Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-05 / 6. szám

III. évfolyam. Nyíregyháza, 6. szám. Vasárnap, 1882. februárhó 12. (SZABOLCSI HÍRLAP.) TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON. ElöHzetési föltótelek: postán vagy helyben házhoz hordva : JSgéíz évre 4 frt. Félévre 2 „ Negyedévre l „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában teendő fölszólamlások Piringer JHIIOH és Jóba, Elek kiadótulajdonosok könyvnyomdájához (nagy-debre­czeni-utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. Bérmentetlen levelek csak ismertt kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek viszsza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde­tés után 30 kr lizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére kiadó hivatalunkban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten ; valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Mire tanit bennönket a keleti marhavész 1 A keleti marhavész, melynek teljes elnyomá­sához máig sem sikerült a szükséges óv- és gyógy­szert feltalálni, a bécsi kormányt végre arra birta, hogy e vész végleges megszüntetése czéljából, a szarvasmarháknak Oroszországból és Romániából Ausztriába való szállítását teljesen betiltsa. E rendszabály folyó évi januárhó 1-én már életbe is i lépett. Ez időtől fogva tehát, a nevezett két or­szágból egyetlen szarvas marhát sem szabad szál­lítani Ausztriába. Ez intézkedés Bécs városát a legnagyobb ag­godalomba ejtette. Tudjuk ugyanis, hogy Bécs mar­hahús szükségletének legnagyobb részét f. é. janu­árhó l-ig Oroszország és Románia szolgáltatta. Most tehát nem maradt egyéb hátra neki, mint­hogy marhahús-szükségletét Magyarországból fedezze. Igen természetes, hogy Bécs azonnal megta­lálta marhahús piaczát Magyarországban. Nem is késett megkeresni a magyar kormányt, mikép mű­ködnék oda, és követne ei minden lehetőt arra néz­ve, hogy Magyarország folyvást elláthassa Bécset marhahússal. íme itt a kínálkozó kedvező alkalom arra nézve, hogy a marhatenyésztő magyar gazdák a szarvasmarha tenyésztést, különösen pedig a mar­ha-hizlalást saját javukra kifejleszszék. Ha egyszer a bécsi marhahús - piacz meg lesz nyerve, sokkal könnyebben fog menni azután an­nak megtartása és biztosítása. Eddig épen Orosz­ország és Románia szorították le marhahúsunkat a bécsi piaczról. A sors változtatott a dolgon. Most rajtunk áll, hogy a kedvező alkalmat megragadjuk s azt saját érdekünkben felhasználjuk. Első helyen mindenesetre a szarvasmarha te­nyésztéshez kell fognunk. Ezt különben nem csak a bécsi marhahúspiacz után kínálkozó haszon, ha­A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA^ A kék selyem harisnya-kötő. — Beszély. — Irta : Jóba. József. (Folytatás.) Délen tul járt már az idő s a fiatalok (Tibor és Jolán) még mindig a kertben a fák árnyékában cseveg­tek volna, ha Julcsa 8 szobaleány nagy robajjal s kipi­rult arczczal oda nem fut jelenteni a nagyságos asszony­nak, hogy a járásbiró ur haza érkezett s erre felé tart. — Alázszolgája ügyvéd ur 1 szép, hogy már egy­szer meglátogat. Ezer esztendeje nem láttam! — Szolgája járás biró url Úgy kerestem, mint a tüt; hova lett? Ma hivatalában nem találtam s ide siettem. Fontos közlendőm van. — Legyen szerencsém ma ebédre! — Köszönöm szives meghívását, nőm vár az ebéd­del s nem tudja, hol vagyok. — Majd megirom ő nagyságának, hogy elfogtam, nem eresztem. Ma vendégem lesz. Azzal karját karjába öltve, dolgozó szobájába be­vezette. Majd »Ferkót« az iDast becsengetve, egy kis le­Télboritékba zárt névjegyet adott át neki, mondván: — E levelkét tekintetes Halmay Tibor ügyvéd orhoz viszed s tiszteletem nyilvánításával átadod