Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

(!!) A fővárosban nem rég alakult »Szabo!csmegyei Kört kebelében gyökeres változtatások vannak folyamat­ban. A kör bizottsága azon szándékkal, hogy a kitűzött czél, t. i. a segélyezés, művelődés s társiasság, biztosab­ban elérhető legyen, uj alapszabály-tervezetet készíttetett egy hármas bizottság által, melynek tagjai ifj. Videvich Ferencz elnök, K. Istvdnjfy Lajos és Sugár Ignácz titkári jegyző voltak. A tervezet, éléuk és beható vita után, a mult hóban tartott közgyűlésen elfogadtatott. A gyökeres változás abban áll, hogy ezentúl a fővárosban tartózko­dó szabolcsiak, állásra való különös tekintet nélkül, a körbe beléphetnek; szóval egész fővárosi társaskörré ala­kult »Szabolcsmegyeiek Társasköret jczimmel. Folyó évi deczember hó 5-én az »Arany Sast vendéglőben levő helyiségébeu társas estélyt rendez a kör, mely igen látogatottnak és kedélyesnek ígérkezik. Legközelebb pedig felolvasó estélyt tart. * A nyíregyházai evang. ref. egyház tornya és or­gonája javára, egy a város kitűnőségéből alakult 18 ta­gú rendező bizottság, a nagyvendéglő táncztermében, folyó évi deczemberhó 9-edikén, a debreczeni ref. főis­kolai énekkar, Benczy Gyula és többek közreműködése mellett tartandó, tánczmulatsággal összekötött hangver­senyt rendez, Balépti dij : az öt első sorban 1 frt. 50 kr., a többi helyeken 1 frt. Jegyek előre válthatók : Gredig, és Tester urak czukrászdájábau, este a pénztárnál. Kez­dete 7 órakor. •f Rumann Andor nyíregyházai ág. ev. iskolatanitót és családját fájdalmas csapás érte, Andor nevű 9 hóna­pos kis fiuknak halálával. A kis ártatlan elhervadt virág­szálat mult hó 27-én ültették át a halál veteményes kertjébe. Az ő élete csak álom volt még ; halálával tehát csak bölcsőt cserélt. Rengessék szelíden síri bölcsőjét védangyalai! (pJAnö-emánczipáczió kérdésében Anglia nagy lépést tett. Fölszabadította ugyanis a nőt vagyonilag. A férfi csak akkor kaphat valamit neje vagyonából, ha a nő megajándékozza ; de követelést semmi szín alatt sem tá­maszhat ellene. 1883. januárhó 1-én lép életbe a »férjes nők tulajdonjogáról szóló törvény*, amely a vagyont illetőleg, teljes függetlenséget biztosit a nőnek. A nő minden ingó és ingatlan vagyonának korlátlan ura ; sza­badon rendelkezhetik vele, akár végrendeleti uton, akár életében bármely módon. A férj neje magán vagyonához nem nyúlhat. A törvény a nőnek még azt a keresményét is biztosítja, amelyet férjes állapotban munkájával szerez. A magyar törvények sohasem voltak mostohák a nők irányában. Magyarországban a nőnek még ma is több joga van, mint, most már Anglia kivételével, bármely országban. A magyar feleség férjhez menetele után tulajdonosa marad az ő hozományi összes ingó és ingat­lan vagyonának, jegyajándékának, és azokat még t-aját hibája miatt bekövetkezett válás esetében sem veszti el; férje halála után pedig annak örököseitől vissza is kíván­hatja ; a férj csak haszonélvezi a női hozományt. A ma­gyar nőnek tehát nincs miért irigyelni az angolnők sor­sát. Az oly törvény, nagyon megnehezíti a házasságokat. Ez pedig nálunk valóban nagy kalamitás lenne. Most is nagyon nehezen mennek a családképzések ; hátmég akkor ! f Őszinte részvéttel közöljük az alább olvasható gyászjelentést: >Ozvegy Ecsedy Lajosné, született bilkei Lipcsey Otillia úgy maga, mintfia'Albert és neje, s gyer­mekei : Erzsébet, Kálmán, Albert, Auna, Mariska, Jenő, és számos rokonai nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelenti a legjobb fiu, testvér, nagy bátya és rokonnak boros-jenöi Ecsedy Kálmánnak élete 39-ik évében hosszas szenvedések között, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, tüdővészben történt gyászos kimultát. A boldogult­nak hült tetemei folyó hó 30-ikán délutáni 3 órakor fognak a nagy-kállói sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig deczemberhó 1-ső napján délelőtti 10 órakor fog a nagy-kállói és orosi római katholikus templomokban a mindenhatónak bemutat­tatni. Kelt Nagy-Kállón, 1882-ik év november 28-ikán Áldás lebegjen a felejhetetlen hamvai felett!