Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-05 / 6. szám

tetése által, a közigazgatási szolgálat érdekeiről külön törvény által gondoskodva nem lesz a) ügyvédi oklevél, vagy b) államtudományi, vagy c) jogtudományi, avagy d) legalább a jogi 4 évi tanfolyamnak a fennálló szabályok szerint való bevégzése; az államszolgálatnak sikeres letétele s mind ennek szabályszerű igazolása. Azokra nézve, kik a jelenlegi rendszert megelőzőleg végezték tanulmányaikat, aunak kimutatása szükséges, hogy az akkori rendszer szerint a teljes jogi tanfolyamot ' bevégezték s a vizsgálatokat sikeresen letették (4 §.) E körülirott képzettség megkívántatik : a minisztériumoknál alkalmazásban levő fogalmazóktól, egész a miuiszteri tanácsosig; az egyes minisztériumok alatt álló állami tisztviselőktől, az 5-ik §. 3-ik pontja alatt körülirt kivétellel ; vármegyéknél az alispánoktól, jegyzőktől, szolgabiráktól, és szolgabírói segédektől ; a tőrvényhatósági joggal felruházott és szabad kir. városoknál a polgármesterektől, rendőrkapitányoktól és jegyzőktől ; rendezett tanácsú városoknál a polgármesterektől. A tiszti ügyészektől általában az ügyvédi vizsgáknak, az árvaszéki elnököktől pedig a jogtudományi vizsgának sikeres letétele és igazolása kívántatik meg. Fogalmazó gyakornokoknak és szolgabírói segédeknek, az illető miniszter megengedheti, hogy az államtudományi vizsgát a szolgálatba való lépésük után is, legkésőbb egy év alatt, letehessék. Községi, illetőleg korjegyzőkre nézve, az 1861. XVIII. t. cz. alapján előirt szigorlat, továbbra is érvényben tartatik s az annak alapján nyert képességi bizonyítványok, az egész országban érvényesek. A képességi bizouyitványnyal bíró községi vagy körjegyző azonban, ba más megyében nyer alkalmazást: az ebben hatályban levő szabályrendeletekből vizsgatételre kötelezhető. (5. §.) Jogi szak A kir. trvszékeknél, kir. ügyészségeknél, valamint az igazságügyminiszterium központi hivatalnokainál, a bírói vizsga kívántatik meg. Fogalmazó gyakornokokra nézve, a hivatalba lépés alkalmával a jogvégzettség és jogtudományi államvizsga elegendő; megengedtetvén, hogy az ügyvédi vizsgát a szolgálatba lépés után tehessék le. (6. §.) Tanügyi szak. A tanárok, tanítók és tanítónők képesítését, kUlön törvények és szabályzatok állapítják meg. A tankerületi főigazgatóktól egyetemi vagy középiskolai tauári képesítés, vagy valamelyik egyetemi tanfolyam végzése ; a népiskolai tanfelügyelőktől népiskolai, vagy tanitóképezdei tanári, polgári vagy népiskolai tanítói képesítés, vagy valamelyik egyetemi tanfolyam bevégzése ; a tolnoktól a 8 osztályú közép iskola bevégzése s érettségi bizonyítvány, vagy népiskolai tanítói oklevél : kívántatik. Orvosi szak. A belügyminisztérium közegészségi osztályában alkalmazott orvosokra nézve, az egyetemes orvostudományok tudori oklevele, vagy orvos-sebésztudori és szülészmesteri oklevél szükséges. Ugyanez kívántatik a fővárosi rendőrségnél működő orvosoktól, fővárosban a kerületi orvosoktól 2 évi gyakorlat kimutatásával. Járási orvosok és rendezett tanácsú városok orvosaira nézve, orvostudori oklevél és két évi gyakorlat kimutatása kívántatik (8 §.) Műszaki szak. A műszaki teendőkre alkalmazandó egyéneknél megkívántatik, a műegyetemi tanulmányok bevégzése s anuak alapján a kir. József-műegyetemtől nyert, vagy ez által honosított mérnöki oklevél. kopogtatott Harmathy házához: a szép asszony egyedül fogadta igéző pongyolában. Ott ült dolgozó szobájába u, hol kártyázni szoktak. Mit mondok? Nem ült, de — amint észrevette Halmayt — felugrott lázas siettséggel feltárta az ajtót s nem titkolható örömmel és szenvedélylyel igy szólt: Kedves Tibor, Isten hozott! (e helyett hogy Isten hozta.) Majd észrevevé magát folytatá. — Kedves Tibor foglaljon helyet! Férjem valami mulatságra ment a szomszéd, közelfekvő faluba. Estig haza sem jő. — De azért csak »maradjon itt*. — Majd elcsevegjük az időt. Vagy ha ugy tetszik — helyettesítem férjemet: játszunk ki egy partié sakkot. Tibor természetesen nem mondatta magának kétszer ; több biztatást nem várva, leült és ott maradt, csupán ezen kérdést koczkáztatá: — Ha megnyerem a játszmát : mi lesz a jutalmam? — Egy szép piros rózsabimbó. A virágnyelvben a rózsabimbó szerelmet jelent. A sakk figurákat felállították. Harmathyné egymásután vesztette el parasztjait. Majd a lovat, majd a futót, s a bástyája fenyegetve lőn. Nagysád! elfogom a második futóját. Akkor Harmathyné a futót visszahúzta oda, ahol fedezve volt. Nagysád! most meg a bástyát támadom meg, ha nem lesz tornya mi védi meg a királynét? Harmathyné kérőleg válaszolt. — Kedves Tibor! szólítson csak nevemen Jolánnak. Kedves Jolán! a húzásával a királynéja elveszett és >sakk< a királynak. Ezzel a sakk játszmának vége lőn. Tibo

r a rózsabimbót megnyerte, mit Jolán saját bajából vőn ki s tűzött Tibor kabátja gomblyukába. Az állandó kataszternél alkalmazott fő igazgatóktól, mérnököktől, segédmérnököktől és felmérési növendékektől : műegyetemi végzettség kívántatik. A kultur mérnököknél ezen felül, még valamely felsőbb gazdasági tanintézeti előadások egy évi hallgatása is megkívántatik (9. §.) Bányászati szak. A bányászati tisztviselőkre nézve, a bányász akadémia bányászati tanfolyamának bevégezése ; s ezen felül a jog, vagy államtudományi vizsga letételérőli bizonyítvány felmut. tása kívántatik. A többi bányászati személyzettől, a bányász-akadémiai tanulmányok bevégzése és államvizsga, az illető szakból. (10. §.) (Vége következik.) Tekintetes Mezössy László íirnák Válasz a viszonválaszra. Motto : »Veniam precor daboqne vicissim. < A »Szabolcsmegyei Közlönye folyó évi 4-ik számában jónak látta a Tekintetes ur, Dr. Heumann Ignácz urnák adott viszon-válaszában, az össszes szabolcsmegyei zsidókat, kettő kivételével, anynyira pelengérre állitaui, miképen azt még maga Istóczy sem teszi általánosan. Megtagadja a szabolcsi zsidóktól a haza- és felebaráti szeretetet, gyujtogatissal, uzsoráskodással vádolja mindannyit a jobb módúakat; szóval a régi Bleuerek Hartsteinok sat., közül alig maradt »még csak magnak is egy-kettő*! Nehogy »qui tacet consentire videatur* a szabolcsmegyei összes zsidóság nevében is, tek. uraságodnak ezen állítását visszautasítom és bebizonyítom, miszerint állítása a tényeknek nem felel meg. Egész czikke haragtól elfogult állapotban íratott! Nekem semmi közöm Dr. Heumaun barátommali polémiájához. Nem reflektálok a productioualis perekre sem; ámbár emlékszem miként, csinálta Z. M. főügyész a nemes embereket! miért? stb. Nem kutatom sem a 48-iki hadi dolgokat, sem a mádi, tarczali, tokaji dolgokat, képviselői választást, Ráth Károlylyal való egyezséget, pert, stb. Nem kelletett védekezni sem ; mert »Conscia mens recti, famae mendaciae ridet.* Ez mind nem tartozik hozzám ; különben sem akarok én támadni, csak védni.. »Veniam precor daboque vicissim*. De igenis tartozik hozzám a szabolcsmegyei zsidóságnak szemeikbe vágott vád, és azon fenyegetés: jóslat (?) hogy a zsidók elleni tettlegességekben! kitörés, egyszer legnagyobb adóját Magyarhonban fogja megkövetelni (?) Hát először is tagadom, hogy a hazaszeretetben, az áldozat-készségben nem versengünk, mi mai zsidók a régiekkel; sőt határozottan állítom, hogy a mai műveltebb nemzedék, az eléhbieket nagyon is hátrahagyta; mit a következő tények igazolnak. A történelem nem jegyzette fel, hogy a zsidók valaha részt vettek volna az országnak az akkori német kormánynyali küzdelmeiben. Rákóczy, Tökölyi hadaiban kevés lehetett a zsidó;. ellenben a 48 és 49-iki magyarhoni hareztéreken már ott voltunk, véreztünk, áldoztunk! Elmondjam kik voltak a 48-ik zászlóalj elébb al-, később főtisztjei. 2. Propper, 3 Káin 2 G-rósz, 1 Czincz, 1 Klein satjakik el nem estek, majd mindnyájan arany poszománttal jöttek haza Komáromból. Volt itt Bleuer, Fekete és mások is. Czincz Albert hadnagy, arról volt nevezettes, hogy csákóját szemébe vágva, puskával kezében legényei előtt rohant a csatába. Nyugodjanak békével porai! Ez nem hazaszeretet? Bleuer Ignáczot, Klapka Komáromból küldte Görgey után. A világosi fegyver letétel alkalmával onnan megszökött; hány veszély és kaland után vitte meg Klapkának az első hiteles jelentést a világosi katastropháról. és ezért még Komáromban főhadnagyból kapitány lett! Ez nem ügy- és haza-szeretet ? E helyen még csak azt jegyzem meg: hogy a zsidók e téreken megtanulták egyszersmind a vért szagolni is ! Hogy a mostani zsidók áldozat-készek és áldoznak is többet, mint az előtt a kor követelménye szerint, kiderül a következőkből : — i —— A bevezetés Tibornak nagyon megtetszett. Ily előzmények után bátran remélte, hogy forró szerelmének nemsokára sikerülend nemcsak Jolán »sakk királyné*- , ját, de szive királynéját Jolánt magát elfogni. Azután hozzá kezdett az ostromhoz, de a szép asszony nem ca- j pitulált. Tibor és Jolán ettől kezdve ilgy tekintették egymást, mint jó barátok. Ettől kezdve Tibor »mindennapo3* lett a házuál. A napnak rendesen azon óráit választotta, melyben Harmathy távol volt. De Harmathy ur gyakrabban ki-ki maradt hazulról. Azt meg épen biztosra lehetett fogni, hogy a csütörtök és vasárnap délutánokat egész késő estig — mely néha az éjszakába is benyúlt — távol töltötte házától. A vendégeket csak Jolán fogadta. Tibor mindig a vendégek közt volt. Első, a ki érkezett ; utolsó aki távozott. Tibor nem bánta, hogy a házi gazdát nem találta honn, sőt inkább örült, s a már előbb megkezdett ostromot — főleg ha 4 szem közt lehetett s miként az jó hadvezérhez illik — példás kitartással folytatta. A szép asszony pedig férjes nőknél ritkán tapasztalható hősiességgel verte vissza mindannyiszor az ostromot. Vájjon miért ? Azért-e, mert már nagyon megszokta, vagy azért, mert egészen szokatlan volt előtte ? De az tény. hogy Tibor nem tudott vele semmire menni. Ott ültek egymással szemközt a »kék szobában*. Tibor egy nagy karos széken ült, Jolán pedig festői helyzetben a pamlagon. Az asztal köztük volt. Csakhogy az a ezép asszony »vérlázitó« és »észbontó« pongyolában ült ott. Tibor szeméivel majd elnyelte azt az ingerlő szép alakot, melynek körrajzait a lenge könnyű csalánszövetü mousseliu-ruha csak tökéletlenül fedte el előle. (Folytatása következik.) 