Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-24 / 52. szám

utáu esedékee közköltség ki volt-e fizetve? Növelte még a hátrányokat ai is, hogy a városból eltávozott lakosok elbocsáttattak a hatóssái-i kötelékből aoéUttU, bogy köz­költségi tartozásaik befizetésére köteleztettek volna, hogy a mán községekben lakó birtokosok ^ha sem «;óUtUt­tak fel ilynemű tart«tá»aik lefizetésre, bog) esódesetek­nél az ily követelések «oha ^o jelenítettek be a caőd­biró.ághoi; bogy a pu nkon, szőlőkben lakók caak ritkán vagy épen nem KorgalmaiUtuk tartozásaik le­fizetésére, amit különben J wkűdt nem » teljeaithetett pontosan. Az előadott tények és mula»/tá»ok veszélyes vol­táról megg).Vződ»én a küldöttség . elismeri azon több ol­dalról njrilváoCiló óhajtá. jogo.ulUá«át vajha a közkölt­ség kezelésnél oly igen szükséges uj ée gyökeres rend­szabályok, uiinél előbb életbe lépnének , mert csak is igy leez lahetaégee a hátráuyok felhalmozódásának elejét venni éa a rende* kerékvágásba jutni Ezeu meggvőzódésból indulva ki a küldöttség, a munkálat folyama alatt siemtt tapa-ztalatok nyomán, a közköltségnek jdfőben leendő kezelésére nézve, a követ­kező rendszabályok alkalmazását véleményeri is ajánlja A képviseletnek. 1. Magáévá teszi a küldöttség a számonkérö szék­nek axon javaslatát, amely szerént a közköltség-tartozá­sok behajtása végett, egy uj hivatal szerveztessék. Addig pedig mig e hivatal rendszeresítetnék 1883. január I-vel már életbe kívánja léptetni, a képviseletnek azon határozatát, bogy miután az adóügyi osztály a közkólt tég kivetését K" annak behajtása fölötti ellenőrködést, több oldalú teendői miatt, teljesíteni nem képes, egy 100 forint javadalmu írnoki állomás felállítását oly czélból rendeli el, hogy ez irnok kizárólag a közköltséggel fog­lalkozzék, a számvevő ellenőrködése mellett 2. Kötelességévé tétetik ezen kinevezendő Írnoknak a már elfogadott napló és főkönyv vezetését megtanulni, M elkönyvelést akk' ut vezetni, hogy a kivetési kulcs rovatát a B.-tabellából, ki töltvén, ennek alapján, a törvényhatóság által engedélyezett kamatláb szerint, a folyó kivetés rovatába minden egyes adózónak tartozá­sát pontosan kiszámítva, bevezesso, a hátrányok és kése­delmi kamatok rovatát, a küldöttség által bemutatott összesítésből kitölteni s azt nyilvántartani : hogy az ntán igy mindon egyes adózó régi és folyó közkölt­ségi tartozása egyszerre átnézhető legyen; továbbá minden hó l-jén és 11-én, a számvevő közbejöttével, zárlatot készíteni s a bofolyt öszeget, uyugta mellett, a házi pénztárba szolgáltatni; mindeu hó elején a hátrá­nyosok névsorát, minden negyedévben a hátrányok össze­gének kitüntetése mellett, az esküdteknek kiadni s azok eljárásáról a számvevőséghez kimerítő jelentést tenni. 3. Az eddigi két esküdt helyett háromnak leendő al­kalmazását javasolja ugy, hogy azok a közköltségi fő­könyvvel összbangzó kivetési lajstromokkal elláttassanak, hogy az időkozileg befizetett tartozásokat kijegyezhessék maguknak, s ez által a lakosság a méltatlan zaklatá­soktól megmentessék. 4. A folyó évi kivetés, valamint a késedelmi kama­tok szedése, 1883. január l-től, az államadók törvényes módozatai szerént kezeltessék. 5. Az adóügyi tanácsnoknak kötelességévé tétessék, miszerint minden birtokváltozásról értesítse a közköltsé­get vezotö tisztviselőt, és egyetlen birtokváltozást se ve­zessen keresztül addig, amig az illető birtokos nem iga­tolja, hogy terheli-e birtokát közköltség, vagy nem ? 