Nyírvidék, 1883 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

befejezte utáu, minden év juliushó 15-ig a kir. tanfelü­gyelőhöz múlhatatlanul beterjeszszék. A nagy mérvű illetékhátralékok sürgős behaj­tására vonatkozó pénzügyminiszteri leirat, s az ennek folytán előterjeszteti adófelügyelöi határozati javaslat alapján, a közigazgatási bizottság kimondta, hogy az e tekintetben tapasztalt mulasztások, az illető községek részéről annál inkább helyrepótolandók; mert azon köz­ségek elüljárói és szolgabirák irányában, akik a julius- havi bizottsági ülésben, a kir. adó felügyelő által újólag beterjesztendő kimutatásban, mint kevés, nagyon kevéB, vagy épen semmi igyekezetét nem tanisitók lesznek fel­tüntetve, ellenükben a felelősség kimondatni, s a kir. adófelügyelő utasittatni fog, hogy a mulasztó közegek költségére állami végrehajtókat alkalmazzon. A tetemes összegre menő közpénzhátralékok tár­gyában beterjesztett alispáni jelentésből az tűnvén ki, hogy az e tekintetben több ízben kiadott bizottsági, fő j éB alispáni rendeletek nem kellő orélylyel és buzgalom­mal hajtatnak végre: Nyíregyháza város polgármestere j s a járási szolgabirák komolyan felhivatnak, hogy a hát­ralékban levő közpénzek behajtását a legnagyobb szi- gorral, ügybuzgalommal és gyorsasággal akként eszkö­zöljék, hogy a legközelebbi májushavi bizottsági ülésig ezennel beadni rendelt jelentésükben, eljárásukról teljesen kielégitő eredményt legyenek képesek bemutatni. Uta- sittatnak továbbá, hogy a fedezettel biró hátralékoknak azonnali behajtása iránt intézkedjenek; a fedezetlenül j maradó összegekre nézve pedig közegeiket pótköltség- I vetés készítésére és azok sürgős beterjesztésére utasítsák. Olvastatott a nyíregyházai kir. adófelügyelőségnek abeli jelentése, mely szerént Lipsicz Jónás gávai lakos, a becsatolt jegyzőkönyvek tanúsága szerént, a községben rendszeresen uzsoráskodik és hogy a nép elszegényedése méltán eme körülménynek tulajdonítható; miért is az 1883. XXV. t. ez. 10 §-a értelmében fel- hívja a köz- igazg. bizottság figyelmét e körülményre. A beterjesztett vizsgálati jegyzőkönyvek Jármy Jenő szolgabirónak oly felhívással küdetnek ki, miszerint azok­nak alapján szigorú vizsgálatot tartson s a vizsgálat­ról felvett jegyzőkönyveket, jelentése kíséretében, mielőbb beterjeszsze. Martinyi József kisvárdai rom. katb. elemi népta nitó nyugdíjaztatására vonatkozó iratokat, a kir. tan- felügyelő első fokú határozat hozatal végett beterjeszt­vén: a közigazg. bizottság az összes iratokat a vallás és közokt. ügyi minisztériumhoz határozta felterjesztetni azon kérdés eldöntése végett, hogy az állami nyugdíjra nem jogosult elemi néptanítók nyugdíjaztatása iránt be­nyújtott kérvények érdemi elintézésére a közigazgatási bizottság-e, vagy a törvényhatósági közgyülés-e az illetékes ? Közügyek. (Hagyatéki kimutatások készítése.) A gyámható­sági intézkedés alá tartozó s birói beavatkozást igénylő örökösödési ügyekben, a hagyatéki kimutatások készítése felőli nézeteltérések igen gyakran hatóságköri összeüt­közésre adnak alkalmat. Ez ügyben közelebről a belügyi és igazságügyi minisztériumok közt tárgyalások folytak, ; s a létrejött megállapodás szerint, a kérdéses ügyben j követendő eljárásra, úgy a gyámhatóságok, mint a kir. | bíróságok felettes hatóságaik által körrendeletileg fognak utasittatni. (Kisbirtokosok országos földhitelintézete.) Az igaz- ságügyminiszteriumban törvényjavaslat készül, mely az osztrák-magyar bank jelzálog hitelosztálya alapszabá­lyaiban foglalt külön jogoknak (1878- XXV. t. ez.) a