1. A szabolcsmegyei kórház-egyletet 7 egyén határozta el és alapította meg ! Ezek tették le a haza szenvedő oltárára az első filléreket ; ezek vállalták el a sok, de igen sok munkát t. i. 3 keresztény, 2 kikeresztelkedett zsidó, és 2 zsidó. Azt hiszem az arány kielégítő. Ezen arány fenntartotta magát a későbbi gyűjtések alkalmával is ! Nem mondom el neveiket, »de mortuis nihil nisi bene*. Keresztény alelnök, keresztény pénztárnok defraudáltak, loptak, csaltak — és az egylet, a kor kívánalmai szerint is, a megye, az állam kezelésébe ment által! Hát ezekért a keresztyéneket tegyük felelőssé? 2. A nagy-kállói állami 8 osztályú főreáliskolát. Szabolcsmegye ez egyetlenegy állami középtanodáját, egy érdekeltség létesítette; mely érdekeltség legalább • '/, része zsidó volt. Ezen érdekeltség rakta össze azon 26 ezer ftot, mely összegen megvásároltatott azon épület, melybe felajánltatván, B. Eötvös feledhetetlen miniszter, a reáliskolát létesítette. Ha ezen reáliskola 6. 7. és 8-ik osztálya megnyitásának történelmével akar a Tak. ur foglalkozni, meg fog győződni, miszerint mindanynyiszor pénzbeli áldozatok igényeltettek, és mindanyiszor legalább '/a részben mi zsidók áldoztunk, fáradtunk, és dolgoztunk! 3. A kallói reál iskolai segély-egylet, mely 8000 ftal bir és mintegy 120 szavazó tagot számlál, az utolsó 3 évben jött létre ! Mint mezei gazdának, nem is kell a Tek. urnák mon dani, hogy miserabilis viszonyok között; szegénység itt, szegénység ott — adó itt, adó amott, adó mindenütt! Bociáuat, a levegő még nincs megadóztatva — és ezen 120 egyleti tagnak 2/

5 része zsidó. Az összeg aránya is hasonló le bet. Nem számítottam ezek között Sie Majer, Leveleki Majer, Márton és a többit, akik szintén szerepelnek. »Schwarz auf weiss* megmutatom a Tek. úrnak, minek • utána a Tek. ur sem az 1, sem a 2, sem a 3 pont alatt nem szerepel! Nem igaz tehát, hogy ezek sem Istennek, sem Hazának, sem eiuber-társáuak, mint méltóztatott állítani, soha egy fillér áldozatot nem hoztak volna. Czikkének azon tétele, ahol a szabolcsmegyei zsidóság fattyúhajtásait ostorozza, azokat 9 — 10 részben magát tulbecsülőkuek, másokat kicsinylőknek, henczegőknek nevezi, alkalmat adott volna, ha élne, az öreg II esik bácsinak (paraszt volt Sényőn, ezt bácsinak szabad nevezuem) azt felelni, hogy »sok van mondva*; a tek. úrról, pedig azt bizonyítja, hogy nem jó kertész lett volna belőle. Én, üdülés végett, 39 évi gyógygyakorlati éveimben foglalkoztam kissé a kertészkedéssel is, és azon tapasztalatra jutottam, hogy nem volua rationalis elbánás, ha azért, mert a fa vízhajtásokat mutat, azt tőből kivágjam, vagy csak törzsét is sértsem. A fattyu-hajtást igen is késsel, ollóval esetleg baltával is nyestem vágtam; de a törzset nem bántottam. Kísérletet tettem jó sikerrel egy ilyen fattyu-hajtást nemesebb fajtával beszemezni, de a törzset érintetlen hagytam; mert tudom, hogy a legdurvább gyümölcsnek is hasznát lehet venni, eczet, vagy szesz lesz belőle. De a tek. ur fejszével jött nekünk és azt mondja, hogy a régi Zimermannoknak, Frideknek és BleuereKek magva szakadt; illetve kellene hogy eltörültessenek; és pro mementó és pro memória azt jósolja, hogy egykor a zsidógyűlölet tettlegességei e honban fogják a legnagyobb adót megkövetelni. Engedje meg a tek. ur, hogy ezt már magam is megsokaljam. De bízom Magyarország nemes fnem a productionalis per által szerzett nemességet értem) é« ! politikai érettséggel biró érzésében, miszerint ezen magas triposról a világba dobott jóslat nem fog beteljesedni ; de ha mégis — a magyar forradalmi csatatérekeu a zsidók a vért szagolni megtanulták, ugy vagyok meggyőződve : hogy lesznek, akik nem fogják magokat hagyni lemészárolni, hauem fegyverrel kezökben, nem prod

uktionalis perrel uyert nemességgel ugyan. .

de megfognak tudni halni. « Veniam precor dáíöque vicissim. Dr. Bleuer Miklós. Tarkaságok. Néhány kiszakított lap egy czimnélküli könyvből. Sehogy sem jött álom a szememre. Elővettem Szilágyi Virgil »Szelid fájdalmaiét, A »Szépirodalmi könyvtár«-t, Fülöp György » Olvasókörét*. Mind hasztalan. Az álom mértföldekre száguldott el mellettem. Mig végre néhány lap került kezeimbe, amelyek bizonyosan valamely könyvből szakadtak ki és váltak el. Késő éj lévén, nem akartam az időt keresgéléssel tölteni, azért tehát hozzá fogtam annak a néhány kiszakított lapnak olvasásához. Amint bele pillantottam, először is Jupiter neve tünt szemembe. Mi ez? gondolám. Bizonyosan Mithologia volt. Olvasni kezdem s csudálkozásomra, mindinkább érdekesebb kezd lenni. De már ezt elolvasom, — fűzéin tovább gondolataim üveggyöngyeit És olvasám vala a következőket : » . . . Jupitert igen kedves és kegyes uralkodónak mondják. Igazolják ez állítást a Jupiter 0 felségéről fennmaradt hitregék is. (Alkalmasint valami >Cs\zióféle« lesz az én érdekes olvasmányom. Olvassuk tovább.) «Tudjuk ugyanis, hogy nemcsak az olympi istenasszonykáknál, hanem a földi kecses hölgyeknél is kedves vendég volt ő Jupitersége ; aki elég leereszkedő és kegyes volt szebb gyermekeit olykor-olykor meglátogatni, mégpedig rendesen incognitó. Hol hattyú-prémes mentébe, hol aranyeső csöppekkel díszített atillába, hol sastollas túri süvegbe, hol meg bikabör sarukba öltözködve indult el szerelmi kalandjaira, amelyek rendesen sikerültek is. (Könynyü volt neki. Lett volna csak olyan magam-forma szegény halandó ember! Menjünk tovább.) »Beszélnek Jupiter kalandjairól és édesen emlékeznek vissza : a Lethe vizébe hajló aranylombos és gyémánt virágú nyírf— (majd megbicsaklott a nyelvem) nyárfák és füzek enyhében ábrándozó Leda, Danaé, Aegina, Európa, Latona, Semele, Maja stb. átmeséillt szellemei. Akadnak ugyan Jupiter ő felségének még ma is követői, akik az otthon unatkozó Junók elhanyagolásával. föl-föl keresik az újkori Lédákat, Dunaékat és Európakat azzal a különbséggel, hogy a hattyúprémes mentéket nem ők maguk, h&rfenj a csábítóan szép fürdő Lédák teritik hóvállaikra. (Ok legfeljebb az árát adják meg.)