6. A városi elöljárósághoz bejelentett csődesetek a közköltséget kezelő hivatalnokkal esetenkint közöltes­senek, a város netaláui követelésének biztosítása czéljából. 7. A városból távozó adózók mindaddig el ne bo­csáttassanak, amig közköltségi tartozásuk lefizetését is nem igazolják. 8. A városon kívül lakó birtokosokat terhelő köz­költség az illető birtok bérlőjénél letiltandó. 9. Az árvák vagyona után esedékes közköltség iráut, a városi árvagyám felszólitandó s tőle bevételezendő. 10. A tanyákon, ée szőlőkben lakó birtokosok köz­költségének behajtásánál, a pandúrok segédkezése is igény­be veendő. 11. A közköltség kivetése jövőre a megyei törvény­hatóság által engedélyezett kamatláb szerint eszközöltessék Az előadottak valószínűleg olvasóinkat is meggyőz­Ük azon állításunk igaz voltáról, hogy Nyíregyháza vár»< köiügyeiuek vezetésében, kiválólag a város pénzü­gyeinek intézésénél uj, derültebb korszak állott be. A régi slendrián eljárások, zavarok é« mulasztások ideje tehát — hála égnek! lejárt. Az árvaügyekoél ha-vmlóan kedvező viszonyokat je lelhetünk Erről azonban, hely szűke miatt, csuk a jövő sxámbau szólhatunk tüzetesen. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. ( Dn Mmbtrhó 1S.J Er évben ma tartatott az utóleó képviseleti köz­f) ülés Talán épen azért volt az oly nípes, komoly ée emelkedett szellemű, ami alább olvasható határozataiból is kitűnik. De nem csak alakilag, hanem tárgyilag is egyike volt e köigjftlé* a legszebbeknek ée emlékezetre mél­tóbbaknak, amelyek városunk falai közt valaha tartattak Sok, szép ée fontos határozat hozatott ma. Az év valóban nagyszerűen fejeztotett be Valószínűleg abban a nézetben voltak az előadók ée a közgyűlés, mini az a német, aki ezt a közhelyet előezör használta. .Endo gut alles gut« (Ha a vég«« jó. minden jó.) A gyűlést, elnöklő polgármester ur megnyitván, első helyen az 1879— 1880-adik évi gyámi számadások felülvizsgálásával megbízott küldöttség jelentése olvas­tátott fel a küldöttség egyik tagja. Lukács Ödön által. Minthogy lapunk egyik munkatársa az »Uj kor­nak Nyiregyhdadn* czimü czikkében a városi árva­ügyek jelen állásáról tüzetes közleményt igér, e tárgy­ról röviden itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a felül­vizsgáló küldöttség jelentését " a közgyűlés örvendetes tudomásul vette, miutáu meggyőződött, hogy az árva­„IV Y 1 H v vagyonok biztosításánál eddig szomorúan tapasztalt mu­lasztásokból kifolyt hibák és fenyegető körülmények, te­vékeny tiszti ügyészünk által, a legnagyobb részben el­hárittattak. Előterjesztetett az iskolaszéknek Poroszlay Adél felső leányiskolái tanítónőnek elhunytával mugürült ta­nítónői állás betöltésénél tett intézkedése, amely szerént l L NyriU Teréz lett helyettesítve, aki e hó 18-áu el is foglalta állását. Ugyancsak ez alkalomból néhai Po roszlay Adél temetési költségeinek fedezésére, 50 forint kegyadomány megszavazását ajánlja az iskolaszék. A képviselet az 50 forintot, kegyadomány czimeu. egyhangúlag megszavazta. Néhai Nikelszky Mátyás iskolaszéki tag helyébe, Joszka János városi házi pénztárnok választatott meg egyhangúlag. A tanács azon javaslata, mely szerint Arany János koszorús költőnk emlékszobrára a városi pénztárból 50 frtot ajánl megszavaztatni, egyhaugulag eltogadtatott azon módosítással, hogy egyszersmind a költó öive.yc­hez részvétfelirat is intéztessék a jelen gyűlés kebeléből. Ezzel egyidejűleg, a tyroli vizkárosulttak ielsegé­lésére, 25 frt szavaztatott meg. A Kossuth-, pazonyi- és selyemutczai burkolat és csatorna átvételét tárgyazó küldötteégi jeleutés előter­jesztetvén : amennyiben a Kossuth utcza csatorna ugy, aho­gyan elkészült, mint czéltalan át nem vehető, a küldött­ség jelentése csakis, mint ilyen, vétetett tudomásul; át­vételről azonban, a hibák helyrehozatala előtt, szó sem lehet. Több képviseleti tag sajnálkozását fejezi ki, a fe­lett, hogy a városi mérnököt a gyűlésen ily kérdések tárgyalásánál, amelyek kizárólag az ő szakmájába vág nak, nélkülözni kell. E kérdéssel kapcsolatban Pazár István képviseleti tag indítványozta, hogy a nagydebreczeni utcza, amelyen több száz iskolás gyermek közlekedik naponként, sárban, vizben, mielőbb köveztessék ki. Többen előbbvalónak tartották a szént-mihályi utcza kikövezését, mert ott u helybeli és vidéki serté­sek közlekednek heti vásáronként. Végre is abban történt megállapodás, hogy a nagy­debreczeni utczai háztulajdonosok köteleztessenek a gya­logjárdáknak mielőbbi elkészítésére: a főuteza pedig a szentmihályi-utczával egyidejűleg fog kiköveztetni. Előterjesztetett a Nyíregyháza város tulajdoná­hoz tartozó Császárszálási földek pusztai jellegének meg­állapítása fölött hozott megyebizottsági határozat. Minthogy emo határozat ellen, amely a császár­szállás pusztai minőségét kimondotta; amelynek követ­keztében Nyíregyháza ezentúl a nagykállói községi pót­lékhoz, az évi adó után, csak fele-részben köteleztetik já­rulni, Nagy-Kálló város fölebbezéssel élt: határoztatott, hogy a fólebbezés folytán hozandó felsőbb hatósági határozat jogerőre emelkedéseig, a Csá­szárszállásnak Nyíregyházához való csatolása tárgyában, lépéseket tenni nem lehet. Polgármester és ti&zti ügyész utasíttattak azonban, hogy a kövezet-vámügy szorgalma­zása alkalmával, igyekezzenek a minisztériumot a Csá­szárszállás kérdésében, informálni. Előterjesztetett a közköltség rendezésével megbízott küldöttség nagy szakavatottságra valló korrect jelentése ; terjedelmes, kimerítő és meggyőző érvelésekkel és felvi­lágosításokkal kisérvén azt a munkálat készítője Déry Károly számvevő. Ez előterjesztvény, jelen számunk második czikkében, egész terjedelmében közöltetvén, az ismétlések kikerü­lése czéljából, e helyütt csak azon általános tetszésznek és osztatlan megelégedésnek adunk kifejezést, amely a gyűlés zömének éljenciben és helyesléseiben oly nagysze­rűen nyilvánult. A mellett, hogy a közköltség-kezelési javaslat egész terjedelmében egyhagulag elfogadtatott, egyszersmind a derék számvevőnek jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Rutkay Mihály és Kőmives Károly írnokoknak pedig, a közköltségeknek a hivatalos órákon kivüli összeállításá­ért, 100 —100 frt munkadíj szavaztatott meg. A népszámlálási könyvekből összeállított betüsoro­zatos névjegyzék elkészítőinek, a bizottság javaslata alapján, 150 frt határoztatott fizettetni azzal a világos kijelentéssel, hogy ez összegből az illetők pénztári tar­tozásaik levonassanak. Elnök polgármester felhívja a gyűlést, hogy a legtöbb adót fizetők névsorának ös szeálitására, a küldött­séget alakítsa meg ; minek lolytán a gyűlés a régi kül­döttség tagjait kívánja továbbra is megbízatni ; az elhalt Nikelszky Mátyás helyett, Meskó László tiszti ügyészt választván meg. Előterjesztetett a Buday Fermcz-féle jogföldek­nek a város tulajdonába való visszavétele tárgyában kelt szerződés elkészítésével megbízott küldöttség jelentése. E jelentés és a bemutatott szerződés szerént, a 44 jog után eddig a város pénztárába befolyt 2500 forint * város tulajdona marad ; a beruházásokért azonban Bu­day Ferencznek li'60 forintot térit meg a város, az idei 160 forint bérleti díjnak levonása mellett. Az 1883 dik évre elkeszitett városi kölség-előirány­zat tárgyában hozott megyebizottsági helybenhagyó hatá­rozat: tudomásul vétetett. Ez után a gyűlés feloszlott — y Tanügy. Körlevél a vallas es közoktatásügyi m k. minisz­tertől. 1485. eln sz. Az államszolgálatban álló tisztviselők személyi szolgálati és egyéb viszonyai, továbbá a családjukról va­ló gondoskodás azon esetre, ha a közös hadseregben, a had tengerészeinél, Tagy pedig a népfelkelésnél tényleges hadi szolgálatot teljesítenek, meglehetősen előnyös mó­don vannak szabályozva, amenyiben a magyar minisz­terelnök által, az összes magyar kormány nevében 1878­ik évi julius hó 18-án kiadott és a .Budapesti Közlöny, ugyanazon évi 167 ik szamának »Hivatalos R-sz.-ébeu közzétett. »A hadköteles állami és megyei tisztviselők és szolgák személyi és szolgálati viszonyainak hadköte­lezettségük lerovása tekintetéből való ideiglenes szabá­lyozásáról Szabályrendelet* az ily tisztviselőknek polgá­ri állását és hivatalát, továbbá a szolgálati időnek foly­tatólagos beszámítását, a katonai szolgálat tartama alatt is biztosítja, nemkülönben a polgári államhivatal után esedékes illetékeknek teljesen vagy részbeui foly tatólagos élvezetét is megállapítja, eltekintve attól, hogy a kérdés­ben levő tisztviselők e mellett még a katonai rendfoko­zotok után esedékes, s az »Illeték szabályzat* által meg­határozott mindennemű katonai illetékben és járandóság­ban is részesittetnek. Ezen körülményeknél fogva feltehető, hogy általá­uos mozgósítás esetén, midőn a hazafias érzületnek té­nyekkel való bebizonyítása fokozatosabb értékkel bir, némely volt hivatásbeli katonatiszt, valamely hadi szolgá­latra való alkalmaztatása czéljából, a tiszti jelleg vissza­uyerése után törekedni fog. Másrészt azonban a fegyveres erő érdekei is két­ségtelenül megkövetelik, hogy mindazon segélyforrások, melyek általános mozgósítás esetén számításba jöhetnek, már béke idején is biztos számításba vétethessenek. E tekintetben különösen kívánatosnak mutatkozik az alkal­mas elem fokozott szaporítása, még pedig anynyival in­kább, mert a rendelkezésre álló uyugáilománybeli, do »szolgálaton kívüli* viszonyban levő tisztek sorából tud­valevőleg a haderőnek legszorosabb tiszti szükséglete is alig lévén fedezhető, az előre láthatólag beállandó fo­gyaték pótlására tartalék rendelkezésre nem állaud. Ezek, ugy a közöshadseregben, valamint a honvéd­ségeknél kiválólag pedig a magyar honvédségnél fenálló viszonyok, az általános mozgósítás tényleges bekövetke­zésénél, a csapattisztek állományában kártékony apasz­tást fognak előidézni. Ezen körülmények folytáu, a m. kir. bonvédelmi miniszter ur, f. ó. szeptember hó 12-én 4868. eln. sz. a kelt átiratában, azou megkereséssel fordult hozzám, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium hivatalos hatásköré­ben alkalmazott miudazon volt hivatásbeli (tettleges ál­lományban szolgált) tisztekhez, kik mint tisztviselők pol­gári, állami, vagy ezzel egyesülőnek tekintett szolgálatban, valamint az állam kezelése, illetve ellenőrzése alatt áll, nyilvános intézeteknél és alapítványoknál alkalmazva van­nak, felszólítás intéztessék az iránt, hogy a katona tiszti jellegnek a szolgálaton kivüli viszonyban való újból adományozásáért folyamodjanak, és magukat egyúttal valamely általuk közelebb megjelölendő katonai szakmá­ban, csakis általános mozgósítás esetén, teljesítendő szol­gálatra, kötelezzék. A jelentkezők ebbeli folyamodványaik, melyek a ka toua tiszti kilépti bizonyitványnyal felszerelendők, azok által, kik a tiszti jelleget a m. kir. honvédség szolgála­ton kivüli viszonyában elnyerni óhajtják, a m. kir. hon­védelmi miniszterhez; azok által pedig, kik a jelzett tiszti jellegnek a közöshadseregnél, vagy a hadt^ngeró­szetnél való adományozásaért folyamodnak, a közös had­ügyminiszterhez leszuek közvetlenül intézendők, mire a megfelelő tárgyalás után kineveztetésük végett a legalá­zatosabb felterjesztés fog tétetni. Midőn ezek után felhívom t. uraságodat, hogy a felügyeletére bízott intézetek illető közegeihez a jelzet­tem irányban felszólítást intézzen, nem mulaszthatom el a m. kir. honvédelmi miniszter ur kérelméhez képest, a m. kir. honvédség kedvezőtlen tiszti állomány viszonyait különös hangsúlyozással kiemelni, s t. uraságod figyel­mét kiválólag ezen viszonyokra irányítva, a nevezett miniszter ur azon ó'iajtásának adni kifejezést, hogy a folyamodók, különösen, ha az illetők előbb a gyalogság, vagy a lovasság állományában, akár a közös hadseregnél, akár a honvédségnél szolgáltak, a m. k. honvédség kö­telékébe való felvételre buzdittassauak. Budapesten, 1882. október hó 20-áu Trefort. ÚJDONSÁGOK. (!) A beállott Karácsonyi ünnepek alkalmából, ked­ves kötelességüknek ismerjük: lapunk nagyrabecsűlt pártolóinak és barátainak boldog ünneplést, az apró gyér mekeknek gazdagon megrakott karácsony-fát, a nagy gyermekeknek erőt és kitartást az élet küzdelmeihez, a sors-üldözötteknek megnyugvást és bitet, az árváknak szeretet-házakat, az éhezőknek nemes szivű részvevőket, a hajléktalanoknak meleg tűzhelyet s a legdrágábbnak, a hazának jobb jövőt kivánni. (§) Erélyes főispánunk Gráfl József őméltósága, a a szabolcsmegyoi összes járások szolgabírói hivatalainak belső ügyvitelét, valamint a pénzkezelést, a megyei fő­ügyész segédlete mellett, közelebb megvizsgálván, mindent rendben talált. Az egyes hivatalokban vezetett pénznap­lók birság-jegyzékek, a posta- és kézbesítési könyvekkel összehasonlíttatván, ugy találtatott, hogy uémely apróbb szabálytalanságokon kivül, a beérkezett pénzek minden hiány nélkül a megyei szabályrendelet szerént kezeltet­tek. A belső ügyvitel körül sem tapasztaltattak oly mu­lasztások, amelyek felelősségre való vonatásra szolgálhat­tak volna indokul. (*) A, nyíregyházai nőegylet által, a védnöksége alatt álló »Árvaház* helyiségében, ma este felálllitandó »Karácsonfát» melegen ajánljuk a nemes keblű ember barátokés a jótékony női keblek szives figyelmébe. A nagylelkű adakozók szíveskedjenek Krasznay Gáborné alelnöknöhöz fordulni adományaikkal, aki azokat köszö­nettel fogadja és nyugtázza. * A beregmegyei összes ásványvizek bérletét, mint biztos forrásból tudjuk, Marsalkó Károly helybeli fakereskedő kapta meg. Olcsó ásványvizekhez lehet te­hát a jövő évre kilátásunk. (!!) Nagy érdeklődéssel olvastuk a »Magyar Tiszt­viselő* czimü heti lap ez idei 51-edik számában azon »elvi kérdés* fölvetését: ha vájjon lehet-e vér szerinti rokonságban, sógorsági viszonyban álló egyéneknek, egy és ugyanazon iárás szolgabírói hivatalában, együtt szol­gálni? E kérdés, amely törvény által szabályozva még uincs, egy közelebb Szatmárit felmerült eset alkalmából, a belügyminiszter, már előbbi megállapodáshoz képest is. oda döntetett el, hogy »az ily kötelékben álló egyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom