Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-24 / 52. szám

III. évfolyam. Nyíregyháza. 201. szám. Vasárnap, 1882. deezemberhó 17. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. A SZABOLCSMEG-YEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenib: lietenbint egyszer vasárnapon. Előfizetési föltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Kgész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre ,,... 1, A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások Pirinjjor János és Jóba Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre­czeni-uteza 1551. szám) intózendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziini; alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 6 kr; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés utáu 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 kraj czár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére kiadó-liivataluukban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Hamburgban. Előfizetésre való fölhívás. A „Nyírvidék" a már küszöbön levő 1883-dik évvel fennállásának negyedik évébe lép. Eme minden időszaki sajtótermékre nézve fontos időpontnál nem mulaszthatjuk el, hogy ki ne fejezzük köszönetünket mindazoknak, akik a már­már hátunk mögé tűnt három, év lefolyása alatt szivesek voltak lapunk fennállását anyagi és szel­lemi támogatásukkal biztosítani. E három éves szorosabb összeköttetés és tá­mogatás, benőnket viszont arra kötelez, hogy a nagyérdemű közönség anyagi és szellemi érdekeit tovább is hüven szolgálni igyekezzünk. Hiszszük és reméljük, hogy e kötelezettségünknek meg is fo­gunk felelni. Nem téveszteudjük azonban szem elől azt sem, hogy lapunknak a közérdekek, a magyar társada­lom és a közös haza irányában is vannak köte­lességei, amelyekről elfeledkeznie semmi körülmé­nyek közt sem szabad. Valamint eddig, ugy ezentúl sem lépjük át az irodalmi tisztesség és komolyság határait, nem lé­vén barátai a szélhámosságnak és a húrfeszitésnek. Ismételve lapunk lelkes pártolói és szives mun­katársai irányában nyilvánított őszinte köszönetün­ket és nagyrabecsülésünket; s kérve a további ke­gyes tamogatást: maradtunk hazafiúi tisztelettel: a szerkesztőség. Előfizetési föltételek: Egész évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A „Nyirvidék" kiadóhivatala. Karácson ünnepén. Öröm-ünnepet űl ma az egész keresztyén vi­lág; örömérzés hatja át e napon szegény és gaz­dag, ifjú és agg, tudós és tudatlan keblét; mert e napon tünt fel egykor az emberiség élet egén ama keleti fény-csillag, amely fényével elhomályosított minden előtte és utána feltűnt, megjelent csillagot. Ez öröm és fény hatása következtében nem csoda tehát, ha a keresztyén világ ünnepet űl e napon; nem csoda ha a gondolat szárnyain vissza megy a mult időbe s fölkeresi a megváltó egyszerű szü­letés-helyét. Ott látja az emberi nemzet megvál­tóját, egy fensőbb hatalom egyik legfényesebb bi­zonyítékát . . . És mig elgondolkozik a történt dolgok felett, hallja ama buzdító és bátorító túl­világi éneket: „Békeség e földön, és az emberekhez jő akarat." Csaknem kétezer éve már, hogy e boldogság­ra vezérlő szózat elhangzott az emberiség felett. Nem mondhatjuk, hogy meg nem értette, hogy fel nem tudta volna fogni annak értelmét, nem tudta vol­na méltányolni annak becsét és nagy jelentőségét. Mégis mit találunk? Az emberi nemzetnek nagy része igy szólhat: „Békeség, békeség, de ugyan nem lőn békeség"! Fájdalom, de igaz, az emberi elme különféle eszközöket, fegyvereket talált fel e békeség és jóakarat száműzésére, megsemmisí­tésére. Az emberiség óhajtja, sőt keresi a békét és boldogságot; de tagadnunk nem lehet, hogy önzése által elragadtatva, nem ugy és nem ott keresi azt, ahogyan és ahol azt keresni kellene. „Világoság jött e világra, de az emberek inkább szerették a sötétséget, hogynem mint a világoságot." Igen sokan vannak még ma is olyanok, akik a másként hívőknek és gondolkozóknak vak üldözői; ezért nem mondhatjuk, hogy a mi karácsoni örö­münk teljes volna ez idő szerint; sőt elmondhatjuk, hogy nem is lesz az teljes mindaddig, amig az emberi­séget egy közös vallás, egy közös nyelv, azaz a békés türelem és az igaz felebaráti szeretet nem fűzi össze. Az emberi nemzet gyarlóságában rejlik az, hogy habár ismeri is a béke és egyetértés áldást hozó hatalmát; mégis oly nehezen halad annak megvalósításában előre, mintha valami teher aka­dályozná e nemes törekvésében. „Békeség e földön és az emberekhez jóakarat" eme felsőbb lények által, egy ily napon hangozta­tott szavak reánk nézve pusztában elhangzó szózat nem lehet, különösen jelen korunkban, ha oldott kéve módjára szét nem akarunk hullani. Az időnként meg-meg ujjuló harezokat látva, ugy az egyes családok, osztályok, mint népek és országok között: elszomorodik lelkünk, tudván azt, hogy az csak nyomort és rabszolgaságot hoz az' emberiség egy bizonyos részére. A világbéke még most csak óhajtás, az embe­riség igazi boldogságát szivükön hordozó derék, ko­moly gondolkozású férfiaknál; ezt nem szuronyok, vagy gyilkoló fegyverek sokasága vívja ki és biz­tosítja, hanem az emberiség keblében még most is szunnyadozó szent érzés, maga az emberbaráti szeretet. Szüksége van az emberi nemzetnek egy második karácsonra, amikor is egy akarat, egy érzés és egy gondolat hatása alatt létre jő az annyiszor óhajtott béke és boldogság. Nem lehet, hogy egy ily napon felsőbb lények ajkán megzendült „béke és jóakarat" csak névben éljen az emberek között. Szüksége van a második karácsonra az összes emberiségnek; de különösen azoknak, akik még most is a tévelygés sötét völ­gyében járnak, akikre a társadalom gunynyal és megvetéssel tekint. Szükséges, hogy a béke és a boldogság fénylő napja uj fényben támadjon fel keleten nemcsak más népek és nemzetek felett, de szegény hazánk felett is, hisz: „Megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt!" Sőrés János. Uj korszak Nyíregyházán. I. Nyíregyháza város házi ügyeinek vezetésében, kü­lönösen pedig & pénztári kezelésnél és az árva-vagyonok biztosításánál uj korszak állott be. Déry Károly közelebb megválasztott számvevőben valóságos kamatozó tőkét nyert a város. Szakértelem, ügyszeretet és munkásság: mind párosulnak a derék fiatal számvevőben. Fényes bizonyítványát adta ennek ama munkálatban, amelyet a pénztári kezelésről, a köz­költségi hátrányokról, azok behajtásáról, s a közköltsé­geknek jövőben leendő kivetéséről, nyilvántartásáról és vezetéséről oly nagy szakértelemmel dolgozott ki és f. évi deczemberhó 15-én terjesztett elő, a kiküldött bizal­mi férfiak és megbízott társai nevében, a képviselet elé. Folyó évi 2914 számú tanácsi határozattól meg­bizattak ugyanis Déry Károly számvevő, Oltványi Endre adóügyi tanácsnok, Krajnyák György adószedő, Gredig Jeremiás, Aschenbrenner Jakab és Flegmann Lipót kép­viseleti tagok: hogy a pénztári kezelésre már évek óta nehezedő rendellenes állapot megszüntetése czéljából, a város lakosságát terhelő összes közköltségi hátrányokat vizsgálják felül s készítsenek javaslatot a már tarthat­lanná vált pénzügyi állapotok tényleges rendezésére nézve. A fentnevezett megbizottak a közköltségi hátrá­nyokat először is összesittetvén, kitűnt, hogy régi hát­rányok czimén 6371 frt 69 kr. 1875, 1876, 1877, 1878, 1879, 1880, 1881, 1882 évekről pedig 59,653 frt85>/ 2 kr. összesen 66,025 frt 54'/ 2 kr. hátralék van kinn egye­seknél. A küldöttség azzal is meg volt bizva, hogy a be­vehetienné vált követeléseket törlésbe írja. E kérdés­nél abban történt megállapodás, hogy teljesen beve­hetlen követeléseket azon indokból nem hoz javaslatba ; mert miután ez idő szerint még az 1860-as évekről ia történnek hátralék-befizetések, az ily tartozások törlésével jogtalanság követteknék el azok rovására, akik ily czi­mü tartozásaikat kiegyenlítették. Ennek kikerülése tekin­tetéből tehát, az Összes hátrányokat két osztályba, t. i. a bevehetök és kétségesek osztályába sorozta a küldöttség. A kétségesek re nézve megjegyzi a küldöttségi munkálat, hogy ez épp ugy, mint a bevehető követelések, nyilván­tartandók, és a bevehetőkkel esetleg behajtandók, végké­pen csak is többszöri eredménytelen szorgalmazás után lennének törlendők. A kétséges követ eléseknek a bevehetőktől való el­különítésénél a követke ző sorozatokat állapította meg a küldöttség. 1. Külön választattak mindazok a követelések, amelyek eddig kőburkolási, kötötési, legelőbér-, bikabér-, veteményeskerti és az 1860-ik évi közköltségi hátrányok czim alatt fennállanak. Megjegyeztetik itt, hogy az 186% évi tanyaföldmérési hátrányt, ott, ahol az illető tanya még mindig a régi birtokos, vagy ennek örököse kezén van, fentartani határozta. 2. Különsoroztattak oly egyének hátrányai, akik ingatlannal nem bírnak s akiket sem a küldöttség, sem a kezelő személyzet nem ismer. 3. Elkülönittettek továbbá az oly egyének hátrá­nyaik, akik vagyonb ukottak, elnyomorodottak és elsze­gényedettek, vagy olyanok, akik semminemű ingatlannal nem bírván, ez idő szerint teljesen fizetés-képtelenek. 4. Különválasztattak végre a napszámos-osztályhoz tartozó oly egyének tartozása, akik évről évre más hely­re költözködnek, tanyákon, szőllőkben, pusztákon laknak, s igy a rájuk kivetett krajezáros követelés behajtása, csak a város kárával járna. Ez eljárási rendszerből indulva ki a kétséges követelések közzé soroltatott 7 évről összesen 14,633 frt. 28 kr. Levonva ezt az összes követelésből 66,025 frt. 54'/a kr. 14,633 frt. 28 kr. marad: 51~392 frt. 26'/a kr. Ez után szükségesnek találta a küldöttség, a ki­vetés és elkönyvelés körül eddig követett hibás eljárást röviden ismertetni é? előadni az okokat, amelyek miatt a hátrányok oly tetemes összegre szaporodtak. A kivetési kulcs ugyanis, eddig a községi adó alap ját képező összes adónemek 20%-ját képezte minden figyelem nélkül a törvény-hatóság által engedélyezett kivetési kulcsra. Ezen 20% i kulcs szerént állíttatott azután össz az egyes adósok közköltségi tartozása és vezettetett kivetési könyvbe, amely kivetési könyv egyszersmin főkönyvül is szolgált. De e főkönyv soha sem adatott ösz sze; tehát nem lehetett tudni sem azt hogy a számítás ban történt-e hiba, vagy nem ? sem azt; hogy menny közköltség vettetett ki összesen ? tehát azt sem, hogy a kivetett közköltség mily arányban áll a kivetési alapot képező országos adókhoz? és hogy egyezett-e eme kivei tés a törvényhatóságilag engedélyezett községi adó utján fedezendő hiáuynyal ? E hibás és minden rendet nélkülöző eljárás azJ után igen sok félreértéseknek, visszaéléseknek szolgált ala pul, s nagy mérvben okozta a közköltség hátrányok fel szaporodását Előidézte e bajt továbbá azon körülménjj is, hogy a birtokváltozások vezetésénél nem fordíttatott figyelem arra, ha vájjon az adó alá átiraudó birtoli

Next

/
Oldalképek
Tartalom