nejé­nek, érted ! ? — Igenis értem szolgilatjára! felelt Ferkó kato­násan s azzal sarkon fordulva eltávozott. Harmathy járásbiró úr szobájában minden (a szép tájt pipa collectió, szivartárczák és szipkák, drága szi­varral telt ládák, értékes dohánytartók, apró csecsebecsék * válogatott, szépen bekötött könyvtára, fegyverei mind­tuiud) a tulajdonos műveltségére s finomságára vall, ki­nem a hazai mezőgazdaság maga is követeli és elvárja. A mezei gazdászat és állattenyésztés oly szo­ros és fontos összeköttetésben állanak egymással, hogy e kettőt különválva gondolni sem lehet. Egyik a másikának kiegészítője, létföltétele. Egyiknek emelkedése, a másiknak fejlesztését teszi szükséges­sé. Hogy többet ne említsek, csak a szántóföldek helyes mivelését és trágyázását hozom fel. Lehet-e az jó, erőteljes igavonó jószág hiányában? Termé­szetesen hogy nem. Ha pedig a bécsi marhahús-szükséglet fedezé­sét tekintjük, szükséges, hogy jó és nemes fajú te­nyész-szarvas marhákról gondoskodjunk. E tekintet­ben a magyar kormány elég jó példával megy elől, amennyiben ily állatokat a kormány kész a köz­ségeknek törlesztésre adni, minden nehézség nélkül. Sajnos azonban, hogy a gazdák anyagi hely­zetének javítását czélzó hasznos intézkedések, épen az érdeklettek közönye és részvétlensége miatt , nem érvényesíthetők. Itt az ideje, hogy a régi át­kos közönyt levetkőzzük s a korszerűvé vált reá­lis foglalkozásokat, mint aminő a többi közt az ál­latenyésztés is, melyre a magyar gazda, hazánk égalji viszonyai, terjedelmes termelő és legelő te­reinél fogva, mintegy utalva is van, megkedveljük és szokjuk. Az okszerű állattenyésztés kívánatossá teszi a szakértő állatorvosoknak kellő számban való al­kalmazását is. Pedig erre igen kevés suly fektet­tetik. Itt van épen Szabolcsmegye. Egyetlen megyei állatorvosa van, a nyíregyházai városi állatorvost ide nem értve , s ez egy is oly mostohán van dí­jazva, hogy fizetése mellett a magán keresetet is kénytelen igénybe venni. Ha tehát azt akarjuk, hogy marha-, átalá­ban állattenyésztési viszonyaink, az állami és nek arczképét e pár szóban adom: Harmathy nem oly erőteljes athleta termetű ifjú, mint Halmay, de sokkal finomabb nőiesebb. Apró kezei nagy gondozásra valla­nak. Kesztyűi oly kicsinyek, hogy azt hiuné az ember: női kesztyűk. Picziny lábait szőr czipők fedik. Karcsú, közép termettel, fiaom tojásdad nőies arczczal, gesztenye szin hajjal, kék szemekkel, kis pörge bajuszszal gyöngy­sor fogakkal; mit láthatni enged mosolygása közbea. Mig rövid leírását adtam: azalatt jelentik, hogy az ebéd tálalva van. Az asztalnál most az inas helyett Julcsa szobale­ány szolgált fel. De mire a pecsenyére került a sor; Ferkó is megérkezett, két veres boros palaczkkal, mely­ben jó szekszárdi pecsenye-bor volt. Az ebéd vigan telt el. Ebéd után a jár. biró ur harsány hangon kiáltá: — »Ferkó ! két csibukot!« — Igenis szolgálatjára s hamarább megérkezett a két finom dohányuyal telt csibukkal, mintsem az asztal­tól fölkeltek volna. Midőn a csibuk és a mellé felszolgált fekete kávén is tul voltak, ismét az ur dolgozó szobájába vonultak — piquetirozni. Ott kijátszottak 6 játszma »piquet*-tet, szivaroztak s beszélgettek. Nem tudom (vagyis nincs megírva krónikámban), hogy az ügyvéd ur előadta-e fontos közleni valóját a járás biró urnák ? de annyi bizonyos, hogy az nap délután egyik sem ment a hivatalba. A délutáni időt egész es­tig Harmathy ur vendégszerető házánál töltötték. — Dél­után más vendégek is érkeztek, s azokkal együtt kedélyes társalgásban folyt le az egész nap. S midőn az ügyvéd ur késő este távozott: mind a jár. biró úr, mind bájos neie(legszeretetreméltóbb mosolyával s ilyenkor