kisbirtokosok országos földhitelintézetére leendő kiterjesz­tése iránt fog intézkedni E törvényjavaslat szerént a kis­birtokosok országos földhitelintézetének záloglevelei, a községek, testületek, alapítványok, nyilvános feügyelet alatt álló intézetek pénzei, úgyszintén gyám és árvaható­sági, hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsöző elhelye­zésére lesznek használhatók s tőzsdei árfolyam szerént szolgálati és üzleti biztosítékokra is fordíthatók. A tör­vényjavaslat szövegének végleges megállapítása után, az országgyűléshez be fog terjesztetni. (A köz-alapok terhére rendelt gyógyszerekről) szóló számlákat, az eredeti vényekkel, legfeljebb egy év lefor­gása, alatt okvetlenül fel kel terjeszteni, érvényesítés végett, a belügyminisztériumhoz: amenyiben az állami­lag megszavazott hitel csak egy évre terjed. Érdekes tud­ni, hogy egy megye, amely csak a minap terjesztette fel az 1881—1882 év vényekről szóló, s mintegy 10,001) írt. értékű számlákat, ez utóbbiakat érvényesítés nélkül kap­ta vissza. (Szállítási kedvezmények.) A magyar kir. államvas­utak, szab. osztrák-magyar államvasut-társaság és a déli vasút, elfogadva egy, a »Magyar Lovaregyesület« által ez irányban tett indítványt, a budapesti lóversenyekben tényleg résztvevő mezei gazdák utazására és azok lova­inak az illető vasúti vonalakon leendő szállítására vonat­kozólag 50% százaléknyi díjkedvezményt engedélyeztek. E kedvezmény úgy alkalmazlatik, hogy az illető mezei gaz­dák Budapestre való utazásuknál és a lovaknak oda szállítá­sánál a rendes dijszabásszerü egész menet- és szállítási dijat fizetik, a visszautazás, illetőleg szállítás ellenben díjmentesen történik, ha a »Magyar Lovaregyesület« versenytitkárBága a lónak Budapestre történt szállítására vonatkozó fuvarlevelén igazolja, hogy az illető mezei gazda a lóversenyen tényleg résztvett és lova nem ada­tott el. A visszautazásnak, illetőleg szállításnak azonban, ugyanazon állomáson s ugyanazon irányon át kell tör­ténnie, mint a melyből, illetőleg melyen át az utazás és szállítás eredetileg történt. A budapest-bécsi vasút e tárgyban csak 33 százaléknyi díjkedvezményt engedé­lyezett, szintén a fentérintett módozatok mellett; de e ked­vezményt csupán a mezei gazdák személyére korlátozta a lovakat nem részesítve semmiféle szállítási előnyben. Figyelmeztetnek tehát a lóversenyekben résztvenni szán­dékozó mezei gazdák, hogy ha eme most körülirt ked­vezményűvel élni akarnak, a lószállitásról kiállított ere­deti fuvarlevelet verseny után mutassák fel alólirt lovar- egyleti versenytitkárságnál a őzéiből, hygy az rávezet­„IV Y í B V I D É It“. hesse az emlitett (ingyenes hazautazásra, illetőleg szállí­tásra jogosító) igazolást. A mezei gazdákat eme szállítási kedvezményre ezennel figyelmeztetjük. Az idén a követ­kező versenynapokon Isbz mezei gazdák versenye: május 4. és 11-én, aug. 20 án, okt, 12. és 19-én. Budapest, 1884. márcz. 25-én. A »Magyar Lovaregyesület« ver­seny titkársága: Masjon Vilmos, verseny-titkár. ÚJDONSÁGOK­(!) A föltámadás magasztos ünnepét még szebbé tette a tavaszi kedvező időjárás. Boldog-boldogtalan sietett az utczára és a templomokba, amelyek ez úttal egészen tömve voltak. Ami Nyíregyházán nem igen gya­kori jelenség: egész nap tarka néptömegek hullámzása lepte el az utczákat. Az idei keresztény husvét össze esvén a zsidók husvétjával, az üzleti helyiségek, külö­nösen az első napon kivétel nélkül zárva voltak. E körül­mény szintén emelőleg hatott az ünnep komolyságára és fenségére. (Időjárás.) Márcziushóban az időjárás teljesen ta­vaszi volt; derült és borult napok váltakozva követték egymást. 