Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-08 / 41. szám

adózó azzal se terheltetnék; figyelni kelleuc továbbá arra, hogy az évi adó mennyisége mindig alkalmas időben adassék tudtára az adózóknak. A fi/etes ideje pedig akkorra tűzetnék ki, amikor az adózok legkönnyebben fizethetnek. Amely államban a fentebb elősorolt adókivetési és behahajtasi irányelvek tiszteletben tartatnak és lelkiismeret.sen alkalmaztatnak: ott az adófizető sóba sem oly terhe-, mint ahol ezek számba M-m vétetnek. És ha már oda jutottunk, hogy ujabb adónemek nélkül kormányaink mozdulni sem tudnak; több, a gyufa-adóhoz húouló czikkek megadóztatásanak kikerülése czéljából, legközelebb pár financzialii indítványt leszek bátor közre bocsátani a .Nyirridek" utján. Kinethy István. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Októberhi 3). Az augusztushó 11-edikén tartott képviseleti gyűlés jegyzókönyvének hitelesítése után, elnöklö polgármester megnyitván a gyűlést, a következő ügyek tárgyaltattak le. 1. A nyirvizszabályozó társulatnak e folyó bó 11 éu tartandó közgyűlésére való meghívás előterjesztetvén, a vároe képviselőjéül Bsnes László táuác-uok választatott meg. Egyúttal 9 tagu küldöttség menesztetett ki azon megbízatással, hogy a város képviselője részére részletes utasítást készítsen a város érdekében s azt még a nyírvizsza'iályozó társulati gyűlés előtt terjeszsze be a kápvilethez. E küldöttségbe választattak: Vidliczkay József, Lukács Ödön, Bencs László, Haas Mór, Horváth Gyula, B'lft András, Barzó János, Somogyi Gyula és Nádas i Mihály. 2. Olvastatott az országos kisbirtokosok hitelintézetének még lw78-ban a város által felajánlott 2000 forint alapítványi ö.-szegnek jóváhagyása tárgyában hozott megyei határozat. A tanács által javaslatba hozott 2000 forintnyi alapítvány, a képviselet által megerősíttetett. 3. A magyar leszámítoló és váltó banknak, az általa Nyíregyházára tervezett közraktár iránt, a városi hatósághoz intézett felhívása a gazdászati szakosztálynak kiadatván: a szakosztály beadja véleményét, amelyszerént a közraktár szükséges és áldásos voltát belátja s a közraktár o-zméjének felkarolását melegeu javallja. Az e tárgy fölötti vita igen érdekesen éi élénken folyt le, amelybe Vidliczkay József, Haas Mór, Somogyi Gyula, Török Péter, Bencs László és Krasznay Gábor folytak be. A közraktár felállításának eszméje melegen támogattatík, annak felállítását a közgyűlés szintén óhajtja s elhatározta, hogy a megkereső leszámítoló bankkal kész érintkezésbe tenni magát; mely czélbol az e tárgvu megállapodási módozatok, illetőleg egyezségi föltételek kidolgozásával megbízattak : Krasznay Gábor polgármester elnöklete mellett, Vidliczkay József országgyűlési képviselő, Bencs László, Flegmann Lipót, Török Péter, Somogyi Gyula, Haas Mór, Kovács László, dr. Trájtler Soma és Korustein Ignácz. 4. Az orosz-utezai lakosoknak azou kérelme, melyszerint utczájuknak neve Kossuth utczára változtassák át, áljenzéssel fogadtatott s határozatilag kimondatott, hogy az utcza kezdetén és végén az uj név láthatólag irattassék (el és ez által jelöltessék meg. 5. A Hatzel Márton-féle ösztöndíj odaítélése tárgyában hozott azon megyebizottsági másodfoka határozat, melyszerint a nevezett ösztöndíj, az alapitványlevél értelmében, Fráter Sándor tanulónak adatott ki, tudomásul vétetett. G. A városi felső leányiskola II. osztályának felállítása tárgyában hozott megyebizottságí határozat folytán megtett iskolai intézkedásrőli jelentés, melyszeréut az említett osztály tanítónőjéül Tanos Irma okleur neje. akinek mint helybeli légátus lettem bemutatva Tebát Borfalván vagyok, gondolám. Reggelizés közben alkalmam volt t házinót szemügyre venni, aki ngy nézett ki hatvanöt évesuek látszó élettársa mellett, mint száraz ágra függesztett nyíló virág. Arczán UO—22 év pírja, szemében az igézet tüzével'; • j«i>U't d&s baja gazdag lűrtokben omlott gömbölyű bó-válUira. amelyeket a kivágott fekete habzó selyemruha teljes pompájukban engedett látni. ViJéki Tihamér épen ellentéte volt fiatal nejének, Benne a szerető és tisztelő élettársat s a szíves házigazdát ismertük tanulni Termete szabálytalan, kicsiny, amelyet a 65 év súlya máginkább meghajtott A bajusz és szakálialan arcz évtizedek barázdáitól felszántva, fénytelen apró. fájós szemeit előre álló ritka fehér -z- möld körité; kopasz fejének hátsó részén néhány szál ezQstszin haj. mely már már elbagvni készült megunt talaját. Szemeim a szép nő szemeivel tslslkoztak. A szép nő lesüté azokat és elpirult Szivem egyet dobbant . . .! E nő •serettetik, de 6 nem szeret, — gondolám s e gondolat kínos érzéseket támasztott bennem. Pár órai időzés után, felkeresendő a helybeli lelkészt. elhagytam a sxives vendéglátó házat, amely kevés ideig boldogított, azután, szenvedés tengerébe taszítót!! Minden s/ép a legátus életében, csak a requirálás nem. Elmondani minden házban, mi újság Patakon, milyen a termés, az időjárás; végig hallgatni itt ez, ott ama pai.aszt és mentegetőzést. sorba kóstolni annyi szíves nő süteményét stb. De ez igy van, ezen sem én, sem más nem segít. Requirendusaim között ott volt Vidéki Tihamér, Borfnl'áuak s több más helységeknek nagy birtokosa is. Szándékosan őt hagytam utoljára. Rettegtem a gondolattól, hogy a szép asszony nyal találkoznom kell. Éreztem, hogy képtelen leendek bens.'.m pokoli küzdelmét eltitkolni. Megtudtam, hogy szegény uemes leány volt. veles tanitónő választatott meg, aki holnap (október 4) már meg is érkezik és megkezdi működését, hosszas meddő vita után, tudomásul vétetett. 7. May Adolfnak az általa 600 forintárt megvett malomszerfi'k tárgyábau beadott fölebbezése, a

?on tauáuác-i határozattal." hogy a kárt leltározás és census megállapítás nem eszközölhető, a megyebizottságboz fölterjesztetni határom tátott. 8. A viro-i egyeuártéki adó, a vám sorompó és a felső leánviskola segélyezése tárgyában a minisztériumnál járt küldöttség eljárásáróli jelentés, melyszerént a szükséges lépések, az utasításhoz képest, megtétettek, tudomásul vétetett. 9. Drenyószky Mihály bérleeugedési s a malombérlet feloldása iránti kérelme, a gazdászati szakosztály véleménye alapján, eluta-iitatoit. 10. A szentmibály-utezai malomtelek eladási határideje, a törvény értelmében, határozutott kitüzetni. 11. Az eperjesi ágost. evaug. tanitó képezde javára alapítványozoit tőke utáni kamatnak a tanács által történt kiadatása, jóváhagyatott. 12. A dicső eml kezetü Vetter Antal magyar kir. emlékére, a képviselet 25 forintot szavazott ineg és határozott elküldetni. 13. A városi italmérósi jog bérleti ideje lejáró-félbeu lévén, Somogyi Gyula képviseleti tag indítványa folytán küldöttség bízatott meg egy, a reg.ile-jognak minél czélszerübb értékesítése tárgyában kidolgozandó módozatok előterjesztésével. E küldöttság tigjai lettek: elnök Krasznai Gábor, Somogyi Gyula, Kovács Geró, Bodnár István, Bencs László, Risdorfer János, Kerekréthy Miklós, H;ias Mór, Sütő József, Nádassy Mihály, Barzó János, Török Péter. ifj. Mauer Károly, Horváth Gyula vár. mérnök, dr. Meskó László t. ügyész, Sáry Pál főjegyző. Nevelőnőink. Az ember gyarlóságában fekszik, hogy az alantabb fokon álló szereti utánozni a fentebb fokon állót. A társadalmi élet minden rétegében találkozunk az utánzási vágy mániájával. A szegényebb sorsú, a korlátolt anyagi viszonyok közt élő, szereti utánozni a jobb anyagi viszonyoknak örvendőt. Hogy ez utánzási vágy — vonatkozólag az urhatnámságra — mennyire káros befolyású: fölösleges ecsetelnem. A gyakorlati élet eléggé bizonyítja. Az utánzás, ethikai szempontból, csak akkor jó, hasznos és üdvös: ha a jót, a czélszerüt és nemest utánozzuk. Ha a művészet a tudomány, az ipar a nemzetgazdászat tökéletesedésének és haladásának czéljából, más országot utánozunk, amelyen a művészet, a tudomány magasab fokon áll, mint nálunk: az csak nagyon természetes és helyes. De ba csak szajkó módjára utánozunk valakit vagy valamit csak azért, mert, idegen, mert uj, mert X. országban is igy van, mert Y. is igy cselekszik, de sem erkölcsi sem gyakorlati értéke nincs ; sőt káros és veszedelmes befolyással hír a társadalmi életre, mondom ilynemű utánzásokat tenni hiba és bűn! A nőnevelés hazánkban az utólsó évtizedig, nagyon el volt hanyagolva. Nemcsak hogy el volt hanyagolva, hanem tervszerű nevelésről szó sem lehetett. Egyes nagyobb rendű városokat kivéve, a leánynövendék a finövendákkel, mint még mo-t is sok helyütt van, egy és ugyanazon teremben tanult. Számos községben a leány egészen ki volt zárva az iskolából. Felsőbb leányiskola vajmi kevés volt. A gazdagabb családok tehát nevelőnőt fogadtak gyermekeik mellé. De hát honnan vettek nevelőnőt ? Lengyel-, Orosz-, Porosz-, Osztrák-, Schveicz- és Angolországokból, mert sajnos! hazánkban kevés szakképzett nó volt a p.iedagogia terén. Boldog emlékezetű báró Eötvös József magasröptű szelleme belátta a nőnevelés égető szükségét, tanitónőképezdékről gondoskodott. Es hogy minél több nő lépjen a tanítói pályára, azoknak ugyanazon jogot ás rangot adta, ugyanazon tért ós működési kört nyitotta meg előttük, mint a tanítóknak. Jelenben, aránylag, véve elegendő nevelőuő van. A tanítónők aki apjának erőltetésére ment a dúsgazdag Vidékihez két év előtt. A szép Vidáki-Kárpáthy Etelkát, igy hívták a szép nőt, egyedül találtam fogadó termében. Szép volt, mint egy istennő; szép, mint aminő a legmerészebb fantázia alakja lehet. — Foglaljon helyet legátus ur! férjem nyolez napra, esetleg több időre a fővárosba utazott. Egyedül vagyok a tömérdek oseléd között. Oly jól esik, ha kibeszélhetem valakivel magamat. Nem fogja unni ugy-e bár társaságomat ? — Óh nagysád! boldognak érzem magamat drága közelében! A szép asszony rám veté olaj-barua szemeit, merően pihentetve azokat rajtam. Forogni kezdett velem a világ. Alig tudtam megállani, hogy lábai elé ne dobjam magamat. Ez után a következő párbeszéd fejlődött ki kőztünk. — Ön pap akar lenni ? — Isten segítségével igen asszonyom. — Férjem hatvanöt éves beteges ember, napjait megnehezítik a gazdálkodás gondjai, képtelen éber figyelemmel kisérni a hűtlen tisztek gazdálkodását Ne menjen ön vissza az iskolába, legyen jószágaink felügyelője, teljhatalmú kezelője és igazgatója. Tegyen boldoggá mink-t és magit. Szép a lelkészek hivatása és magasztos, de hányszor kell nélkülőzniök. Legyen ön a természet papja. Mily fenséges az, ha az ember kirándul a hímzett mezőkre, ahol virágok milliárdja lehelli illatát Nem Istenhez emelkedik-e a lélek, a gondolat, midőn az erdő-koszoruzta bérezek al)án tévedezünk, ahol a lég dalnokai hálát zengenek a Mindenhatónak ? Kinek van alkalma, a nagy természet csodáit szemlélni többször, anuak-e, aki szobájában könyvei közt bölcselkedik, vagy anuak, aki a szabad, a dic'iő természettel társaloghat? (Vége következik.) és uevelóuők, dicséretükre legyen mondva, megmutatták ás megmutatják, hogy minden tekintetben nemes, magasztos hivatásuknak megfelelnek. Buzgóságuk, euergiájuk. kitartásuk, sok férfitanitót megszégyenít. Es mégis mit kell tapasztalnuuk ? Azt, hogy számos (?) családuál német-, orosz-, porosz-, angol stb. nevelőnőkre vau bízva a leáuygyermekek nevelése, oktatása. — oly nevelőuőkre, akik egy árva magyar szót sem tudnak, akik más, saját nemzetiségük szellemében nevelik leányainkat ás elleuszenvet csepegtetnek azok fogékony sziveikbe a szent haza és minden iránt, ami magyar! Kalap, szalag, czipő, ruha stb. stb. mind Bécsből, Münchenből, Berliuből Zürichből és Londonból rendeltetik meg, mert a lady, a mademoiselle, a fráuleinnak nem tetszik a magyar ipar. Akiben csak egy cseppnyi érzelem vau, anuak a szive fáj és lelke felháborog, ha ily nevelőuőuek iskolájába láp. Mindaz, auii csak távolról is emlékeztethetné a gyermeket arra, hogy magyar, ki van innét küszöbölve. Ott díszlik . »Öszterreichische geografi*, »Geschichte der Ungarn,* Naturgeschichte der 3 Reicheu.c stb.stb. A conversatió, tanítás mind német. Hiában működik, hiában eszi a magyar keuyeret az ily nevelőnő 5—6 éven át a magyar családokuál: azért nem tanulja meg a magyar nyelvet, mert nem is akarja megtanulni. A szülők pedig, és a tisztelt mamák különösau azt mondják: a magyart ugy is megtanulja, hisz mi is magyarul beszélünk, csak tanuljon németül és fraueziául stb. Igen ? I hát a hazaszeretetet, a haza iránti szent kötelességet, a hazai ipart pártolni és gyámolítani kitul fogják megtauului ? A nagym közoktatásügyi miniszter ur a leányok, nevelése körül törtéut és történő eme visszaéléseket figyelembe véve, a budapesti polgári nőkápezde derék, kitűnő igazgatónőjét Zirzen Janka ő nagysagát leválileg fölkereste és lelkére kötötte, hogy kiváló gondot fordítson a növendékekre: hogy azok, ha majd az intézetből kikerülnek, minél jobban megfelelhessenek nevelőnői hivatásuknak. Egy perczig sem kétkedünk, hogy Zirzen Janka ő nagysága egész odaadással oda fog hatni, hogy a miniszter felhívásának eleget tegyen. De az még távolról sem fogja megszüntetni az említett kalamitást. A törvényhatóságnak kell odahatni, a tanfelügyelőségek közreműködésével, hogy azon családok, akik házi nevelőnöt fogadnak házakhoz, oly nevelőnőt fogadjanak, aki, ha külföldi is, a magyar nyelvet tökéletesen bírja és magyar nyelven, magyar szellemben tanítson. Megyénk buzgó tanfelügyelője egy körrendeletben meghagyta az iskolaszékeknek, hogy a magántanulókat megvizsgálják és jelentést tegyenek. Ha az illető iskolaszékek eme rendeletnek eleget tettek, a tanfelügyelőség tájékozva lesz az iránt, hogy háuy magyar leány neveltetik megyénkben német szellemben ? Nehönbrunn Zsigmond. ÚJDONSÁGOK. — A hivatalos közpénzek leszámolása, a bogdányi szolgabírói járásból, folyó hó 4-edikéu tartatott meg Nyíregyházán az alispáni hivatalban. Mint halljuk, miuden a kellő rendben találtatott. — Az 1883-adik évi januárhó 1-ével életbe léptetendő csendőrség már mozogni kezd megyénkben. A napokban itt jártt Windisch csendőr főhadnagy már laktanyai helyiséget is bérelt, Juhász Péter városi kapitánysági irnok oros-utezai házában. X Az alsó ipariskolák szervezésének eszméjével a közoktatásügyi miniszter komolyau foglalkozik. A miniszter ugyan is azon van, hogy az ország mindazon \ városában, amelyben 100 uál több iparos tanuló van, állandó alsó ipariskolákat szervezzen Ez iskolák organizácziójával Jágócsi Péterffy József kir. biztost már meg is bízta. A miniszternek első gondja volt kimutatást készíttetni azon városokról, amelyekben az iparos tanulók száma a százat meg haladja. E kimutatás már össze van állítva. Összesen 86 város lett felhiva, hogy ez iskolák szervezésének anyagi és alaki körülményeire nézve, javaslatokat tegyenek. Eddig 62 város válaszolt. A legtöbb város az állam költségán kívánja szervezni. Nyíregyházáról 308 1 iparos tanuló vau bejelentve raiut haljuk, azzal a kijelentéssel, hogy a város saját költségén kész ez iskolát szervezni. Szép és tiszteletre méltó készség, ami csak becsületére válik Nyiregyháza város közönségének. .". Tan03 Irma közelebb megválasztott tanítónő folyó hó 4-án este érk< zett ine^' városunkba, hogy elfoglalja állását és megkezdje működését. ,*« Bay Szeréna kisasszony Szakolyban az ottani ref. egy ház urasztalára. egy általa művészileg készített értékes teritőt ajándékozott. Az illető egyháztanács jegyzőkönyvileg fejezte ki meleg köszönetét a nemes lelkű adományozónak. Mi pedig örömmel hozzuk köztudomásra a kedves kisasszonynak eme vallásos buzgóságszülte dicséretes tettét *,* A köze'gő országgyűlési ujabb ülésszakban, mint a fővárosi lapokból olvassuk, azj igazságügyminiszter az eddig beadott igazságügyi törvényjavaslatokhoz, még ötöt szándékozik benyújtani ; úgymint l. vétségekben és kihágásokban a fölebbezés megszorításáról, 2. az írói tulajdonjogról, 3. M határőrvidéki ház közösség megszüntetéséről, 4. a királyi táblai pótbirák számának megszaporitásáról, 5. a törvénykezési szünetről szóló javaslatokat. * Eszéki Emma kisasszony, általánosan ismert színésznő, a napokban utizott el szülői köréből és városunkból szerzúdtetási helyére Eperjesre, Ságby és Dobó társ igazgatók társulatához. — özvegy Csernák Mihálynó nyíregyházai lakos, kiskorú S-ímuel nevű fia kereszt nevének Cserhalmira leendő változtathatásaért folyamodott legközelebb. — Gáván szeptemberhó 27-én egy földmives udvarán tűz ütött ki ; de szerencsére csak kevés szalma és takarmány hamvadt el. Az erélyes oltás útját állotta a dühöngő elemnek. (kk.) A vadászati jegyek árának leszállítása tárgyában, Turóczmegye közönsége feliratot intézett az országos képviselőházhoz. Turóczmegye több községe határában a düvadok oly pusztítást tettek hogy az okozott kir