* (!) Az eszék-drávai vasúti szerencsétlenség alkal­mával a Dráva folyóban életüket vesztett huszárok csa­ládjainak, az alföld-fiumei vasut-társulat, mint a fővá­rosi jólértesült lapok hozzák, méltányos anyagi kárpót­lást fog nyújtani. • Az országos főpostaigazgatóság figyelmezteti a hazai közönséget, hogy : a külföldre szóló keresztkö ­tésü küldemények, valamint a levelező lapok, sok esetben nem továbbithatók, az elégtelen bérmentesítés miatt, s a postaintézetek ritkán vannak abban a helyzetben, hogy eme küldeményeket feladóiknak visszaszolgáltathassák. Ennél fogva, midőn a postaigazgatóság felhívja a nagy közönség figyelmét a helyes díjazásra : tudatja egyúttal azt is, hogy a nemzetközi forgalomban használandó 5 krajczáros levelező lapok minden postahivatalnál és értékjegyárúsnál kaphatók, X A monárchia egyik államterületén kiállított és a másik állam területén feladott árúkra vonatkozó fu­varlevelek bélyegilletéke tárgyában, folyó évi novemberhó 17-én a következő körrendeletet adta ki a magyar pénzügyminiszter. »Felmerült kételyek eloszlatása czél­jából, egyetértőleg a cs. kir. pénzügyminiszterrel, ezennel kijelentetik, hogy a monarchia egyik államterületén kiállí­tott s ennek szabályszerűen keresztülirott bélyegjegyeivel el­látott fuvarlevelek, ha a másik államterületen fekvő leg­közelebbi vasúti, vagy hajó-állomásnál, a vonatkozó árú kíséretében faladatnak, a bélyeg és illeték iránt összeál­lított törvények és szabályok 226 §-a értelmében, szabály szerűen bélyegzetteknek tekintendők. Ugyanazon szabály­nak helye van azon esetben is, ha az egyik államterüle­leten kiállított és annak bélyegjegyeivel ellátott fuvarle­veleket, az árúnak a másik államterületen fekvő legkö­zelebbi hajó-állomáson való feladásakor, az átvétel napja a bélyegre tentával rájegyeztetik, vagy pedig a bélyegjegy az utóbb emiitett vasúti, vagy hajó állomás hivatalos bélyegjegyzőjével felülbélyegeztetik. (—) A távirdai forgalomban egy rég sürgetett re­form fog életbe lépni az uj évvel. Á közlekedés ügyi miniszter ugyan is megengedte, hogy a jelentékeny meny­nyiségben sürgönyöző felektől, a táviratok utólagos le­számolás mellett, fogadtassanak el Az engedélyes fél 50 forintnyi ovadékot tartozik letenni s az általa használt feladási lapokat, melyeknek száza 2 frt. 25 kr., 24 óra a­latt tartozik beváltani. Az engedélyt azon távirda-igaz­gatóságtól kell kérni, amelynek kerületéhez az az állo­más tartozik, ahol táviratait ily módon kívánja feladni. Y í R V X D É K." Közönség köréből.*) Tisztelt szerkesztő ur! A >Szabolcsmegyei Közlöny« ez évi november 19. megjelent számában, ellenem Andrásy Kálmán buji ref. lelkész ur e czim alatt »valamennyi pap, mind hunczut, valamennyi pap, mind szamár, állitá Czukor József,* egy czikket közöl »a keresztyén közönség, főként a keresz­tyén papság szives figyelmébe.* Nem szokásom, som akaratom, hirlapi czikkeket írni, mert a vidéki lapokbani írással szerzett babérok különben is igen olcsóknak bizonyulnak,**) és most is csak azért kiváuok a lelkész úr közleményére nyilatkoz­ni, mert valótlanságot közöl. Én zsidó vagyok, tehát csak hallani, nem pedig gyakorolni szoktam, egynek bűne vagy hibájáért az ösz­szes elitéltetését, és igy en azért, mert tiszteletes András­sy ur valótlanságot tartalmazó bizonylatot állított ki, nem következtetem, hogy minden pap ily minőségű bizony­latot állit ki. Midőn Andrássy lelkész urnák — Nagy Mihály által mutatott — bizonylatát elolvastam, ingerülten mon­dám nevezett Nagy Mihálynak, hogy a lelkész ur bizony­lata valótlanságokat tartalmaz — mert hiszen én soha sem tagadtam meg sem a pénz felvételét, sem pedig a kötelezvény kiadatását — mire Nagy Mihály azt moudá, hogy mondotta ő ezt a tiszteletes urnák, és valóban nem foghatja fel, hogy annak daczára még is ily tartalmú bizonylatot állittot ki; még azt is ki kell jelentenem, hogy a lelkész ur nem csupán 60 frt kifizetését igazolta nyugtámból — hanem csak általánosan igazolta a kö­vetelés kifizetését — pedig nyugtám csak 60 írtról szól­lott — 60 írttal pedig a követelés csak részben, nem pedig egészben lett kielégítve. Ezekből látható, hogy a lelkész ur valótlanságokat bizonyított, és pedig vagy szándékosan, Nagy Mihály előadása ellenére, vagy pedig ezen előadás helyett fel­fogása hiányában. Már most kérdem köznyelven, minek nevezik akár az egyiket, akár a másikat, illetőleg mi­ként jelezhető a bizonylat ekkénti kiállítása? Nem jó bíró lett volna a tiszteletes úrból; mert íté­lete hozatalában, mellőzi az ész azon parancsolatát, hogy mind két fél meg hallgatandó; mert én felettem is mond ítéletet a nélkül, hogy engem ismerne, hogy velem valaha beszélt — hogy a szóban forgó ügyre vonatkozólag csak nyilatkozat tételre is fölhívott volna, és ítéletében óva inti a peres feleket tőlem. Ezzel ugyan nem sokat tö­rődöm, mert a józan olvasó, esetleg peres fél-megérzi a tiszteletes ur czikkén a felekezeti szagot; de aki engem ösmer, az másként birál meg mint tiszteletes ur, és nem ád intésére semmit — tehát nem félek, hegy nekem tiszteletes ur czikkével, e világon ártana, a más világon pedig ugy sem olvassák czikkeit. Én nem mondottam, hogy minden pap hunczut és szamár — sőt még tiszteletes úrra sem mondhattam; mert vannak papok és pedig nagyon sokan, kiket a leg­mélyebben tisztelek és becsülök és valóban a megkü­lönbözetett tisztelet és liála érzetével emlékezem reájok. — Gymnasiumi tantárgyakra is mindig papok tanítottak, én a papi kasztot szeretem és nagyon becsülöm, abból azonban nem következik, hogy minden papot egy aránt tiszteljek és becsüljek, mert vannak papok, kiket se nem tisztelek se nem becsülök. Ezen nyilatkozatot szíveskedjék tisztelt szerkesztő ur lapjában közzé tenni; mert ennek megtételére nem csupán az önmagam — de a papi kaszt iránti — kötelezettségem késztet. Nyiregyházán 1882. nov. 24-én. Tisztelője Cznkor József. ügyvéd. KÖZGAZDASÁG. Miként kell e!bánni a rühes lovakkal? Értekezésem megkezdése előtt bocsánatot kérek, hogy a t. gazdaközönség becses figyelmét egy kellemetlen, a lovak között oly gyakran előforduló kártékony betegség­nek a megszorítására felkérem A betegség, amelyről szóllani fogok, a rühesség. E betegség lényegét az állatok szőrében s bőrében kifejlett apró állati élődök teszik, melyek mozgási képessé' güknél fogva, a beteg állatokból, az egészséges állatok­ba átszármaznak. Természetes viszonyok alatt élő állatok testében e betegség soha ki nem fejlődik. E betegség kifejlődésére első "sorban a tisztátlanság, ezen kivül pedig a ragály ad okot. Éhség folytán a ló elhullhat ugyan, de hogyha azt tiszta alommal ellátjuk, s a bőrét tisztán tartjuk, akkor annak bőrében ezen betegség soha ki nem fejlődik. E betegség kifejlődését leginkább az emberek restségo okkozza. A közgazdászati miniszter ur beismerte e beteg­ségnek kártékony tulajdonságát; miért is ennek meg­szüntetése czéljából elrendelte, hogy ott, ahol rühes lovak találtatnak, azok hivatalból a tulajdonos költségére gyógyíttassanak. Minthogy pedig a hivatalos gyógyítás sokszor ma­gasabb számlát tüntet fel; gyakran pedig a gazdára néz­ve alkalmatlan is; főképen pedig e betegség terjedésének korlátozását, a községben lévő értelmes gazdák, a köz­ségi t. elöljárókkal egyetértve, akadályozhatják meg leg­inkább: felettébb szükséges, hogy azok által, a rühes lovakat tartó tulajdonosok rühbeteg állataiknak rög­töni megtisztogatására, gyógyítására, minden lehető mó­don szorgalmaztassanak. Hogy pedig mikép lehet a rühes lovakat kevés költséggel, de teljes sikerrel meggyógyítani, erről alább fogok szóllani. »1 Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a : ' Szerk. **) Köszönjük a bókot azon szívesség viszonzásául, bogy je­len csaknem tisztán magánérdekű czikkének helyet adtunk, olcsó dicső/éget áruló szerény lapunk hasábján. Kijelentjük tehát egész komolysággal, hogy ez ügyet itt lapunkban befejezettnek tekiutjük 8 czikkező urat jövőben a nyilttérre utaljuk. Szerk. A uemzetgazdászatra uézve, a lórüb évenként. nagykárokat szokott okozni. E betegség miatt igen sok ló, hoszas időre ha.szonvelietetlenné lesz; azon lovak pe­dig, amelyeken e betegség erőt vett, elhullanak. Hogyha pedig ezen károk után még azon kelle­metlen körülményt is fontolóra veszszük, hogy a lórüh egész bizonyosan elragad az emberekre: gyakran oly egyéneket befertőztet, kik a lórüh eredeti kifejlődésének nem okozói. Az ily szerencsétlen emberek, a mások rest­sége miatt, annyi kellemetlenségnek, kínos gyötrődésnek, és sok költségnek alá vaunak vetve. Végjük csak tekintetbe a közlekedési viszonyokat. Ha e mellett egyik, vagy másik községben, néhány db. rühes ló összevissza barangol, ugyan ki képes ezektől a lovát megóvni. Csakis a véletlen óvja meg a gazdákat, hogy minden db. lovaikat a rüh el nem lepi. Folyó évi novemberhó 6-án tapasztaltam, hogy egyik pusztán, az ottan lakó, rühes lovakat tartó dohányosok, addig kőlcsönözgették az odavaló béresgazdánénak a vedret, hogy egyszer csak a szegény asszonyka, ki a konyhai vederrel leginkább foglalkozott, a befertőzött vederreli érintkezés folytán, megkapta a rühet. Vegyük csak tekiutetbe, egy ily tiszta asszonynak a lelki álla­potát, hogy a költekezéseken kivül, mennyit kellett annak szenvedni ? Ugyan itten csak igen kis részecskében feltünte­tett kártételekből is világosan megérthető, hogy az ér­telmes gazdáknak saját biztonságuk tekintetéből is ösz­szes erővel oda kell hatui, hogy a községben találtató rühes lovak, tulajdonosaik által, minden késedelem nél­kül, gyógyíttassanak, E betegség a lovak között a téli időjáráskor szo­kott kifejlődni. Azért is a restebb gazdák, a betegállato­kat, majd csak a bekövetkező melegebb tavaszi napok enyhe mellett vélik gyógyítani akkor, amidőn a szegény állat a rühet már odáig vitte, hogy ennek az elterjedé­se miatt, a varga fogja a bőrét megtisztogatni. Ámde addig a szegény pára, sok egészséges lovat bemocskol; tehát az ily rest gazdákat hatóságilag is szükséges kötelességének teljesítésére serkenteni A t- elöljáróknak erre joga és hivatalos hatalma van. Hogy pedig az illető gazda rühes lovai részére megvette-e az általam javaslatba hozandó gyógyszert, erre nézve a t. elöljárók kérelmére, a közegészségügy érdekében mindegyik t. gyógyszerész ur, bizonyosan szives