9 nap volt derült, 1G derült-bovult, 6 borult. A légköri csapadék csak a hó második felében jelent­kezett közép mennyiségben. A szelek iránya tuluyomó- lag keleti, a hó második felében déli és délkeleti volt. A hőmérséki minimum e hó 1-ső'napján volt—-4— a maxi­mum 20—21-én + 12' a középhőmérsék -+- 3. 7. volt. A lógsulymérő 28.3 és 28.8 között ingadozott. Daczára a kedvező időjárásnak, a halálozás nagyobb volt, mint februárban. (§) A nyíregyházai függetlenségi pártnak általunk is jelzett nagy gyűlése ünnep második napján délután a csizmadia társulat árucsarnokában, középszerű érdek­lődés mellett, tartatott meg. Lukács Ödön elnök saját és tisztviselő-társai nevében, mandátumáról lemondván, felhívta a közgyűlést a tiszti karnak megválasztására; amely is következőleg alakult meg. Tiszteletbeli el­nök Lukács Ödön. Elnök: Bencs László, alelnök: Török Péter, jegyző: dr. Meslcó László, pénztár­nok : Kovács Fercncz. Ez után a 200-at bizottság névsora állíttatott össze; a 15 tagból álló állandó végrehajtó bizottság megválasztása a 200-as bizottságnak tartatván fen. A követjelölt kikiáltásáról csak anyiban volt szó, hogy az a Vidliczhay József képviselői beszámoló beszéd­je után, vagy is pünköst első napján, délután fog megtörténni. Ha csakugyan való az, hogy az országgyűlési képviselő választások már juniushó végén, vagy legkésőbb juliushó elején meg fognak ejtetni: a korteskedésre alig 4—5 hét marad. Ez pedig nagyon kevés idő; ha csak az ellen- pártiak (a szabad-elvüek és antiszemiták) titokban, kéz alatt nem működnek. Hogy is szokták mondani ? Az ördög nem alszik! (Adóügyi statisztika.) Februárhó végével hátralék­ban maradt Szabolcsmegyében 345.607 frt. 67 kr. Utó­lagos előírás volt 170 frt 69 kr. Összesen 345.778 frt. 36 kr. Ebből befizettetett márcziusban készpénzben : 44.472 frt. 46'/a kr. Töröltetett 16.090 frt. 18>/2 kr. Összesen 60.562 frt. 65 kr. Maradt tartozásban már- cziushó végével: 285.215 frt. 71 kr. Ide számitva a had­mentességi dijt 38.927 frt. 36 kr. a jog és bélyegilleté­ket 237.277 frt 84 V» kr. Lett az adótartozás márczius- hó végével: 561.420 frt. 91 */2 kr. *** A közmunka hátralékok erélyes behajtását rendelte el a közmunka és közlekügyi miniszter ; uta­sítván Szabolcsmegye közönségét egyúttal az eljárás ered­ményének bejelentésére is. Igen helyesen cselekesznek tehát azok, akik a végrehajtást nem várják be; hanem mielőbb igyekezni fognak közmunka tartozásaikat befi­zetni. (Megyei árvaügy.) Múlt 1883. év utolsó negyedé­ben hátrányban maradt 14 db. Ehhez beérkezett az 1884. évi első negyedben 3970 db. Elintézendő volt te­hát 5436. Ebből feldolgozott Péchy Gyula ülnök 1035, Okolicsányi Géza ülnök 1335, Böszörményi Kornél ülnök 985, Novák Gyula jegyző 1017. Palaticz Lajos tiszt, jegyző 108 darabot. Elintéztetett tehát összesen 4680 darab. Elintézetlenül átment ápril hóra 756 ügydarab. A kia­dó hivatalban márcziushó végével kiadmányozatlanul ma­radt 685 db. A számvevői hivatalhoz beérkezett 1884 januárhó 1—tői márcziushó végéig 52 db. Elintéztetett 50, hátrányban maradt 2. A gyámolttak és gondnokol­tak száma volt múlt 1883. deczember végén 16566. Ez év első negyedében töröltetett 177. Maradt 16489. Az árvák vagyona f. é. márcziushó végével volt 519.723 frt. 66% kr. Ebből takarékpéuztárilag kezeltetik 399.880 frt. 80% kr. Kötvényekben és haszonbéri szerződésekben van 118,431 frt 10 kr. Értékpapírokban 1028 frt. Ék­szerekben 383 frt 76 kr. Vagyis összesen : 519.723 frt. 6 6 Ve kr. (—) Egy szédelgő Schwarz-künsztler mutatta be kezdetleges ügyességét husvét második napján este a színkörben, szerencsére, csekély számú közönség előtt; de csekély számú közönségnok is nem csekély boszusá- gára; kimondhatatlan éktelen németséggel tartott cse­vegéssel töltvén be a szüneteket. Még ez magában nem lett volna nagy baj; mert egyik bűvész kevésbé ügyes, mint a másik. De ez a szédelgő német frá­ter oly előleges programmot küldött szét a városban, amely méltán felcsigázhatta a közönség kíváncsiságát; de amely programm oly messze járt az előadási mutat­ványoktól, mint Makó Jéruzsálemtől. Igazi néven nevezve a gyermeket, biz az nem volt más, mint a legarczátla- nabb felültetése a jó hiszemü közönségnek, vagyis még jobban mondva, jcsalás. Az ily szép madarakat nem ár­tana kissé móresre tanítani, és az előadás után azonnal kiutasítani a városból. Sőt nem ártana az ily germani- zálóktól, mindjárt a bejelentéskor, megtagadni az elő­adási engedélyt. (Bűnügyi statisztika.) A nyíregyházai kir. törvény- széki fogházban f. é. márcziushóban le volt tartóztatva 203 egyén. Ezek közijogérvényesen elitéit volt 132, füleb- bezés alatti 45, vizsgálati 56. Nemre nézve 191 férfi, 12 nő. A kosár kötési üzletből befolyt az államkincstár­ba márcziusban 158 frt. 29 kr. A kisváidai járásbíró­ság fogházában le volt tartóztatva 43 egyén, köztük 39 férfi, 4 nő. A migy-kállói jár. bíróságnál le volt tartóz­tatva 79 egyén, köztök 67 férfi, 12 nő. A nyírbátori kir. jár. bíróságnál 21 férfi, 7 nő. (—) Besztereczen hólyagos himlő-járvány uralko­dik. Márcziushó 26-tól, mint a járvány fellépésétől áp- rilhó 1-ig 10 egyén betegedett meg, akik ma is ápolás alatt vannak. Halász község határában, az Eggert és Gencsy tanyán szintén kiütött a hólyagos himlő. A két tanyán 33 himlő eset fordult elő. Meggyógyult 14, meg­halt 12, ápolás alatt van 7. Búj községben és a hozzá tartozó tanyákon 64 hólyagos himlő beteg volt 3 hó alatt, kik közül meghalt 17. Mutatkozott e járvány még szórványosán Nagyfaluban, Kenézlőu, kedvező lefolyással. 0 A nyíregyházai árvaszóknól a városi j árva ügyi beadványok száma volt 1883. deczemberhó 31-én 1401. darab. 1884. január, február és márczius havak­ban beadatott 8 db. Lett összesen 1409 db. Ezekből, a múlt évi 31 db. hátránynyal együtt feldolgozott Ma- jerszky Béla árvaszéki ülnök 439-et, Nikelszky Lajos ülnök, a múlt évi 4 db. hátránynyal elintézett 354-et, Sáry Pál jegyző 7 db. hátrányával együtt 14-et. Hát­ralékban maradt Májerszky Bélánál 29, Nikelszky La­josnál 6, Sáry Pál jegyzőnél 5 db. Az árvák vagyona volt áprilhó 1-én tőkébén 205.369 frt. 54‘/a kr. kész­pénzben 2517 frt. 07 kr. Összesen: 207.886 frt. 61% kr. Az árvák létszáma volt márcziushó 31-én 1409. Nagyko­rúvá lett 17. Maradt 1392. Vagyontalan árva van je­lenleg 333. Városi köz-segélyben részesül 51. Özvegyen maradt szülőknél, és magán jóltevőknél el van helyez­ve 282. — Aki8várdal választó kerületben Farkas Balázs jelenlegi képviselőiemét jelöltül kiáltatott ki folyó hó 16-án Kisvárdán. Farkas megköszönvén a bizalmat, a jelöltsé­get elfogadta.-{-Mennyit nő a nap áprilisben ? Április 1-én a nap 5 óra 39 perczkor kel, és 6 óra 30 perczkor nyugszik, tehát a nap hossza 12 óra 51 perez; mig az éj 11 óra 9 perczig tart. Ápril 30-án a nap 4 óra 45 perczkor kel s 7 óra 9 perczkor nyugszik, tehát a nap hossza 14 óra 24 perez; ellenben az éj csak 8 óra 36 perez. E szerint a nap hossza áprilisben 2 óra 33 perczczel nő s ugyan­annyival természetesen az éj rövidül. )( Weiszman Jakab kálló-semlyéni illetőségű, jelenleg aradi lakos, vezetéknevét Selényire változtatta. A „Képes Csáládi Lapok“ 29-ik számának tartal­ma: A »Kő Úristen«; elbeszélés, irta Majthényi Flóra, (folyt, köv.) — Az ördög; költemény Várady Ferencz- től. — A fehér rózsacsokor ; elbeszélés, irta Borostyá- ui Irma. (folyt, köv.) — Egy kis babona: beszély, irta Bignió Emília, (vége köv.) — A falszekrény rejtelme; elbeszélés, irta Lithvay Viktória, (folyt, köv.) — Heti tárcza ; A legszebb évszak; irta Charles Triste. — Az utczai énekesnő angolból. — A paraszt téusur; elbeszé­lés, irta: Madgits Károly, (folyt, köv.) — Képmagya­rázat. — Mindenféle. Képek : Ázbísí kép: Falu Merw vidékén, — A szudáni harcztérről: Az ol-tebi csatát követő est.— Ez ő. Melléklet; A »Hellen vagy egy év« czimü regény 33—48 oldala. Előfizethetni: Mőhner Vil­mosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 Irt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A »Kiállítási Lapok« 8-ik száma a következő vál­tozatos tartalommal jelent meg: Az 1885. évi országos kiállítás nemzotközi osztályai. Magvak, takarmányfélék, trágyaszerek. Kisipari erő- és munkagépek, lényegesen javított mezőgazdasági gépek, uj találmányok. — Az iparos-ifjúsági egyletek a kiállításon. A munkakiállitás szabályzata. — Ipartörvény: Az 1871. és 1884. évi bi­zottság. A kényszertársulás kérdéséhez. — Kiállítási Krónika, — Kiállítások 1884-ben. — Száz kérvény. — A fegyencz-ipar szabályozása. — Bejelentések a temesvári kerületi bizottságnál. — Bejelentések a soproni kér. bi­zottságnál — Képek az ötvösműkiállitásból; az ipar­csarnok térbeosztása csoportok szerint. Előfizetési ár april- hótól deczemberhó végéig % évre 3 frt. (—) Uj zenemű Manner és Schleuning zenemű ke­reskedésében Szegeden megjelent: »Komámasszony« Mak- róczi János eredeti uj népszínművének összes dalai, 8omló Vadnai Vilma úrnő arczképével. 1. Mikor az oltárnál. . 2. Hej nem oly sok ... 3. Barna legény ... 4. Beh szo­morú a tilinkóm ... 5. Kereszt anyám ... 6. Édes anyám . . . (Palócz dal) 7. Azért sem fogsz ... 8. A cserháti csárda ... 9. Barna kis lány ... 10. Húzzad czigány még a húrod ... 11. Neki adom magamat . . r 12. Miért ragyog ... 13. Dinom-dánom . . . Zongorára és énekre alkalmazta Moor Manó Ára 1 frt 50 kr. Közönség köréből.'51') Nyilvános számadás. A nyíregyházai nőegyletnél 1876 év novemb. havá­tól, a f. 1884 évi márczius 27 napjáig viselt pénztárnok- női, állásomról felszaporodott családi teendőim miatt, le­köszönvén, a nevezett egyletet nagylelkűen segélyező kö­zönség b magam iránti erkölcsi kötelességnek ismerem évenkint megvizsgált számadásaim eredményét s az egy­let vagyoni állását nyilvánosságra hozni. A „Szabolcsme- gyei Közlöny“ 1881-ik évi 54 számában az 1876 évi no­vember havától, az 1881 év végéig közzé tett számadá­som s megvizsgált számadási könyvem igazolása szerént, az 1876. novemb. havától az 1877 decz. 31-ig tett a nőegylet bevétele 1297 frt. 41 krt, kiadása 904 frt. 81 krt. Pénztári maradvány 392 frt. 60 krt. Összes vagyona pedig: 1283 frt. 26 kr. Az 187 8 jun. 1-től az 1878 végéig volt bevétel 879 frt, 64 kr, kiadás 854 frt. 15 kr, pénztári rnarad- váuy 25 frt. 49 kr, egyleti vagyon 1243 frt. 26 kr. Az 1879 jan. 6-tól decz 31-ig bevétel 686 frt. 55 kr, kiadás 644 frt. 92 kr, pénztári maradvány 41 frt. 63 kr, egyleti vagyon 1118 frt. 64 kr. Az 1880 jan. 1-töl decz. 31-ig bevétel volt 2081 frt. 9 kr, kiadás 1920 frt. 47 kr, pénztári maradvány 161 frt. 44 kr, egyleti vagyon 2672 frt. 77 kr. *) Az e rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom