Nyírvidék, 1882 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-08 / 41. szám

„N Y f B V I D É K.» a lakosság adófizetési képességét nagy mértékben csökken­ti. Turóczmegyébeu általános a hit, hogy a dúvad állo­mány mindaddig növekedni fog, amig a vadászati jegyek ára le nem szállíttatik. A vadászjegyek árának leszállí­tása mindenesetre igeu nagy fontosságú kérdés nem csak Turóczinegyére, hauem az egész országra nézve. A me­gyék igeu helyesen cselekednének, ha tömegesen irnáuak fel e tárgyban az országgyűléshez. (!) Sibola György nyíregyházai lakos, szabó iparos vezeték nevét Sirhalmira változtatta. A kisvárdai önkéntes tűzoltó társulat, 12 éves fen­állásának emlékére Kisvárdáu, a várkertben, folyó hó 15-én tánczvigalommal egybekötött hangversenyt rendez a következő müsorozattal: 1. Néphymuus előadva a kis­várdai dalárda által. 2. Jeleutés a társulat 12 évi mű­ködéséről Bacsó János által. Gordonka szóló Patája La­jos által. Alkalmi szavalat Ábrahámi Gyula által. 5. Czimbalom szóló Fórika Istváu által 6. Szavalat Révész István által, 7. Szózat a kisvárdai dalárda által. Belépti dij: személyjegy 1 frt. családjegy 3 frt. Kezdete 7 óra­kor este. f Jámbrik József kopócs-apáthi illetőségű mándo­ki lakos, mult szeptemberhó végén phosphor-oldattal ve­tett végett életének. Az orvos még életben találta ugyan az öngyilkost, beszélt is vele ; de már megmenteni nem lehetett. Az orvosnak azt vallotta, hogy az öngyilkossá­got életuutságból követte el. (km) Grömbei Péter nagy-kálói ref. lelkész »A nagy­kállói ev. ref. egyház története" czimü munkájáról, amely­ből lapuuk tárczája is hozott egy rendbeli közleményt, a fővárosi lapok nagy elismeréssel emlékeznek meg. A » Nem­zet* október 5-rőli számábau, a többi közt ezeket mond­ja e műről : >Ha a könyvet végig lapozzuk, arról győző­dünk meg, hogy derék szerzője nem csak hiveit (a nagy­káilói ref. egyház-közönségét) kötelezte le buzgó fárado­zásával, de egyúttal a hazai egyház-történelmi irodalom­nak is hasznos szolgálatot tett. Grömbei Péter, a szószoros értelmében, dicséretes munkát végezstt. Részben eddig ismeretlen adatokból, részben már ismertt források után közel négy századra terjedő időszak vallás-erkölcsi életé­nek fejlődését mutatja be előttünk; s midőn azt , teszi, uem tapad felekezeties elfogultsággal tárgyához. A vallási küzdelmek ecsetetése mellett, a politikai viszo­nyok és társadalmi átalakulások fejtegetésére is kiter­jeszkedik; mert érzi, hogy ezek mind szoros öszefüggésben állauak s részben okai, részben okozatai egymásnak. Igy az után számos apró kor-jellemző vonást kap az olvasó, melyek nem csupán egy felekezet előtt érdekesek, hanem általános művelődési szempontból is figyelmet érdemel­nek.* Ennél szebb méltatásban és elismerésben alig részesülhet mű, kivált ha a mü, mint ez is, szerzőnek irodalmi első nagyob elmeterméke. Szabolcsmegye, külö­nöseu pedig Nagy-Kálló méltán büszke lehet egy igy kitüntetett férfiút magáénak mondhatni. Mi is készséggel csatlakozuuk a »Nemzet« avatott tollú birálójáuak mélta­tásához s a legmelegebben ajánljuk Görömbei Péter ur művét Szabolcsmegye értelmiségének és a történeti mü­veket kedvelő müveit közönség pártoló figyelmébe. A nagy nyolczadrét alakú, 189 lapra terjedő csinos kiállítású könyv kapható: szerzőnél Nagy-Kálióban ós Nyíregyházán Ferenczi B. könyvkereskedésében 1 forintért. — A helybeli városi ismétlő iskolákban az 188 2/ 3 tanévre a beiratások f. é. oktőber[8-án kezdetnek meg, még pedig a központi iskolába tartozó tanulók Habzsuda Dá­niel osztályában, a felvégről járó tanulók pedig Szabó Endre tanitó urnái; miről a t. szülők és gyámok tiszte­lettel értesíttetnek. Habzsuda Dániel ez évi ismétlő isko­la igazgatótanitó. — Tétben folyó októberhó 1-én esti 8-órakor egy ottani birtokos csűrében tűz ütött ki. Két nagy kazal széna égett el. A Szabolcsmegyei Takarékpénsztár-Egylet 1882 évi szeptember havi forgalmi kimutatása. Bevétel. Áthozat kézpénz 1882 augusztus 31-ről 8668 frt. 38 kr. Betét 12802 frt. 42 kr Visszafizetett váltók 196358 frt. Leszá­mítolási kamat 4877 frt. 67 kr. Késedelmi kamat 509 frt. 58 kr. Könyvecske-dij 2 frt. 10 kr. Bélyeg 76 frtl9 kr. '/í évi lejáratú ingatlan kölcsön 800 frt. összesen 224094 frt. 34 kr. — Kiadás. Visszafizetett betét 24676 frt. 01 kr. Folyó kamat 168 frt. 82 kr. Váltó 177792 frt. Tiszt­fizetés 524 frt. 98 kr. Költség 100 frt. 57 kr. Napibiz­tosi dij 50 frt. Egyleti váltó számla 13500 frt Pénztár­maradvány 1882 szeptember 30-án, 7281 frt 96 kr. összesen 224094 frt. 34 kr. N.-Kálló szeptember 30. Mes­kókönyvvezető, Kátay Károly 2-od könyvvezető. — A Magyar Franczia bisztositó részvény-tásaság életosztályához 1882. év szeptemper hóban beűyujtatott 327 darab ajánlat 602,300 frt tökéről, kiállíttatott 277 darab kötvény 547,700 frt tőkéről. Mióta az életosztály működését megkezdte, azaz 1880. február 1-től kezdve 10.287 darab 25.634,882 frt tőkéről szóló ajánlat lőn oenyujtva és 9248 darab kötvény 21.681,382 frt tőkéről kiállítva. KÖZGAZDASÁG. Észlelödések az állattenyésztés körül. A tekintetes alispáni hivataltól vett utasítás nyo­mán a tiszavidéken eső összes községekben vizsgálatot tartván, azon eredményre jutottam, mikép f. é. augusz­tus hó közepe tájáu Mándokou 28 drb, Eperjeskén 30 drb. Mogyoróson 27 drb, Sz.-Mártoubau 12 drb, Zsur­kon pedig 4 drb sertés hullott el torokgyíkban. Tekintettel lóvén arra, hogy a mondott betegség akár vérbomlás következtében, akár pedig geijes, vagy miasmatikus báutalmak következtében állottak volna is be ama kártékony kórjelek, akkép intézkedtüuk, hogy mindenek előtt a sertéseknek szabályszerű tápláltatása, ápoltatása, szükség esetében pedig az orvosrendőri tör­vényeknek helyes foganatosítása által, jövendőre nézve ezen betegség kifejlődésének eleje vétessék. A hazájáró csürhebeli sertések tápláltatását illető­leg ajánltatváu, hogy azok odahaza, reggel ugy, mint este, kellőleg kitakarított étető vályúból kovászsszal, vagy pedig más módon készített természetes savanyulével kináltassanak, amelyet a sertések saját ösztönüknél fogva is igen szeretnek. Ezen tápszernek a nyájban levő serté­sek rés/.ére való hetenkinti kétszeri adagolása szintén javaslatba hozatott. A savauyus ital, különösen nyári mele:* időjárás al­kalmával, a^sertést felüdíti, vérét a felbomlástól megóvja, ekkép az állatokat sok féle rothasztó vérbetegségtől megvédi ugy, hogy azon kevés korpa, vagy dara féle, amit ekép a sertéseknek adunk, ezek egészségének jó kar­ban tartása által, azon kevés költséget és fáradságot, bőven vissza fogja pótolni A járványos állati betegségek az időjárásnak hir­telen való megváltozása alkalmával szoktak kifejlődni és igen gyakran megmagyarázhatlan uton módon lepik meg a hasznos házi állatokat ugy, hogy a gazda sok esetben eredmény nélkül kutatja a betegség forrását; miuden törekvése után sem lévén képes azt fölfedezni. A betegség kifejlődéséhez közönségesen két tényező kívántatik. Először maga az okozat, mely a betegség csi­ráját magában hordozza. Másodszor padig megkívánta­tik ehhez az állatok részéről a fogékonyság, hogy az állatok szervezete a betegség felvételére alkalmas legyen. Ugyan is Forró meleg időjárás alkalmával az állatok bőrmű­ködése fokozottabb mértékbeu nyilvánul különösen a kül­bőrön át, az állati testnek higabb részei elpárolognak, minek folytán az állatok vére megsűrűsödik és termé­szetes minőségében megváltozik. Egy példát mondok. Ha a fejős tehenet szomjuhoztatjuk, annak tejelő képessége csökken. Azért tehát különösen szükséges, hogy az állatok elvesztett testi nedveit, egészséges ivó vizzel kárpótoljuk. Ha azután még a sertéseknek oly édesdeden általuk ked­velt dus éleny tartalmú savanyus izü italt is adunk, akkor ez irányban a hasznos házi állatok egészsége jó karban tartására nézve kötelességünknek eleget tettünk, mivel az ekkép gondozott hasznos házi állatok a járvá­nyos betegségek felvételére, különösen pedig azoknak ön­kifejlesztésére nincsenek anuyira alá vetve. A nyári hizlalásra alkalmazott sertések fertőjére a gazdák épen semmi figyelmet som szoktak fordí­tani ; pedig az ily fertőkben a nyári nap hősége folytán, a növényi testek és abba került hulladékok is, vegyi felbomlás következtében, megrothaduak, amelyek nem­csak türhetlen bűzük által, de az abban foglalt milliárd­nyi ázalékférgek behatása által is, tönkre teszik az ál­latok egészségét. A sertés ugyan látszólag tisztátlan ál­latnak mutatkozik, de azért nem táplálkozik bűzhödt viz­zel, csak adjunk neki egészséges italt. A beteg sertések orvoslási módja sok féle. Ezen gyógymód községekben azonban egyes gazdáknál mind­járt a betegség kezdetén az állatoknak nagysásához mérten, kénes borkő és fehér hunyor por vegyülékből 5.10.12 deczigrammnyit 3.4 evő kanál olajjal szoktam rendelni. Ezen háuytató szer, összetételénél fogva, há­nyást és bélürülést eredményez. A hányáB lehetőleg meg­akadályozza, hogy a toroküregben hártyás képződések következzenek he, amelyek folytán a toroknyilás bedagad. A bélürülék folytán pedig az összes belekből a bélsár kiürülvén, ezáltal a gyuladás enyhül, valamint a vérfor­g4s is szabadabbá tétetik. Oly sertéseket pedig, melyeknek a torka már igen megdagadt volna, azokat akár égetés, akár pedig kenés által alig lehet előbbi jó egészségökre visszahozni. Szint­úgy a betegségnek ragadós tulajdonságát is megmagya­ráztam a gazdáknak; figyelmükbe ajánlván, hogy a beteg sertéseket az egészséges állatoktól elkülönítsék. A hulláknak, mint felettébb veszélyes ragályt terjesztő testeknek eltakarítását, a tisztaságon kivül, az orvosrendőri törvények is sürgősen javasolják. Azért mégis történik e/.ekkel visszaélés. Hogy az értetlen köznép, ha módját ejtheti, a földből is kiássa és megeszi, ez az ő nagy bű­nök és reájok igen gyakran betegséget hozó cselekmény. De őket mégis menti az értelem hiánya és azon körül­mény, hogy az éhség nem válogatós. Megtörténik, hogy egyik vagy másik pusztán, az emberi egészség sza­bályossága mellett, a döghus evése után, egyik, vagy pe­dig a másik cselédnek a testében a pokolvar befészkelő­dik. Ezen körülmény aztán nemcsak a cselédre, de a gazdára nézve is felettébb káros. Azért is szükséges, hogy a gazdák a belső beteg­ségek miatt elhullott állatok húsát teljes meggyőződés nélkül ne adják oda tápszerül. Hogy a járványos és ragályos betegségekben kimúlt állatok elásott húsát a földből kiásni ne engedjék. E tekintetben a cselédekre különös szigort kell alkalmazniok. Hasonló körülmény akár figyelmetlenség, akár pe­dig némi csekély haszonvételnek, a kifolyásából származ­nék is, ez minden képen vétkes cselekménynek nyilvá­nítható. Mai napság az emberi humanizmus, a szegény be­tegek részére költséges kórházat tart fenn s abban őket ápoltatja ; azért tehát soha sem lehetne azon cselekményt helyeselhetni, hogy a bal kéz megrontsa azt, amit a jobb kéz alkotott. Hogy pedig a döghussal való bánás minő rettentő károkat okozhat a gazdának, az kitűnik abból, hogy azon béresnék, vagy dohányosnék a döghus megmosása alkal­mával nem respektálják az uraság kútját s itató edényeit ottau mossák meg,ahol vizet találnak,ekkép a kutat és a tanya udvarát is befertőztetik; igy aztán nem ritkán a ragadós betegség a szarvas marhákra, azután a lovakra, majd a sertésekre és juhokra is átszármaztatik. Elmúlt idők keserű emlékei ezek, melyeket újból emlékezetbe hozni annyival is inkább fájós cselekmény, mivel ez által a veszteséget többé jóvá tenni nem lehet. De ezt teszem azért, hogy jövendőre nézve hasonló ve­szedelmeknek éber figyelem mellett eleje vétessék. Hogy pedig ezen állításomnak alapos voltát még inkább bebizonyítsam, bemutatom a t. gazdaközönségnek a most folyamatban levő Apagy községi szarvasmarha betegséget. Az utóbbi mária-pócsi bucsu alkalmával ó-pályiból egy talyigás Apagyi Viktor ur udvarán meghalt, en­uek lova ott lépfenében elhullott. A lovat a kert kapuja előtt — hol a kis gulya naponkint a legelőre lehajtatott — megnyúzták. E hullával a marhák érintkeztek s köz­zülök 16 drb lépfeuében kimúlt. Az Apagyi Viktor ur kutyái, melyek e dögből jól­laktak, megbetegedtek, torkaik megdagadtak és egy darab ezek közül is el hullott. Szintúgy a molaár sertéseit is, melyek a lóhusból ettek,csak különös gondviselés men­tette meg az elhullástól, azoknak is a torka megdagadt és súlyos betegségben sinlődtek. Itt a ragály terjedését világosan meghatározni sem lehetett. És mégis megtör­ténik, hogy a gazdák helytelen alapon ugyan, ételvágy szerzés miatt egész falka sertésnek döghust adnak or­vosi szerül. Hiszen azt mondhatja valaki, hogy már lépfenében számtalan ló elhullott, holott el sem ásták, és ebből baj mégsem keletkezett. Ámde hasonló eseteknél sok féle tényezők szerepelnek. Sokszor az állatok nem fogékonyak e baj iránt, valamint a himlő sem ragad mindig. Sok­szor a bajt a légmozgása is elviszi, leggyakrabban pedig a gondviselés, a ragadozó állatok falánksága által, védi meg a bajtól a hasznos házi állatok egészségét. Ve­gyük figyelembe csak, hogy azon tolakodó legyek, szívó szervezetük által, mi módon képesek a hullatestnek a leg­parányibb folyadékát is felszívni ? Tehát több hasonló té­uyezők