készéggel ad egy kis nyilatkozatot, hogy például Pál 2 db. lóra, Péter pedig 4 db. lóra rühkenőcsöt ka­pót. A t. elöljáróság pedig ugy a nyilatkozatot, mint a gyógyszert is meg tekinti; a gazda azutáD, hogy ha már az orvosságért pénzt adott, a saját jó voltáért rühes lovára felhasználja. A rühes lovakat, — mint igen sok gazda okoskodik — akármiféle gyógyszerrel gyógyítjuk is, az mindegyik költségbe kerül; azért tehát vegyünk oly gyógyszert ehhez, mely nem drága, könnyen kezelhető, és biztosan jó hatású. Nem lehet azt helyes felfogással megengedni, hogy a lovakat a gazdák gyógyerő nélküli szerekkel kenegetik, mely alatt a rüh tovább tenyészik. Hogyha például valakinek egyéb betegségben, ta­lán kólikában szenvedő lovát nem tetszik gyógyítani, ez az ő dolga ; erre nem kényszeríthető nálunk. De az oly betegséget, mint a rüh, mely nem csak az állati, de az emberi egészségügyet is megfertőztetiaz ily felet­tébb kártékony beteg állatot gyógyítani mindenkinek szo­ros kötelességében áll. Egyébként hogy az általam ja­vaslatba hozandó rühkenőcs, a megyében lévő gyógytá­rakban mindenütt egyforma menyiségben és minőségben szolgáltassák ki; hogy igy a gazdák azt mindenütt egy­formán használhassák: erre nézve egy külön levélben tisztelet teljesen megfogom kérni, a tekintetes gyógy­szerész urakat. A rühes lovak küleme. Fájdalom, hogy e betegség már nálunk annyira ismeretes, hogy e bajt csak ugy szaladtában az iskolás gyerek is felismeri.. Csakis a rest gazdák nem akarják e bajt fölismerni. Ok ezt himlőnek mondják, amit lovon a 3-ik nagyapjok se látott. Dehát ők ugy vélekednek, hogy majd meggyógyul a ló a fűhegyen. Igen akkor, amidőn az egész ménest befertőztette. A rühes lovaknak, a szőre borzas kóczos, legelő­ször is nyakának két oldalról a szőr kihull s a bőr ránczba húzódik, arról korpaszerü fehéres szinü pikkelyek válnak le. Az ily ló dörzsölődzik, súrolja, marja a tes­tét ; tehát az ilyeneket a következendő képpen kell gyó­gyitáni ; ugyan is: Hideg téli időben az istálóban kályhát kell beál­litaui. Igaz hogy a rest gazda enuek hallattára is ször­nyüképen megszokott ijedui. Ámde 2—3 db. ló, meg a községben lévő állati egészségügy sokkal drágább egy kályhánál. Kenés előtti napon a rühes lovakat meleg vizzel és szappannal igen jól meg kell mosni, és alájok tiszta szal­mát kell bőven rakni. Ezek után minden lóra vétessék 2 liter közönsé­ges hideg olaj, és abba bele kell tenni a gyógy tárból kihozott 200 grinm rühkenőcsöt. Ez egy közönséges lóra elegendő ; nagy lóra 250, sőt igen nagy lóra 300 gramm szükséges. Ehhez kell még tölteni minden lóra egy ne­gyed liter petroleumot; ezeket jól fel kell keverni, és kapargatás közben ezzel a lónak egész testét jól be kell kenni, és a kenőcsöt lókefével a ló testéhe bele kell dörzsölni. A lovakat minden nap szalma csutakkal jól meg kell súrolni. Négy napig a lovakat az istálóból nem kell ki­vezetni ; negyed napon ismét meleg vizzel és szappannal jól meg kell őket mosni, és ha felszáradtak, az oly he­lyeket, ahol a rüh vastagabban volt, a maradék kenőcs­csel újra be kell kenni. Az oly lovat pedig, melynek a rüh az egész testét elborította kétszeresen, de már véknyabban kell bekenni. Általában a rühes lovakat kenés után, hogy meg­tisztuljanak, hetenként meleg vizzel, szappannal mosni, vakarni, kefélni és jól ápolni kell. Bizony bajjal jár ez, de ebből első sorban a gazdának van haszna. Hogyha pedig, mint mondottam, valamelyik rest gazda a rühességet erőnek erejével csakugyan himlőnek akarná keresztelni, az ilyet kényszerítse az elöljáróság,

Next

/
Oldalképek
Tartalom