Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-31 / 53. szám

„IN Y í R V I D JÉ K" ha lapjaik nehézkes irályát és irányát változtatják, a nép tehetségéhez mérik, egyelőre nem lesz jövőjök pangásnak indul ü/letök, határozottan állitorn, aggodalmuk teljesen alaptalauuak t'og bizonyulni, mert anyagilag tehetséges gazdáink tömegesen lépnének az előfizetők sorába. Egy követváiasztás alkalmával, midőn azt kérdeztem egyik választó polgártól, hogy melyik jelöltre szavaz, igy válaszolt: »Ct>ak a jobb pártra szavazok, mert mindig jobb a jobb, ón is több hasznát veszem a jobb kezemnek.* Szánandó járatlanság az országos dolgokban. Legnagyobb hiba azzal vau elkövetve lapjaink szerkesztésénél, hogy az idegen szavakat gyakran használják, mi által a uép természetesen uem érti a közleményt, gyakrau az újdonságot elolvasva léire dobja azt. Kérdem, nem-e hivatása a lapoknak, hogy a nemzeti nyelvet miveljék, minek akkor az a sok latin, német, frauczia kifejezés? Vagy maguk a szerkesztők akarnak hódolni a Schulvereiu tolakodó követelődzéseiuek ? Miuden népnek legféltettebb kincse nemzeti uyelve. Nektlnk, kiknek a hajdani nagyságból nyelvünk maradt drága emlékül meg, annyi önkény és megaláztatás között, két, sőt százszorosan kell arra ügyelnünk ; mert csak az a nemzet érezhet együtt, annak lehet érdeke közös, mely egy nyelven beszél. Legnagyobb baja magyar fajunknak, hogy az ősei által annyi élet és véren szerzett, a Sajónál, Mohácsuál, Világosnál végveszélylyel enyészettel fenyegetett haza szent földét idegen ajkúak lakják. Örömmel kell megjegyeznünk e helyütt, hogy sokau felvenni készülnek azon haza nyelvét, melynek polgárai közé számítani magukat, jól esik nekik. Legiukább a megyei lapok vannak hivatva a néphez alkalmazkodui. Hagyják a politikát a fővárosi heti lapoknak, mert ez is szükséges — melyek közül, mint a »Képes Néplap«, többen helyesen fejtegetik azt. Tisztázzák, a megyei kérdéseket ismertessék a nevezetesebb gyűlések határozatait, szóljanak ezekhez az igazság és közérdek nevében, mutassanak rá a vétkes mulasztásokra, ügyorvoslatokat ajánljanak, szóval ne a más, hanem saját házuk előtt seperjenek. Ne adják magukat egyesek vagy társulatoknak bérbe szolgáljanak a közügynek. Az anynyira gyűlöletes »nyiltterezést« lehetőségig .kerüljék, mert ez a lap tekintélyét alá ássa. Olyan emberek lépjenek a felettébb nehéz és foutos szerkesztői pályára, kik hivatást és elég erőt éreznek magukban s nem saját kényelmükért kontárkodásokkal boszantják az olvasó közönséget . . .*) Vajha szerény nézetem viszhangra találna. Ha lapjaink igy, vagy ennél helyesebben szerkesztetnének : akkor a köznép is olvasna lapot, melylyel kétség kivül műveltségét segítené elő. Sipos Lajos. Az ország czimerének használata. A magyar korona országai egyesitett czimerének és az ország külön czimerének magánzók és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatása tárgyában, a belügyminiszter törvényjavaslatot dolgoztatott ki, melynek főbb határozatai a következők : A törvény hatályba léptétől kezdve az emiitett czimerek bármelyike gyári- vagy ipar-czikkeken, árukon, üzleti helyiségeken, czimtáblákon, üzleti nyomtatványokon, stb. csak a miniszterelnök írásbeli engedélye mellett használhatók. Az erre vonatkozó folyamodvány a törvényhatóság első tisztviselőjéhez (alispán, polgármester) intézendő, s igazolandó, hogy a kérelmező nincs hivatalvesztésre ítélve, és hogy a politikai jogok gyakorlatában van, erkölcsileg kifogástalan, üzlete pedig oly terjedelmű, vagy üzletének tárgyai oly kiváló minőségűek, "hogy az ország czimere használhatásának engedélyezését megérdemli. (2. §.) A fent jelzett hatóság az esetleg szükségesnek mutatkozó nyomozásokat megteszi, — ha kell, szakértőket meghallgat, s az ügyet indokolt javaslattal a belügyminiszter, illetve a bán utján a miniszterelnök elé terjeszti, ki a tárgy természete szerint illetékes társminiszter meghallgatásával határoz. Az engedélyért 50 frtnyi dij fizetendő. Közjótékonysági egyletek és intézeteknek a dij fizetését a minisztérium a miniszterelnök ajánlatára elengedheti (3.§.) A hitel- es pénz-intézetek ezen czimerek használhatására szóló engedélyt csak törvény által nyerhetnek. (4 §•) Azok, kik az ezen törvényben említett czimerek valamelyikét czégeiken, cziinlapjaikon stb. 1881. év végéig engedély nélkül, de jóhiszemüleg használták, kötelesek a törvény kihirdetésének napjától számított három hó alatt engedélyért folyamodni, s annak megnyertével a dijat lefizetni. Ki ezen három hó alatt uem folyamodott, vagy kitől az engedély megtagadtatott, ezen czimereket többé nem használhatja. (5. §.) Kik az állam egyedáruságának tárgyait képező czikkeket hatósági engedély mellett árulnak, például dohánytőzsérek, lottógyüjtődék bélyegárudák stb., az illetékes uton nyert engedély alapján, az állam egyedáruságának tárgyaira vonatkozó czimtábláikon ezen czimereket is használhatják. Hasonlólag használhatják, azok is, kik a m. kir. udvari czimet a fenálló szabályszerű eljárás mellett eddig megnyerték, — vagy ezentúl megnyerni fogják. (6. §.) Jogerőre emelkedett oly bírói ítélet, mely a poli tikai jogok felfüggesztésére avagy hivatalvesztésre szól az ezen czimerek használhatására vonatkozó engedélynek érvényét megszünteti, (8. §.) Ezen czimereknek a jelen törvénybe ütköző használata kihágást képez, és két hónapig terjedhető elzárással s háromszáz frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, mely a szegény alapba foly. — A czimtáblák, mennyiben a hatóságilag kiszabott idő alatt át nem alakittatnak hatóságilag eltávolitandók a czimlapok s nyomtatványok pedig megsemmisítendők. (9. §.) A miniszterelnök felhatalmaztatik az adott engedély hatályát megszüntetni, illetőleg az adott engedélyt viszavonni, ha az illető magános testület vagy intézet oly körülmények közé jutna, melyek között az ezen czimerek használatára vonatkozó engedély a kérelmezés idején meg nem adathatott volna (10. §.) ') Legközelebb hozzá fogunk szólani e jóakaratú czikkuek rii.k is vonatkozó részéhez. Szerk. T a r k a s á g o k. Auclert kisasszony határozati javaslatot dolgozott ki a nők szavazat-joga tárgyában s ezt Camile Sée ur nagyon támogatja. Auclert kisasszony aggszüz lévén, haragszik a férjes nőkre, s e haragját a javaslatban is kiönté. E szerent csak az özvegy nők és a hajadonok bírnának szavazati joggal; de a férjes nők nem, mivel — szerénte — ez esetben a férjes nőknek két szavazatuk lenne ; t. i. a saját és férjük szavazata, mert felteszik, hogy egy férj sem merue másként szavazni, mint neje. * * * A mama és a kicsike a konyhába mennek, meguézni, ha vájjon adott-e a szakácsné reggelit Micziuek, a kedvencz macskának. Miczi már akkor javában szürcsölte a meleg tejet, még pedig egy hatalmas kandúr társaságában . — Hogyan kerül ide ez az állat? — kérdé a mama. — Hát te nem tudod mama? Hiszen ez a kandúr a Miczi bakája. — Felelt gyorsan a kicsike. * * * Beaujon bankárt párbajra hivta ki egy dühös katonatiszt. A bankár kérte a tisztet, hogy mielőtt határoznának a párbaj fölött, ebédeljenek együtt nála, a bankár asztalánál. A tiszt vonakodott; miután azonban a bankár sehogy sem akart tágítani: a tiszt engedett, elfogadta a meg hivást. Az ebéd, amelyben több igéző szépségű hölgy is részt vett, s átlátszó ruhában kaczér leányok szolgáltak fel, akik a tiszt fejét teljesen megzavarlak, valóságos lucullusi volt. Mikor a lakoma véget ért Blaujon igy szólt ellenfeléhez : »Hát azt hiszi ön uram! hogy ily pompás élettől s 500,000 frt livro jövedelemről csak olyan könnyeu lemond az ember? Ha ön nekem bebizonyítja, hogy szintéu ily nagy áldozatot hoz, mint -Vi, akkor elismerem önt, szembeu velem párbaj képesnek bármely perczbeu rendelkezésére állok.* A katonatiszt megköszönte az ebédet, bocsánatot kért és távozott. A párbajról tudni sem akart többé. * * * Hogyan lehet az te Vilma! hogy te már a] mézes betekben haragszol férjedre ? — Hogyne haragudnám édesem ! mikor vitatkozni sem lehet vele; mindenben nekem ad igazat. — Az igaz, hogy az rettenetes valami. * * * — Mondja meg kérem Kohn ur, miért változtatja meg a uevét? Hiszen ön mindig kozmopolitának vallotta magát ? — Igaz, én most is kozmopolita vagyok; de mikor a régi firmának nincsen az ü hitele. * * • — Hogyan fiatal ember ? — kérdé a főnök csinos segédjétől, aki épen pár perczczel kérte meg a főnök egyik leányát. — Ön leányom kezét kéri? Nem tudom, uram szemtelen vakmerősége, vagy furfangos számítása felett csudálkozzam-e inkább! Minthogy azonban — fordított egyet a bankár a logikán — egy szemtelen vakmerő ember és egy furfangos számító nagyon is alkalmas börze-üzletekre, tehát megkapja leányomat és társul veszem üzletembe. ÚJDONSÁGOK. (!!) Mire lapunk mai száma a nagyérdemű közönség kezébe jut, az újév már akkor valószinüleg beáll. Helyén való dolog tehát, hogy boldog újévet kívánjunk kedves olvasóinknak. Egyszersmind szabadságot veszünk magunknak tisztelettel figyelmeztetni olvasóinkat a mai szám mellett szétküldött utánvételi jegyünkre; kérvén ugy a hátralékban levő, mint az újév első negyedére esedékes előfizetési összegeknek szives beküldését. -f- A szabolcsmegyei 219. virilista közt legtöbb adót fizet gr. Dessewffv Miklós (20853 frt, 88 krt), legkevesebbet Rochlic/, Sámuel (315 forintot). (Megyei árvaűgyek.) A mult októberhóról elintézetlenül átjött novemberre 1247 darab. Ehhez beérkezett november 30-ig 1006 darab. Lett összesen az elintézendő 2253 darab. Ebből elintéztetett 887 darab. Elintézetlenül átmegy decze.nberhóra 1366 darab. Az elintézett 887 darabból előterjesztett : Básthy Barna ülnök 244 darabot, Péchy Gyula ülnök 112 darabot, Böszörményi Kornél 211 darabot, Okolicsáuyi Géza 249 darabot, Nóvák Gyula jegyző 71 darabot. + A netalán bekövetkezhető általános mozgósítás esetében szükségesnek találta a honvédelmi minisztérium, a földinivelési, ipar és kereskedelmi, nemkülömben a cs. kir. közös hadügyminiszterrel egyelértőleg ugy intézkedni, hogy a legfelsőbb mozgósitási parancs kiadását követő első 48 órán át, minden állami és vasúti távírda bi vatalnál, tehát azon vasúti állomásoknál is, a melyeknél rendes viszonyok között, állami és magán sürgönyök nem vétetnek fel, az állandó uap és éjjeli szolgálat rendszeresítessék. (Adóügy.) Folyó évi október hóban maradt hátralék Szabolc«megyében 570,074 frt 69V» kr. Ehhez utólagosan előiratott 4858 frt 98'/j kr. Lett az összes tartozás 574,933 frt 68 kr. Levonva ebből a novemberhóban részint készpénz befizetésekkel, részint leirás következtében befolyt 133,633 frt 33 >/i krt. marad hátralék novemberhó végével 441,300 frt 34 '/a kr. Ehhez számítva a hadmeutességi díjtartozást 31.447 frt 94 krt, bélyeg és jogilletéket 276,412 frt 23 krt. Volt az összes hátralék novemberhó végével 749,160 frt 52 kr. Novemberhóban két nagy adófizetőnek engedélyeztetett fizetési halasztás. Házadómentesség 8 háztulajdonosnak adatott. (HymenJ Nyíry Anna úrhölgyet Nyiry Ferencz nyíregyházai birtokos kedves leányát, Bálás Ödön />kloveles gyógyszerész az ünnepekben jegyezte el. Áldás frigyükre! - Szentkirályi János, fiatal barátunk s a t első tiszavidéki Gazdasági egyesület tevékeny és szorgalmas titkára, folyó évi deczemberhó 26-án váltott jegyet Tordán Szentkirályi Lajos városi tanácsos és odavalo birtokos kedves és szellemdús leáuyával Júliával. Aldas kísérje e szerelemből kötött frigyet! — A takarékpénztári betétek kamatainak megadoztatasara vonatkozó törvényjavaslat ellen, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara is intézett feliratot a pénzügyminiszterhez. Nevezett kamara nem kivánja, hogy a miniszter a törvényjavaslatot egészen visszavonja, hanem ken, hogy azt, ujabb megvitatás végett, egy az erdekeit peuzmtézetek képviselőiből alakítandó értekezlet ele bocsássa. (Közegészségügy) A novemberi barátságtalan időjárás, kevéssé kedvezőtlenné tette a már hónapok óta jó kozegeszségi állapotot. Leggyakrabban voltak észlelhetők a legzö szervi bántalmak közt a tüdőhurutok, s itt-ott tüdő- és hurutos toroklobok. A heveny-fertőzési kórók kozzül szórványosan 2—3 orbáncz, hökhurut, torokgyik es vörheny. Ez utolsó Nyíregyházának egy bokortanyájan járványosán lépett fel, amely az iskola bezáratását is szükségessé tette. Ugyan e baj Besztereczen, toroklobbal súlyosbítva, november közapén kiütvén összesen 28 esetben 11 halálozással mutatkozott. A vajai himlöjár vány pedig már e hónap végéig 48 esettel fordult elő, 11 halalozástidézvén elő; a bakta-lórántházai 22 esettel. 4 halálozás mellett. Innen Rohodra is átmenvén, 12 eset fordnlt elő 2 halálozással. Az itt nálunk uralkodó mocsárláz: most csaknem szünetelni látszik. (o.) A városi mórtékhitelesités, mint halljuk, valószínűleg bérbe fog adatni; minthogy még eddig a város mindig ráfizetett. Az eddigi hitelesítő közeg a közköltség kivetésénél és kezelésénél fog alkalmazást kapni. A bérleni szándékozót 9 téren igen gyakorlott egyénnek mondják. — Országos dohánykiállitás Budapesten. Egy országos dohánykiállitásnak Budapesten leendő rendezése iránt mozgalom indult meg az orsz. magyar gazdasági egyesület keblében. A kiállítás főczélja a' dohány minőségi termelésének előmozdítására irányulna oly módon, hogy itt az ország minden részében termelt dohányfajok, a talajviszonyok megjelölésével egybegyűjtetvén, szakértők által megvizsgáltatnak, s ezek kijelölnék ugy a talaj, mint a termelés hiányait, valamint azokat a módozatokat, melyeket a termelési minőség fokozása czéljából közös megegyezéssel életbe léptetni, esetleg kényszer utján is keresztül vinui szükséges, mi által a termények értéke nagyban fogna emelkedni. Ez irányban legközelebb kikérik a pénzügyminisztérium dohánykezelőségének beleegyezését. Egyúttal a termelőkhöz is eleve ki fogják bocsátani a felhívást, hogy azok kellőképen elkészülhessenek a kiállításban való részvételre. (Bűnügyi statisztika.) A nyíregyházai központi fogháznál a mult novemberhóban le volt tartóztatva öszszesen 185 egyén, akik közöl elitélt volt 72., fölebbezés alatti 80, vizsgálati 33; 177 férfi 8 nő. A kisvárdai járásbíróság fogházában le volt tartóztatva 39 egyén, köztük 23 elitélt, 1 6 vizsgálati. A nagy-kállói kir. járásbíróságnál 21, köztük 15 elitélt, 6 vizsgálati. A nyirbáthori kir. járásbiróságnál 18 jogérvényesen elitélt, 7 vizsgálati, összesen 25. Az egész megyében 270 fegyencz volt letartóztatva. X Az acsádi egészségügyi körben, ahol eddig orvosi segély, a nagy távolság miatt, csak alig volt szerezhető, közelelebb dr. Kempf József választatott meg körorvosul. (!) A szakolyi ref. iskolai könyvtárra, adakoztak: B. J. 2 frt. Elek István 70 kr. Hokk László 70 kr. ifj. Győri József 40 kr. Rath Mór budapesti könyvkereskedő, a nála megrendelt könyvek árából 10 %-it engedett és 6 darab igen értékes könyvet ajándékozott. Fogadja a derék könyárus a szakolyi iskolai könyvtár nevében forró köszönetünket. — A vasárnap megünnepléséről és általában a vasár-és ünnepnapokon tartandó munkaszünet szabályozásáról szóló törvényjavaslat előmunkálataival pár nap alatt — mint jó forrásból értesülünk — elkészülnek az illető minisztériumban. Ezen előmunkálatok anyaga, az osztrák magyar monarchia külföldön székelő nagykövetségei utjáu gyűjtetett. Legrészletesebb intézkedéseket e részben Anglia szolgáltatott. Az angol földön divó általános és részletes szabályzatok szelleme, a vasárnapi munkakényszer megakadályozásában, teljesen egységes s orre vonatkozólag illetékes helyről biztosítanak is, hogy a kidolgozandó törvényjavaslat szerkesztésénél különös gond lesz fordítva olyszerü intézkedések tervezésére, melyek folytán azon kényszer, mely némely iparvállalat részéről a munkások vasárnapi munkakötelezettsége

tiránt esetleg gyakoroltatnék, méltáuyos és enyhítő legyen. Kétséget nem szeuved, hogy a legsarkalatosabb vallás-erkölcsi s közreudészeti érvek hozhatók fel a mellett, hogy ezen törvényjavaslat mielőbb benyujtassék s a vasárnapi munkaszünet kérdését, mind az ipar, mind pedig a munkások érdekeinek kellő figyelembe vételével, maga a törvényhozás oldja m-ig. — Az országgyűlés elé beterjesztendő ezen törvényjavaslattal kapcsolatosan és annak szelleméhez képest leeud legalkalmasabban teljesíthető a hirlap szedő személyzet abbeli óhaja is, hogy a hétfői lapkiadás s ezzel egybefüggőleg a vasárnapi nyomdamunka beszüntettessék. A kormánytól függ, hogy előbb vagy utóbb lesz-e azon helyzetben a törvényhozás, miszerint a vasárnap megüneplése és általában a vasár- és ünepnapokon tartandó munkaszünet a közóhajuak megfelelőleg országosan rendeztessék. (§) A »szinpad« czimü szaklap, amely a magyar szinészet érdekeit képviseli 1883-ban is folytatja pályáját és működését, Rajkai F. István szerkesztése mellett. A lap hetenkint egyszer vasárnapon jelenik meg. Sajnáljuk, hogy az előfizetés iránt nem tájékozhatjuk az érdeklődőket; miután a kiadóhivatal minket sem értesített arról. — A községi takarékmagtárakat előmozdítandó, a közgazdasági miniszter, a gazdasági egyesületek által értesítést szerez magának a területükön létező vagy létezett takarékmagtárak viszonyairól. Nevezetesen ismerni kivánja a fennálló vagy megszűnt községi takarékmagtárak alapszabályait, a forgalmi kimutatást minél több évről, melyben az alaptőke az évi forgalom, a kezelés költségei, a vagyon álladék, egy szóval, a magtár kezelésére és működésének eredményére vonatkozó min-