Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

N Y F K V I D É K." tettetolt A közmunkatartozások behajtására az illető járási szolgabirák szigorúan utasítva lettek. •V közmunkatartozás kérdésénél tiszti főügyész jelenti, mikén*a községi elöljárókra rót 3573 forint közmunkatarlozások IHÜirf-rőI nagy részben jelzálogilag már általa biztosíttattak nem csak; dosőt többek ellep már a port is megindította. Főispán ur őméltósága felhívja a közgy ilés figy.1ruét az irvnűgyi fedezetlen kiadásokra. Nézete szerint e tárgyban feliratot kellene intézni a belügymini'ZUTb

t*Zoltd» János alispán felvilágosítás képen előadja, hogy a hiány már fel lett terjesztve a belilgytmoisztéfiúmhoz, de válasz illetőleg utasítás, máig sem érk esett. Föisp-ín mr sürgetést ajánl auuáliukább, minthogy tudomá ;» -zeréot a hiány nem kétezer és néhány száz forint hanem majd 4000 forintra megy. Szükséges teliét, hogy a hiányo* bndget mielőbb kiegészíttessek. Hntdmziatotl: Megsürgetendő a belügyminisztérium az irtaügyi hiánynak miként leendő fedezése tárgyában hivatkozva a korábbi fölterjesztésre. A megvet kórház háztartásában mutatkozó 14,157 foriot liiánv keletkezése felől. ÍSi.pán ur Őméltósága, a jelen volt kórházi igazgató dr. Józsa Andrástól felvilágosítást kértén, a íelhitott igazgató előadja, hogy miután ő cak.-a gyógykezelést v.zeti, a decifitről részletes felvilágosítással nem szolgálhat; csak auuyit tud, hogy eme teteme hiány nem a belkezelésböl, hanem még az epitkeiésból származik. Aliipán: Tudomásom szeréut uincí kórház a hazá hm, amely dificet nélkül képes volna tezetni háztartását. Igy van ez a ^zsbolcsmegyei kórháznál is. A kiadásokat a Imtegápolási alaptól kénytelen fedezui a megye. Főispán urnák azon kérdésére, ba vajjou nem lehetne-e a betegek élelmezésénél valamit megtakarítani ? ,,,,„.. , K i'iuay Károly a kérd-'s bevilágitásául előadja, hogy ax élelmezési ügy megvizsgálására egy bizottság küldőtől k., amelynek föladata a kórházi választmányhoz jelentest nyújtani be a dolgok állásiról. E bizottság küldetésit ki lehetne szélesíteni e hiány megvizsgálásával is. S.-nnyo'/hy Bertalan Kauzsay Károly nézetét pártoljs, s óhajtaná, ha a kórházi számadás, a választmány kimerítő jelentésével együtt, már a közelebbi februári közgyűlés elé terjesztetnék márcsak azért i«, hogy a megyi i kórháznál sziikséges javítások eszközöltethessenek. Különösen kívánatos ogy ' elmebeteg-észlelő osztálynak felállítása. Dr. Józ*I András helyesli Szunyoghy Bertalan szolgabírónak az elmebeteg-észlelő osztály felállítására vonatkozó javaslatát s a szeuvedő emberiség és a megyei kórhiz érdekében, mielőbb foganatosíttatni kívánná azt. Határoztatott, hogy a kórházi részletes számadás j a februári közgyűlésen előterjesztessék. Olvastatott Kállay János és Szunyoghy Bertalau . hízott*, tagok indítványa, amelyben felhívják a közgyűlést, hogy Kosuth Lajos születésének tíO-adik év fordulója alkalmából üdvözlő feliratot intézzen a nagy hazafihoz. A/, állandó választmány az indítványt elfogadni, a mogemlékoz' it jegyzőkönyvileg megörökíteni javasolja. Molnár Pál a feliratban Kos«uth Lajosuak kormányzói minőségét is hangsúlyozni óhajtaná. Psérer József Molnár Pál óhajtását fölöslegesnek találja; miutáu Kossuth neve már magában minden szópot és dicsőt involvál. (Helyes! Éljen!) Főispán kimondja a határozatot, hogy Kossuth I>ajos hazánk nagy fiához, a megye közönsége üdvözlő feliratot .intéz, születésének 80-ik év fordulója alkalmából. (Altalános