kívántatnak ahoz, hogy a járványos ragadós be­tegségek a hasznos házi állatok között elterjedjenek, melyeket itt elősorolni, megmagyarázni: a hely szűke miatt nem lehet. Deli József, megyei állatorvos. Felelős szerkesztő: JÓBA ELEK. Kiadótulajdonosok : PIR1NGER JÁNOS és JÖBA ELEK. OOOÖGOOOOOOOOÜOOŰÖÖO § KIS HIRDETŐ. § Apró hirdetéseknek egyszeri közlése 10 sorig 30 kr., czimmel 60 kr., 10-azeri hirdetés 2 frt 50 kr. — A V? Ezen szó czim alatt, a város neve vagy utcza megje- QJ lölése és a poat restante szó értendő. JQ ; Négy legjobb fajú jól kitanult szép kopókutya, ezek között különösen Q egy anya két kölykével eladó. — Bővebb Q Q felvilágosítással szolgál e lapok kiadó-hivatala O o —— ö o A helybeli „árverési és zálog- Q O kölcsön-intézet" Ö O legmérsékeltebb kamatok mellett előleget ad O 8 ékszer-, arany és ezüstneműekre, értékpapi- O rokra, ruhaneműekre, kereskedelmi és ipar- Q (Q czikkekre. Nagyobb összegre menő előlegek­Q nél alapszabályszerü dijakból is enged. Min- — ft den dij nélkül vállalkozik a magán helye­W ken magas kamatok mellett elzálogosított — O tárgyak kivételére ; és a legfeltétlenebb titok- o JJ tartásért kezeskedik — Vidékről elzálogosi- ^ Q tások és kiváltások posta utján eszközölhetők. Q — Üzlethelyiség a Bodnár István-féle kört­vély-utezai 704. sz. ház egyik boltjában. q oooooooooooooooooooo 1787 882 Nagy-Kállai járás szolgabirájától. Hirdetmény, A Ny.-Acsád, Sz,-Gy.-Ábrány, B.-Ábrány, P.-Bánháza, Ny.­Adony és Mártonfalva községekből álló körben ny.-acsádooi szék­hellyel betöltendő körorvosi állomásnak választás utjáni betöltésére folyó évi novemberhó 8-ik napjának délelőtt 9 órája Ny.-Acsád község házához kitttzetvén, felhivatnak mindazok, kik ezen állo­másra pályázni kivannak, hoay az 1871. XVIII. t. cz. 74 §-a s il­letőleg az 1876. XIV. t. cz. 143 §-ban megkívánt kellékek kimu­tatására szolgálható okirataikkal felszerelt folyamodványaikat f. é. novemberhó 6-ik napjáig e szolgabírósághoz nyújtsák be, mi­vel később benyújtott kérvények már a választásnál figyelembe nem vétethetnek. A körorvos dijazása áll 500 frt állandó fizetésből 150 frt utazási átalányból, melyért a körnek minden községében hetenként egyszer megjelenni tartozik ; ezenkívül megjelenése alkalmából a község házánál történő megvizsgálás és vényért 20 kr. háználi láto­gatás nappal 40. éjjel 60 kr. s a hivatalbóli heti megjelenésen kivül, a székhelyen kívüli községekben teljesítendő látogatásoknál — mennyiben a fu/artermészetben nem szolgáltatnék ki — Ny.­Adonyba és Bánháza pusztára 1 frt 50 kr, B-Ábrányba és Bagos­pusztára 1 frt 20 kr, Sz.-Gy.-Ábrányba 1 frt, Mártonfalvára 80 kr. fuvardíj járul, üjfehértó, októberhó 3-án 1882. Sipos Endre, s. szbiró. (232-1—3) Hirdetés. G-lück Ignácz kereskedésében két solid és jó házból való fiatal ember gyakornokul felvétetik. Hazai ipar! C. és FIAI, cs. kir. szabad, hídmérleg és gépgyára, Budapest. Raktár: Yáczl-körút 17. sz. Gyár: Rotteubiller-utcza 12. és lé. szám. ajánlják ezennel ismertes legkitűnőbb gyárt. W mányaikat, u. m. mindennemű tízed- és szá­zad-hídraérlegeket, szölömalmokat stb. Egyedüli készítői a kettős vonó­id tengelyű „Schember rendszerű" tized-mér­M legeknek. (186-6-6) 0 Árjegyzék ingyen ós bérmentesen. Gxxxxxxxxxxxxxxxxxxí

Next

/
Oldalképek
Tartalom