kell ismernünk ehhez való jogosultságát. Az emberek összessége különös jelentőséggel bír az államok életében, mint az állam fogalmának egyik legfőbb tényezője. Az állam az emberek összességében él s annak általa kell kifejezésre jutnia, s ennek meggondolása és felérzése mellett követeli az ember, hogy az állami alkotások érette, általa és vele eszközöltessenek. Ámde nem volt idő és talán nem is lesz, amelyben ezeknek megismerése, az emberek között, absolut terjedelemmel érvényesült volna. És itt térünk át azon igazság sajnálatos beismerésére, hogy az emberek egy része csak eszköz volt és az marad is; és fájdalom annak igy kell maradni mindaddig, amig a világosság sugara minden ember felé utat tör. A tettre képeseknek és tettre hivatottaknak azonban, szent kötelességük leend ez eszközt mint különöset tekinteni, s azzal méltóságához és hivatásához képest bánni el és pedig csupán érette; ezt parancsolván az öuczéluság tisztelete. Tekintsük, közleményünk czimének korlátái közt, mármost az embert az államban; tehát mint polgárt, s az ez értelembeni embernek az iránti törekvését, hogy az állam érette és általa legyen. Szép törekvés, amit igen sok nép és még több ember ma sem ismer, ma sem tisztel; ami, ha igy nem lenne, a világ egyszerre oly alakot öltene, amelyben a régire senki sem ismerne többé. Az embernek fennebb jelzett törekvésén alapszik az állami önkormányzás elve, amely a műveltebb népeknél már a legrégibb korban érvényre emeltetett, s az újabb korban óriási bódításokat eszközölt. Ez elv ragyogó fénye mind általánosabban hat az emberi szemekre. Mindnyájan be akarunk folyni az állami kormányzás menetébe! Hallatszik szerte a népek hatalmas kiáltása. Itt értünk el azon kérdéshez, amelylyel röviden foglalkozni óhajtunk; és már itt kijelentjük, hogy ez óbaj jogosult voltát elvileg per absolute ki nem zárhatjuk, s elismerjük, hogy a soczialisztikus törekvések ezen irányát, bizonyos föltételek fenforgása mellett, jogosulatlannak tartani nem lehet; és pedig nem azért, mert az ember fogalmának ^ determinatióját, hogy t. i. az ember érzéki eszes lény, általánosnak tartjuk, ami a természetbeni egyenlőség elvének helyességét állapítja meg. Kétségtelen, hogy az ember az államban első vonalban mint naturális lény él, amely viszonyok közt egyenlő elbánásra számolhatunk; ámde termé- szetiségének rovására csakhamar bele kerül a társadalmi, majd az álladalmi élet keretébe, ami által úgy személyében, mint helyzetében lényeges változás áll elő. Az ember ily körülmények közé jutva, a közéleti önczél jogos érdekére tekintettel, bizonyos mérvű korlátozást eltűrni tartozik. E tételünk által arra kívánunk vonatkozással lenni, iiogy a választási jognak korlátok közé szorítását több tekintetben indokoltnak véljük; mert bár készséggel elismerjük, hogy p. o. az általános választási jog érvényre emelésének nagy eszménye elejét veszi a társadalmi castok között különben is feuálló ellentétes érzelmek még nagyobb mérvű elmérgesedésének, mely legelkeseredettebb dymensiokban épen azon érintkezési pontoknál szokott jelentkezni, ahol a cast érdekek a társadalmi rendszer mezejéről a politikai élet terére vitetnek át. ügy el kell ismernünk, hogy némi tekintetben a társadalmi életet megmételyező osztály-rendszer tovafejlődésének hatalmas gátként áll útjában, sőt annak reductióját eredményezheti, valamint hogy az általános szavazatjog által az egésznek ereje, tér-hóditás mellett inkább csak kifejezésre jut, s így a nemzet egész ereje hivebben érvényesülhet; nemkülönben hódolunk azon ethicai követelménynek is, mely szerint az ember álláspontja nem lelki csiszoltsága vagy épen zsebeinek terjedelme és tömött volta szerént bírálandó el; mindazonáltal mást nem is tartva szem előtt, mint egyedül azon megdöntetleu igazságot, hogy kellő mérvű szellemi minősítés hiánya mellett, egy oly fontos jognak, mint az önkormányzásnak. gyakorlása, többek között a választások utjáni érvényesítése, kivitele és eredményében nagyon is kétséges lesz ott, ahol az eljárás, az ész világosságának bizonyos mérvű jelenlétét nélkülözi. Mi e tekintetben ne legyünk egyébre hivatkozással, mint csupán arra, hogy a műveletlen lélek legfőbb esetben minden önállóságot nélkülöz; ami ha igy áll, amint hogy áll is, kétségtelen: úgy épen az ellenkezője éretik el annak, ami az általános választói jog által eléretni óhajtatik. Eléretik az, hogy az ember az álladalmi életben ily körülmények között a hatalom eszközévé alacsonyittatik: már aztán legyen e hatalom psichicalis avagy pecuuialis, az a dolgon mitsem változtat. S ezt bővebben indokolnunk ki előtt sem szükséges. Misem könnj'ebb, mint valamely szellemi vagy vagyoubeli felsőbbségnek a tömegre elhatározó befolyást gyakorolni. Ha már most e felsőbbségnek a publicus dolgok körüli felfogása, iránya és törekvése kétes természetű és jellegű: nagyon könnyen előállhat az az eset, hogy a helyzetét és önérdekét felfogni, erre önállóan üdvösen munkálodni képtelen nép, a felsőbbségnek kétes természetű vezetése alá jutva, a Védelmére kezében levő fegyvert önmaga ellen fordítja, s azzal magát sebzi meg. E mellett kisem tagadhatja, hogy mivel az ember az államban nem csupán mint természeti lény, de mint külön társadalmi elem él; ennélfogva teljes joggal tarthat igényt oly megkülönböztetésekre, amelyekre őt érdemei és munkálkodása alapján, a többiek felett kétségkívül megilletik, amely állításunk által inkább óhajtunk a szellemi, mint a vagyoni qualificatióra lenni reflexióval; miliezképest talán megnyugodhatunk egyelőre azok törekvéseinek helyességében, akik e kérdés körül a korlátolt választási jogosultság elvére helyezkednek; bár örömmel észlelnénk azon ideális állapotot, ahol a választási jogosultság egyedül a kor és szellemi qualificátió bizonyos, általános elvbén meghatározott jelentőségű feltételekhez lenne kapcsolva; ami mellett elismerjük, hogy ideális értelemben az általános választási jog mindenesetre a legszebb alkotások egyike lenne, amihez közelednünk is kell, és megváltjuk, hogy nem lehetünk barátai oly választási rendszernek, ahol az alap túlnyomóan census szerinti; még kevésbé a választási jog gyakorolhatásához csatolt azon feltételnek, mely az adó kifizetésének igazolásához kap- esoltati-k; mert ott, ahol ez igy van, a választási jog adóvéghajtási eszközzé alacsonyittatik, mit etlii- cailag sok oldalról megtámadhatni. Némi gyakorlati részletekre térve, több oldalról merültek fel panaszok az iránt, hogy hazánkban a polgári elem választási jogától meg van fosztva Kétségtelen, hogy választási törvényünk igen nevezetes korlátokat tartalmaz; másrészt azonban, igen sokszor épen a polgárok azok, akik daczára e szigorú korlátoknak, a választók keretébe beléphetnének, ha ezt önmaguk meg nem akadályoznák. Sokan a dolgot közönyös szemekkel tekintik s beiktatásukra nem törekednek, avagy ^jogorvoslatok előnyeit ki- zsákmányolui elmulasztják; még többen jövedelmeiket eltitkolják, s a jogalapot elvesztik. Pedig felettébb kívánatos volna, ha e jog megszerzésére a haza lakossága büszke önérzettel törekednék, s lehetségessé tenné azt, hogy erejét a nagy kérdések megoldásánál kifejezésre hozza. Több hazafiság! melegebb ügybuzgalom! Szabolcsiftegye közigazgatási bizottság üléséből. (Aprilhó 10) A m. kir. földmiv. ipar és keresk. ügyi minisztériumnak, a m. kir. vasúti felügyelőség megszüntetését s teendőinekaz állami vasutak igazgatóságára és az illető minisztérium III. és IV. osztályaira történt átruházását tárgyazó 559/884 számú leirata tudomásul vétetett. Úgyszintén tudomásul vétetett a közmunka és köziek, ügyi miniszternek, a műszaki tanácsnál működő középitészeti felügyelő külső szolgálatát szabályozó utasítása is. A közmunka és közlekedésügyi miniszternek azon leiratát, amelyben az újonnan alakított 10 főmérnöki kerület részére kinevezett kerületi főmérnökök névsorát a törvényhatósággal közli, és amely szerént Jász-nagy-kun - Szólnok- Hajdu-Szathmár- és Szabolcsmegyékből alakított kerület részére Szunyoghy Dezsőt nevezte ki székhely- lyel S.-A -Ujhelyben, a közigazgatási bizottság tudomásul vette. Olvastatott a vallás és közoktatás ügyi minisztériumnak 5154/884 számú rendelete, amelyben meghagyja, hogy az állammi népoktatási tanintézetek gondnokai és a polgári községi iskolaszékek, üléseiket havon- kint pontosan megtartván, az ülésen hozott határozataik jegyzőkönyveit, azok végrehajtása előtt 8 nappal, jóváhagyás végett, a kir tanfelügyelőhöz mulbatlanul buterjesz- szék. Utasasitja továbbá a miniszteri leirat az illető iskolai gondnokokat és iskolaszékeket, hogy iskolai költségvetéseiket és gondnoki számadásaikat, 3 egyenlő példányban elkészítve s azok egy-egy példányát kellő képen fölszerelve, a költség vetést mindig az iskolai év kezdetével, a gondnoki számadást pedig az iskolai év