éljenzés) A k .tig izgatási bizottságból 4 tag kilépvén, helyettük más 4 ujtag választása eszközöltetett. Megválasztattak titkos szavazás utján, Kállay Jenő, Lipthay Károly, Ssobottlay Jóssef és Miklós Ferencz bizottm. tagok. Olvastatott a b dügymiszternek azon leirata, amelyben tudtán adj i a mogyóuok, hogy a nagy-kállói megyeangol mfd területen, melyek az Andeseket félkörben teszik körül. leginkább hegy-ereszkedések és hegyszorulatokban 2500 lábtól 9000 láb magasságig dúsan tenyésx. TehU látni taló, hogy inkább a hideges éghajlatot szereti. Ha talaj és éghajlat kedvezők, igen nagy fává is m«gn'> különösen köves helyen, mig a magasabb regiókban csak mini cserje fordul elö. Leírhatnám még az egyes fajok levél-alakjait, élénk piros szárait, tirágait; de ez már kevésbé lesz érdekes az t oltató előtt. Kereskedésben 5 faja fordul elő s ex öt (aj Indiába már mind átplántáltatott és dúsan tenyész. Míg csak azt említem meg, ho*y a jelen században is eredeti nyers állapotban használták ; mert daczára a többszöri kísérletnek, alkatrészeire bontani nem sikerült. (\ak l»90-ban fedezte azt fel két franczia chemichus I'elletier és Caveotno. Ezek ugy okoskodtak, hogy oőtéuyi alkaloidnak (ez hasonlatos a morphin és 8trychninncli kell benne lenni. És csakhamar felfedexték. b<igy alkaloiddal Ijuinin és Quinquonín fordul elő amazzal részint vegyülve, részint elválta tőle. Leghatásosabb a vegyült China-por. E *y6gy«z.r feltétlen hatása azonban a betegség alapos ismeretétől s igy főleg az adag mennyiségétől függ. Tekintetbe kell venni a test erejét, A kort, mennyi idő idő óta tart a betegség? stb. Ha ezt elhibázza az orvos ; például kisebb mennyiséget rendel: csak annyit ér tele, mintha pilula helyett cseresnyo szemeket nyeletett tolna el botegétel; ha pedig kelletinél többet adat, ugy könnyen veszélyessé válhatik. Igy látjuk, hogy a tudományos rilágban ismeretes Chinint különböző időben és helyen, különfélekép nevezték. Tehát >0 uina-(^uinaból a grófnő porból, a jezsuitaporból, a kardinális-porból, ai 'hinin és Ckinából, SzabolcsBihar stb. megyékben lett: Jósa-pilula. Francslea Ylncze. ház épületét, Kozma Sándor kir. főügyész előterjesztése folytán, az állam igazságügyi czélokra át nem veheti; egyszersmind utasitja a leirat a megyét az ujabb megyeház tervének felterjesztésére. Az állandó választmány, a kérdéses epület értéke' sitésének megállapítására küldöttséget javasol azon utasításai, hogy jelentését a februárhati közgyűléshez adja be. E küldöttségbe beválasztattak: Zoltán János alispán elnöklete alatt: Miklós László. Szikszay Pál, Kállay Ferencz, Kau/ ay Károly, Józsa András, Krasznay Gábor, Szunyoghi Bertalan és Ferenczy Emil. Olvastatott az uj foldmivelés- és kereskedelemügyi miniszternek, s az uj honvédelmi miniszternek leirata, amelyben mindkét miniszter tudatja a megyével, hogy hivataloskodásukat megkezdették s felhívják a megyét, hogy működésűkben őket támogatni szíveskedjék. A közgyűlés a miniszteri leiratokat egyszerűen tudomásul akarta venni; főispán ur őméltóságának tapintatos figyelmeztetése folytán azonban, udvarias dolognak találta és illendőnek ismerte el, hogy a leiratra válaszfelirattal feleljen. Elhatároztatott tehát, hogy mindkét miniszterhez válaszfelirat intéztessék. A közmunka váltság szabályozása tárgyában felterjesztett megyei megállapodást, amely szerint egy igás napszámtól 1 frt 50 kr., egy gyalog napszám után 30 kr. számitassék, a miniszteri leirat nem hagyván helyben, az állandó választmány