ellenállhatatlan) felhívták, hogy máskor is, többször legyen hozzá szerencséjök. Halmay megköszönte a szives meghívást s kinyilat­koztató, hogy nagy szerencsének tartja mindenkor, ha ily házi szükségleteinkkel lépést tartsanak s hogy Bé­cset s a külföldet jó marhahússal elláthassuk : szük­séges, hogy jó fajta tenyészállatokról gondoskod­junk. E tekintetben a szabolcsmegyei gazdák a felső tiszavidéki gazdasági egylet titkárságához fordulhatnak Nyíregyházán, — ahol is a szüksé­ges utasításokat és felvilágosításokat megkaphatják. Szükséges továbbá, hogy a marha-kuruzsolók egyes községekben eltiltassanak a marhák gyógyításától, és az állatorvosok száma szaporittassék. Erre tanit bennönket a keleti marhavész. (K-y.) A köztisztviselők minősítése tárgyában be­adott törvényjavaslat ismertetése. A köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavas­latot addig is, mig az törvényerőre emeltetnék, jónak láttuk megismertetni olvasóinkkal, habár csak főbb vonásaiban. E törvény hatályba lépte után, csakis képzettség­gel biró egyén lehet állami, vagy tövényhatósági tisztviselő A kinevezés csak arra nézve nevezhető véglegesnek s a választás érvényesnek, aki : a) magyar állampolgár (1879. L. t. cz.) b) gondnokság, csőd, bűnvádi kereset, vagy bünte­tés alatt nincs, nyereségvágyból eredő bűntett, vagy vétség miatt elitélve nem volt; hivatalvesztésre szóló ítélet hatálya alatt, nem áll s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik ; c) kimutatja, hogy azon képsettséggel bir, melyet a jelen törvény a szolgálat nemeire nézve, melyre kine­veztetni vagy megválasztatni kiván, megállapít. (1 §.) A megkívántató képzettségek, szakok szerint, kö­vetkezőleg állapíttattak meg azon egyes szolgálati ágak­ra nézve, melyekről külön törvény nem intézkedik. (2 §) Közigazgatási szak. A szoros értelemben vett közigazgatási szakban ad­dig is, mig egy közigazgatási tanfolyamnak életbe lép ­szeretetreméltó kedves család feledhetlen körében meg­jelenhet. ígérte, hogy gyakrabban meg fogja őket látogatni. ígéretét be is váltotta. E naptól fogva gyakori vendége lón a Harmathy családnak. Néha nejével, többször magánosan ellátogatott. A jár. bíróval elpiquetirozgatott, ki nagyon szerette a kár­tya ezen nemét. Ha ketten voltak: rendesen 3—6 játszma »pipuet«­vel, ritkán sakkozással töltötték idejöket. Harmathyné ő nagysága is többször mellettök volt, hol az egyik, hol a másik játékát nézve, ritkán kézi munkával (finom hímzés­sel vagy horgolással) foglalkozva. Ha hárman voltak a játszók, úgy 5—6 játszma preferance-ott ütöttek. Végül ha többen (4 —5-en) kerültek össze, akkor tarokkoztak: Paskiewicset vagy Klopiczkit segymás ipa­gát ultimó«-ját iparkodtak elfogni. Három hónapja már, hogy Halmay a jár. biró ur házához jár. Rendesen kétszer hetenkint: vasárnap és csütötrtökön d. u. ellátogatott hozzájok. Öntudatosan használom e szót »hozzájok« és nem »hozzá« csupán, mert elképzelheti s nyilván maga az ol­vasó is kitalálta, hogy Tibor nem azért jár Harmatyék­hoz, hogy ott a »makdisznó, — vöröskirály, — tökfilkó, — zöldalsóban, vagy a bástya kutyácska (némelyek »lóc­nak is hívják) futó parasztban, és a többi kártya- és sakk-figurákban gyönyörködjék, hanem — gyönyörködött ennek szép és kedves feleségében. És bizonyára nem a pagátot, hanem a szép asszonyt igyekezett »elfogni«. De 3 hónapig nem sikerült. Még csak nem is be­szélhetett vele »négyszem közte. Ez alatt többször fogták el az ő pagátját, sőt még a XXI-esét is, mint ő a má­sét; mert ő jobban ügyelt a szép és igéző asszonyra, mint­a tarokk figuráira. Három hónap elteltével azonban, midőn ismét be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom