Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1882-12-31 / 53. szám
Nem-de uem ? A polgári törvények feledik a jézusi tan legelső tételét: a szeretetet. Bármerre forduljunk, mindenütt szeretetlenséggel találkozunk. Aránytalanságokat látunk az egyes polgárok jogai és előnyei közt: auii a társadalomban uralkodó szeretetlenségre vall Nézzük a közoktatási Qgyet Itt is roppaut aránytalanságot latunk. Mig egyik vallásfelekezet csaknem összeroskad az iskolai költségek viselése alatt, addig a másik vallásfelekezet uem is érzi annak terhét. Ezen viszás helyzet ismét csak azt igazolja, hogy a jezmi tanok alapjat képező szeretet még mindig nem foglalt oly terjedelmet az emberi társadalmakban, mint a közös jólét azt megköveteli. Az államok fegyverben állása, a munkától elront erőknek improductiv czélokra való elfecsérlése: mind a szeretet és az általános jólét meg(zilárditása ellenére állanak férni. A polgári társadalmaknak is oda kell tehát törekedni, hogy a jézusi tanok az ő kebelükben is érvényre jussanak. Az emberiség általanos jóléte követeli, hogy a szeretetnek nagyobb befolyást engedjenek, miut eddig lehetett tapasztalni A törvényekben, az államok általános jólét alapját képező szeretetnek, szintén oltárt kell emelni: hogy azon miuden polgár egyenlően áldozhasson. Ne legyeuek az állam polgárai: mostoha gyermekei a törvényhozásnak. A törvény minden betűjéből kell, hogy a szeretet szelleme kitűnjék. Szeretet tartja össze a nagy mindenséget; kell, hogy a szeretet kösse össze a/, államok egyes polgárait is. j m. Uj korszak Nyíregyházán. II. ígéretemből képest lássuk a városi árvavagyonok biztosításánál beállott uj korszakra valló ujabb változásokat. Lukács Ödön, Palánszky Sámuel és Török Péter bizottsági tagok 9526/1881 számú határozattal megbízatván az 1879-edik és 1880-adik évi árvaszámodások felülvizsgálatával, véleményes jelentésüket folyó évi de- ! czemberhó 15-ödikén terjesztették be a képviseleti gyűléshez. A beterjesztett véleményes jelentés a legkedvezőbb benyomást tette a képviseletre. A jelentést tevő küldóttségi tagok megvizsgálván ugy a főkönyveket, miut a naplókat, a kezelési dijakról vezetett, a tartozási, a követelési állapotokat kimutató könyveket, a kamatszámítások köuyveit, a szükséges köt vényeket, nyugtákat, utalványokat: vizsgálatuk eredtné- 1 nyét a következőkben adják elő. Mielőtt azonban jelentéstételük tulajdonkepeni érdemére térnének, azQkségcsuek látták megjegyezni a következőket. Ugjauis: n) tekintve az árvaszámadások nagy tömegére és szerfelett bonyolult voltára, már az 1879-ben beadott jelentésükben javaslatba hozták, hogy minden évrőli árvagyámi számadás már a következő év elején megvizsgáltasd már csak azért is, mert e nélkül tulajdonképeu a pénztár valódi állását megítélni nem lehet; azért is továbbá, bogy a hosszas munkálkodás a legernyedetleszorgalmat is kifárasztja : ismételve kéri a küldöttség e javaslatuk elfogalását; b) jelzi továbbá a küldöttség, hogy a számadások felülvizsgálása, a szokottnál nagyobb munkát és huzaLi Fayttt és ATainfenon asszonyok szintéu szőkék voltak. Kugtnia császárné fiuom szőkeségét, Mouchy berezegné arany fürtéit, Oalli/et marquise ragyogó árnyalatú tilágoa szőke haját: egész divatvilag dicsőíti. De térjünk át már a végrendeleti örökös regényére. Tudjuk meg, mi történik vele ? Az iljunak más olvasmá nja nem lévén nagy bátyja eral -kiratánál. inár jó előre baladt annak olvasásában és tanulmányozásában; midóo bizonyos Trégenteil Móricz nevű barátja jószágán pihenő állomást tartott; e teltével azt akarváu barátjának tudtára adni, hogy ott közelébcu fedezett fal egy tiatal hölgyet, aki minden tekintetben megfelel a végrendelet kívánalmának De Móricz csakhamar lelohasztá az érdekeltséget; értésére adván a végrendeleti örökösnek Albertnek, hogy azon hölgy Oerac Luise, unoka húgának Madelei-nek barátnője, és hogy azt épen 6 szereti. Móricz elébb unoka bugát Madeleinet szerette; de most már érzelmét annak kedves barátnőjével osztván meg. raegigérteté Alberttel, hogy arra a isiikért nem tart hajtó vadászatot; miért is megismertető őt unokahugával. Most már bár tnan olvasgatták a nagybátya emlékiratát. Kezdetben Albertet az olvasás elfogulttá tette, minthogy Madeleine erősen barna volt a ez okon nagybátyjának a szókékre halmazott magasztalása kellemetlenül hatott rá annál inkább, mivel Madeleine öt mindinkább elbijolá. Ez által Albert csak Móricz féltékenységét növelte, aki csak most ismerte fel lelkében, hogy ö tulajdonképen nem Loaiset, hanem Madalein-t szereli. Ekkép a helyzet megváltozván, Móricz mindent elkövetett, hogy Albert barátja szivét Luisehez viszszavezesse, ami meg is történt. Madaleine szintén felfedozte szivében, hogy az nem Albertért, hanem Móriczért hevül. Igy Albert a szőke uót feltalálván és szivét megnyervén, nagybátyja szeszélyes végrendeletének eleget tott és gazdag emberré lett. Mindenesetre igen érdekes olvasmány: »J4 tzöke nök könyve.« A. II. rnosabb időt vett igénybe; mivel számvevő hiányában eunek munkakörét is felölelni kellett. t) kijelenti még a küldöttség, miszerint az 1877/78 évi számadások felülvizsgálása alkalmával tett s képviseletiig határozati erőre emelt javaslataik közzül ismét több nem hajtatott végre; s ezért az általuk törültetm javasolt s a képviselet által töröltetni rendelt bizonyos tömegek még ma is könyveltetnek. Ezen általános megjegyzések után áttér a jelentés a felülvizsgálat érdemére. Első helyen szól az a számadási könyvekről s az azokban talált eredményről; fel tüntetve a pénztári állást. Szól továbbá a kötvényekről, az ezek vizsgálatánál felmerült hiányokról és javaslatokról Szól még a függelékben az előlegezméuyt tőkékről' réezint a hibásan tett többlet-kiadásokból származott követelésekről. Végre szól az elveszett követelésekről. A számadást illetőleg, előadja a jelentés, bogy: Tartozik a pénztár az összes árváknak 1879-ben A közös árvapénztár tartozási állapotának kimutatása szerént, a) készpénzben 97,526 frt. 30'/a kr. b) magán adósoknál levő kötvényekben 76,108 frt, 78'/. kr. c) ennek kamat-hátrányában 3424 frt. 63 kr. oszszes tartozás 177,059 frt. 72 kr. Fedeztetik az árvák követelése: a közös árvapéuztár követelési állapotának kimutatása szerént 1. a) közös pénztári kötvényekben és előlegekben 92 197 frt 93'/, kr. b) ennek kamatliátrányában 6550 frt. 58 kr. c) magán adósoknál levő kötvényekben 76,108 frt78'/, kr. d) ennek kaniathátrányában 3424 frt. 63 kr. 2. a pénztári napló szerénti pénztári maradványban 4553 frt. 92 kr. Összes fedezet 182,835 frt 85 kr. Levonva a tartozás 177,059 frt. 13 Lesz a tartalék-alap 5776 frt. 13 kr. A pénztár állása, a könyvek szerint 1880-ban: tartozik a pénztár az összes árváknak 1. a közös árvapénztár tartozási állapotának kimutatása szerint a) készpénzben 94,640 frt 19 kr. b) magán adósoknál levő kötvényekben 72,750 frt 99'/, kr. c) ennek kainat-l.átrányában 4072 frt 36 kr. Összes tartozás: 171,463 frt 54'/, kr. Fedeztetik az árvák követelése 1. a közös árvapénztár követelési állapotának kimutatása szerint а) közös pénztári kötvényekben és előlegekben 92,611 frt 02 kr, б) ennek kamat-hátrányában 7009 frt 46 kr. c) magán adósoknál levő kötvényekben 72750 frt 99'/, kr. d) ennek kamathátrányában 4072 frt 36 kr. 2. A pénztárinaplóban mutatkozó páuztári maradványban 4668 frt 89 kr. Levonván a tartozást 171,463 fr t 54 '/, kr. Lesz a tartalékalap 9649 « 18 » Megjegyzi a jelentés, hogy ezen tartalékalap csak névleges; mart a 986 frt 44'/, kr. elveszett követelés levouandó belőle. Lesz tehát ez összeg levonása után a valóságos tartalékalap 8662 frt 73'/, kr. Nem hagyhatja emlitetlenül a jelentés azon körülményt, hogy a számadási könyvekben, a pontos könyvvitel ellenére is, számos igazitások fordulnak elő. Jövőre az ilyeneket mellőzendőknek véli a jelentés. Ezután elősorolja a jelentés, hogy a 986 frt, 44 '/, kr. elveszett követelés kiknél veszett el? Elősorol továbbá a jelentés több oly tőkéket, amelyek a volt tiszti ügyész kezén részint eltűntek, részint biztosítatlanul jöttek át a mostani tiszti ügyész kezére. Örvendetes tudomásul vette a képviselet, hogy ma már a teljesen elveszett 986 forint 44'/, kron kivül. alig van veszélyeztetett követelés; mivel Meskó László, tiszti ügyész, részint uj kötvényeket vett az illető adósoktól, résziut jótállók által biztosította és bekebeleztette az árva követeléseket. Mennyi lesz tulajdonképeu a takarék-alap? az csak akkor lesz megtudható, ha ez évben behajtatuak a javasolt tőkék. Felmerülvén azon körülmény, hogy bizonyos árvahagyatékok biztosított voltára nézve, a számadó gyám nem tájékozhatta magát. Miért is javasolja a jelentés, hogy a hagyaték felosztásánál betáblázni szokott árvavagyonokról, n el. kkönyvtöl vissza érkező végzések legalább másolatban, a gyámmal esetröl-esetre közöltessenek. Elismerőleg njilatkozik a jelentés Zajácz József gjám pontos és szorgalmas müködé«éről, s a számadások további terhe alól felmenteudőnek véleményezi. A közgyűlés jegyzőkönyvi elismerést szavazott meg számadó árvagyámnak s a felmentvény részére kiadatni határoztatott. y. Az év végén. Az uj év küszöbén, a világ-egyetem, eme korszakot képező állomásán, minden ember egy elmélkedő visszapillantást tesz a lezajlott év eseményeire. Számba veti az időt az annak megfelelő eredménynyel, s aztán képezi a mérleget — már ugy miut kiüt: activ vagy pattiv sáldóval. A zárlat után bölcselkedik a kereskedő, mely czikk után kisebb vagy nagyobb haszon mutatkozott? melyik üzlet bir több, vagy kevesebb kelendőséggel? s a szerint intézkedik : egyes üzérkedéssel felhágy, másokat jobban felkarol, esetleg mérsékel, mert az elért eredmény iránytűje, az újabb cselekménynek. Az idő egysége figyelő állomás az ember működésében, ahol meg kell pihenni, visszapillantva a megfutott időpályéra, megmérjük a haladás jó vagy szenvedő voltát s e szerint elégedetten iudul a váudor a siker biztos tudatával. Előre! Eiőre! — mig a múlton sopánkodó aggódva néz a jövő elé; mert a múltban szenvedett kárt a jövő sohasem pótolja, mivel az idő halad s mindennap eredményével egy-egy nap múlik. A bezáruló 1882 esztendő eredményei ezekrs nézve kielégítők lehetnek. A termésünk jóval felülmulta a közép számot, egészségi állapotunkat ragály nem támadta meg, a békét külelleuség nem zavarta, iparunk fejlődött, kereskedelmünk élénk volt. S mégis könybelúbbadiiak honfi szemeink, ha az elvonuló év daemoni rombolásain akad meg tekintetünk. Szivüuk össze szorul, ha ama tátongó űrre nézünk, melyet ezen év társadalmuuk nyugalmán ütött. Fennen ragyogtak a magyar láthatáron, az egyenlőség, testvériség és szabadelviiség csillagai. Fénjeseu lobogott a nyugoti czivilizáczió szövétneke palotában, kunyhóban, a tudoináuyos Akadémiában, az iparmühelyekbeu, törvény előtt s a vásártéren. Mindenki egyaránt élvezte, az 1848 év magasztos következményeit. Igy volt et az év hajnalán.'! Ma, az év alkonyáu, Magyarországban az egyeulőség nemes fogalmait a félreertós, a testvériséget a kicsinyes gyűlölködés hajszája és a szabadelvüséget a középkor fatiatismusa váltotta fel. Ez egy rövid év müve 1 1 A magasztos eszmék, nemes fogalmak ma ki lettek gúnyolva. Nem respektáljuk többé a társadalmi rend — legfontosabb téuyezőjét: az egyéni szabadságot. — »Ébredést« — színlelve, a középkor sötét sülyesztőjére léptüuk, s a nyugati czivilizáczió ösvényén haladott társadalom inkább a visszaesés lejtőjén áll 1 Ez egy rövid év müve! Nem, ez igy nem jól van. A magyar társadalom kétség kivül beteg. Gyógj szerre, orvosra van szükség. Vájjon hoz-e a közel jövő Mucius Scaevolákat ?! A középkor egyik sötét szakasza ismétlődött az 1882 évben. No de remélhetőleg ez volt az utolsó ^és helyébe lép egy uj szakasz, melynek feladata, helyre hozni a mult tévedéseit s begyógyítani társadalmunkon az ejtett sebeket. Adja ég, hogy ugy legyen ! Boldog újévet: Deutsch Adolf. Miért nem olvas a köznép hirlapotJ Nemzetünk tudományos nagyjai méltó aggodalommal tekintenek a társadalom zömét képező köznép elmaradottságára, mondhatni Bötét tudatlanságára. Ha a társadalom egy gépezetnek nevezhető, akkor arra kell mindenképp igyekeznünk, hogy az azt alkotó miuden rész megfelelő és munkaképes legyen ; csak igy remélhetünk kívánt eredményt. Vaunak, kik szellemi te. mékeik áldásos világával akarnak féuyt terjeszteni, mely a legalsóbb réteg értelmi homályáig kihasson. De czéljókat nem képesek elérni, sőt meg sem közelíteni, uiert feledik a tilaj kellő elkészítését, haszontalan munka, a tudatlanság burjána közé, az értetlenség keméuy szirtjére a legtisztább büzát is elszórni; nem hozhat uz gyümölcsöt, kíméletlenül sodorja el az élet zivatara. . . De hányan vannak, kik a köznépet értelmi korlátoltságáért, éles gunynyal nézik le, csak azért tartják embernek, mert az is felemelt fővel jár. Óh kegyeltjei a szeszélyes torsnak, ne feledjék soha, a pór azon fundamentom, melyre fejedolmek épitik ingathatlau trónjaikat. Ne feledjék, a földmives verejtékes munkájának eredménye mindaz, melylyel asztalaik naponta rakvák. Ne feledjék, bogy a gabnafó nyújtja a tápot, nem a bányák kiaknázott aranya. . . Euuyi jó uem tűrhet hálátlanságot, mégis legtöbbször a jutalom az. Mily leereszkedok akkor, inily barátságosau szorongatják a lenézett pórnép munkától érdesült tenyerét, midőn annak vállain jólét, zsíros hivatal, hirnév kényelmes pólezára emelkedhetnek? Miért virágzik Poroszország, miért emelkedett Anglia a jólét magaslatára, miért heverte ki a Franczia oly hamar a testén és zsebén a győző által ejtett iszonyú érvágást, mely más nemzetnek halálát idézte volna elő s miért daraboltatott szét a nagy Törökbirodalom európai része? Bizonyosan nzért, mert amazoknak népe müveit, értelmes, emezé tudatlan és makacs. Tudatlauságból ered a legtöbb bűu, mely megvesztegeti az erkölcsöket, kiirtja a jobb érzést, az üdvöset kárhoztatja, a rá nézve károsat, veszélyeset pártolja, elősegíti, visszavonást támaszt a nemzetben, melylyel önsirját ássa meg szentségtelen kezekkel . . . Halljátok a paedagogok zakariási szózatát, mely a tudomány újjászületését bizton remélvo hirdeti, ho/zatok ajándékot a szeut, a boldogító ügy oltárára, melynek áldásaiban a nemzet minden tagja részesüljön. Azt mondják a könnyen hivők, a nép nem áldoz semmit ismereteinek gyarapításáért, annak nincs igénye niucs vágya, végtelen tévednek vagy meggyőződésük ellen szóllnak azok. Vau annak igénye is vágya is, de értelmi szegénységével képtelen felismerni a jó és nem jó eszközöket, melyekkel azt kielégítheti. Legyen csak a községeknek a nép képességéhez mórt könyvekből álló könyvtára, biztosan meg fogja vetni a Tatár Péterek, Bagó M trtonok, BarUlicsok által forgalomba hozott babona terjesztő históriát, melyekért ezreket szór ki bőkezüleg évente. Ezt ismeri a nép legjobbnak, mert nincs aki jobakkal ismertesse meg. Ezeket törvényhozással is le kell tiltani a piaczokról, a vásári ponyvákról; mert mig ezeket olvassa. kiirthatlan azon bal hiedelem, hogy az északi fény, az üst'ikös háborút, döghalált, nagy szükséget jelent . . . Szerintem a lapok vannak hivatva arra, hogy a nép értelmét fejleszszék, a helyzettel megismertessék, gondolkodásmódját irányítsák. De vajmi kevés azon lapok száma, mely a nép kezébe adható volna. Nem mondom én, hogy a fővárosi úgynevezett nagy politikai lapok eltérjenek kitűzött irányok és irályuktól; sőt nekik épen az a feladatuk, hogy a tudományos, müveit osztályt képviseljék és haladó igényeit a lehetőségig kielégítsék. I>e a fővárosi kisebb heti lapokkal és megyei újságokkal éppen ellenkező történhetnék Vagy azt gondolják úgy a fővárosi miut a megyei kiadó és szerkesztő urak, hogy