az igás napszámot 1 frt. 80 krajezárban, a gyalog napszámváltságot pedig 40 krajezárbau véleményezi megállapittatui, a miniszter által megállapított 2 frt. és 50 kr. helyett. Kauzsay Károly sem a miniszteri megállapítást, sem az állandó választmány javaslatát nem pártolhatja. Núzete szerint, ily felemelés mellett a megváltók száma nagy mértékben csökkenne. Lipthay Károly pártolja Kauzsay Károly nézetét s megkívánja hagyatni az egy frt 50 krt., 'és a 30 krajezárt. Szunyoghy Bertalan a közmunka-szabályrendeletet hiányosnak találja. Óhajtja, hogy a közmunka ne igásnapszám szerint, hanem igás jószág szerént vettessék ki; ezt tartváu egyedül igazságos eljárásnak. Határoztatott, hogy a megye továbbra is megmarad az első felterjesztésben megszabott váltsági dijak mellett. (Folytatása következik.) Vidéki levelezés. Szakoly, 1882. november 26. Tekintetes szerkesztő úr! Egy kegyeletes ünnepélyről van szerencsém becses lapja olvasóit tudósítani, amely nem rég folyt le községünkben. Sírkertünk halmai között ugyanis volt egy, amelyet, gondozó rokonkéz hiányában, harmincz év súlya, a földdel csaknem egyenlővé simított. A kidőlt, korhadt fejfán alig volt olvasható: »Itt nyugszik Funyi Dániel ref. tanitó.* A néhai tanitó sírját őszbevegyült tanítványok siettek megjelölni, akiket kitartó, eredménydus szorgalommal tanítgatott egykor. Nem emeltek az idő döntő hatalmával sokáig daezoló értékes sírkövet, csak egyszerű fadarabot helyeztek a sirhoz, melyen a halál által annyi éven ki nem hűthető forró ragaszkodás, ihlett kegyelet a hir repkény koszorúját tevé. Szép tolmácsolása a sírkertet megnépesitett földmivesnép hiúságtól ment érzetének, amelylyel megmutatta, hogy habár a tanitó jutalma, életében tövis, de sírját a rózsafának virágával is képes díszíteni I Reformált egyházközönségünk elüljárói legújabban azzal ^ mutatták meg magas gondolkodásukat, hogy az ezen év tavaszán elhunyt érdemekben gazdag tanítójuk árvái részére az egész évi fizetést oda adták; melyért választott tauitójukat magán uton tisztességesen díjazzák. Hány község okulhatna e nemes példán, akik megengedik, hogy a tudomány hirdetőinek árvái a nyomor karjaiba taszíttassanak . . .! Szükségét éreztem egy iskolai könyvtár felállításának s bízva azon nép pártfogásában, mely annyit tesz tanítójáért, és a nevelésügyért, — gyűjtéssel reméltem czélomat elérhetni. Személyesen kerestem fel tehát minden tehetősebb lakosát községünknek, vallás különbség nélkül. Röviden előadva czélomat, meglepett azon adakosi készség, amelylyel boldognál, szegénynél találkoztam, i Szakolyban a vallás nem képez elkülönítést. Református, izraelita, görögkatholikus : örömmel tette áldozatát a tu- 1 domány oltárára. Mig sok helyütt a meghasonlás, összetűzés gyászos következményeit sinli a közügy, addig nálunk az egyetértés szépen virágzik. At van itt hatva mindenki azon vágytól, hogy eszköz adassék a népnek, melylyel az, az ismeretben és tudományban segiltessék. Adakoztak a könyvtárra : Bakos Pál ref, lelkész ur 2 frtot, Bakos Béla tanuló 2 db könyvet 90 kr, értékkel. Sipos Lajos ref, tanitó l frt. Balog Lajos ur 1 frt, Kádár István ur 2 frt, Özv, Galvácsi Istvánné 1 frt. Kapitány György (g, kath,) 1 frt, Weiaz Lipót ur 5 frt, Breinsr G?za ur 1 frt, Csuka Sándor 40 krt, Sr.entmiklósy Sándor ur 2 frt, Pálóczy Ferencz 40 kr, Lichtmann Dezső ur 3 frt. Rosinger Mór nr 1 frt, Hőníg Mór ur 1 frt, Sternberg Lipót ur 1 frt

T SzentmikIósy László ur 5 frt, \ adon István 50 kr, Kiss Sándor 50 kr. K. Győri Sándor 40 kr, Elek Ferencz 40 kr, Szűcs Ferencz 50 kr, Elek Pál 50 kr, "Wéisz Ábrahám nr 5 frt, Bay István ur 5 frt áru könyvet. El tan tette a mag; tőlünk függ, hogy abból terebélyes fa nötekedjék, amelynek árnyában a tanulni vágyó lélek szellemi tápot nyerjen. Az adott krajezárok mind megannyi égő fáklyák, melylyel a tudatlanság sötét éjszakáját bevilágítani óhajtják a részttetők. A kicsiny könyttár. melynek nsgygyá lételét bizton reméljük, maradandó emlék, mely hálára ébreszti az utókort, az áldozatkéíz elődök iránt.*) Sipos L^jos, szakolyi ref. tanitó. •) Mit nem tehet a nemesen gondolkosc is emelkedett lelkii tanitó a legegyszerűbb kózségben is t ? Sterk. ÚJDONSÁGOK. (I) Szabolcsmegye közönsége, mult hó 28-adikán tartott évnegyedes közgyűlésében, Kállay János és Szunyoghy Bertalan inditváuya folytán, egyhangúlag általános lelkesedés közt elhatározta, hogy Kossuth Lajos hazánk nagy fia születésének 80-adik óv fordulója alkalmából, üdvözlő feliratot küld a nagy száműzött jelenlegi tartózkodási helyére Turinba. — A tiszavölgyi társulat központi bizottsága, mint már lapunk 46-ik számában emiitettük, közelebb ülést tartott, amelyben a tiszaszabályozási törvényjavaslatot föl tételesen elfogadta. Ugyanez ülésben elnöklő Lónyay Menyhért gr. bemutatta a pénzügyminiszter leiratát, melyben tudatja, hogy a különös gazdasági költségeknek 1883. január 1-étől, a társulat tetszése szerint cumulative vagy parcellariter leendő) megtérítése iránti törvény végrehajtásához szükséges rendeletek iránt is megfelelő intézkedéseket fog tenni. Fölolvastatott ezután a közlekedési miniszter leirata a hosszdfoki öbölzet töltés-belebbezési költségeiuek viselése tárgyában. Ezen leiratot illetőleg kiválóbb eszmecsere tárgyát képezte a következő tétel: »Az öblözetnek azon érvelése, hogy a kormány által helybenhagyott tervek szerint építvén fel töltéseit, a menyiben azoknak voualozása nem volna helyes, a megigazítás az állam költségén eszközlendő: törvényeiuk értelmében teljesen alaptalan, még azon esetben is, ha az öblözet ki tudná mutatni, hogy az akkori kormány nemcsak az általáuos terveket, hanem a töltések részletes terveit is helyben hagyta. A központi bizottság, ezen felállított tétellel szemben, azon egyhangú nézetnek adott kifejezést, hogy az 1881.XXXIX. t. cz. 12 § áuak utolsó bekezdése, amelyre ugy látszik, a leirat alapítva van, s amely szerint a tervek jóváhagyása sem a törvényhatóságra, sem a kormányra, a netaláni hiányokért vagy káros következésekért, kártérítési kötelezettséget maga után nem von, s ezen esetre nem alkalmazható. A fenforgó esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a társulat szerint jóváhagyott terv alapján készült töltések hiáuyos vonalozásából eredő károk (mint például gátszakadás esetén), az állam által megtéríttessenek; hanem itt, a társulat állítása szerint, maguk az állam által jóváhagyott töltések szándékoltatnak, ugyancsak az állam által belebbeztetni; ennélfogva nemcsak méltányosnak, de jogosnak is látszik, hogy e költségek semmiesetben sem képezhessék kizárólag a társulatok terhét. Ily értelemben a közlekedési miniszterhez ujabb felterjesztés határoztatott intéztetni . -+- A Nyíregyháza város tulajdonát képező úgynevezett császár-szállási birtok rész után fizetendő községi pótadó mennyisége, illetőleg eme birtokrésznek pusztai minősége fölötti kérdés, a közelebbi megyei gyűlésen csak egyetlen szavazattal dőlt el a város javára. Tehát csakis a véletlenség döntötte el, hogy a város ezentúl nem mint eddig egész, hauem csak félrész községi pótadót fog fizetni császár-szállási birtoka után. A nyíregyházai megyebizottsági tagok mindenesetre megrovandó hanyagságot és közönyt tanúsítottak elmaradásuk által. Szerencse, hogy az az egy voks megmentette őket a városi közönség méltó vádjától. Jó lesz okulnia példán. X A betéti tóke jövedelmének megadóztatása ügyében, mult hó 29-edikéu tartott országos értekezleten összesen 169 magyarországi pénzintézet vett részt 255 képviselője által. Szabolcsmegyéböl csak a Nyíregyházán székelő »Szabolcsi hitelbank* és a Nagy-Kállóbau működő »Szabolcsmegyei takarékpénztár* volt képviselve. (!) A farsang régen volt oly rövid mint az 1883adiki lesz. Januárhó 6-tól februárhó 6 -ig fog csak tartani. Tudjuk, hogy a mamák és fiatal hölgyek uem nagy ürömmel veszik tudomásul e hírűnket. Reméljük azonban, hogy a pápák auuáliukább örülnek rajta. * A nagy-kállói főreáliskolai növendékek, illetlőeg az ottani »Toldi kör* tagjai, Arany János koszorús költőnk emlékére, fényes ^emlékünnepélyt* tartottak. A főreáliskola nagy terme, mint levelezőnk irja, zsúfolásig megtölt. Kiss Rezső tauár, a » Toldi kör* elnöke, meghatóan ecsetelte az ünepély tulajdonképeni ^ intenczióját. Az elnöki megnyitó beszéd után Kovács Gyula VIII. osztály beli tanuló egy általa irt költeményt olvasott fel »Arany János fölött.* Szép képletekben, zengzetes nyelven emlékezett meg a nagy szellemről. Zinner Ignácz VIII. oszt. tanuló hosszasan vázolta Arany János irodalmi működését. Felolvasásában tapintatosan festett képekben mutatott anagy költő mindazon szellemi termékeire, amelyek a társadalmi élet rétegeire oktatólag és nemesitőleg hat. Balázs Béla VII. osztálybeli tanuló Arany Jánostól két költeményt szavalt el. Az üuneyélyt f. t. Surina István reálisk. igazgató ur rekesztette be ; atyailag figyelmeztetvén az ifjúságot a magyar klas

z'kusok tanulmányozására. %* Kállay András sz.ibolcsmegyei nagybirtokos és a tiszaszabályozási társulat alelnöke, »Reform javaslat a tiszavölgyi ármentesitö és szabályozó-társulatok szervezete és igazgatása tárgyában* czim alatt, egy röpiratot irt, amely párnap múlva hagyja el a sajtót. Előre is felhívjuk e műre Szabolcsmegye közönségének figyelmét. A röpirat sok és igen fontos újításokat kíván életbeléptetni az ármentesitési műveleteknél.A nagy szakavatottsággal irt munka, igen előnyösen mutatja be szerzőt eme még nálunk kevéssé kultivált téren. (?) A nagy vendéglő táneztermében folyóhó 25-én, a helybeli gymnásium VII és VIII osztályának felállítási alapjára, Sáry Pálné urnő batyubált rendezett. Jelen voltak: Debreozenből Kövi Anna k. a; Lucks-Kápolnássy Róza úrnő és Kápolnássy Ilka kisaszonyok. A helybeli közönséget a kellemetlen esős idő visszatartotta ; mindazáltal ott voltak Andráscsik Józsefné Aniia le.inyával; Bertalan-Nikelszky Erzsi urnő, Dövényi kisasz•zonyok ; Jánószky Ida k. a; Jéger Józsefné, Lujza leányával; Kovács Lajosué Ilon leányával, Grenerczy és Bégányi Gizella kis^zonyokkal; Kovács Sománé, Irén leányával ; Kelemen Jánosné leányával; Kubassy Gusztávné ; Máy Adolfné, Marsalkó Károlyné, leányával; Nádasy Lajosné, Irén s Blanka leányaival; Sexty Gyuláné, nővére Szilvássy Barta kisaszszonynyal s mások. A házi aszony szívélyes gondoskodással látta el a közönséget ; amiben Orbán Károlyné urnő nyújtott neki hathatós segédkezet. A mulatság reggeli 5 óráig tartott, amikor is mindenki kedvesen eltöltött est emlékét vitte magával.